Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-15 / 138. szám

2 2011. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK ESZAK-NOGRAD RÓLUNK SZÓL Rendhagyó óra Ludányhalászi. A helyi II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola di­ákcsoportja lett az egyik nyer­tes, egyben a versenyző nóg­rádiak legjobbja a Tesco ta­vasszal Zöldtanóra címmel meghirdetett környezetvédel­mi pályázatán. Az ötödik, ha­todik és hetedik osztályos ta­nulók így rendhagyó környe­zetórán vettek részt az áru­házlánc Dunakeszi-Göd egy­ségében. Megnézték egyebek mellett az épület világítási rendszerét, a gépházat, a ka­zánházat, a napkollektorokat és a szellőzőrendszert. A programról részletesebb be­számolót későbbi lapszá­munkban olvashatnak. Szécsényben „járt” Fortuna Szécsény. Az elmúlt hét pénte­kén Szécsénybe „látogatott” Fortuna. Az óránkénti akció nyereményjátékban az a sze­rencsés lottózó, aki a szé- csényi lottózóban június 10- én 14 óra 38 perckor adta fel az ötös lottóját hárommillió forintot nyert. A kisváros lot­tózójában az idén az akciójá­ték során ez már a második nyeremény volt. Korábban egy szerencsés lottózó négy­millió forinttal lett gazda­gabb. Ezüstérmes csoport Szécsény-Budapest. a közel­múltban a fővárosban rendez­ték meg a társas éneklőver­seny VI. országos döntőjét. Túljutva az előző fordulók se­lejtezőjén, a döntőben ott volt a szécsényi városi gyermek­kar is Lévárdi Beáta, karnagy vezényletével. A csoport veze­tőjének szakmai munkáját Se­bestyénné Csabai Ildikó, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola széc­sényi tagintézményének taná­ra segítette. Az országos ver­senyen a szécsényiek ezüst­érmesek lettek. Építők napja Salgótarján. Az egykori Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat (Notév) dolgozói hagyomá­nyuknak megfelelően építők napját tartanak június 18-án, szombaton 11 órától a somosi úton lévő Kert büfében. • Mások megvetése, gyűlöle­te az emberiség pusztító pestise. • A magányos út kezdete: a kapzsiság, a harácsolás, a nagyképű önteltség, a má­sok semmibevétele. • Éljél: hogy is hívják; nem tehetek róla, egyébként és más kifogások nélkül. • Az oroszlánnak és a nyúl­nak egyformán bocsásd meg bűneit, s azonos mér­cével büntesd őket. • Az erény forrása, a szülő tisztelete. • lói vésd az eszedbe: Ember vagy, emberként kell él­ned. • A szerelem legcsodálato­sabb dolga, maga a szere­lem. • A boldogság csak akkor igazi, ha azt meg tudod osztani másokkal. • A tehetség kötelez. • A butaság ellen legjobb or­vosság az ész feladatokkal való ellátása. „Itt születtünk, összetartozunk” Véradások Karancslapujtő-Salgótarján. a Vöröskereszt szervezésében véradás lesz június 16-án, csü­törtökön 13-tól 17 óráig a karancslapujtői művelődési házban. lúnius 17-én, pénte­ken 10-től 17 óráig a salgótar­jáni József Attila Művelődési és Konferencia-központba vár­ják a véradókat. SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Az ember olyan lény, amely képes a társai, a környezete ellen megbocsáthatatlan bűnt elkövetni. • Az életünk rövid, és mégis örök. Karancs hegység. Az elmúlt szombaton immáron negyedik alkalommal szervezte meg a Karancs-kápolna. Alapítvány - Szőllős Géza vezetésével - a Karancs környéki keresztények találkozóját a hegyen található Szent Margit-kápolnához. A ta­lálkozó ténylegesen összegyűj­tötte a helybelieket, a hegy lá­bánál élőket, hiszen Karancslapujtőtől Somoskőúj­faluig, Csákányházától Salgó­tarjánig szinte minden kör­nyékbeli település képviseltette magát - akár a települések ve­zetőségét, felekezeteit vagy ép­pen magánszemélyeit tekint­jük. A Dobroda-völgyiek a karancslapujtői polgármesteri hivatal elől együtt sétáltak fel a kápolnához. Ä pontban délben kezdődött szentmisét - amelyet Szász Gyu­la római katolikus plébános ce­lebrált - mintegy kétszázötven fős hallgatóság követte: korra, nemre való tekintet nélkül. A Szent Margit-kápolnát körülve­vő nyílt terület szegélyében gesztenye-, fenyő-, tölgy-, bükk­ös juharfák állnak őrt az épület­nek - akár tudatosan, akár a ter­mészetesen is alakult ki ezen változatosság, remekül hasonul az esemény és a hely szellemisé­géhez, mondanivalójához. Hi­szen fogad a kápolna minden­kit, aki megmássza a hegyet és megpihen az ott található pado­kon vagy éppen a harangláb tö­vében. Nem mindig volt azon­ban erre mód rendezett és mél­tó körülmények között. A mosta­ni esemény a kápolna helyreál­lítása utáni felszentelésének huszadik évfordulója előtt került megrendezésre. 1991. július 13- án a négy évtizedes pusztulás után az enyészettől megmentett és újjáépített kápolnát dr. Sere­gély István egri érsek, a püspöki kar elnöke szentelte fel, amely azóta is méltó környezetben fo­gadja a hegyet megmászókat. A szentmise végén körmenet­ben kerülték meg a kápolnát a megjelentek, majd az esemény második része vette kezdetét. A kápolna szomszédságában, a re­metebarlang felé 2009-ben emelték azt a hármas halmot, Trianon-keresztet és az elszakí­tott országrészeket szimbolizáló Trianon-emlékművet, amelyet dr. Beer Miklós váci megyés püs­pök szentelt fel két évvel ezelőtt. Az emlékmű mind a magyarok, mind a keresztények összetarto­zását jelképezi, az évekkel ez­„Emeld fel szívedet, közel van itt az ég...” előtt a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás óta pedig van mit vezekelni, és van mit jóvátenni a határainkon túl élő magyarság irányában - volt hallható a koszorúzást megelőző beszédekben, a szívhez szóló és érezhetően őszinte gondolatok között. A zenés-verses emlékező mű­sor, valamint egy, a határain­kon túli, erdélyi magyaroktól érkezett, a magyar identitásról szóló - gondolatébresztő - le­vél felolvasása után a Karancs himnusza méltó zárása volt az eseménynek. Igazán szívhez szóló volt sorait hallgatni és egyben átérezni: „Karancs hegy­nek fönn a tetején. /Ég a földdel szinte összeér. / A jó Isten on­nan vigyáz minket. / Karancs völgyét őrzi, minta kincset. /Tá­volból is mindig visszavár. / Itt születtünk, ez a mi hazánk. / Tá­volból is mindig visszavár. / Itt születtünk, ez a mi hazánk. / Karancs völgyén messze visz az út. / Összekapcsol várost és fa­lut. /Nemzedékünk palóc vidék népe. / Életünket soha rossz ne érje. / Karancs hegyről messze száll dalunk. / Itt születtünk, összetartozunk. /Karancs hegy­ről messze száll dalunk. /Ittszü­lettünk, összetartozunk.” A 2009-ben, a Karancs Kincse Közhasznú Egyesület felhívásá­ra, egyházi dallamra Horváth Szabolcsúé által szövegezett mű elhangzása után az emlékmű koszorúzására került sor, majd a szervezők egy ebéddel vendé­gelték meg a megjelenteket. Szöveg és fotó: Kéri István Szakmai verseny a lombok alatt A feladatok megoldásához szakmai és gyakorlati tudásra, tapasztalatra, na és persze jó adag ráter­mettségre is szükség volt (Folytatás az 1. oldalról.) a verseny során egyénileg és csapatban is összemérhették szakmai tudásukat az erdé­szek és vadászok. A kerület­vezető erdészek ötvenen, a vadászok pedig heten voltak. A feladatok megoldásához szakmai és gyakorlati tudás­ra, tapasztalatra, na és persze jó adag rátermettségre is szükség volt. Az első feladat­ban egy huszonöt kérdésből álló tesztet oldottak meg, majd szintén huszonöt, lágy és fás szárú növényt, vala­mint kártevőt kellett megne­vezniük, azonosítaniuk a ver­senyzőknek. Ezt követően fa­tömeget becsültek, amelyben meg kellett állapítaniuk a fák átlagmagasságát, s azt, hogy hektáronként hány köbméter található belőle. A GPS- pontmérést egy közeli legelőn tartották, ahol három pont ko­ordinátáit határozták meg. Az ötödik feladatban tizenöt őz­agancsot bíráltak erdészek és vadászok, ezt követően pedig légpuskákkal öt lövést adhat­tak le tíz méterre lévő céltáb­lákra. A végén gyérítésjelölés volt a feladat, amelyben a ki­vágandó fákat szemmel sac- colták meg a versenyzők. Mint megtudtuk, erdészek közül egyéni versenyzőként Pesek Géza (kemencei erdé­szet) győzedelmeskedett, a képzeletbeli dobogó második fokára Szabó László (kelet­cserháti erdészet) állhatott, maga mögé utasítva Chikán Istvánt, aki szintén a kelet­cserháti erdészetet képvisele­te. Vadászok között egyéni­ben a kemencei erdészettől érkezett Pintér Dávid bizo­nyult a legjobbnak, akit a vá­ci erdészet munkatársa, Ke­mény Ákos követett. A harma­dik helyezést Bertalan Zoltán (nyugat-cserháti erdészet) ér­demelte ki. Az erdészek csa­patversenyében a kelet-cser­háti csoport állhatott a képze­letbeli dobogó első fokára, második helyezést ért el a nagymarosi erdészet, harma­dikok lettek a kemenceiek. Míg a kerületvezető erdé­szek, vadászok versenyeztek, A versenyzők fatömeget Is becsültek a várban erdészetvezetői ér­tekezlet folyt. Az eredmény- hirdetést követően közös ebéddel, kötetlen baráti és szakmai beszélgetéssel foly­tatódott a délután. t # f *• 't r

Next

/
Oldalképek
Tartalom