Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-09 / 133. szám
6 2011 JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK OKTATÁS - GAZDASÁG Testi fenyítésről, fizikai agresszióról Budapest. Nem változott lényegesen az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok száma az azt megelőző évhez képest. Aáry-Tamás Lajos 2010. évi beszámolójában kiemelte, hogy a testi fenyítés és a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban. Az oktatáI si jogok biztosa szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a panaszok kétharmada továbbra is a közoktatásból, egyharmada a felsőoktatásból érkezik. Tavaly 828 panaszt fogalmaztak meg a közoktatás szereplői, 527 beadványt a felsőoktatás, 56-ot a szakképzés területéről nyújtottak be. A szülők 275, a tanulók 650 panaszt adtak be, míg 322 beadvány pedagógusoktól, intézmény- vezetőktől érkezett. Új jelenségként említet- I te az internetes közösségi $ felületek és az iskola kapcsolatát, amely sok konfliktus forrása lehet, ezért ezzel a kérdéskörrel az idén átfogóan szeretnének ! foglalkozni. Folyamatosan találkoznak a hivatal munkatársai az eltanácso- j lás jelenségével - említett i másik példát. Ha gond merül fel a gyerekkel, vagy a családdal kapcso- j latban, gyakran fordulnak ehhez az eszközhöz az intézmények. Külön kitért a sajátos nevelési igényű gyermekekre, akiknek sokszor nem találnak megfelelő intézményt, akik megbélyegezettként j élik meg esetleges fogya- ! tékosságukat. Számuk egyre nő a közoktatásban, ezért a biztos a közeljövő- i ben társadalmi párbeszédet szeretne indítani, ahol arról beszélnének, hogyan élhetnek együtt épek és fogyatékkal élők. A lakossági gépjármű hitelezésről Budapest. Történelmi mélypontra esett a lakossági gépjármű hitelezés: 10 eladott új autóból alig több mint kettőt vesznek hitelre, az eladott gépjárművek darabszáma az év első negyedében az előző évhez képest ugyan már 15 százalékkal nőtt, de ezt a növekedést a flotta beszerzések és a magánszemélyek készpénzes vásárlásai adták - írta közleményében a Lombard Lízing Csoport. A gépjármű finanszírozás motorját az év első negyedévében a flotta lízing jelentette, míg a lakossági gépjármű finanszírozás iránti igény továbbra is rendkívül alacsony. A társaság szerint tovább fékezi a piacot, hogy a korábbi évek svájci frankos hitelfelvételei miatt még azok sem tudnak új autót vásárolni, akik esetleg szeretnének. Az árfolyamváltozások miatt sokaknak úgy megnőtt a tartozása, hogy a gépjárművek aktuális piaci árából még a hitelt sem tudják lezárni, sőt esetenként jelentős ráfizetéssel kell számolniuk. így kénytelenek az autócserét hónapokkal, de akár évekkel is elhalasztani, ami a gépjárművek átlag életkorának növekedésében és a gépjármű kereskedelemi piac további szűkülésében jelenik meg. „A gépjármű lízing piac egyetlen növekvő szegmense az első negyedévben a flottafinanszírozás volt, ugyanis visszatértek a személy- és kishaszon-gépjármű piacra a vállalatok” - idézték a közleményben Domonkos Andrást, a Lombard Lízing Csoport vezér- igazgatóját, aki szerint jelentősen megnőtt a tehergépjármű finanszírozás iránti igény, itt a kihelyezések 50 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához képest. A fellendülés a korábbi években elmaradt járműpark cserével, a lassan növekvő fuvarpiaccal és az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal magyarázható - vélekedett. A 3,5 tonna feletti haszonjárművek piaca az előző negyedév azonos időszakához képest jelentős fellendülést mutat, különös tekintettel az új tehergépjármű szegmensben, ahol a növekedés több mint 120 százalékos. A dinamikus fejlődéssel párhuzamosan számottevő átrendeződés ment végbe az értékesítési és a lízingpiacon egyaránt. A piac motorját itt is a flottaértékesítés adja, a kisebb fuvarozók 1-2 eszközös beruházásai egyelőre elmaradnak. Miközben a nevesebb tehergépkocsi márkák importőreinek értékesítési számai szépen emelkednek, a korábban meghatározó piaci részesedéssel rendelkező használt teherautó kereskedők jelentős része a válság miatt eltűnt, így ez a piac a korábbiakhoz képest kevesebb és néhány új szereplővel kezd újraszerveződni. A közlemény szerint a kedvező terményáraknak, a tavalyi visszafogott beruházásoknak, illetve „a támogatás lebegtetés megszüntetésének” köszönhetően fellendülést tapasztaltak a mezőgazdasági gépek piacán. A gépeladások élénkülésével összhangban a finanszírozási piac szinte megduplázódott. A Lombard Lízing Csoport szerint az építőgépek finanszírozása is növekedésnek indult az első negyedévben, a kihelyezések alapján a lízingpiac teljesítménye csaknem 20 százalékos növekményt mutat, annak ellenére, hogy a hazai piac legmeghatározóbb szállítóinak elmondása alapján az értékesítések az előző év azonos időszakához képest tovább csökkentek. Jelzálogból nyugdíj-kiegészítés A CERS programban részt vevő jelzálogadósok számára visszatérhet a remény, hogy talpra állhatnak DR. FARKAS ANDRÁS. A megoldás azon alapulna, hogy az ingatlanban megtestesülő tőke felszabadítható és vészhelyzeti jövedelemmé alakítható Hiú remény azzal áltatni magunkat, hogy a futamidő-hosz- szabbítás, illetve a rögzített árfolyam hosszú távon megoldja a jelzáloghitelek törlesztő- résziefeit nyögő adósok proliié máit - veti fel dr. Farkas András, a BROKERNET Csoport értékesítési vezérigazgatója. Több százezren ugyanis a nyugdíjba vonulásuk idejére sem tudják kiegyenlíteni a jelzálogtartozásukat, a nyugdíj pedig számos esetben még az esedékes törlesztőrészlet fedezetére sem elegendő. A megoldást a jelzáloggal terhelt ingatlanra alapozott kétfázisú nyugdíj-kiegészítő életjáradék jelenthetné. Munkatársunktól- Százezrek kerültek korábban felvett jelzáloghiteleik miatt adósságcsapdába. A pénzügyi nehézségekkel küszködő családok megmentésére számos javaslat elhangzott már, a tervezett Nemzeti Eszközkezelő Társaság üzleti tevékenysége is felvet párat, ám kérdés, ezek mennyire jelenthetnek hosszú távú megoldást.- Úgy vélem, a javaslatok nem adnak hosszú távú megoldást az adósok számára, a futamidőhosszabbítás, illetve a rögzített árfolyam legfeljebb ideiglenesen képes enyhíteni a problémát A futamidő-hosszabbítás például túlzás nélkül drámai következményekhez vezethet, ha a meghosszabbított futamidő átszeli az érintettek öregségi nyugdíjkorhatárát, hiszen a jelzálogterhelésük fennmarad a nyugdíjba vonulásuk után is. Ebbe a legtöbben még nem is gondolnak bele. Ám elegendő egymás mellé tenni két számot, nevezetesen, hogy a Ratkó-korszak gyermekeinek százezrei havonta jellemzően legfeljebb 100-150 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak, miközben egy átlagosnak számító 10 milliós lakáshitel havi törlesztőrészlete a százezer forinthoz közelít. Éppen ezért egy teljesen új megközelítés szükséges, s a megoldás eszközeit ezúttal nem a banki palettán kell keresgélni, hanem a biztosítókén, amelyen éppen a több évtizedes Vágy éppen az egész életre szóló konstrukciók vannak jelemMegoldást ugyanis hosszú távra kell találni, amely véleményem szerint azon alapulna, hogy a jelzálogadós mint tulajdonos által lakott ingatlanban megtestesülő tőke felszabadítható és vészhelyzeti jövedelemmé alakítható. Ez nem újdonság a fejlett országokban, hiszen az Európai Unió angolszász vidékéről ellesett minták alapján már 17 tagállamban ismert az a pénzügyi konstrukció (equity release), amely az ingatlanban lekötött holt tőke felszabadítására szolgál, nevezetesen az ingatlan tulajdonjogának átengedése fejében az ingatlanban maradó nyugdíjas a pénzügyi szolgáltatótól élete végéig rendszeres, járadékszerű ellátást kap.- Ezt miképpen lehet átültetni a magyar valóságba?- Miután az equity release ismert módozatai kivétel nélkül tehermentes ingatlant követelnek, ezért a konstrukciót jelentősen át kell alakítanunk annak érdekében, hogy optimális megoldást nyújthasson a nehéz helyzetbe került hazai adósoknak. Az átalakítás három területen kíván paradigmaváltást: a bankok mellé be kell vonnunk a biztosítókat is - hiszen terhelt ingatlanra nem lehet fordított jelzáloghiteit felvenni -, a járadékokat kétfázisú konstrukciókká kell alakítanunk, végül a tulajdonjog szakaszos (részletekben történő), dinamikus átírási modelljét be kell vezetnünk a magyar földhivatali nyilvántartásokban. Mindezek nyomán létrehozhatunk egy teljesen új megoldást, a jelzáloggal terhelt ingatlanra alapozott kétfázisú nyugdíjkiegészítő életjáradékot: az úgynevezett Conditional Equity Release Scheme konstrukciót, röviden CERS-t. A CERS két fázisra bontja az ingatiantőke felszabadítását: a tehermentesítés, majd a nyugdíj-kiegészítés (vagy a határozott időtartamú járadék) fázisára. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? A jelzálog törlesztőrészleteit a nyugdíjba vonulása - vagy bármely más ok - miatt fizetni képtelen ingatlantulajdonos leszerződik egy CERS-szolgáltató biztosítótársasággal, amely a tulajdonos helyett fizeti a törlesztőrészleteket a banknak a magánszemély által lakott ingatlan meghatározott tulajdoni hányada fejében. Az ingatlan maradék tulajdoni hányadáért cserébe pedig élethosszig tartó életjáradékot (vagy nyugdíjkorhatár előtti életkorban határozott ideig tartó járadékot) nyújt az illetőnek. A fedezetet mindkét fázisban az ingatlan tulajdonjogának szakaszos - a CERS-szolgáltató életbiztosító által kifizetett rendszeres életjáradéki összeggel egyenértékű és azzal egyidejű - átírása jelenti. A magánszemély ezzel a konstrukcióval biztosítja, hogy élete végéig g az ingatlanban lakhat, tehát nem 1 kell attól tartania, hogy a törlesztőrészletek nemfizetése miatt kilakoltatás váí rá, miközben nyugdíj-kiegészítésre is lehetősége les'z.- A konstrukcióhoz milyen intézményi háttér kialakítása szükséges?- A CERS-szolgáltató biztosítótársaságok a törlesztőrészletek fedezetének előteremtése érdekében Nemzeti CERS Ingatlanalapot indíthatnak, amely a tíz évnél hosszabb tartamú befektetési egységhez kötött élet- és nyugdíj-biztosítási termékeik eszközalapjai közé kerülhet, így bármely biztosítási ügyfelük a befektetési portfóliójában meghatározott arányban választhatja majd a Nemzeti CERS Ingatlanalapot is. A Nemzeti CERS Ingatlanalap a bevételeiből - kezA megoldás eszközeit ezúttal nem a banki palettán kell keresgélni, hanem a biztosítókén. detben például a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által nyújtott hosszú lejáratú kölcsönből - finanszírozza a biztosítótársaság járadékszolgáltatását a jelzáloghitelt nyújtó bank részére, miközben a dinamikusan szakaszolt tulajdonihányad-átírá- sokkal a biztosítótársaság által megszerzett ingatlanok a Nemzeti CERS Ingatlanalap tulajdonába kerülnek. A résztulajdonos halálával (vagy a határozott tartam leteltével) a CERS-szolgáltató biztosítóra - illetve majd tőle a Nemzeti CERS Ingatlan- alapra - száll az ingatlannak a CERS első fázisában a biztosító által még meg nem szerzett tulajdoni hányada is, így az ingatlan tulajdonosa 100 százalékban a CERS-szolgáltató biztosító, majd a Nemzeti CERS Ingatlanalap lesz. Lehetősége lesz egyébként az örökösnek - vagy a volt tulajdonosnak - az ingatlan visszaszerzésére kedvezményes visszavásárlási jelzálog révén. A Nemzeti CERS Ingatlanalap induló tőkéjét a CERS-szolgáltató biztosítók mellett legalább három további forrásból lehet biztosítani. Egyrészt az érintett bankok hozzájárulásából - amelyek egyébként kénytelenek lennének a céltartalékaik terhére leírni, illetve diszkontáron értékesíteni a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak vagy esetleges más szervezetnek a bedőlő hiteleket -, a stratégiai intézményi befektetők vásárlásaiból, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Társaság befizetéséből vagy garanciája révén (amely e konstrukció alapján nagyságrendileg kisebb terhelést viselne, mint bármely más esetben). Az állam hozzájárulására mindenképpen szükség van, hiszen a járadékjellegű tör- lesztések/kifizetések adómentességét, illetőleg a CERS-szolgáltató általi szakaszos ingatlanszerzés illetékmentességét az államnak biztosítania kell.- Felmerülhet a kérdés: mi lesz a sorsa a Nemzeti CERS Ingatlanalap által tulajdonolt ingatlanoknak?- Az ingatlanalapok által alkalmazott szokásos hasznosítási megoldások mellett négy különleges lehetőség merülhet fel, így a már említett kedvezményes visszavásárlási jelzálogkonstrukció, a központi szociális és vészhelyzeti lakásprogramokba, illetve az önkormányzati bérlakásprogramokba történő bevonás, valamint a bevándorlók számára biztosítható lakások körének kialakítása. Ám fontos tényező, hogy a bedőlt lakáshitelek következtében kényszerértékesített lakások ne árasszák el a piacot, miközben a CERS programban részt vevő jelzálogadósok számára visszatérhet a remény, hogy talpra állhatnak.
