Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-13 / 162. szám
6 2011. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG Az energiaárak a világpiactól függenek A magyarországi energiaárak leginkább az energiaszolgáltatókon és a világpiaci hatásokon múlnak a cégvezetők szerint, míg a harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek a kormányt tartják - erre a következtetésre jutott a Policy Agenda és az Ipsos felmérésének szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből. Budapest. A megkérdezett vállalatvezetők közel négytizede állította, hogy a két tényező - az energiaszolgáltatók és a világpiac - nagyon nagymértékben van hatással az energiaárakra, további 41-41 százalékuk pedig azt, hogy hatásuk nagymértékű. A hatás erősségét mérő ötös skálán az értékelések átlaga mindkét tényező esetében 4,1 volt. A harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek ugyanakkor a magyar kormányt tartják a megkérdezettek, 3,7-es átlaggal. Az előállítási, beszerzési árak a kis- és közepes vállalkozások vezetői szerint már kisebb súly- lyal esnek latba, de még mindig nagyobbal, mint a belső piaci igények. Ugyanakkor még ez utóbbi tényezőt is egyértelműen a közepesnél erőteljesebb hatásúnak tartják a magyar energiaárakra. A kutatás szerint a világpiaci hatások kiemelt szörepét húzza alá az is, hogy a megkérdezettek héttizede, 69 százaléka szerint elképzelhetetlen, hogy a világpiaci áraktól függetlenül tartósan befagyaszthatok legyenek az energiaárak Magyarországon. Ellenkező véleményen jóval kevesebben, 16 százaléknyian vannak, míg a válaszadók 15 százaléka nem érezte kompetensnek magát a kérdés megválaszolására. A cégvezetők átlagosan a közepesnél nagyobb szerepet szánnának a kormánynak az energiaszolgáltatás szabályozásában. Leginkább a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését várják: minden második megkérdezett szerint nagyon nagymértékben a kormány hatáskörébe kell tartoznia ennek a területnek, de további egyharmaduk szerint is nagymértékű hatásköre kell, hogy legyen a kormánynak e téren. A hatáskör mértékének erősségét az ötös skálán a cégvezetők átlagosan 4,2-ben határozták meg. negyedik megkérdezett arra szavazna, hogy a kormánynak nagyon nagymértékben legyen hatásköre e területeken, és további 28-30 százalékuk is nagymértékű kormányzati hatáskört tartana jónak. Legkevésbé a szolgáltatók belső működésének szabáA kutatás szerint ennél egyértelműen kisebb, de a közepest meghaladó mértékű kormányzati hatáskört tartanának ideálisnak a válaszadók a számlázási rendszer szabályozásában és a végfelhasználói ármegállapításban. Ezeken a területen minden lyozását tartják kormányzati feladatnak a válaszadók, de még e területen is négytizedük tartana előnyösnek, nagy, vagy nagyon nagy mértékű kormányzati hatáskört. Az állami vállalatok erőteljesebb jelenléte a magyar energiapiacon a válaszadók többsége szerint semmilyen, vagy legfeljebb kismértékű hatással lenne a szolgáltatási színvonalra és az árakra. Igaz, a várakozások összességében inkább pozitívak egy ilyen jellegű változás hatását tekintve. A válaszadók legnagyobb, 36 százalékos csoportja szerint, ha növekszik az állami tulajdonrész az energiaszolgáltatókban, vagy újabb állami tulajdonú energetikai cégek jelennek meg Magyarországon, az kismértékben növelné a szolgáltatás színvonalát és minimálisan csökkentené az árakat. Ezzel szemben 32 százalék semmilyen - a fogyasztókat érintő - változásra nem számítana ebben az esetben. Tizenöt százaléknyian viszont jelentős előnyét vizionálják a kutatás szerint az állam nagyobb szerepvállalásának, szerintük az jelentősen növelné a szolgáltatási színvonalat és nagymértékben csökkentené az árakat. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették. Emelkedett az üzemanyagok ára Budapest. Emelte 7 és 5 forinttal a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénü nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. A változással a benzin átlagára 377 forintra, a gázolajé 363 forintra emelkedett. A Mól egy hete bruttó 2 forinttal csökkentette a gázolaj nagykereskedelmi árát, a 95-ös benziné akkor nem változott. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál. A lakáspiacon megállt az árcsökkenés Budapest. Az idei első félévben mind a budapesti, mind a vidéki használt tégla lakások árai stagnáltak,és bár a panellakások árai a fővárosban 1, vidéken pedig 4 százalékkal estek, a piacon lassú árnövekedésre lehet számítani - közölte saját eladási adatai alapján az Otthon Centrum (OC) franchise hálózat az MTI-vel. A használt tégla lakások fajlagos átlagos ára Budapesten 280 ezer, míg vidéken 175 ezer forinton áll négyzet- méterenként, a paneleseké a fővárosban 170 ezer, míg vidéken 130 ezer forint. Jövőre jöhet a svéd modell Megéri-e 180 forinton törleszteni a frankhitelt? DÖNTÉSKÉNYSZER. Már csak néhány magas törlesztőrészletet kell létúdni, és a devizaadósok elkezdhetik a svájcifrank-hitele- ket 180, az euróhiteleket 250, a jenkölcsönöket pedig 2 forintos árfolyam mellett törleszteni. A szakemberek szerint viszont ez a megoldás igencsak kockázatos mind az adósok, mind pedig a hitelintézetek számára. A jelenlegi és a devizahitelesek mentőcsomagjában szereplő frankárfolyam között már csaknem 30 százalék a különbség, ami azt jelenti, hogy azok az adósok, akik három évre az alacsonyabb részlet mellett döntenek, nagyjából egyévnyi törlesztőrészletnek megfelelő adósságot halmoznak fel a kamatokkal együtt. Azok a devizahitelesek, akik már most is kicentizve fizetik a részleteket, igen komoly nehézségekkel szembesülhetnek, ha 2015-től el kell kezdeniük törleszteni a devizakölcsönüket normál árfolyam mellett, és emellett még nyakukba szakad az úgynevezett gyűjtőszámlán lévő tartozás törlesztésének terhe is. Ha sokan döntenek az árfolyamfixálás mellett, és a hiteleik három és fél év múlva elkezdenek tömegesen bedőlni, az már a bankrendszert is komoly kihívás elé állíthatja. Ügyfélszempontból kérdéses lehet, hogy annak, aki könnyedén ki tudja fizetni a havi terhet, megéri-e élni a lehetőséggel. A gyűjtőszámlán lévő összegnek a kamata a tervek szerint a háromhavi bankközi kamatláb (Bubor) lenne, ez pedig az MNB adatai szerint jelenleg nagyjából megegyezik a frankalapú lakáshitelek kamatával. így annak, akinek sikerül az árfolyamfixálással a lakáshitelét részben alacsonyabb kamatú forintkölcsön- re váltani, és később sem lesz gondja a törlesztéssel, elvileg megérheti az árfolyamfixálással ügyeskedni. ■ VG Alacsonyabb induló nyugdíjakat, magasabb korhatárt vetítenek előre a kormányzati tervek A jelenleginél jóval szigorúbb lesz és általában alacsonyabb induló nyugdíjat biztosít majd az a rendszer, amelyet szeptember elején tár a szélesebb nyilvánosság elé a kormány, ám amelynek néhány részlete már napvilágot látott. Az időskori járandóság alapja az egyéni számlán felhalmozott összeg lesz, miközben ez utóbbi nem tényleges megtakarítást, hanem egy számított nyugellátást takar. Kiss Roland Névleges számlás, avagy az angol rövidítés alapján NDC-rend- szer. A jelek szerint ilyenné alakítja a kormány a következő években a magyar nyugdíj- szisztémát. A svéd modellnek Is nevezett szabályozás lényege az, hogy a munkavállalók által befizetett és az ő egyéni számlájukra kerülő járulék képezi a majdani nyugellátás alapját. A korábban fizetett járulékot természetesen idővel valorizálnák, a nyugállományba vonuláskor pedig az így folyamatosan „karbantartott” egyéni számla egyenlegét osztanák el a várható élettartamból adódó időszakra. Amennyiben ez a nemzeti nyugdíj-politikai koncepcióból kivilágló megoldás valósul meg, a jelenlegihez képest az lesz a legalapvetőbb változás, hogy nyugdíjjogosultságot csak a munkavállaló áltál fizetett járulék képezne. Vagyis a szabályozás az állami pillérben is ugyanaz lenne, mint ami jelenleg a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozik. Ahhoz azonban, hogy értékelhető összeg keletkezzen a munkavállalók számláján, jelentősen növelni kell az általuk fizetendő járulékot. A tervek szerint ez a jelenlegi 10-ről 20 százalékra nőne. Ennek egyik megoldása, hogy a jelenleg a munkáltatók által fizetett 24 százaléknyi nyugdíjjáA nyugellátásban részesülők száma (ezer fő) Öregségi, korbetöltött Öregségi, korhatár alatti Korbetöltött rokkantsági Korengedményes és bányász Korhatár alatti rokkantsági Hozzátartozói Árvaellátás Egészségkárosodottak szoc. járadéka HHHBHHM 155>9 voGRAFiKA * Egyéb, kisebb ellátásokkal együtt, március 31-i adatok. | A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP GAZDÁLKODÁSA (milliárd forint) Bevételek 2011. előirányzat Forrás: ONYF 2011.1. név Munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek 2553,5 638,4 Egyéb járulékok és hozzájárulások 55,3 13,3 Magánnyugdíjpénztárak átutalásai 6,6 1,4 Késedelmi pótlék, bírság 10,3 3,6 Központi költségvetési hozzájárulások 0,4 0,4 Nyugdíjreformalapból származó bevétel 434,3 0 Egyéb bevételek 12,4 2,6 Összesen 3072,8 659,7 Kiadások Nyugellátások 3053,9 746,9- öregségi nyugdíj 2009,4 488,4- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 659,5 164,2- rehabilitációs járadék 25,6 5,8- hozzátartozói nyugellátás 359,4 88,5 Összesen 3074,6 753,8 rulék egy része átkerülne a munkavállalói részbe: arról, hogy ez szükségessé teszi-e a bérek bruttósítását az átkerülő rész arányában, valamint ez együtt jár-e az szja-teher növekedésével, és ha nem, ezeket a hatásokat hogyan lehet kiküszöbölni, egyelőre nincs döntés. Az egyéni számla alapján az állam bizonyos mértékű névleges kamatot is biztosítana, ám ennek mértéke csak akkora lehet, hogy ne sodorja veszélybe a rendszer egyensúlyát. Az NDC-rendszer alapvetése ugyanis az, hogy csak annyi nyugdíjat lehet kifizetni, amennyire megvan a járulékfedezet. A tényleges hatásokról egyelőre nem készült friss elemzés, ám a korábbi Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal számítása szerint ez a megoldás 10- 20 százaikkal csökkentené az időskori járandóságok értékét. Nem mellékes az sem, hogy a korhatár is magasabb lenne annak érdekében, hogy az időskori évek megélhetését valóban képes legyen biztosítani a korábban lerótt járulék. ■ A jelenlegihez képest az lesz a legalapvetőbb változás, hogy nyugdíjjogosultságot csak a munkavállaló által fizetett járulék képezne. Mindezek mellett nem szűnne meg a munkáltatók által fizetendő járulék sem: ez a hozzájárulás segítené elő a mindenkori nyugdíjkassza egyensúlyát. Utóbbiról azonban lenyesnének minden „felesleget”: a korhatár alatt már 2012-től nem nyugdíjat, hanem jövedelempótló ellátást kapnának az érintettek. Ennek komoly hátránya, hogy összege nem emelkedik automatikusan, úgy, ahogy a nyugdíjaké, valamint az ellátás mellett nem lehet majd semmilyen munkát vállalni. Külön kasszába kerül az árvaellátás és az ideiglenes özvegyi ellátás is, utóbbit a házastárs egyenlegéről fedeznék. A nyilvánvaló cél az, hogy hosszú távon megvalósuljon a nyugdíjkassza egyensúlya. Jelenleg korántsem ez a helyzet: a magánnyugdíjpénztárakból ezekben a hetekben az államhoz visszatérő vagyonból közel 435 milliárd forintot-kell átadni a Nyugdíjbiztosítási Alapnak ahhoz, hogy az év végén esély legyen a nullszaldóra. Mivel egyelőre ezek a pénzek nem futottak be, a kassza már közel kétszázmilliárd forintos mínuszt mutat. Ez azonban egyszeri tétel, 2012-től ilyen pénzügyi mankó nem áll a tb-kassza rendelkezésére.
