Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-16 / 139. szám
6 2011. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEZOGAZDASAG Komoly gond az árak kilengése Az aszály ellenére sem várható gabonahiány az idén - A magyar termelők akár még jól is járhatnak Kisebb-nagyobb kilengésekkel beragadni látszanak a magas élelmiszerárak. Részben a komoly aszály, de olyan tényezők is szerepet játszanak ebben, mint a nemzeti kormányok által hozott védelmi intézkedések, amelyek ellen - a G20 felkérésére - közös javaslatokat fogalmazott meg nemzetközi szervezetek egy csoportja. Egyes termények esetében bizonyos országok termelői - köztük a magyarok - jól is járhatnak. Braunmüller Lajos- N. Vadász Zsuzsa Rendkívüli aszály sújtja Európa egyes tájait az idén, különösen Nyugat-Európa szenvedte meg az eső hiányát tavasszal. A legsúlyosabban érintett területek közt van Franciaország, Anglia és Wales, emellett - az Európai Bizottság közlése szerint - Belgium, Hollandia, Németország, Dánia és Ausztria, továbbá Magyarország is megszenvedte a szárazságot. Ezzel együtt is nálunk még mindig kevésbé drámai a helyzet, részint amiatt, mert a téli belvizes időszak miatt lecsökkent a búza vetésterülete, míg a kukoricáé nőtt. S mint ismert, a kukorica jobban viseli a szárazságot, így akár a magyar termelőket kedvező pozícióba is hozhatja az európai időjárás. Az árak alakulása azonban mindenütt kérdéses. A több mint egy éve kirívócin magas gabonaárak kapcsán a taMezőgazdasági termelői árindex (a 2005. évi bázishoz viszonyítva, 2005 = 100) karmánytól függő állattenyésztők, illetve az élelmiszer-ipari felhasználók korábban abban reménykedtek, hogy az idei terméseredmények csökkentik majd az árakat. Bár katasztrofális készlethiánytól továbbra sem kell tartani, az árcsökkenés nem valószínű, továbbra is magas árakra kell berendezkedni. Ezt erősíti meg a szakértő is, aki állítja, rendkívül nehéz az árakra vonatkozóan jóslatokba bocsátkozni, de annyit leszögezett: a piacra jelenleg a hektikusság jellemző, s ugyan nehéz megjósolni a továbbiakat, de valószínűleg marad a viszonylag magas árszint, ezen belül kisebb-nagyobb kilengésekkel. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára lapunknak mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy biztosan nem lesz számottevő árcsökkenés a gabonapiacon. Miként az is bizonyos, hogy az elmúlt napok esőzései nem képesek a száraz tavaszt ellensúlyozni Európában. S bár az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) legutóbbi termésbecslése 7 millió tonnával kevesebb búzát jósol uniós szinten, mint korábban, nem kell amiatt aggódni, hogy elfogynak a készletek. Ahogy tavaly, az idén is elegendő lesz a búza Európában - szögezte le. Ami a magyarországi kilátások illeti: semmi ok a pánikra - húzta alá. Megnyugtatók a termés minőségére vonatkozó előrejelzések, s bár jelentősen csökkent a búza termésterülete, a kukoricáé és a napraforgóé nőtt, s ez ellensúlyozhatja az előbbit. Kukoricából 1,3 millió hektárról lehet az idén betakarítani, 8 millió, de ideális esetben akár 9 millió tonnányit. FAZEKAS: TÖRTÉNTÉK ERDEMI LEPESEK Az európai agrárminiszterek tanácsa két alkalommal is tárgyalt a németországi hasmenéses járvány miatt az európai zöldségtermelőket ért veszteségekről, és politikai döntés született a kártalanításukról. Ez természetesen vonatkozik a magyar gazdálkodókra is - szögezte le tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Kunmadarason, ahol egy baromfitenyésztő telepet keresett fel. Ismeretes: Szanyi Tibor, az MSZP országos elnökségi tagja még szombaton a vidékfejlesztési miniszter távozásának szükségességét feszegette, mivel - megítélése szerint - nem látta el megfelelően a feladatát a járvány okozta helyzetben. Fazekas Sándor szerint azonban az EU és a magyar soros elnökség is gyorsan reagált az eseményekre. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK ÉS AZ ÉLELMISZERÁRAK VOLATILITÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSÉT CÉLZÓ AJÁNLÁSOK Forrás: nemzetközi szervezetek* által, a (19 ország + az EU-ból álló) G20 csoport számára készített jelentés 1. A G20 csoport több elemből álló csomaggal igyekszik erősíteni a globális mezőgazdasági és élelmiszer-ipari rendszereket, hogy hosszabb távon is javuljon a termelékenység, a fenntarthatóság és az ágazatok ellenálló képessége. Az elemek között találhatók az innovációt, a k+f-et, a technológiai megújulást, az ágazatot közvetetten és közvetlenül érintő, a fejlődő világban végrehajtott befektetések növelését, valamint stratégiák kidolgozását célzó programpontok. 2. Négy elemből álló mezőgazdasági információs rendszer kialakítása, a meglévő mechanizmusokra építve. A négy elem az egyes országok vonatkozó adatainak pontos szolgáltatását, a nemzetközi szervezetek a főbb piacok folyamatos monitorozását, illetve az adatáramoltatással az élelmiszer-biztonság erősítését, a G20 egy a válság idején koordináló gyors reagálású fórum felállítását, s végül, de nem utolsósorban ugyancsak a nemzetközi szervezetek a korai figyelmeztető rendszer működését segítő háttérmunkát jelentené. 3. A határidős ügyletek és a tőzsdén kívüli piacok átláthatóságának a javítása, harmonizációs törekvések. 4. A G20 vállalja a nemzetközi fegyelem azonnali erősítését a kereskedelemkorlátozó intézkedések meghozatalában, illetve a kereskedelmet torzító hazai támogatási rendszerek területén is. 5. A G20 még erőteljesebben ösztönzi, hogy a világ országainak exportkorlátozásoktól és/vagy vámoktól mentesen lehessen beszerezni a segélyként szánt élelmiszereket. 6. A G20 országaiban megszüntetik a bioüzemanyag állami támogatását. * FAO, IFAD, IMF, OECD, UNCTAD, WFP, Világbank, WTO, IFPRI, UN HLTF. Tejjel kísérleteznek Komárom. A cukorgyártás melléktermékeként keletkező melaszt a takarmányhoz keverve a szarvasmarhák tejében jelentősen megnő az emberi egészségre kedvező hatást gyakorló Omega 3 zsírsav, a vitaminok és az ásványi anyagok aránya - mondta a kísérleteket ismertető sajtótájékoztatóján a Solum Zrt. elnök-igazgatója csütörtökön Komáromban. Vida Sándor tájékoztatása szerint a tápanyag kísérleteket egyidejűleg 60 szarvasmarhán végzik, a vizsgált állatok takarmányába naponta átlagosan 0,6-1,5 kilogramm szárított melasz-búza- korpa kiegészítőt vegyítenek. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a tejelő szarvasmarhák tejében, az úgynevezett funkcionális, az emberi egészségre kedvező hatást gyakorló nyomelemek, vitaminok és Omega 3 zsírsavak nagyobb arányban jelennek meg, mint a hagyományos takarmányozású állatok tejében. Ezek az anyagok hozzájárulnak a tejfogyasztók megfelelő egészségi állapotának fenntartásához - mondta az elnök-igazgató. Új kategóriákban a magyar borok Budapest. A jó bornak is kell a cégér, mivel csak így lehet igazán ismert a piacon - hangoztatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten sajtó- tájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy új kategóriákba sorolják a magyar borokat. A korábbi minőségi, védett eredetű, valamit táj- és asztali borok helyett a továbbiakban az uniós követelményeknek megfelelően oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel ellátott bor, valamint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor és földrajzi jelzés nélküli borkategóriákba lesznek a magyar borok besorolva. Az első két kategóriába tartozó borok termékleírása most készült el. Ez összesen 34 termékleírást tartalmaz, 29-et az első kategóriából, ötöt pedig a másodikból - tájékoztatott a vidékfejlesztési miniszter. Az új borkategóriák bevezetésének ténye mellett, azért is szükség volt a termékleírások elkészítésére, mert ez év végéig a Vidék- fejlesztési Minisztériumnak el kell juttatnia a termékleírásokat az Európai Bizottságnak. A termékleírások elkészítésének országos szintű koordinációját a Nemzeti Borakadémia Kft. végezte, ugyanis ez a cég nyerte az Agrármarketing Centrum (AMC) pályázatán a munkát. Az egyeztetést a Nemzeti Borakadémia Kft. a 22 magyarországi borvidékkel együttműködve végezte. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak a még adódó utómunkákat követően, ez év december 31- ig kell a végleges anyagokat az Európai Bizottsághoz továbbítania. Feldman Zsolt helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a termékleírások 2009. nyár közepi állapotokat tükröznek. A termékleírásokat ez év május végéig kellett véglegesíteni Magyarországon. Ez jogvesztő hatályú. A helyettes államtitkár szerint azért volt szükség az új borbesorolási rendszer elkészítésére, mert ez a magyar borok piacképességét javítja és egyben eleget tesz az uniós követelményeknek is, amelyet még az EU borreform kapcsán fogalmaztak meg. Botos Ernő Péter, a Nemzeti Borakadémia Kft. szakmai programvezetője az MTI kérdésére válaszolva közölte, az új rendszer csupán lehetőség arra, hogy jobb piaci pozíciókat érjenek el a magyar borelőállítók, de nem garancia egyértelműen a magasabb piaci árra, csak akkor, ha ez egyébként jó marketingtevékenységgel is párosul. Fazekas Sándor megjegyezte: a magyar borok ismertségének előmozdítására jó alkalom volt Magyarország soros uniós elnöksége, ugyanis az ezzel kapcsolatos rendezvényeken alkalom volt kínálni a kiváló minőségű magyar borokat Hozzátette: az ez év második felében sorra kerülő lengyel soros elnökség is magyar borokat kínál majd a hivatalos rendezvényeken. DRÁGULÁS IDEHAZA ÜTEMEK. Habár némileg csökkent az agrárárak növekedésének az üteme, a szintje továbbra is az egekben van: áprilisban 45,2 százalékkal haladta meg a 2010. áprilisit. A növényi termékek okolhatók a magas szintért, hiszen azok 59,1 százalékkal drágultak egy év alatt, miközben az élő állatok és állati termékek „csak” 19,9 százalékkal - tette közzé az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első négy hónapjának az agrártermékek termelői- ár-szintje 45,0 százalékkal haladta meg a bázisét; ez a növényi termékek 62,6, az élő állatok és állati termékek 15,2 százalékos drágulásából állt össze. A kilengés továbbra is jellemző, bár nem mondható jelentősnek: például a gabonafélék termelői ára a 2010 azonos időszakihoz viszonyítva 87,6 százalékkal emelkedett áprilisban, ugyanakkor - az aratás előtti hónapokra jellemző kis forgalom mellett - márciushoz képest kismértékben csökkent. | ÁRVÁLTOZÁS Forrás: KSH (az előző év azonos hónapjához képest, százalék) Időszak Gabonafélék Zöldségek 2010. január 6 16,9 február 1 7 március-8,4 11,3 április-7,8 11,7 május-0,9 13,6 június-11,9 21 július ' 14,1 39,5 augusztus 33,8 21,2 szeptember 51,8 11,8 október 45,7 8,9 november 51,6 19,8 december 57,2 23,6 2011. január 78,2 17,4 február 100,1 13,1 március 103,1 17,5 április 87,6 4 Mérföldkő a törvény Sopron. - A szakma mérföldkőként tekint a készülő vízközmű-törvényre, mert két évtizedes vágya teljesül, ha a jogszabályt elfogadják - mondta a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke a szervezet tizenötödik alkalommal megrendezett, soproni konferenciájának szünetében tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. Kurdi Viktor hangsúlyozta: a víz az ország legalapvetőbb élelmiszere, ezért szükség van arra, hogy hasznosítása a mostaninál biztonságosabb, kiszámíthatóbb, stabilabb körülmények között történjék. Fontosnak tartják, hogy ezeknek a társaságoknak főállású szakembereket kell majd foglalkoztatniuk, előírják számukra a társasági formában működést, valamint számos egyéb feltételt, valamint megtiltják a keresztfinanszírozást, azaz a bevételeket a működés mellett elsősorban a víz- és csatornaművek fenntartására, rekonstrukciójára kell fordítani - sorolta.
