Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-09 / 133. szám

2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK 3 KÖZÉLET Az ügyészség napját ünnepelték Az ügyészség napját 1991 óta ünnepük, annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisán felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. Az Or­szággyűlés 2005. november 23-án, az ügyészségi törvény módosítá­sában ezt a napot munkaszüneti nappá nyilvánította az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára. Balassagyarmat. Az ügyészség no éves fennállására emlékeztek szerdán a Nóg- rád Megyei Főügyészség és a Balassa­gyarmati Városi Ügyészség dolgozói a cégbíróság épületénél, ahol dr. Tolvay Örs Csaba megyei főügyész mondott rö­vid beszédet, majd megkoszorúzta dr. Megyery István koronaügyész tavaly fel­avatott emléktábláját. 2010-ben dr. Ko­vács Tamás legfőbb ügyész leplezte le az emléktáblát, amely a császári és királyi kamarásnak, magyar királyi korona­ügyész-helyettesnek, jogi írónak, volt balassagyarmati alügyésznek állít emlé­ket. A nagyhírű jogász családja a hon­foglaló Megyer törzsből ered, várjobbá­gyi sorból emelkedett nemesi rangra, 1294-ben említik először nevüket. A nyi- lazó, kardforgató ősök kései utódai jogá­szok lettek, de a család tagjai közé tarto­zott Arany János édesanyja, Sára is. A szépirodalmi, szakirodalmi tevékenysé­get folytató Megyery István 1889-től 1894-ig a Nógrádi Lapoknak rendes munkatársaként működött. A balassa­gyarmatiak számára fontos az, hogy lá­nya az a Megyery Sári, Sacy von Blondel színésznő és költőnő volt, aki „Én is vol­tam jávorfácska” című önéletrajzi regé­nyében gyerekkora balassagyarmati éveiről is megemlékezik. Megyery Ist­ván „A magyar királyi ügyészségek” cí­mű,. 1893-ban Balassagyarmaton kiadott könyve az ügyészségek szervezeti fejlő­désével, azok történeti áttekintésével és adminisztrációjával foglalkozott, míg az 1905-ös „A magyar börtönügy és az or­szágos letartóztatási intézetek” című munka a korabeli büntetés végrehajtás minden területét komplexen világította át. Idén az ügyészség napján dr. Kováts Gyula és dr. Mészáros Ferenc Nógrád me­gyei ügyészek részesülnek majd elisme­résben Budapesten. Átadták a közösségi szállást Sz. A. Balassagyarmat. A Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága szervezésében került sor a balassagyarmati kirendeltség és közösségi szállás sajtónyilvánossággal tartott, ünnepélyes átadására szerdán. Az ünnepségen részt vett többek között dr. Felkai László, a Belügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára, valamint dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatal főigazgatója. Baróczi Andrásáé igazgató köszöntője után dr. Felkai László tartott megnyitó- beszédet, kifejtve: a Bevándorlási és Ál­lampolgársági Hivatal keretén belül az idegenrendészet és menekültügy egy szervezetben való egyesítése kifejezet­ten előnyös.- Ez az intézmény is azt szolgálja, hogy a menekültben meglássuk az embert, a kiszolgáltatottat, az elesettet. Balassagyar­mat emberléptékű város, a lakosság és az itteniek szükségszerűen találkoznak majd egymással. A Magyarországon oly­kor felszínre bukkanó idegenellenes szte­reotípiákat nem politikai nyilatkozatok­kal lehet hatékonyan kezelni, hanem ér­zelmi befogadással, s akkor, ha egyéni ta­pasztalatainkon keresztül legyőzzük elő­ítéleteinket - fogalmazott az államtitkár. A vendégek ezután körbejárták az épü­letet, amely korábban a volt balassagyar­mati határőr-igazgatóság, majd később a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közösségi szállásaként működött. A BÁH a saját költségvetésének terhére mintegy 108 millió forint felhasználásával tette al­kalmassá az épületeket, részben idegen­rendészeti eljárással érintett külföldiek el­helyezésére, részben pedig a Nógrád me­gye területére illetékességgel rendelkező kirendeltség működtetésére. A közösségi szállás, amely nyitott intézményként mű­ködik, száz fő elhelyezését biztosítja a kor követelményeinek megfelelő, kulturált kö­rülmények között. Szükség esetén a férő­helyek száma 130-ra bővíthető. A szállá­son a hivatal a vallási szokásokat is figye­lembe vevő napi háromszori étkezést, alap- és sürgősségi orvosi ellátást, valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételeket biztosít. Az objektum terüle­tén működő kirendeltség - amely koráb­ban Salgótarjánban működött - az uniós normáknak megfelelő ügyintézést biztosít azon külföldiek számára, akik Nógrád me­gye területén kívánnak tartózkodni, illet­ve letelepedni. HIRDETÉS RÓLUNK SZÓL CZENE GYULA Maradunk? elköltöztem TARJÁNBÓ1! - közölte kesernyésen buda­pesti találkozásunkkor az egyik sokak által ismert és tisz­telt ismerősöm, majd folytatta: - Jöttem a gyerekek után!- Ml maradunk - mondtam és soroltam az érveket. Ismerősöm kicsit elér- zékenyülve fogadta és vállonveregetéssel nyugtázta a hirtelen kibuggyant lo­kálpatriotizmusomat. Ilyeneket mondtam: - Nyugdíjasként nehezen tud­nánk elszakadni attól a várostól, ahol életünk emlékezetes, szép sikerekkel tűzdelt éveit töltöttük. Vagyont ugyan nem sikerült gyűjtenünk (csupán egy Tarjánban manapság eladhatatlan családi házat), de a munkahelyünkön kí­vül több közösség is gazdagon megajándékozott élményekkel. sokáig úgy éreztem és érzik ma is családunk tagjai is, hogy Salgótar­ján a világ közepe. Még emlékszem - sok más lakótársammal együtt - hogy az egykor gyakori nyári színházi „évadban” láthattuk a Csárdáskirálynőt Márkus Lászlóval, a Pillangókisasszonyt Neményi Lilivel, de az acélgyári színjátszók által előadott Kőszívű ember fiai, vagy A szabin nők elrablása sem feledhető könnyen. Melengető érzés emlékezni a közelebbi és távolab­bi síélményekre, a jelentős országos és nemzetközi sikereket hozó ered­ményekre, amelyekhez volt némi közöm. Élmények sokasága tolakszik elő bennem, amikor kimegyek a Dolinkába. A stadionnál szinte filmszerűen lepereg előttem, hogy miként szurkoltuk ki 1969-ben 15 ezren a Fradi el­leni 2-1-es győzelmünket. S azt is szinte hallom, hogy a Petőfi iskola lát­ványos stadioni ballagási ünnepségein milyen fülbemászó zeneszámok ke­veredtek az erdei madárcsicsergéssel. De emlékezetesek számunkra a Homoga József által rendezett fotókiállítások, a tarjáni szimfonikusok és a Nógrád táncegyüttes fellépései. bárhol járunk az országban, mindenütt elmondjuk, hogy Salgótarján különleges természeti adottságokkal rendelkező város. Ott terül el, ahol a Pécskő sziklái, a Balassi Bálint és Losonczy Anna legendáját őrző Somoskő és a Petőfi által is megénekelt Salgó vára, valamint a Palóc Olimposz, a Karancs tekint le őrzőn a gazdag munkáshagyományokkal rendelkező, a ne­hezedő körülmények között is élni akaró városra. Régóta kedvelt kikapcso­lódás családunk számára is a Medves-fennsíkon való barangolás. Tudjuk, hogy melyik elhagyott kőbányánál napoznak telente az őzek, hol találhatunk pöfeteg vagy őzlábgombát. De szeretjük a Fő tér már-már nagyvárosinak tű­nő forgatagát is, ahol mindig lehet ismerőssel találkozni. Ilyenkor beszélünk sikereinkről és gondjainkról és a mindannyiunkat folyamatosan bombázó tervek sokaságáról, olykor hittel, máskor szkepticizmussal. nincs tehát okunk távozásra. Természetesen maradásunk legnyoma­tékosabb okáról sem feledkezhetünk meg: gyerekeink is itt élnek, dolgoz­nak, sportolnak, szórakoznak. Egyelőre nem tervezik ők sem a távozást... Maradunk. Uj szellemiséggel újszerű célkitűzések Meghonosítaná a vállalkozói szellemiséget és levezé­nyeli a koncepcióváltást a városüzemeltetési társaság­nál - Éger János, a Bátonyterenyei BÁVÜ Nonprofit Kft. nemrég kinevezett ügyvezető igazgatója beszélt a terveiről lapunknak. Bátonyterenye. Az 57 éves, erdé­lyi származású, Marosvásárhe­lyen született Éger János 1978- ban szerzett okleveles gépész- mérnöki diplomát. Közel két és fél évtizede él a kisterenyei vá­rosrészen a feleségével; ez idő alatt két leánygyermekkel és két kis unokával örvendeztette meg őket az élet. A munka szó­lította szűkebb hazánkba a há­zaspárt. A családfő például a salgótar­jáni Vegyépszernél, a tervezési és fejlesztési osztály élén kezdte húsz évre visszatekintő vezetői pályafutását. Ez utóbbi a közel­múltban bővült egy újabb feje­zettel: Éger János - Nagy-Majdon József polgármester felkérésére - ez év február 16-tól tölti be a BÁVÜ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói tisztségét.- Alapvetően felemelő, gyö­nyörű feladatként fogadtam e megbízást. A vállalkozói szférá­ból érkeztem, így az arra jellem­ző szellemiséget szeretném meghonosítani a társaságnál - hangsúlyozta Éger János. Mint mondta, az alapoktól kezdődött az építkezés, amely­nek hangsúlyos eleme a koncep­cióváltás. Az első lépés a cég át­világítása volt egy független könyvvizsgálói szakértői iroda közreműködésével. Erre követ­kezett a rendrakás, szó szerint: a BÁVÜ telephelyéről például több mint ötvenöt tonna, vashul­ladékot szállítottak el, amiért há­rom és fél millió forintot kapott a társaság. Éger János A „nagytakarítás” után a rak­tárak, javítóműhelyek külső-bel­ső esztétikai festése következett. A napi feladatok - köztisztaság, vagyon- és erdőgazdálkodás, parkosítás - ellátása mellett megkezdődött egy teljes körű kertészet kialakítása is. Az idén tizenegyezer palántát neveltek, amelyeket Bátonyte­renye díszítésére használnak majd fel. A tervek szerint a ké­sőbbiekben gyümölcs- és dísz­fákkal, illetve évelő és egynyári növényekkel is gazdagodik majd a paletta, a városlakóknak pedig lehetőségük nyílik ezek megvá­sárlására. A város birtokában lévő föld­területek ötödét - mintegy húsz hektárt - tisztítják meg ez év­ben. Ezzel jogosulttá válnak a földalapú támogatás igénylésé­re. Az őszi mélyszántást követő­en - a közfoglalkoztatottak bevo­násával - zöldségeket fognak termeszteni, amelyeket az isko­láknak adományoznak. A továb­biakban újabb és újabb földeket mentesítenek a gaztól, s vonnak művelés alá. Az önkormányzattal együtt­működve több pályázatban is részt vesz a BÁVÜ Kft. Ezek kö­zül talán a legfontosabb - amely a kistérség határait is átlépve csaknem százharmincezer la­kost érint - a szelektív hulladék- gyűjtés bevezetését célozza meg. Ezáltal a felhalmozódott szemét közel ötven százaléka újrahasz- nosíthatóvá válhat. A fennmara­dó rész kezelése jóval kisebb te­rületet igényel a mostaninál, va­gyis jelentősen meghosszabbod­hat egy-egy hulladéklerakó te­lephely működési ideje.- Remélem, ahogy eddig, úgy a jövőben is sikerül jó kapcsola­tot ápolnunk a városvezetéssel, s közösen, a lakosság segítségé­vel megvalósítjuk a magunk elé tűzött célokat - zárta szavait Éger János, a BÁVÜ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. > 4 4 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom