Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-06 / 130. szám
2 2011. JÚNIUS 6., HÉTFŐ MEGEMLÉKEZÉS HIRDETÉS Trianoni fájdalom az emléknapon A kereszt megáldásának pillanatai Bátonyterenye pogármestere hangsúlyozta: Trianon fájó és kitörölhetet- FOTÓK: RIGÓ T. len emléket hagyott (Folytatás az 1. oldalról.) A történelmi Magyarországot, bár szétszabdalták, de nem halt meg, mert tovább él a lelkekben, az emlékezetben és a kultúrában. Majd, Gál Attila, az Országos Trianon Társaság Bátonyterenyei csoportjának elnöke szólalt meg. Azt emelte ki, hogy a békediktátum, hatalmas sebet ütött, a magyarság testén és lelkén. A csonka országot, a teljes gazdasági összeomlás szélére taszították. De a magyarok, nem roppantak bele ebbe a nehéz teherbe, s élni akarván, megerősödött és fennmaradt. Ezt követően, Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke mondta el gondolatait. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a tiranoni békeszerződés az igazságtalanság betetőzése volt és a magyarságot, a megsemmisülés határára sodorta. Ez az európai történelem szégyenteljes eseménye volt. Véleménye szerint azért gyűltek össze megemlékezni, hogy a hitünket és meggyőződésünket megerősítsük. Haza sok lehet, de magyar nemzet csak egy. A Trianonról való megemlékezés, a magyar ember szent kötelessége, az igazság visszaállításának vállalásának a része, egy út, a közös erkölcsi megújulás felé. A megemlékezést, versek, felolvasások tették még ünnepélyesebbé. A történelem leggyalázatosabb tette A Trianon emléknap alkalmából - a megye több pontjából érkezett vendégek jelenléte mellett - tartottak megemlékezést a karancssági I. István Általános Iskola aulájában a múlt héten pénteken. Cs. E. Karancsság. A rendezvény elején a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában harangszó csendült fel. Dr. Brumár Mihály, a község alpolgármesterének, a program szervezőjének köszöntő szavait követően pedig Kapás Attila, plébániai kormányzó mondott imát, amelyben röviden szólt szörnyű döntés hatásairól is:- Hogy mit is jelent Trianon? Azt talán azok tudták, tudják csak igazán átérezni, akik az elszakított területeket éltek, élnek a mai napig és azok érzik legjobban ennek a tettnek a súlyát, akiknek emiatt szétszakadt a családjuk. A Horty-korszak után tilos volt erről beszélni, az emberekre megpróbálták rákényszeríteni a felejtést. Talán ez volt a világtörténelem egyik leggyalázatosabb tette - vélelmezte Kapás Attila, aki egy Kós Károly- írást is felolvasott, amit a szerző a békediktátum aláírását követően vetett papírra. Ezután a Dumyik József, karnagy vezette, helyi Jubilate Deo énekkar lépett pódiumra, majd a „Trianont ledöntjük” című blokkban öt vers hangzott el Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, Csuka Enikő, Karnis Máté, Karnis Józsefné és Constantino Mária Manuella tolmácsolásában. Dr. Brumár Mihály „Él-e még bennünk Trianon emléke? (Van-e még nemzeti érzés a magyar lelkekben?” címmel tartott előadást. Mint mondta, június elején nem csak Trianonra emlékezünk, hanem egyben a nemzeti összefogásra is. Azért van szükség az ilyen jellegű megemlékezésekre, hogy az emberek fejében - határon innen és túl egyaránt - tudatosuljon a magyarságtudat, az összefogás jelentősége, hiszen csak akkor lesz a magyar nemzet és Magyarország ismét erős, ha az emberek megfogják egymás kezét, összefognak, a lelkek megnyílnak s közös érdekként tekintünk hazánk felvirágoztatására. A rendezvény végén Kapás Attila áldást kért a jelenlévőkre és a magyar nemzetre, majd a magyar és a Székely himnuszok csendültek fel. Tóth Tihamér, Karancsság község polgármestere pedig köszönetét fejezte ki a szervezőknek, s reményét nyilvánította ki azzal kapcsolatban, hogy a településen első ízben megrendezett megemlékezésnek lesz foganatja, s jövőre még több érdeklődő látogat el hozzájuk. Szokványos nyaralásra számítottam, de ezerszer jobb lett, végig együtt mászkáltunk és egész nap csak nevettünk. Megnéztünk egy csomó látványosságot, fesztiváloz- tunk és kirándultunk az erdőben, amitől sokkal izgalmasabb volt, mint egész nap olvadozni a tűző napon. Ráadásul ilyenkor az sem zavar, ha netán felszedek közben pár kilót. Kulturális programokkal és közös élményekkel teli családi nyaralás a Nyugat-Dunántúlon. nyugatdunantul.info.hu I Minden élménnyel MAGYARORSZÁG több leszel. Silv«dh»z legkSzslobb f „Bennünk él, az összetartozás hite” (Folytatás az 1. oldalról.) a dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület szervezte meg. Elsőként, a megjelentek néma csenddel, majd koszorúzással adták tiszteletük jelét. Ezt követően a Pódium Stúdió, zenés, irodalmi műsorát adta elő az egybegyűlteknek, méghozzá a magyar fájdalom verseinek felolvasásával. Majd Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő mondta el ünnepi beszédét. Megyeszékhelyünk polgár- mestere azt hangsúlyozta, hogy a magánéleti tragédiákat az emis tilos volt. A polgármester azt is elmondta, hogy az országgyűlés a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel, hitet tett a nemzeti bér nehezen dolgozza fel és ugyanazzal az intenzitással érezzük át a nemzeti tragédiák súlyát is. Éppen ezért vált kitö- rölhetetlen l „S mi tudjuk, hogy több mint 90 év után is a kultúránkban, a nyelvünkben, emberi kapcsolatainkban, a lelkűnkben él az összetartozás élménye és hite. A hegyeinket elvehették, de ezt soha, senki nem veheti el tőlünk. S ebben Isten segít minket.” traumává Trianon. Hiszen ennek következtében, elveszítettük, területeink és nemzeti vagyonunk több mint kétharmadát. A legnagyobb veszteségünk, viszont az új országhatárainkon kívül rekedt, többmillió magyar jelentette. A kommunista korszakban Trianonról, jóformán még beszélni kultúra helyes irányba való terelése mellett. A rendezvényen, mintegy 100-110 ember jelent meg. A városvezetést, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, Eötvös Mihály és Fenyvesi Gábor, megyeszékhelyünk alpolgármesterei képviselték. Együtt emlékezett meg fiatal és idős, nő és férfi, arról a napról, amikor egy nemzetet ítéltek halálra. A nemzet viszont erősebb volt attól a lázálomtól, hogy a nagyhatalmak, a magyarságot halottként lássák. Képes volt a semmiből, újra építkezni és megőrizni mindazt, ami a‘ma- gyarságot magyarrá teszi. Az esemény zárásaképpen, a megjelenteket bográcsgulyás, beszélgetés és zene várta, amit a Dobroda népzenei együttes művészei adtak elő. Látványos színvonalas műsor és sok résztvevő jellemezte a megemlékezést FOTÓK: GYURKÓ P. 4 * I 4
