Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-04 / 129. szám

2011. JUNIUS 4., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Dr. Bercsényi Lajos ünnepi gondolatai Kedves Pedagógusaink! Kollégaként sajnos nem tehetem, de őszinte tisztelő­jükként szeretettel köszöntőm Mindannyiukat. Köszön­tőm Önöket, Megyei Jogú Városunk, Népjóléti Bizottsá­gának minden tagja nevében. Tegnap ugyanebben az órában, az Egészségügyi Minisztériumban kemény vi­táim voltak, az egészségügyi szakellátás megmentésé­ért, illetve annak működtetése érdekében. Ott elmond­tam, itt megismétlem, az egészségügy kihívásait hosszú­távon úgy tudjuk kezelni, hogy pedagógusainknak, ta­nárainknak, szakoktatóinknak, nagyobb lehetőséget és törvényi szintű megbecsülést is adunk. Ők tanítják, ne­velik gyermekeinket, fiataljainkat, ők készíük fel jövőnk társadalmát. Megbecsülve és biztosítva az egészségügy működésének fenntartását, a hosszútávú megoldás kul­csa a szülők, nevelők, pedagógusok, azaz az Önök kezé­ben van. Társadalmunk életmódja, az emberek viselke­dése, egymáshoz, az újabb és újabb kihívásokhoz való alkalmazkodás megtanulása, Önök nélkül elképzelhetet­len. Az iskolázott emberek kevésbé betegek, a lelkileg ki­egyensúlyozott emberek kevésbé betegek, a nincstelen, szegény, tanulatlan ember, hamar beteg lesz, és nagyon nehezen gyógyítható. Önöknek olyan jogosítványokat kell biztosítanunk, hogy méltó körülmények között ad­hassák át tudásukat... Legyen joguk megkövetelni a ta­nulás szükségességét! A szaktudás átadása mellett legyen idejük a tanulók, illetve tanítványaik, leikével is törődni, megéreztetni a tanulás örömét. Az Önök munkája megkerülhetetlen az egészséges társadalom működéséhez, én orvosként kijelentem, hogy Önök megmenthetik a jövő egészségét! Városunk Szakbizottsága, az Önök hivatásának, mun­kájuk elősegítésének szolgálatában áll. Kedves Pedagógusaink! Kívánok Önöknek! Megértést, igaz szót, bizakodást, hi­tet és szeretetet, mert tudom, hogy emberi életünk ezek hiányában üres és céltalan. Felelősek vagyunk magunkért és másokért. Kívánom, hogy városunkban legyenek munkahelyek, fiataljaink hallgassanak Önökre, adjunk lehetőséget, itt maradá­sukra. Nyugdíjasaink érezzék megbecsülésünket, hi­szen nekik köszönhetjük, hogy itt lehetünk. Boldog Pe­dagógusnapot kívánok! Isten Áldását kérem Önökre! A pedagógusokat köszöntötték Salgótarján. A pedagógusokat ünne­pelték a napokban a megyeszékhe­lyen a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. A városi pedagógusnap ünnepi műsorral in­dult, amelyet az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Salgótar­jáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Beszterce Lakótelepi Tagiskola diákjai adtak elő. Ezt kö­vetően Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgármester tartott ünnepi kö­szöntőt, amelyben összefoglalta a tanév legfontosabb eseményeit és a pedagógusokat méltatta. Elmondta, hogy meg kell állnunk egy kicsit a mindennapok forgatagában, hogy köszönetét mondjunk azért, hogy a pedagógusokra bízhatjuk gyerme­keinket. Hozzátette: nehéz, meg­próbáltatásokkal teli tanéven, sú­lyos döntéseken vannak túl és még a jövő sem kristályosodott ki telje­sen: vannak még bizonytalansá­gok, megválaszolatlan kérdések a városvezetők számára is - remé­nyei szerint az új tanév kezdetéig ezek rendeződni fognak. Összessé­gében úgy látja, hogy ebben a tan­évben Salgótarján közoktatási fel­adatait ismét magas színvonalon látta el, köszönhetően a mindig megújulni képes pedagógusoknak. A polgármester beszéde után első­ként azokat a már nyugdíjas pedagó­gusokat köszöntötték, akik ötven, hatvan évvel ezelőtt vették át diplo­májukat és akik életpályájukkal kife­jezték elkötelezettségüket a pedagó­gus élethivatás mellett. Gyémánt, il­letve arany díszoklevélben, valamint Salgótarján önkormányzatának pénzjutalmában részesültek: Czégény Sándorné, Erhardt Tibomé, Kazinczi Ernő, Pál Károly, Barna Ferencné és Szepesi Antal. Ezt követően azok a nyugállományba vonuló pedagógu­sok kaptak Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet, akik a gyermekek nevelése érdekében kiemelkedő munkát vé­geztek. Az emlékérmet Ágasvári Jánosáé, Balázsné Runyai Mária, Becze Lajos, Czene Győzőné, Kiss Jánosáé, Kovács Jánosáé, Kőfalviné Ko­vács Judit, Král Péterné, Monori Istvánná, Nagy Melinda, Paul Éva, Petróczy Mária, Réti Lászlóné, Révay Ferencné, Szalai Zoltánná, Szalayné Bokodi Magdolna, Szlatincsán Edit, Valecsikné Tamás Zsuzsanna és Vincze Béláné vehették át A Csíki Jolán és Csíki Mária Ala­pítvány díját a SKÁID Bóna Kovács Károly Tagiskola alsós munkaközös­sége kapta, a több éven keresztül eredményes nevelő munkáért és pe­dagógiai innovációért. Elhivatottsá­gukat mutatja a tagiskolában eltöl­tött idő, hiszen diákjaik nagy része hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű, ingersze­gény környezetből jövő, alulszociali­zált gyermek. A tanítási órákat, a ta­nulók képességeit, készségeit figye­lembe véve szervezik meg. Változa­tos módszerekkel segítik az ismeret- anyag elsajátítását, gyakorlását, kiemelve a tapasztalatszerzés, tevé- kenykedtetés fontosságát. Az ünnepséget követően állófoga­dást tartottak az intézmény üveg­csarnokában. VÉLEMÉNYEK AZ ALKOTMÁNYRÓL Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Fidesz- Nagyon fontosnak tartom, hogy az Alaptör­vény megszüle­tését a lehető legszélesebb kö­rű nemzeti kon­zultáció előzte meg. Ennek is köszönhető, hogy olyan közérthető, az em­berek igazság- és jogérzetével megegyező új Alkotmány szü­letett meg, amely tiszteletben tartja a magyar nép történelmi hagyományait és garanciákat tartalmaz a jövőnkre is. A preambulum nemcsak beveze­ti az új Alkotmányt, hanem rögzíti azokat a történelmi pil­léreket, amelyekre egy több mint ezer éves állam alkotmá­nyának támaszkodnia kell. A teljes magyar jogrendszer tel­jessé természetesen akkor vál­hat, ha az Országgyűlés elfo­gadja majd az úgynevezett sar­kalatos törvényeket is. Az Alap­törvény mérföldkő egy új, erős Magyarország megteremtésé­nek útján. Amellett, hogy biz­tosítja és garantálja a demokra­tikus társadalmi értékek érvé­nyesülését, a többi között alkot­mányos védelem alá helyezte legfontosabb gazdasági javain­kat, a közbiztonságot, a csalá­dot. Az új Alkotmány erősíti nemzeti önbecsülésünket is és általa jelentős alkotó energiák szabadulhatnak fel! Negyed század a könyvek szolgálatában Vas Ágnes főkönyvtáros Az ünnepi könyvhét kapcsán természetesen nem csak az írók, költők juthatnak eszünkbe, ha­nem azok is, akik a könyvvel nap, mint nap foglalkoznak, olvasóvá érlelnek minket, kultúrát terem­tenek, az írott szó szolgálatában állnak. Ilyen ember Vas Ágnes fő- könyvtáros, a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményének vezetője, a Balassagyarmati Hon­ismereti Kör elnökségi tagja, a Honismereti Híradó szerkesztő­je, a város kulturális életének egyik emblematikus alakja. Nem túlzás azt mondani, hogy az idén Pro Urbe-díjjal kitünte­tett főkönyvtáros évtizedek óta kézben tart mindent, ami a hely- történettel, honismerettel össze­függ. Fáradhatatlan lelkesedés­sel szervezi a Csillagház színvo­nalasabbnál színvonalasabb rendezvényeit, amelyek mind­mind arra hívatottak, hogy mi­nél erősebben kötődjünk ahhoz a helyhez, ahol élünk, hogy so­hasem legyünk közömbösek te­lepülésünk múltja, történelme, kultúrája iránt. A székesfehér­vári születésű Vas Ágnes 1973- ban szerzett diplomát a Szom­bathelyi Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakán, majd 1983-ban az ELTE BTK tör­ténelem-könyvtár szakán. Balas­sagyarmatra 1979-ben költözött, ahol először közművelődési fel­ügyelőként dolgozott. A Madách Imre Városi Könyvtárba 1986- ban került, s a Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény veze­tője lett. Alapvető feladatának tekintet­te a Balassagyarmatra, Nógrád megyére, s a történelmi Nógrád- Hont vármegyére vonatkozó do­kumentumok, kéziratos és nyomtatott munkák, periodikák, hagyatékok, képeslapok, fotók, aprónyomtatványok gyűjtését, feltárását, rendszerezését az ér­deklődők és a kutatók számára- akár digitalizált formában is. Vas Ágnes számára magától ér­tetődő a város irodalmi és törté­nelmi hagyományainak ápolása. Az elmúlt huszonöt év alatt szám­talan jeles előadót hívott Balassa­gyarmatra. A rendezvények kö­zül kiemelkedő „Őszi emlékna­pon” Horváth Endrén kívül min­dig különleges figyelmet szentel a „nevezetes nógrádiak”-nak. Hon­ismereti kirándulásokat, várostör­téneti vetélkedőket szervez, a kö­zépiskolás diákoknak olvasónap­ló-pályázatokat ír ki, és felkészítő előadásokat tart. Fogadja a város múltja iránt érdeklődő csoporto­kat, közösségeket, s bemutatja ne­kik Balassagyarmat múltját. Kez­dettől fogva tagja a Balassagyar­mati Honismereti Híradó szer­kesztőbizottságának, majd 2000- től szerkesztője is az évkönyvnek, mely igényességével, tartalmi gazdagságával híven tükrözi Vas Ágnes munkájának magas szín­vonalát. A Honismereti Híradó If­júsági Különszámát öt alkalom­mal jelentette meg, bevonva a di­ákokat a toliforgatás rejtelmeibe. Összeállította a Madách Imre Vá­rosi Könyvtár Helytörténeti Gyűj­temény című kiadványt, amely angol és német nyelven is olvas­ható. Nevével fémjelzett az Em­lékkönyv Kovalcsik András tiszte­letére, majd a Balassagyarmati Honismereti Kör harminc évét összefoglaló kötet, s Reiter László helytörténész várostörténeti írá­sainak kötetbe szerkesztése is. Részt vesz az Országos Honisme­reti Szövetség munkájában, kap­csolatot tart a Balassagyarmatról elszármazottakkal és mindenki­vel, akit érdekel választott városa kultúrája. Vas Ágnes elhivatottsá­ga arról győzhet meg minket: sze­retni csak azt a helyet lehet iga­zán, amelyet ismerünk, s kötődé­sünk attól válik erősebbé, ha tud­juk: a múlt homályába vesző jeles elődök számára milyen fontos volt a város, ahol élünk... HIRDETÉS « f

Next

/
Oldalképek
Tartalom