Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-21 / 143. szám
6 2011. JÚNIUS 22., SZERDA ORSZÁG-VILÁG-TÖRTÉNELEM ORSZÁGJÁRÓ Hazánk az alsó harmadban Budapest. Magyarországon az uniós átlag 64 százalékára tehető a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó hazai össztermék (GDP), ezzel a tagországok között az alsó harmadban foglal helyet - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának kedden nyilvánosságra hozott adataiból. A visegrádi országok közül Csehországban és Szlovákiában jobb a mutató a magyarországinál - a GDP az uniós átlag 80 és 74 százaléka Lengyel- országban 62 százaléka. Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a csatlakozás évében, azaz 2004-ben az EU-átlag 63,2 százalékát tette ki. Mind a 27 tagországot figyelembe véve a 100-nak vett uniós átlag 43 százalékától 283 százalékáig terjed, vagyis több mint hatszoros szórást mutat a tagállamok egy főre jutó GDP-je. Az unió többi államához képest messze kiemelkedő Luxemburgban, ahol a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az uniós átlag 283 százaléka, azaz majdnem háromszorosa, míg az utolsó helyen álló Bulgáriában mindössze 43 százaléka. Az élmezőnyben - az GDP-t 20-30 százalékkal meghaladók csoportjában - van Hollandia, Dánia, Írország, Ausztria és Svédország. Németország, Belgium, Finnország és az Egyesült Királyság 10-20 százalékkal áll az átlag felett. Az euróövezeti átlag 8 százalékkal múlja felül az uniós átlagot. A problémás országok közül Spanyolországban nagyjából az EU-átlaggal azonos az egy főre jutó GDP, Görögországban 89 százaléka, Portugáliában 81 százaléka. Bulgária mellett Románia marad el legjobban az uniós átlagtól, 55 százalékkal. A nukleáris biztonság fokozására törekszenek Budapest A Paksi Atomerőben megkezdett stresszteszt eredménye az eddigi nemzetközi gyakorlat által megköveteltnél magasabb szintű biztonságnövelő intézkedésekhez vezethet - jelentette ki Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nukleáris biztonsági konferenciáján hétfőn Bécsben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető a tanácskozáson emlékeztetett: az Európai Unió a fukusimai baleset után a lehető leggyorsabban reagált az eseményre a kormányzati, a hatósági és az iparági vezetők magas szintű konferenciájának összehívásával. E találkozón merült fel a célzott biztonsági felülvizsgálat, ismertebb nevén a „stresszteszt” ötlete is. A múlt hónapban a tagállamok már abban is megegyeztek, hogy a stressztesztek végrehajtása önkéntes alapon történjen. Az Európai Tanács elhatározta, hogy e folyamattal párhuzamosan a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jelenlegi uniós jogi és szabályozási keretrendszert felülvizsgálja ez év végére. A miniszter utalt arra is, hogy Magyarország a kezdetektől a stresszteszt elvégzése mellett foglalt állású Fellegi Tamás hangsúlyozta: az Országos Atomenergia Hivatal már átadta a Paksi Atomerőműnek a teszt tartalmára vonatkozó hatósági követelményeket. A miniszter kiemelte, hogy a célzott biztonsági felülvizsgálat őszre várható eredménye az eddigi nemzetközi gyakorlat által megköveteltnél szigorúbb biztonság- növelő intézkedésekhez vezethet Fellegi Tamás kitért rá, hogy a magyar elnökség komoly erőfeszítéseket tett a kiégett fűtőelemek és radioaktív üzemanyag kezeléséről szóló tanácsi irányelv elfogadása érdekében. Az elnökség az ügyet kiemelten kezeli, ezt jelzi, hogy ebben a félévben 12 kompromisszumos szövegjavaslat készült. Hónapokon át tartó megbeszéléseket követően a tagállamok között valamennyi kérdésben megegyezés született. Az Európai Parlament június 22- én dönt a javaslatról - tartalmazza a közlemény. A NAÜ 2011. június 20-24. közötti, miniszteri szintű konferenciája lehetőséget biztosít a nukleáris biztonság megerősítése érdekében követendő irány meghatározására, a tapasztalatok és a jövőbeni intézkedésekre vonatkozó javaslatok megosztására. Emellett a résztvevők következtetéseket vonhatnak le a japán atomerőmű baleset tanulságaiból, értékeük a nemzeti, regionális és nemzetközi készenléti állapotokat és vészhelyzeti reagálási készséget. A konferencián miniszteri nyilatkozatot fogadnak el a témában - írja a közlemény. Kilátásban a csapatkivonás Washington. Barack Obama, amerikai elnök szerdán (azaz ma) jelenti be, hogy milyen ütemben fogja kivonni Afganisztánból az oda 2009 végén vezényelt 33 ezres amerikai csapaterősítés egységeit - közölték Washingtonban amerikai kormányzati tisztségviselők. A bejelentés a várakozások szerint a csapaterősítésben részt vett alakulatok júliusban kezdődő kivonásának teljes ütemezését tartalmazza majd. Az amerikai haderő vezetői azt javasolták, hogy pótlólagos egységeket 2012 őszéig vonják ki. A tervet Obama azután hozza majd nyilvánosságra, hogy konzultált David Petraeus, tábornokkal, az Afganisztánban harcoló amerikai és NATO-erők parancsnokával. Katonai vezetők korábban azt javasolták, hogy júliusban történjen egy 3-5 ezer fős csökkentés, amelyet a harci szezon végéig vagyis a tél beálltáig egy további 5 ezres kivonás követne. Obamára ugyanakkor a kongresszusban nyomás nehezedik annak érdekében, hogy Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének likvidálása után a lehető leggyorsabban vonja ki az amerikai erőket Afganisztánból. Carl Levin, a szenátus fegyveres testületeket felügyelő bizottságának demokrata párti elnöke azt indítványozza, hogy az év végéig 15 ezer amerikai katonát vezényeljenek haza. A NATO tervei szerint a tálibok ellen harcoló koalíció 2014 decemberében teljes egészében át fogja engedni az ellenőrzést az afgán fegyveres erőknek. Az országban a harcoló alakulatok többségének kivonása után is mintegy 25 ezer amerikai katona maradna hátra, az afgán haderővel közösen üzemeltetett bázisokon. Jelenleg mintegy 100 ezer amerikai és 40 ezernyi szövetséges külföldi katona állomásozik Afganisztánban. Az NBC és a The Wall Street Journal múlt héten nyilvánosságra hozott, közös közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 54 százaléka helyesli azt, ahogy Obama az afganisztáni háborút kezeli. NAGYVILÁG Kortól is függ a gyógyítás Olaszország. Az idősebb doktor gyakrabban javasol betegeinek megfelelő étrendet, rendszeres testmozgást és a dohányzás abbahagyását, a fiatal orvosok pedig sűrűbben nyúlnak a recepttömbhöz, hogy felírják a legújabb szív- gyógyszereket. Olasz orvosok vizsgálata az orvos korától függően jelentős eltéréseket mutatott betegeik ellátásában. A szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek megelőzése, kezelése világszerte fontos kérdés. Itáliában egy munkacsoport Massimo Volpe, professzor vezetésével most arra volt kíváncsi, hogy a különböző korú, az orvosegyetemet évtizedekkel korábban vagy később befejező háziorvosok hogyan foglalkoznak a hozzájuk forduló páciensek ilyen panaszaival vagy tüneteivel. Az angol neve alapján EFFECTUS néven jegyzett tanulmányba 1078 háziorvost vontak be és arra kérték őket, részletesen írják le, hogy 2006 májusában, az első tíz napon rendelőjükbe belépő páciens miért került oda, milyen panaszai, tünetei voltak és ezek alapján milyen vizsgálatokat rendeltek el és milyen kezelést adtak. Az orvosokat három korcsoportba osztották. A megkérdezettek 20 százaléka 45 évesnél fiatalabb volt, a középső csoport életkora 46 és 55 év közé esett (61 százalék), a harmadik csoportba (19 százalék) 55 évesnél idősebb doktorokat soroltak. Az említett tíz nap során ezek az orvosok 9904 rendelőjükben megjelenő személlyel találkoztak, akiknek 46,5 százaléka nő volt, az átlagos életkoruk pedig 67 év volt. A nagy figyelmet keltő tanulmányt az International Journal of Clinical Practice közölte. A dolgozatból kiderült, hogy az orvosok koruktól függően igen különböző módon látták el betegeiket. A doktorok fiatal csoportja sokkal többször véleményezett magas vérnyomást, koszorú- érszükületet vagy agyi érbetegséget. A fiatal orvosok főleg gyógyszerekkel igyekeztek gyógyítani, az idősebbek pedig legtöbbször életmód változtatást javasoltak. Újból látogatható a berlini Győzelmi oszlop Berlin/Budapest. Tizenöt hónapig tartó restaurálás után újból látogatható Berlin szívében a Győzelmi oszlop (Siegessäule), amely a XIX. század második felében Poroszország által vívott győztes háborúknak állít emléket. A német főváros Tiergarten kerületén át vezető nyílegyenes sugárúton, a Strasse des 17. Junin, egy jókora körönd közepén magasodó emlékműre Vilmos porosz király (a későbbi I. Vilmos német császár) adott megbízást a Schleswig birtoklásáért vívott háború (1864) után. Az elképzelés szerint a mű a Dániát legyőző „magasztos porosz-osztrák katonai szövetséget” örökítette volna meg - ám a történelem közbeszólt. Mire a benyújtott művészi terveket elbírálta volna az illetékes királyi bizottmány, az egykori baj társak hajba kaptak Schleswig és Holstein igazgatásának jogán. A vitának fegyveres összetűzés lett a vége. Poroszország és néhány északnémet szövetségese hadat üzent Ausztriának és a vele tartó Hannovernek, Bajorországnak és Badennek. Bár az erőviszonyok a délnémet monarchiák sikerét ígérték, hét heti csatározás után, a königgrätzi ütközetben (1866) Ausztria és szövetségesei kénytelenek voltak kapitulálni. Ennek eredményeként a Habsburg császárság kiszorult a német egység megteremtéséből, s az porosz vezetés alatt valósult meg. Előbb azonban következett a harmadik háború, mégpedig Franciaország ellen. Az osztrákok legyőzése nyomán vitathatatlanul Poroszország lett a német nyelvterület vezető hatalma. Az általa 1867-ben létrehozott Északnémet Szövetség (Norddeutscher Bund) viszont felborította az európai hatalmi egyensúlyt, amelyet a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus (1815) alakított ki. A kirajzolódó német nemzetállam létrehozása ellen főleg Párizs berzenkedett, III. Napóleon ellenállását Otto von Bismarck porosz miniszterelnök egy újabb háború kiprovokálása révén győzte le. 1870. szeptember 2-án Sedannál a francia seregek letették a fegyvert: Elzász és Lotarin- gia visszacsatolásával és (Ausztria kivételével) az összes némét királyság, hercegség, őrgrófság egyesítésével létrejött a II. Német Birodalom, amelynek császárává Hohenzollern Vilmost választották. A Siegessäule e három háborúnak állít emléket: a felszabadítónak (Dánia ellen), a német háborúnak (Ausztria ellen) és az egyesítő háborúnak (a franciák ellen). A 67 méter magas, Heinrich Strack udvari főépítész által tervezett Győzelmi oszlop palástját a háborúkban zsákmányolt ágyúk aranyozott csövei díszítik. Az emlékmű csúcsán Viktória, a győzelem istennője magasodik: a 8,32 méter magas bronzszobor (Friedrich Drake alkotása) 40 tonnát nyom. A felújításkor az istennő és az ágyúk csinosításához 15 kilogramm aranylemezt használtak fel. A munkálatok 4,3 millió eurót emésztettek föl. A restaurátorok felújították az oszlop talapzatán látható négy hatalmas domborművet is, amelyek a három háborúból vett jeleneteket, valamint a franciák elleni diadalt követő berlini fogadtatást ábrázolják. A berliniek által csak Gold- else (Arany Elza) néven emlegetett szoborhoz 285 fokos csigalépcsőn lehet feljutni, évente 200 ezren teszik meg a fáradságos utat, hogy a Viktória alatti platformról kitekintve fenséges körpanorámában gyönyörködjenek. A felújítás során - a falfirkáik elrettentése végett - a kerület műemlékvédelmi osztálya videokamerákat is elhelyezett a csigalépcső mentén. Ez növeli a fenntartási költségeket, emiatt a belépőjegyek ára az eddigi 2,20-ról 3 euróra emelkedett.
