Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-03 / 128. szám

2011. JÚNIUS 3., PÉNTEK NOGRAD MEGYE 3 VÉLEMÉNYEK AZ ALKOTMÁNYRÓL Gyarmati film a nemzeti gyásznapon Balassagyarmat. A trianoni bé­keszerződés aláírásának 91. évfordulóján, június 4-én Matúz Gábor: A legbátrabb vá­ros című, az 1919-es csehkive- résről szóló dokumentumfilm­jét vetíti 16.40 órakor az Ml. 2009-ben, a csehkiverés 90. évfordulójára készítette el a ba­lassagyarmati születésű alkotó a dokumentum-játékfilmet, amellyel valóban méltó emlé­ket állított az 1919. január 29-i Civitas Fortissima események­nek. Nem rendelkezünk doku­mentumokkal arról, hogy az 1919. januári balassagyarmati események milyen hatással voltak a trianoni békeszerző­désre, de a megismert tények inkább arra utalnak, hogy a nagyhatalmak a csehszlovák érdekeket vették figyelembe, s alku eredményeként lett az Ipoly később országhatárrá, Csallóközért és a sátoraljaújhe­lyi vasúti csomópont megőrzé­séért cserében. A csehszlovák albizottság március eleji ülé­sén ugyanis a négy nagyhata­lom a csehszlovák érdekeket szem előtt tartva, Magyaror­szág határát Szob - Nógrád - Romhánynál, tehát az Ipolytól délre húzta volna meg. A létre­jövő új Csehszlovák állam szá­mára a kelet-nyugati irányú összeköttetés létfontosságú lett volna, melyben jelentős szere­pet játszott volna az Ipoly - völ­gyi vasút. A csehkiverők ezt a kulcsfontosságú vonalat véd­ték meg Polgárőrök akcióban Pusztaberki. Brindza Sándor László polgármester, számolt be lapunknak arról, hogy a he­lyi polgárőr egyesület kiválóan látja el feladatát a településen. A Pusztaberki Polgárőr Egye­sületet olyan emberek alakítot­ták meg, akik eddig is tevéke­nyen vettek részt, a falu életé­ben. Munkájuknak köszönhe­tően, a település lakói nagyobb biztonságban érezhetik magu­kat, különösen igaz ez az idő­sekre és az egyedül élőkre. A helyi polgárőrök, a hétvégén nagy megmérettetésre készül­nek, hiszen ők is részt fognak venni, a Szentén megrende­zendő polgárőr versenyen. Az egyesület tagjai, a szokásos versenyszámokon túl, a főző­tudományukat is megmutat­hatják, a megyei polgárőrnap résztvevőinek. Feltételes szabadsága alatt is folytatta... Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság azt a 25 éves férfit, aki ellen kisebb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a bíróság. Zabar. A mátraterenyei tartózko­dási helyű férfi a rendelkezésre álló adatok alapján ez év áprili­sában Zabaron felfeszítette egy családi ház ajtaját. A lakóépület­ből egy-egy gázpalackot és tele­víziót, valamint további műszaki cikkeket tulajdonított el. Egy hó­nap elteltével egy salgótarjáni családi házba a tetőcserepek megbontásával ment be a gya­núsított. Innen keverőtárcsás mosógépet, benzinmotoros lánc­fűrészt, rádiót és egyéb haszná­lati tárgyakat hozott el. A nyo­mozás megállapította, hogy mindezekkel a 25 esztendős fia­talember gyanúsítható, akit a Bátonyterenyei Rendőrkapitány­ság munkatársai fogtak el és ál­lítottak elő a salgótarjáni kapi­tányságra előállítottak. A férfit - aki több százezer forint kárt oko­zott - kihallgatását követően őri­zetbe vették a rendőrök. Tekintettel arra, hogy ellene más hatóság is folytat büntetőeljá­rást hasonló bűncselekmény mi­att, illetve, hogy a betöréseket fel­tételes szabadságának ideje alatt követte el, a bíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatá­sát is - tájékoztatott Dankóné Nagy Éva. rendőrségi szóvivő. resték telefonon országgyű­lési képviselőinket, szemé­lyi asszisztenseiket és a pár­tok sajtóirodáját. Jó néhány elektronikus levelet küldtek de a válaszok így is nehéz­kesen érkeztek szerkesztő­ségünkbe. Elfoglalt ország- gyűlési képviselőinknek legkésőbb a szombati lap­számunkban biztosítunk le­hetőséget arra, hogy kifejt­hessék véleményüket. Ezt követően a sorozatot lezárt­nak tekintjük. Nagyköveti látogatás Mint olvasóink bizonyára észrevették rovatunk rend- szertelenül jelent meg. Ez rajtunk kívülálló okok mi­att történt. Kollégáink számtalan alkalommal ke­A polgármester asszony bízik abban, hogy ez a látogatás és ez a kapcsolat eredményre vezet, hiszen ez nagyon jót tenne a városnak és a megyének is Dr. Nagy Andor, KDNP (Folytatás az 1. oldalról.) Egyebek mellett a népesség elvándorlását és a munkahely teremtésével kapcsolatos problémákat említette, amelyekre - mivel Salgótarján is ezekkel a problémákkal küzd - közösen kidolgozott megoldást remél. A megbeszélést követően az eredetileg tör­ténelemtanári végzettséggel rendelkező nagykövet a városházáról Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel közösen a TISZK épületébe látogatott, ahol betekintett az in­tézményben folyó munkába, melyről elis­merően nyilatkozott. Mint elmondta, nagyon hosszú és nagyon gyümölcsöző megbeszé­lést folytatott a polgármesterasszonnyal, egész konkrét dolgokra is kitértek. Többek között az oktatás témakörét is érintették és megegyeztek, hogy ez kulcskérdés mindkét ország jövője szempontjából, ezért is volt na­gyon elégedett azzal, amit az iskolában ta­pasztalt - tette hozzá. Szóba kerültek még a kis- és középvállalkozásokat érintő kérdé­Három a magyar igazság, ezért három fontos szempontot emelnék ki. az Alaptörvénnyel kapcsolatban. 1. Magyaror­szág volt az egyet­len olyan volt szo­cialista ország, amelynek a rend­szerváltást köve­tően nem lett új alkotmánya. Az 1949-es egykori kommunista alkotmányt csak módosították, de nem helyezték hatályon kívül 1989-ben. Épp itt volt az ideje, hogy 20 évvel a rendszerváltozás után teljesen új alaptörvényünk legyen. 2. Mivel a környezetvédelem, illetve a fenntartható fejlődés a szakterületem, a második szem­pontom az értékelésben a követ­kező: A környezeti értékek meg­jelenítése szempontjából, a ma­gyar ma Európa legmodernebb alkotmánya. Szerepel benne az egészséges környezethez való alapjog, a jövő nemzedékek ér­dekeinek a képviselete ugyan­úgy, mint a fenntartható fejlő­dés gondolata. Arra, hogy az alaptörvényünk a környezet vé­delmét, a fenntartható fejlődés gondolatát ilyen kiemelten ke­zeli, joggal lehetünk büszkék. 3. A termőföld, a vízkészlete­ink és a biológiai sokféleség a nemzeti vagyon részét képezi az új Alaptörvényünk szellemé­ben. Ez garanciát ad arra, hogy ezek a stratégiai szempontból fontos eszközök ne kerülhesse­nek ki a nemzet kezéből. sek is. Jari Vüén sok lehetőséget lát ezek tá­mogatásában és kiemelten fontosnak tartja, hogy a finn és magyar cégek között együtt­működés alakuljon ki. Összességében na­gyon érdekesnek és sikeresnek találta a ta­lálkozót és örült annak is, hogy számtalan le­hetőségről hallott. Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta, hogy a turizmus területére is kitértek a megbeszélésben. Egyebek mellett felme­rült finn turisták szervezett idelátogatása is, akik több napot töltenének el a városban és környékén. Elmondása szerint egyéb­ként a finn nagykövet jól ismeri Salgótar­ján Finnországi testvérvárosának, Vantaa- nak polgármesterét, Juhani Paajanent is, így várhatóan még erősebb kapcsolat ala­kulhat ki a két város között. A polgármes­ter asszony bízik abban, hogy ez a látoga­tás és ez a kapcsolat eredményre vezet, hi­szen ez nagyon jót tenne a városnak és a megyének is. Jari Vilén nagykövet Nem hivatásos bírák a honi ítélkezésben Nógrád is ülnököket választott. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949. óta biztosítja a népképviseletet a különböző' szintű hazai bíróságokon. Legyen szó akár büntető, polgári vagy munkaügyi perekről a „nem hi­vatásos bírák” minden esetben részt vesznek a bíró­ság munkájában és annak döntéseiben. Hívták őket egykor népi ülnököknek, nem hivatásos bíráknak és ülnököknek is, ám a feladatuk jellege az elmúlt évti­zedekben sem sokat változott az eljárások során. A törvény szerint négy évenként választják meg, esetleg újra az ülnö­köket, azokat a büntetlen előéletű és választójoggal bíró magyar állam­polgárokat, akik a harmincadik életévüket már betöltötték, ugyan­akkor önként vállalják ezt a felelős­ségteljes megbízatást A jelölésükre minden ciklusban az adott bírósá­gok illetékességi területén élő, lakó­hellyel és választójoggal rendelkező honpolgárok, társadalmi szerveze­tek, valamint önkormányzati képvi­selői testületek tehetnek javaslatot. A jogszabályok szerint egy jelölt csak egyetlen bíróságon vállalhat megbízatást. A közelmúltban, Nógrád megyé­ben is sor került a soros választás­ra. Az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács jogosult meghatározni, milyen bíróságra és hány ülnök ke­rülhet. A Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlése összesen 21 ülnököt választott a megyei bíróság­ra, míg 25-en a Salgótarjáni Munka­ügyi Bíróságon segítik majd az ítél­kezés folyamatát. A megválasztott ülnökök május végén Balassagyar­maton és Salgótarjánban tették le a hivatalos esküt, majd dr. Barta Lász­ló megyei főjegyző, dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsanna a munkaügyi bíróság elnöke, valamint dr. Deák Tibor a salgótarjáni városi bíróság elnöke, Fenyvesi Gábor alpolgár­mester, és dr. Halász Zsolt a megyei bíróság elnöke jelenlétében vették át a megbízólevelüket. Közöttük szép számmal találhatók új tagok, de a többség már gyakorlatot szer­zett ülnök. A sajtóosztályon meg­tudtuk, hogy van közöttük olyan is, aki már a negyedik ciklusát vállal­ta az idén. A döntéshozók bölcses­sége arra is kiterjedt, hogy a gyer­mekek és fiatalkorúak ügyei során pedagógusok is helyet, sőt szót kap­janak az ítélkezés során. Fókuszban a környezetvédelem Salgótarján. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése és az Észak-magyarországi Regio­nális Környezetvédelmi Köz­pont közös szervezésében tar­tanak „Regionális önkormány­zati megemlékezést” a környe­zetvédelmi világnap alkalmá­ból június 3-án, pénteken 10 órától a megyeháza nagytermé­ben. A megjelent vendégeket Becsó Zsolt, a közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő kö­szönti, majd a világnap fontos­ságáról dr. tech Kecskeméti Sán­dor, a környezetvédelmi köz­pont elnöke ad tájékoztatást. Ezt követően az önkormányzati rendszer tervezett átalakításá­nak fő irányairól dr. Bekényi Jó­zsef, a Belügyminisztérium Ön- kormányzati Feladatok Főosz­tályának vezetője beszél, majd „Nemzeti vidékstratégia kon­cepció - 2020 a vélemények tükrében” címmel dr. Gergely Erzsébet, főosztályvezető-he­lyettes, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium Stratégiai Főosztály képviseletében tart előadást. A nemzeti éghajlatváltozási stra­tégiáról (2008-2015) a Szent István Egyetem nevében dr. Szalai Sándor, klimatológus szól. A régió önkormányzati fejlesztési lehetőségeiről pedig Kormány Krisztián, az Eszak- magyarországi Regionális Fej­lesztési Ügynökség operatív igazgatója tájékoztatja a jelen­lévőket. A hozzászólásokat követően, a program zárásaként az Észak­magyarországi Regionális Kör­nyezetvédelmi Központ és az Észak-magyarországi Környe­zetügyi Tanács a Fenntartható Fejlődésért által alapított elis­merő okleveleket adják át. A vendégek 12.30 órától szend­vicsebéden vehetnek részt. A konferencia kísérő rendezvénye a Nógrád megye általános isko­lái részére kiírt pályázati felhí­vásra beérkezett fotókból ké­szült kiállítás, amelynek mottó­ja: „Cselekedjünk hasznosat a Föld védelméért”. Mint megtudtuk, a rendez­vény fővédnöke Tállai András, önkormányzati állattitkár, véd­nökei pedig Becsó Zsolt, aki egy­ben a házigazda is, Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, valamint dr. Mengyi Roland, országgyűlé­si képviselő, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom