Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-15 / 138. szám

2011. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK 5 NÓGRÁD MEGYE KOPJAFÁVAL EMICKEZTEK Nőtincs. A hónap elején a Jobbik helyi szervezete megemlékezéssel egybekötve kopjafát állított és avatott, nemzeti gyásznapunk, Tria­non 91. évfordulója alkalmából. Beszédet tartott Palotai Szilárd megyei közgyűlési képviselő, megyei elnök. Mint azt a történelmi átte­kintés után elmondta: a jelen és a jövő feladata megmaradni hittel magyarnak. Soha nem adjuk fel a Kárpát-medencét, mert az a ma­gyaroké. Hemző László, a nőtincsi szervezet elnöke elmondta, hogy az oktatás fő feladata kellene legyen Trianon tragédiájának meg­ismertetése. Beszélt továbbá az elszakított területeken élő magyarok fájdalmáról. A nőtincsi hagyományőrző csoport néptánccal gaz­dagította a megemlékezést. Esélyegyenlőség a szakképzésben Bátonyterenye. a blszszk Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium bekapcsoló­dott idén egy Leonardo transzfer innováci­ós programba, amelynek témája a hallássé­rült és siket fiatalok egyenlő esélyeinek biztosítása a szakképzésben. Sajnos az európai és természetesen közte a magyar lakosságnak is egyre nagyobb há­nyada, körülbelül tíz százaléka hallássérült. A siket fiataloknak hazánkban is kiváló spe­ciális iskolái vannak, azonban hiányzik az a hálózat, amely - bár törvény szerint kötele­ző lenne - segítséget tud nyújtani a pálya- választáshoz, illetve az integrált osztályban történő szakképzéshez. Mint azt Bocsok Józsefné koordinátortól megtudtuk, az innovációt Németország és Észtország fejlesztette ki, török és holland résztvevő iskolák tesztelték.- A mi iskolánk, amelyik egyébként is igen fogékony az uniós jó gyakorlatok átvé­telére, egy litván iskolával egyetemben csat­lakozott a módszerhez, amelynek lényege, hogy a tanácsadás „tandem” szisztémával történik: egy siket (jelelő) és egy halló (jel­beszédet értő) tanácsadó segítségével köny- nyebben építhető kapcsolat a siket tanulók­kal. Csehországban, Ausztriában, Szlovéni­ában, Szlovákiában, Finnországban, Görög­országban, Spanyolországban, Portugáliá­ban és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv. Magyarországon 2010-ben került a kormány asztalára a jelnyelvi törvény. A munkaerőpiacon is sokkal versenyképeseb­bek lettek ezáltal az eddig szinte csak rok­kantnyugdíjon élő siketek, valamint, jogo­sultak lettek például a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnél arra, hogy saját anya­nyelvükön szóljanak - tudatta, majd hozzá­tette: - Iskolánknak korábban is voltak már hallássérült tanulói, akik sajnos szégyellve ezt, nem kértek semmilyen szakmai segít­séget tőlünk sem. így vagy rejtve maradt számunkra ez a típusú gondjuk vagy a tanu­ló rossz eredményei miatt kimarad a szak­képző évfolyamról. A tandem módszerről észt és német kol­légák tartanak továbbképzést szeptember folyamán a iskolánkban. Kapcsolatba lép­tünk a SINOSZ helyi képviseletével és ala­pítványokkal. Októberben Tallinban folyta­tódik a továbbképzés. Reményeink szerint a közös munka végére, 2012 októberére „tandem” párok nyújtanak majd segítséget a pályaválasztáshoz iskolánk és természe­tesen minden rászoruló hallássérült diák számára. így alakultak a kiemelt adóbevételek A megye gazdasági teljesítményét nagymértékben be­folyásolta a pénzügyi-gazdasági válság: az áfabevallá­sok 2010. évi összesítése alapján a belföldi relációban még mindig visszaesés mutatkozott de a külkereske­delmi ügyletek vonatkozásában már látható némi javu­lás - mondta el Nagyfalusi Sándor, a Nógrád Megyei Adóigazgatóság igazgatója szerdán, Salgótarjánban. Megoldódó csapadékelvezetés Legénd. Szavlik Zoltán, a te­lepülés polgármestere arról számolt be lapunknak, hogy úgy néz ki, sikerül a települést szegélyező árok­partokat mélyíteni és rend­be tenni. Az árok tisztítása és mélyítése, illetve a csa­padékelvezetés megoldása azért sürgető, mert a tele­pülés mélyebben fekvő te­rületei így kevésbé lesznek veszélyeztetve. A beruhá­záshoz pályázati forrásokat is igénybe fognak venni, így több mint 8 kilométeres szakaszon lehet az árok­partok mélyítését elvégez­ni. Egyes területeken 1-1,5 méter mélységben is ki kell kotorni a földet. Remélhető­leg, a munkálatokat mie­lőbb el tudják kezdeni, hi­szen az elmúlt években ta­pasztalt rendkívüli időjárá­si helyzet nagy kárt okozott a településen is. Múzeumok éjszakája Balassagyarmat. Nemzetközi vándorkiállítást nyitnak jú­nius 18-án, szombaton 15 órakor a Palóc Múzeumban, Armales Transylvanorum, Válogatás az erdélyi fejedel­mek címeradományaiból címmel. Beszédet mond dr. Szálkai Tamás debreceni le­véltáros, közreműködnek: a balassagyarmati Szent Im­re Keresztény Általános Is­kola és Gimnázium tanulói. Ez a nyitóeseménye a szom­bati, múzeumok éjszakája programnak, amely ez al­kalommal a családtörténeti nap kézműves-foglalkozá­saival, ügyességi játékaival, a Tökmag játszóházzal is várja a kicsiket. A felnőttek a heraldikával, azaz a cí­mertannal, a családfakészí­téssel ismerkedhetnek, s betekinthetnek levéltári do­kumentumokba is. Úttalan utakon Kisecset. Miklián Csilla Er­zsébet, a település polgár- mestere lapunk érdeklődé­sére elmondta, hogy a köz­ség felé vezető út, szinte járhatatlan. A probléma már évek óta fennáll, s má­ra már a helyzet tarthatat­lan. Hiszen a települést megközelíteni egyre na­gyobb kihívással jár, nem is beszélve arról a kárról, ami a településen élőket és az arra járó autósokat éri nap mint nap. A falu vezetője arról is beszámolt, hogy a közút járhatatlanságára, szinte már minden fóru­mon felhívta az illetékesek figyelmét. A tények önma­gukért beszélnek, hiszen nemcsak Kisecset megkö­zelíthetetlen a térségben, hanem sok más település is hasonló problémákkal szembesül. Példának oká­ért, érdemes megtekinteni a Nézsa-Legénd közti út­szakasz állapotát. A kis- ecseti településvezető, a fa­lu honlapján elérhetővé tett egy videót, ami kendőzetle­nül bemutatja a település felé vezető útszakasz jelen­legi állapotát. Ez a videó a www.kisecset.hu/hirek honlap címen elérhető és megnézhető. Nógrád megye. Az idei év első öt havi kiemelt adóbevételének ala­kulását a válság hatásán túl szá­mos törvényi változás és kor­mányzati döntés, a költségvetési szervek decentralizációja és egyéb tényezők befolyásolták. Nógrád megyében a kiemelt adó­bevételekből 2011. 1-5 hónap­ban 17 592 millió forint folyt be, ami 4,2 százalékkal magasabb a bázisidőszakinál és meghaladja az országos átlagot is, amely ese­tében az ezen időszaki adótelje­sítmény gyakorlatilag bázisszin­tű volt. A megye - a bázisidő­szakhoz hasonlóan - 0,6 száza­lékkal részesedett az országos adóbevételekből, amellyel az észak-magyarországi régió me­gyéinek rangsorában az utolsó helyet foglalta el. A régió az or­szágos nettó bevételekhez az elő­ző év hasonló időszakához ké­pest szerényebben, alig 5 száza­lékkal járult hozzá - tájékozta­tott Nagyfalusi Sándor. - A régi­ón belül megyénk részesedése viszont némi növekedést mutat. Itt realizálódott a régiós bevéte­lek 12,2 százaléka, ami azonban jelentősen elmarad a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adóteljesítmények mögött. Ha részletesebben nézzük az adato­kat, akkor Nógrád megyében a nettó áfabevételek 35 százalékot meghaladó növekedése mögött a befizetések visszaesését is túl­kompenzáló egyharmados kiuta­láscsökkenés áll, amely egy tár­saság egyedi jellegű, 2011-ben meg nem ismétlődő (1317 millió forintos), a bázishónapokat érin­tő áfakiutalásaihoz kapcsolódik. A megye áfapénzforgalmára a vizsgált időszakban a kiemelt adózói kör gyakorlatilag nem volt hatással, részesedésük 3 százalék alatti a befizetések és statisztikailag nem mérhető a ki­utalások esetében. A pénzügyi-gazdasági válság, a törvényi változások (például szja- adókulcs csökkenése, családi ked­vezmény bevezetése) és a kor­mányzati döntések együttes hatá­sára a szja-bevételek jelentősen csökkentek a bázisidőszakhoz vi­szonyítva. E hatások azonban a megyét és a nemzetgazdaságot el­térő módon érintették. Erre utal, hogy a nettó szja-bevételek 2011. első öt hónapjában a megyében 5 százalékponttal kisebb mérték­ben csökkentek, mint nemzetgaz­dasági szinten, az üzleti szféra be­fizetéseinek országosnál kisebb visszaesése következtében. A pénzügyi válság az országosnál mélyebben érintette a megyét, a realizált bevételek a vizsgált idő­szakban mindössze 63,2 százalé­kát teszik ki a 2008 azonos idősza­ki bevételeknek, míg országosan a visszaesés ennél kisebb, 70,8 szá­zalék. A20Í1. l-5havitb-bevételekaz előző évhez képest - a kiemelt adóteljesítményű társaságok befi­zetéseinek országos átlagot meg­haladó növekedése ellenére - 6,5 százalékponttal alacsonyabbak az országos átlagnál. A nem kiemelt körben 6,6 százalékos, míg a ki­emelt adóteljesítményű adózók esetében 18,9 százalékos a növe­kedés. A társasági adó befizetéseire ha­tással volt egyrészt az előlegbefi­zetés, másrészt pedig a május 31- i elszámolás. Az előlegfizetésnél a 2010. év eleji és évközi törvényi változások még nem éreztették hatásukat: az 50 millió forint felet­ti adóalapnál 16 százalékos, míg az alatt 10 százalékos adókulcsot alkalmaztak. A május 31-i elszá­molásra azonban már a törvényi változások is hatással voltak, a ta­valyi 476 millió forinthoz képest 355 millió forint folyt be ezen adó­nem alatt. A megyei eva-adóala- nyok az év első öt hónapjában 386 millió forintot fizettek be a költ­ségvetésbe, mely közel tizedével több a bázisidőszakinál, és így a stagnáló nemzetgazdasági befize­tést ugyanennyivel haladja meg. Az eho adónemre pedig 181 mil­lió forint befizetés történt, mely az országos tendenciától eltérően, annál nagyobb mértékben csök­kent. Ehhez az is hozzájárult, hogy a 2009 decemberi bevallá­sok 2010 januári rendezése ma­gas bázisidőszaki teljesítményt eredményezett. Szűkebb pátriánkkal ismerkedtek Balassagyarmat. Jó hangulatban és kellemes időben gyülekez­tek a balassagyarmati honis­mereti kör tagjai a napokban a polgármesteri hivatal előtti buszmegállóban. Kovács Ferenc, a kör elnöksé­gi tagja, a város díszpolgára volt a túravezető. A társaság a Szügy-Mohora-Alsótold útvo­nalon haladva először Sámson- háza szélén egy réteg- (sztrato-) vulkán maradványainál állt meg. 22 millió éve egy robba­násszerű óriáskitörés mintegy ötven méter vastag vulkáni por- és hamuréteggel borította be a tájat (ez az égből hulló forró vul­káni üledék konzerválta az ipolytarnóci leleteket is). A ha­muszórást lávaömlés követte. A háromszor megismétlődött vul­kanikus aktivitás következmé­nyeképpen a Vezúvhoz hason­ló rétegvulkáni kúpok keletkez­tek. Ezek az évmilliók során le­pusztultak, összetöredeztek, de roncsaik ma is felismerhetők. (Buják, Bér, Ecseg, Mátraszőlős, Hollókő, Herencsény és Becske környékén.) A következő állomás a köz­vetlenül a 21-es út mellett, fes­tői szépségű helyen fekvő Körösi Csorna Sándor emlék­park volt, amelynek legfőbb vonzereje egy hagyományos buddhista kegyeleti emlékmű, a Körösi Csorna Sándor békesztúpa, amely a tudós ha­lálának 150. évfordulója alkal­mából épült 1992-ben, s ame­lyet a dalai láma szentelt fel. Benne ereklyéket és felszentelt tárgyakat helyeztek el. A sztúpa mellett áll az az emlék­pavilon, amely a tibeti szakrá­lis hagyomány stílusában épült és tudós zarándokunknak, a nyugati világ megvilágosultjá- nak életútját tárja elénk. A csapat ezután meg sem állt a Mátra és a Bükk határán fek­vő Sírok községig. Ennek kör­nyéke már korán lakott volt, ha­tárában kunhalmokat találtak. Vára, amelyet a 13-14. század­ban építettek, két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alap­rajzú volt, amelyet a mintegy tíz méterrel mélyebben fekvő szik­lába vágott külső védelmi öv erő­sített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú óolasz bás­tyával erődített alsó vár. Ezután Recsk felé vette útját a kör. Recsk község központjá­tól hat kilométerre, a Csákány­kő alatt hozták létre 1950-ben az azóta már hírhedtté vált kényszermunkatábort, ahol 1300 ember raboskodott bírói ítélet nélkül. A politikai okok­ból fogva tartott kényszermun­kások maguk építették fel, s ke­rítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A tábor kerítésén belüli erdő fáiból épí­tették meg egyszerű barakkjai­kat, a tábort körülvevő őrtor­nyokat. Az andezitbányában primitív kéziszerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Az 1991-ben fel­avatott monumentális emlék­mű, majd az 1996. szeptember végén átadott nemzeti emlék­park állít örök emléket a hajda­ni lakóknak. A kényszermun­katábor bejáratánál felépítették az egykori őrtorony mását. A barakkok közül is helyreállítot­tak egyet, ebben a priccsek mellett a tábor törtépetéről ol­vashattak a gyarmatiak, akik este fáradtan, de szép élmé­nyekkel gazdagodva búcsúztak el egymástól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom