Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-08 / 132. szám

6 2011. JÚNIUS 8., SZERDA GAZDASAG A kilakoltatások ellen demonstrálnak Budapest. Egy hónapon keresz­tül a tervezett 24 órás demonst­ráció helyett délelőtt 10 órától es­te 8 óráig demonstrál a kilakolta­tások ellen keddtől a „Fehér Ké­ményseprők” Országos Társa­dalmi Szervezetek Szövetsége, valamint az Otthon és Érdekvé­dők Magyarországi Szövetsége. A két érdekvédelmi szervezet kedden azt közölte, hogy a rend­őrség nem engedélyezi a 24 órás jelenlétet a Hősök Terén sátor felállítással. Ezért a meghirdetett időpontot megváltoztatták, és a 24 órás jelenlétet, napközben 10 órától 20 óráig módosították, úgy, hogy a helyszínre vitt esz­közöket minden este összesze­dik. A demonstráción az érdek­védők háromnyelvű feliraton hirdetik, hogy a bankok a ma­gyar családok kifosztói, több mil­lió ember otthonának elárvere­zését kezdeményezik. Az érdek­védők „addig folytatják a de­monstrációt, amíg az árfolyam- változás miatti többletként be­szedett összeggel nem számol­tatják el a bankokat”. Simor az eredményekről Budapest A Magyar Nemzeti Bank tavalyi eredménye miatt a központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége, 2010ben a jegybank vesztesége 41,6 milliárd forint volt, az MNB 75 milliárd forintos eredménytartaléka erre fedezetet nyújtott - mondta Simor András, az MNB elnöke kedden sajtótájékoztatón. Kérdésre válaszolva elmondta: nagyon örül annak, hogy hétfőn az egyik nemzetközi hitelmi­nősítő a leminősítés lehetőségére utaló negatív­ról stabilra javította a magyar szuverén adóskoc­kázati besorolások kilátását. Ez annak köszönhe­tő, hogy a hitelminősítő szerint a magyar kor­mány teljesíti majd a Széli Kálmán Tervben és a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogram­ban rögzített vállalásait - tette hozzá a jegybank elnöke. A jegybank elnöke kifejtette: a 2009. évi 65 milliárdot meghaladó nyereséggel szemben ta­valy az MNB-nek 41,6 milliárd forint vesztesége képződött, a jegybank tavalyi eredménye elsősor­ban a devizaárfolyam-változásból származó ko­rábbi, igen magas nyereség több mint 86 milli­árd forintos visszaesése, másrészt a pénzügyi műveletek során realizált eredménynek 31 mil­liárdos csökkenése miatt romlott. A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény a forint- és devizaho­zamok közötti különbség csökkenésének kö­szönhetően mintegy 10 milliárddal javult, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó rá­fordítások is csökkentek, 400 millió forinttal. „Az MNB eredménye nem használható a jegy­banki működés sikerességének mérőszáma­ként” - hangsúlyozta az elnök. Simor András részletesen elemezte a jegy­bank működési költségeit, kiemelve, hogy 2006 óta reálértéken folyamatosan csökkennek, a 2010-es működési ráfordítások a 2001. évi költ­ségeknek az 53 százalékát teszik ki ugyancsak reálértéken számolva. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: ta­valy a működési költségeken belül a személyi rá­fordításoknál több mint 650 millió forintos költ­ségcsökkentést értek el, azt is beleszámítva, hogy a létszám mintegy 2 százalékkal mérséklődött. Mint kiemelte, 2008-2009-2010ben az MNB köz­beszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvosla­ti kérelmek száma elhanyagolható volt Az újságírók több kérdést is feltettek a jegy­bank kommunikációs költségeinek alakulásá­ról, ennek kapcsán az MNB elnöke elmondta: ta­valy a jegybank kommunikációs kiadásokra 316 millió forintot fordított, 2006-ban az MNB kom­munikációs kiadásai több mint 403 millió forin­tot tettek ki. Simor András rámutatott: a jegybank közel­múltban megvalósított logóváltása mindössze 45,7 millió forintba került. Az MNB elnöke azzal indokolta a jegybanki lógó megváltoztatását, hogy a jegybank előző arculata már nem felelt meg a XXI. század elvárásainak, illetve az MNB online megjelenései kívánalmainak. Simor András egy másik kérdésre válaszolva elmondta: mivel a törvényi változtatás révén a Költségvetési Tanács tagja lett a jegybankelnök is, és az új Költségvetési Tanácsnak nincs appa­rátusa, a tanácsban végzendő feladatok segítésé­re az MNB állományába az utóbbi időszakban 7 elemzőt vettek fel. Mint elmondta: közülük né­gyen korábban az előző Költségvetési Tanács ap­parátusában dolgoztak. Simor András arról is szólt, hogy az MNB idei működési kiadási nominálértéken várhatóan 13 milliárd forintot érnek el, ami nagy­jából a tavalyi szint. m t\) Védjegy kerül a magyar termékre Budapest. A Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács (FruitVeB) üdvözli Fazekas Sándor feldol­gozóknak szóló felhívását az uborkafelesleg felvásárlására, egyben a fogyasztói bizalom helyreállását remélik a napokon belül megjelenő, a termékek ma­gyar eredetét tanúsító védjegy­üktől - számolt be Mártonffy Bé­la, a FruitVeB elnöke. A vidékfej­lesztési miniszter korábban arra kérte a feldolgozókat, vendéglá­tósokat, az iskolai, valamint az önkormányzati konyhaüzemel­tetőket, hogy vásárolják fel a ter­mést az uborkatermelőktől. A szakmaközi szervezet számítá­sai szerint akár mintegy 10 mü- liárd forintot is kitehet a terme­lők kára. Ezért a FruitVeB is csatlakozott a miniszter kérésé­hez. A fogyasztói bizalom helyre- állítása érdekében pedig a szer­vezet napokon belül kibocsátja azt a védjegyet, amely tanúsítja, hogy az ezzel megjelölt termék magyar eredetű és biztonságo­san fogyasztható. RÖVIDEN Harminchat forint osztalék a nyomdánál Az Állami Nyomda részvénye­sei papíronként 36 forint osz­talékot kapnak a 2010. év után, mivel a társaság saját tulajdonában lévő részvé­nyekre eső osztalék is őket il­leti - közölte a társaság hét­főn a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az Állami Nyomda április 19-i éves közgyűlése részvényenként 35 forintot szavazott meg. A társaság tu­lajdonában 438 651 részvény van, és az ezekre eső oszta­lékot is a részvényesek kap­ják. Ennek mértéke részvé­nyenként bruttó 1 forint, így az osztalék végleges mértéke részvényenként 36 forint. Az osztalékfizetés június 22-én kezdődik, i VG A reálhozamra is építenek a biztosítók A megtakarítási célú életbiz­tosítás lehet a következő évek egyik öngondoskodási slágerterméke - derül ki az Union Biztosító piaci körké­péből. A biztosító úgy látja, a személyijövedelemadó-válto- zásnak, valamint a magán­nyugdíjpénztári rendszer át­alakulásának köszönhetően komoly változás történt a ma­gyarok öngondoskodási atti­tűdjében: a hosszú távú meg­takarítások ismét „divatba jöt­tek". A társaság szerint egy­szeri impulzust adhat az idén az öngondoskodási célú ter­mékeknek az állami nyugdíj- rendszerbe visszatérőknek ki­fizetendő magán-nyugdíj­pénztári reálhozam is, amely­nek összege nagyjából 240 milliárd forint lesz. i VG Aggódik a Goldman a stresszteszt miatt Az európai uniós bankoknak összesen 29 milliárd dolláros tőkeemelésre lehet szüksé­gük az idei évi stresszteszt nyomán - állapítja meg a Goldman Sachs befektetési bankház felmérése. A 91 vizsgált bankból kilenc buk­hat el, a legveszélyeztetetteb­bek a görög, spanyol és né­met piaci szereplők. Az ered­ményekről szóló előrejelzé­sek ugyanakkor jóval bizony­talanabbak, mint egy évvel ezelőtt, i Bloomberg Őszig elindul az adósmentés Csak indokolt esetben hosszabbítják meg az átütemezett jelzáloghitelek futamidejét Várhatóan nyár végétől vagy kora ősztől kezdik alkalmazni az otthonmentő akcióterv ele­meit - tájékoztatta a Világgaz­daságot a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium. A kormány már a parlament jelenlegi ülésszakán beterjeszti az ehhez szükséges törvényt. Az átütemezett hitele­ket alapesetben az eredeti fu­tamidő végéig - 2015. januártól piaci kamatozás mellett - kell visszafizetni. Giczi József A kormány feszített munkatem­póban dolgozik azon, hogy a tör­lesztési gondokkal küzdő lakos­sági adósok megsegítéséhez szükséges törvényeket még a ta­vaszi ülésszakban meghozhassa a parlament: a konstrukciók al­kalmazása várhatóan a nyár vé­gétől, kora ősztől megindulhat - közölte lapunk érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az MTI értesülései szerint pedig már ezen a héten, akár már a mai kormányülésen a kabinet elé ke­rülhetnek az otthonvédelmi ak­cióterv jogszabályi hátterét meg­teremtő törvény- és kormányren­delet-tervezetek. A tárcánál ugyanakkor felhív­ták a figyelmet arra: a program beindításának időpontjában az is szerepet játszik, hogy a bankok informatikai rendszere mikorra készíthető erre fel. A jogi szabá­lyozás után a hitelintézeteknek át kell alakítaniuk belső szabály­zataikat, fel kell készíteni mun­katársaikat és informatikai rend­szereiket a terv elemeinek meg­valósítására. Marsi Erika, a Nem­zetközi Bankárképző alelnöke szerint a bankok kényelmes tem­póban egy-másfél hónap alatt tudnak felkészülni erre a feladat­ra, rohammunkával azonban két hét alatt is képesek rá. A minisztérium arról is tájé­koztatta a Világgazdaságot, hogy hitelek árfolyamgát alkalmazásá­val történő átütemezésénél a gyűjtőszámlára kerülő tartozás lejárata alapesetben megegyezik az eredeti hitelével. Fontos azon­ban, hogy a futamidőt indokolt esetben meg lehet hosszabbítani. A gyűjtőszámlán lévő tartozás után 2014. december 31-ig a há­90 n^pon túli késedelmű hitelek (lakosságnál, milliárd forint) 2009. márc. 2009. jón. 2009. szept. 2009. dec. 2010. márc. 2010. jón. 2010. szept. 2010. dec. 2011. márc. Lakossági hitelek megoszlása (2011. március 31-én, százalék) 31-90 napos 5,00 30 napon belüli 10,88 problémamentes 73,63 egy éven túli 5,30 91-365 napos 5,19 Forrás: MNB | KÉSEDELMES LAKOSSÁGI HITELEK (késedelmesség szerint, milliárd forint) Időpont 30 napon belüli 31-90 napos 90-360 napos Forrás: MNB Egy éven túli Összesen 2009. márc. 760,4 309,6 214,6 114,8 1 399,4 2009. jún. 689,4 257,6 274,3 128.1 1 349,4 2009. szept. 673,7 266,9 314,0 158,0 1 412,5 2009. dec. 640,6 265,8 311,5 206,9 1 424,8 2010. márc. 1 039,1 349,2 337,7 266,1 1 992,2 2010. jún. 1 342,0 380,0 389,7 325,8 2 437,6 2010 szept. 1 285,9 376,3 413,2 358,6 2 434,1 2010. dec. 978,5 384,0 406,0 415,7 2 184,1 2011. márc. 826,6 379,6 394,7 402,8 2003,7 romhavi Buborral azonos mérté­kű kamatot, azután pedig a piaci kamatot kell fizeti. (Ez utóbbi mértéke jelenleg jellemzően évi 8-9 százalék.) A tárca azt nem közölte, hogy melyik állami szerv tulajdona­ként, mekkora alaptőkével hoz­zák majd létre és hogyan finan­szírozzák az akciótervben elő­irányzott eszközkezelő társasá­got. Azt viszont igen, hogy a felál­lítására vonatkozó jogszabályo­kat várhatóan a nyár folyamán al­kotják meg, ezért társaság csak azt követően kezdheti meg műkö­dését. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eszközke­zelő létrehozásakor fontos szem­pont, hogy a rá fordított összeg nem veszélyeztetheti a Széli Kál- mán-terv alapján elfogadott ál­lamadósság-csökkentő stratégiát. (Ebből az következik, hogy a tár­saságnak viszonylag kevés esz­köze lesz, és működtetése nem terhelheti meg jelentősen a költ­ségvetést.) Az árfolyamrögzítés viszont nem jelent költségvetési kiadást, a kialakuló feltételes kö­telezettségre a garanciadíj fede­zetet nyújt. A minisztérium arról is tájé­koztatta lapunkat, hogy egy kor­mányhatározat alapján részlet- szabályok készülnek arról, hogy kik és milyen szempontok sze­rint döntik el, hogy melyik ne­gyedévben melyik adós ingat­lanját árverezhetik el, kiké ke­rülhet a nemzeti eszközkezelő­höz. Arról viszont az adós maga dönthet, hogy egy kisebb lakás vásárlásához felvesz-e hitelt, és igényli-e ehhez a kamattámoga­tást. Ez azt jelenti, hogy aki ezt az utat választja és kap is hozzá hitelt, akkor jár neki a kamattá­mogatás. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK A Fitch szerint a deviza- hitelesek mentését célzó csomag nem hat kedvező­en a háztartások adósság- szolgálatára, illetve a ban­kok portfóliótisztítására, csak eltolja és bizonyos szempontból súlyosbítja a rendszer problémáit, továb­bá a bankok teljesítményén is ront. A Magyar Nemzeti Bank néhány napja közzé­tett álláspontja szerint pe­dig a kormány és bankszö­vetség közötti megállapo­dás néhány eleme pénz­ügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képes­ségét. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúzi­ót és biztonságérzetet kelt­heti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfo­lyamkockázattól. A jelenle­gihez képest minél erő­sebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának le­épülése, illetve annál las­sabban csökken az eladó­sodottság és az ország pénzügyi sérülékenysége, mert a technikai gyűjtő­számlán halmozódó árfo- lyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint egy forintalapú hitel - fi­gyelmeztetett a jegybank. A r F

Next

/
Oldalképek
Tartalom