Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-08 / 132. szám
2 2011. JÚNIUS a, SZERDA A NAP TÉMÁJA Robert Maly (Folytatás az 1. oldalról.) Mohi település manapság már nem létezik. A lévai járásban lévő falut 1295- ben már okiratok említették, a 13 században pedig már templommal is rendelkezett. Egy ideig Csák Máté birtoka volt, de 1388-tól már Lévához tartozott. Református templomát 1787-ben építették, de tornyát csak 1821-ben állították föl. 1873-ban 113 házból állt a település és 742 magyar lakójavolt. 1938-ban Ma- gyarórszághoz csatoltak, de á háború és az újabb „ország csere” után a község lakóinak egy részét deportálták. A végzet akkor érte utol a Mohit, amikor a területet kijelölték az erőmű fölépítésére. A Csehszlovák kormány megszüntette, lakóit a Léván és Verebélyen helyezték el. A házakat lerombolták, csak a templomot hagyták meg, ami a mai napig ott áll az atomerőmű közvetlen szomszédságában. Többszőrre épült Nem volt egyszerű sorsa magának az erőműnek sem. Bár az építkezést már 1982-ben megkezdték, pénzhiány miatt 1991-ben félbeszakították a munkálatokat. Egészen 1995-ig csönd honolt a munkaterületen. 1998-ban az első, 2000-ben a második blokkot indították be, a másik kettőt 2008-óta építik tovább. Várhatóan azok 2012-ben, illetve 2013-ban kezdhetik meg az energia termelését. A működő két blokk 440 MW teljesítményű, évente egyszer 3-4 hétre leállítják őket karbantartás és fűtőanyag utántöltés miatt. Várhatóan élettartamuk végét 2028-ban, illetve 2030- ban érik el. Ez és Szlovákia másik atomerőműve (Bohunice, ami szintén nincs légvonalban száz kilométerre a magyar határtól) az ország energiaellátásának 55 százalékát teszi ki. Ha megépül a másik két reaktor, akkor az ország akár exportálhat is majd elektromos áramot. Bejutni majdnem lehetetlen A parassapusztai határátlépést követően alig egy órát buszoztunk mire elértük az erőművet. Már messziről látszanak a hűtőtornyok, döbbenetes a méretük, csakúgy, mint a kerítések felépítése. A dupla kerítések mellett kamerák figyelik a bejutni szándékozókat, de ott állnak az őrtornyok is, amik látogatásunk idején üresek voltak. Utunk először a látogatóközpontot is magában foglaló, ideiglenes iroda negyedbe vezetett. Ide még buszostól jutottunk be. Az erőmű olyan, mint egy kisebb város, ebben a bizonyos negyedben még posta is volt. Vendégségben a szomszédban „barátunknál'' az atomnál A látogatóközpontban megkaptuk a legfontosabb instrukciókat, mit lehet ebből volt kevesebb - és mit nem lehet a területen, milyen szabályokra kell figyelni, ha bejutunk. Volt olyan a csapatunkban, aki ekkor még nem is sejtette, hogy nem látja majd az erőművet bentről. Felkészültnek tűnnek Mohi felépítése korszerűnek számít a hasonló létesítmények között (később épült, így egyértelműen modernebb a mi Paksunknál is), ezt már az erőmű sajtókapcsolatokért is felelős vezetője mellett az egyik főmérnök is igyekezett tudatosítani bennünk. Elképesztő számokkal és adatokkal bombázták a hallgatóságot, kit jobban, kit kevésbé fogtak meg ezek. Kitértek a szigorú szlovák és nemzetközi előírásokra, amelyeknek mind megfelelnek és beszéltek a meglévők mellett épülő reaktorokról. A közel 2,8 milliárd eurós beruházás keretében készül majd el a hármas és a négyes reaktor reményeik szerint 2012 év végéig. Az előadások után érkezett a résztvevők „kérdészáporának” első része. Kérdések merültek föl a hűtésre használt vizeket, az eddigi üzemzavarokat, az elhasznált fűtőelemeket, a megtermelt energiát illetően. Robert Maly és Ladislav Kompon nem győztek válaszolni. Elmondták, hogy a hűtésre használt vízhez a Garam folyóból jutnak, de egy 3000 köbméteres saját víztározójuk is van végszükség esetére. Ezekkel a rendszerekkel 7 köbmé- ter/másodperc vízhozamot tudnak biztosítani, de az erőmű szükséglete maximum 2 köbméter/másodperc. Az üzemzavarok közül egy 2004-es eseményt emeltek ki, de rögtön hozzátették azt is, hogy akkor sem volt veszélyben a lakosság, csupán a teljesítményt kellett csökkenteni. Az elhasznált fűtőelemeket illetően elmondták, hogy jelenleg az erőmű területén tárolják őket (hat évig), majd húszévnyi hűtés után lehet véglegesen elhelyezni azokat. 2030-ra készül el az a mélytároló, ahol végleg elhelyezik az elhasznált fűtőelemeket. Kiemelték, hogy az újabb két blokk megépülésével, Szlovákia energiafüggősége jelentősen csökken, hiszen az eddigiekkel ellentétben akár exportálhat is a megtermelt áramból. Lapunk kérdése - ami a tavalyi üzemzavarra vonatkozott és amiről csak idén tavasszal szerezhettünk tudomást - a szakemberek elmondták, hogy egy kisebb szivattyú meghibásodásáról volt szó, tűz keletkezett, amelyet munkatársaik kézi oltókészülékekkel eloltottak. Bár látszott rajtuk, hogy nem tulajdonítanak ennek nagyobb jelentőséget a hallgatóságot mindez nem nyugtatta meg. Őszintén szólva meg is értem őket, hiszen ekkor hangzott el harmadszor, milyen erősségű földmozgást bír ki a Mohi atomerőmű. A gond mindösz- sze annyi volt, hogy mindháromszor más értékeket említettek. Először 7-es, aztán 7,5-es, majd 8-as erősségű rengést is kibírt volna az elmondottak alapján a létesítmény (Fukushima 9-es rengést szenvedett a Richter-skála szerint). Aki figyelt annak mindez feltűnt és minyítóterem szimulátorba, másrészt busszal körbevitték a társaságot az erőmű belső úthálózatán. Az irányítóterembe Robert Maly kísérte el a társaságot, itt találkoztunk a mohi erőmű vezérigazgatójával is, aki külön miattunk jött le a szimulátorba. A korábban említett „kérdésözön” második része itt következett. Nagyjából ugyanazon kérdések hangzottak el, de igazán „jól tűrték” azokat vendéglátóink egészen addig a pillanatig, amíg Ökrös László visz- sza nem tért az általam már feszegetett 2010 év végi balesetre. Itt szemmel láthatóan indulatosabban, de úriemberhez méltóan válaszolt a vezérigazgató. Igyekeztek megértetni velünk a működési elveket Is re megnyugodott volna a polgármesterekből álló különítmény ez újra sugdo- lózásra adott okot. Volt, aki maradt és volt, aki ment A látogatóközpont után újabb buszozás következett, végre bejuthattunk a belső területekre. Volt azonban olyan, aki csak gondolhatott erre. A látogatók személyi adatait több héttel előre kellett jelezni, így aki ezt nem tette meg az bizony úgy tűnt nem juthat be. így többen, köztük a Becsó Zsolt helyett a megyei közgyűlést képviselő Barna János alel- nök is a távozás mellett döntött. Mi akik bebocsátást nyertünk szigorú fémdetektoros beléptetést és adategyeztetést követően mehettünk be, de fotós kollégám még a fényképezőgépét sem hozhatta be. A szervezők persze biztosítottak minket, hogy az erőmű fotósa jön velünk és kapunk majd fotókat, erre vissza is térnék a későbbiekben. Az persze egyértelmű, hogy a szigor pont a biztonság megőrzéséért van. Az egyértelmű, hogy illetéktelen személyek nem léphetnek a belső, szigorúan védett területekre. A belső látogatás két részből állt. Egyrészt betekintést nyerhettünk egy iránem igazán értem miért nem örökíthettük meg azt a termet, hiszen az erőmű publikus honlapján találni róla fotót... A buszos körtúra előtt vendéglátóink egy csoportképpel kedveskedtek volna nekünk, ha az erőmű fotósa tudott volna képet készíteni. Szerencsére kollégám a segítségére sietett, így végül kattant a gép, az eredményt pedig láthatják is. A buszról - amellyel különleges vendégekként kezelve körbejárhattuk a belső területeket - megfigyelhettük, ahogy az egyik hűtőtornyot felújítják. Elképesztő méretű szerkezetről van szó, aminek segítségével másodpercenként akár egy köbméter vizet is el tudnak Válaszában - mint ahogy a nap folyamán többször is - elhangzott Paks neve is. Elmondása szerint jó néhány hasonló kisebb üzemzavar van naponta erőművekben. Pakson is többtucat ilyen jellegű baleset volt már és egyébként is előrébb járnak az EU által előírt tesztek kapcsán mohiban. Személy szerint szívesen megjegyeztem volna az igazgató úrnak, hogy ez biztosan így van, csak mi hozzájuk élünk közelebb és az uralkodó szélirány is tőlük, felénk jellemző, de mindezt nem tettem, mert ekkor egy töjkéletes magyarsággal beszélő mérnököt faggattam a terem másik végében. A párkányi születésű, tapasztalt mérnök elmondta, hogy az irányítóterem egy blokk irányítását szolgálja. Egyszerre három, négy ember dolgozik egy műszakban, blokkonként. Kizárólag mérnökök végezhetik a kontroll munkát (ez korábban nem volt követelmény) és legalább három hónapig gyakorolnak mielőtt önállóan végezhetnének el egy műszakot. Egyébként ember legyen a talpán, aki a sok kijelző és gomb között el tud igazodni. Bár ezt fotóval igazolni nem tudjuk, de higgyék el több száz kapcsoló van a paneleken. Egyébként Erről szól minden, az megtermelt elektromos áramról ........... ./lor - ------ \^i< pá rologtatni a hűtés során, ha szükség úgy hozza. Néhány pillantást vethettünk a dupla kerítésrendszerre, a biztonsági kamerákra, az épületekre és az épülő másik két blokkra. A gigantikus hűtőtornyok már állnak, egyelőre a terveknek megfelelően készül a beruházás. Bár fotózni nem lehetett, néhány képet sikerült beszereznünk ’a hatalmas építményről. Elképesztő méreteket' ihattunk, hihetetlen biztonsági szigort tapasztaltunk és némi hiányérzet maradt a társaságban, legalábbis ezt szűrtem le a beszélgetésekből. Volt aki túlzónak tartotta a biztonság bizonygatását, volt aki úgy érezte a szigorú szabályok túl misztikussá teszik az egész létesítményt. Érthetők a kétkedők problémái, de gyorsan hozzáteszem azt is, hogy minden erőművet Európában, így a Mohit is folyamatosan ellenőrzik a különböző szervezetek és az Európai Unió is. Elvileg tehát biztonságban vagyunk, itt Nógrád megyében. Saját szemünkkel győződhettünk meg a mohi erőműben uralkodó rendről, ahogyan észrevettem mégis sokan kétségekkel távoztak. Persze még is értem, hiszen adtak rá okot. Apróságok ezek, amiket már említettem is - a három földrengési érték, vagy épp az állandó „Paksolás” - mégis valahogy ezek maradtak meg a polgár- mesterekben. Az viszont kétségtelen, hogy nagyon sok kérdésre megnyugtató válaszokat kaptunk. Ezt erősítette meg lapunknak Ökrös László is, aki elmondta, többségében pozitív tapasztalatokat szereztek a polgármesterek a látogatás során. - Jó volt látni, milyen szigorú biztonsági és hallani milyen komoly technológiai színvonalat igyekeznek tartani a szakemberek. Persze követnünk kell az erőművet érintő eseményeket és tartanunk kell a kapcsolatot a megfelelő csatornákon. A falvak vezetői is megismerkedhettek Mohival és ez sokat segít a lakosság hiteles tájékoztatásában - foglalta össze a látottakat a védelmi bizottság titkára.
