Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-14 / 111. szám
2011. MÁJUS 14., SZOMBAT 3 Filmvetítés SágOtajM- A Macskafogó 2.: A sátán macskája című színes magyar animációs filmet tekinthetik meg a mozihétvégék programsorozat keretein belül azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetbe május 14-én, szombaton 10 órára. A vetítés ezúttal is ingyenes lesz. Jubileumi tárlat SaigOtHÍM. A tavaszi tárlat 40 éve címmel nyílik jubileumi kiállítás május 16-án, hétfőn 15.30 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában. A kiállítást - amely május 25-ig lesz látogatható - Kerekes László, Bessenyei György-díjas népművelő, grafikusművész ajánlja a jelenlévők figyelmébe. A „Primavera” című etűdöt előadják: Lóránt Lujza, Garai Rebeka, Gressai Ferdinánd és Gressai Mánuel. Eszmecsere kertekről Salgótarján. Kertek, balkonok gondozásával kapcsolatos eszmecserén vehetnek részt azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a Nők klubja soron következő összejövetelére, május 16- án, hétfőn 14 órára. A rendezvénynek ezúttal is a József Attila Művelődési és Konferencia- központ ad otthont. Érembörze SzecSM). A Magyar Éremgyűjtők Nógrád Megyei Szervezete „Tere-Fere-Csere Hobbi-Börze” névre keresztelt programot tart május 15-én, vasárnap 9-12 óráig a helyi művelődési központ kamaratermében. A rendezvény keretein belül fém- és papírpénzek, érmék, plakettek, kitüntetések, jelvények, részvények, képeslapok, telefonkártyák, üvegek, iratok, újságok, könyvek és minden egyéb régi tárgyak vételére, cseréje nyílik lehetősége mindazoknak, akik ellátogatnak a helyszínre. Kérésre a numizmatikai anyagokat díjmentesen beazonosítják, felértékelik. A belépés díjtalan. Nemzetközi fesztiválon vendégszerepeinek Satgótarláa. A németországi Egelnbe utazik pár nap múlva a Kodály Zoltán tagiskola kamarakórusa, nemzetközi kórusfesztiválra kaptak ugyanis meghívást. Hat ország tizenegy együttese egyikeként mutatkozhatnak be a négy napos eseményen, amelynek keretében énekelnek majd templomban és közéspiskolában, s lesz közös koncertjük az olasz ifjúsági kórussal. Magdeburgi látogatás és várnézés is kapcsolódik a programjukhoz. NÓGRÁD MEGYE Réti Zoltán 88 éves önmarcangoló, örök töprengő Komjáthy Jenő versei is alkotásra ihlették a művészt. Az Istenhez forduló, esendő, ugyanakkor szilaj, szerelmes, vitéz Balassi versei nyomán úgyszintén szebbnél szebb akvarellek születtek, s Madách Mózesének festői újragondolása is megszületett keze nyomán. Az utóbbi pár évtizedben már csak az a kimeríthetetlenül nagy szellemi kincs foglalkoztatja, amit az országnak Nógrád megye és Balassagyarmat adott. Isten éltesse Réti Zoltánt! 1923. május 14-én látta meg a napvilágot Nagyorosziban a Balassagyarmaton és Nógrád megyében szinte mindenki által ismert Réti Zoltán festőművész, muzsikus, könyvek szerzője, karnagy, egykori zeneiskola igazgató- a megye és a város díszpolgára, Madách-díjas, Szabolcsi Bence-díjas művész. Balassagyarmat Réti Zoltánról 1979-ben azt írta Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész a Dunántúli Naplóban: „ Az olasz reneszánszban természetesnek vették: az ember jól ellátta feladatát mint festő, szobrász, építész, muzsikus, író. Ugyanazt mondotta egyik vagy másik anyaggal, egyféleképp, azonosképp szólt az emberhez.” Réti Zoltán két múzsa rabja: a festészeté és a muzsikáé. Érsekvadkerten az elemiben autodidakta módon már hegedült, aztán a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba kerülve énekkaros lett, s folytatta a hegedülést is. De a zenei képességei kamatoztatása valójában a miskolci tanítóképzőben indult meg. Ott már zongorázott, orgonáit, hegedült, klarinétozott. A rajz, a festészet gimnazista kora óta végigkísérte az életét. A Képzőművészeti Főiskola végzése közben, az 1923-as születésűeket behívták katonának. Bevonult katonának Losoncra, majd 1945-ben nyugati fogságba esett a dán határnál. 1946 húsvétján a húsvéti harangok zúgása közepette, nagyszombaton került haza Érsekvadkertre. Egy szomszédasszony borult a nyakába először: „Zoli, te élsz?” Patvarcon hatvantagú felnőtt kórust és diákkórust szervezett, harminc évig vezette a nagyhírű balassagyarmati dalárdát, tanított ének-zenét és rajzot a gyarmati tanítóképzőben, s húsz évig irányította a balassagyarmati zeneiskolát... Közben hozzáfogott a magyar verbunkos atyja, Rózsavölgyi életrajzának kutatásához, akinek munkásságáról két kötetet jelentetett meg. Sok évtizedes, páratlan alkotói pályáján mindvégig a szülőföldhöz való mély ragaszkodás jellemezte, a palóc táj, a palóc emberek elevenedtek meg ecsetvonásai nyomán. A festőművész érdeklődése a palóc föld irodalmi óriásai felé fordult. Az ember tragédiájához készített illusztrációinak albuma szintén két kiadást ért meg, de Mikszáth „jó palócai” és „tót atyafiai” és az Fejlődik az infrastruktúra Varsany. A község önkormányzata 2010. októberében 7.613.100 forint összegű támogatást nyert el a TIOP-1.1.1- 07/1-2008-0779 kódszámú EU pályázaton „Informatikai infrastruktúra fejlesztése a Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ” című projektjével. A pályázat célja az élethosz- szig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése. A projekt - amelynek időszaka 2010. 04. 1-től 2011.05. 31-ig tart - az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egyházi kórusok találkoznak Mégrádsáp. A Sápi Kulturális Nyár évadnyitó rendezvényét tartják a településen május 14- én, szombaton. A program elején 16 órától szabadtéri szentmisén vehetnek részt a hívek főtéren, majd 17 órától szűkebb pátriánk egyházi kórusai lépnek pódiumra. Bemutatkozik Balassagyarmat, Nézsa, Keszeg, Karancsság és Nagyoroszi mellett Nógrádsáp énekkara is. Képek az életről Szenográdi Ferenc Báto*ytere*ye\Silgét^já«. Több alkalommal is láttam, a salgótarjáni Tőzsérné Balázs Mária kiállítását, s mindig megállapítottam, szépek, színvonalasak a munkák, tetszettek a képei. Május 1-jén, a bátonyterenyei anyák napi rendezvényen a kistere- nyei Gyürky-Solymossy-kas- télyban nyílt kiállítása. Á festmények nagy része közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az édesanyákhoz. Az ünnepélyes kiállítás megnyitója előtt módomban állt tüzetesen végignézni a képeket. Az | alkotások mély érzéseket váltottak ki belőlem, megérintet- ; ték a szívem, elhatároztam, hogy érzéseimet, gondolataimat megosztom az olvasóval. Tőzsérné Balázs Mária 1954- ben született, alapképzettsége építés-technikus. Mesterei között említi Iványi Ödönt, Czinke Ferencet, élete során mindig is érdekelte a festészet, több technikát is kipróbált, de igazán az olaj az, amit magáénak érez. 1996-óta jóval intenzívebben dolgozik és alkot Tagja a ART U. alkotócsoportnak, az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak, a Balassi Bálint Asztal- társaságnak, több szakmai elismerésben, díjban részesült A bátonyterenyei kiállításával az édesanyák előtt tiszteleg. Képei zöme a legszebb, legbensőségesebb hivatásról, a női küldetésről, az anyaságról szólnak. A tárlaton több profilképe is jelen van. A műfaj, a festészet egyik legnehezebb terület. A jó portré az, amelyről „leolvashatjuk” a személyiségjegyeket, ahol emberi életek, sorsok, örömök, bánatok, szenvedések, drámai tömörséggel vannak jelen. Tőzsérné Balázs Mária ilyen portré képeket fest. Több mint húsz éve készült az Önarcképe, ahol gyermekével látható. A képről sugárzik az anya és gyermeke meghitt kapcsolata, a boldog gyermeki arcon látni az anyai biztonságot, az édesanya szelíd mosolyából érződik a gyermeke iránti törődés, felelősség. Az Emlékek című képet szemlélve az ember bepillanthat egy életútba. Hasonló érzések kavarognak bennünk a Meditációs képe előtt. A Könnyek nélkül című alkotása egy külön kis dráma. Igen, könnyek nélkül is lehet sírni és szenvedni, amiről a kép is tanúskodik. Az imára kulcsolt kéz sokkal több, mint csupán egy kéz. Egy munkában megfáradt élet, a reménységbe vetett hit kifejezése. A gyermekképeiről kedvesség, ártatlan gyermeki élet sugárzik felénk. A Magány című képe egy lehajtott fejjel, magába roskadó nőt ábrázol, amely több mint egy emberi magányosság. A néző érzi a hölgy fizikai, lelki magányát. Sokat kifejez a nagymamát és unokáját ábrázoló képe, amit a magam részéről, az életképek közé sorolok. A kép kompozíciója felerősíti az alkotó szándékát. Láthatók a kiállításon szép lírai hangvételű csendéletek, s több olyan alkotás, amely Tőzsérné Balázs Mária kiforrott alkotói munkásságáról tanúskodik. még többet tehetünk! s- ftafeoftjfctískai UnrsadajfS^r
