Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-07 / 105. szám

Balassagyarmato n, Rákóczi út 28. Szécsényben, a Rákóczi út 92-ben (piros ház) Péntek.: 9-12-ig. Wh* <OI a Fo ut 33. alatti VIP Ajándékboltban TcTct C» cr- i O-fc SALGÓTARJÁN, MÁRCIUS 1 S. ÚT 12. r| <r ^ ^ 'TI OIc=C^lA Salgó Utazási Irodában.) Salgótarján, (32) 520-640 Hat évnél idősebb gépjárművek szervize indul a Kakuk Autóház régi bázisán. Az ország-világ hírei támogatásával! PÉNZVILÁG 2011/5/6., 17 órai állapot Devizapiac CHF/HUF: 208,26 EUR/HUF: 264,85 USD/HUF: 182,52 Takarmánybúza 2011. augusztus 47 500 Ft/t Takarmánykukorica 2011. július 59 500 Ft/t Olajnapraforgó 2011. október 109 000 Ft/t Repce 2011. augusztus 110 000 F^/t IDŐJÁRÁS Sok napsütés, majd csapadékmentes felhőzet. ÜGYELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Csuka Enikő (20) 236-75-66 TERJESZTÉSI ÉS HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 1> 1> Gyakorlatoztak a frissen megalakított települési polgári védelmi szervezetek NÓgrád megye. Szokatlan nyüzsgés verte fel, négy - amúgy csendes - kis nógrádi falu csendjét a napokban. A tavalyi áradást hozó Szuha- és a Mérges-patakok völgyében fek­vő Csécse, Ecseg, Kozárd és Szarvasgede te­lepüléseken gyakorlatoztak a frissen meg­alakított települési polgári védelmi szerveze­tek. A felkészítés alapvető célja volt, hogy a települések polgári védelmi mechanizmu­sának működéséhez biztosítsa a polgári vé­delmi szervezetbe beosztásra került szemé­lyek megfelelő felkészültségét, az elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint az ár-belvízi védekezés során alkalmazandó védekezési, kárfelszámolásai és helyreállítási feladatok végrehajtásának gyakoroltatásával a megfe­lelő szintű jártasság elérését. Az első napon a parancsnokság és a nekik beosztott állomány felkészítése történt meg Ecsegen, az iskola termeiben és udvarán. (Folytatás a 2. oldalon.) A természet ünnepén Ipolytarnóc/Rétság/Pásztó. „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Herman Ottó természettudós kí­vánsága, ajánlása volt ez, s a Magyar Ornitológiái Központ megalapítójának javaslatára 1906 óta május 10. a természet ünnepe itthon. Természetvédők, civil szervezetek, intézmények szerveznek ez alkalomból prog­ramokat megyénkben is: Ipolytarnócon május 7-8-án az ősmaradványok területén ma­dármegfigyelés, filmvetítés lesz ennek jegyében, valamint meg­nyitják Muray Róbert madara­kat ábrázoló munkáit bemutató kiállítást. Az ég madarai címmel május 11-én szerdán 17.30 órá­tól Rétságon a művelődési köz­pontban, Balog István tart elő­adást a honismereti sorozat ke­retében. A pásztói Százszorszép óvodában a madarak, fák nap­ján, május 10-én délelőtt játékos vetélkedőn vesznek részt a ki­csik, majd felnőttek részére szakmai programot rendeznek a városi tehetségpont támogatá­sával. Lakossági fórum Rétság. A város önkormányzatá­nak képviselő-testülete május 10-én, kedden 18 órától a műve­lődési központ színháztermé­ben lakossági fórumot szervez. A tájékoztatón Rétság lakói a 2010. évi önkormányzati költ­ségvetés végrehajtásáról és a 2011. évi feladatokról kaphatnak bővebb információt. Szerkesztőségünk számítógépeit az smart security védi. Franciák asztalára is A jó idő beköszöntével, a tavaszi időszakban egyre több mezőn, árokparton és erdőszélen látunk embereket, amint vödrökkel, rafiaszatyrokkal a kezükben járkálnak a zöld fűben s lefelé nézve éti csigák után keresgélnek. A gyűjté­si szezon javában tart. Ha meleg az idő és gyakoriak a zá­porok az állatok előszeretettel bújnak elő, nem kis örömet okozva ezzel a „csigázóknak”, akik számára ez az első ter­mészetadta kereseti lehetőség az évben. Cs. E. NÓgrád Megye. Április elsejével el­kezdődött s egészen június 15-ig tart az éti csiga gyűjtési szezonja. Az esős időjárás kedvez a gyűjtők­nek, így valószínű a szezon vége előtt eléri az engedélyezett kétezer tonnát a begyűjtött mennyiség. A kvótát 1993-ban határozta meg és foglalta törvénybe a kör­nyezetvédelmi tárca, mivel a nyolcvanas évek végén arra is akadt példa, hogy hétezer tonna csiga hagyta el az országot A szak­emberek nem szerették volna, ha hazánk is azok az európai orszá­gok közé tartozzon, ahol a korlát­lan gyűjtés miatt eltűnik az állat - A kvótát a védett állatfajok vé­delmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó rész­letes szabályokról szóló 348/2006. (XÜ.23.) Korm. rendelet, a védett és fokozottan védett növény- és ál­latfajokról, a fokozottan védett bar­langok köréről, az Európai Közös­ségben természetvédelmi szem­pontból jelentős növény-és állat­fajok közzétételéről szóló a 13/2001.(V.9.) KÖM rendelet, va­lamint az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról szóló 19/2006.(111.21.) évi KvVM rende­let határozta meg - tudatta dr. Pacs István, az Éticsiga Termékta­nács (ÉTT) elnöke, majd hozzátet­te: - Éti csigát magyar állampol­gárok alanyi jogon gyűjthetnek azokon a területeken, ahol meg­engedett, például nem védett te­rületen, amennyiben van enge­déllyel működő felvásárló telep­hely. Természetvédelmi- és ma­gánterületen, valamint bizonyos erdőgazdaságok területén tilos a kerül a magyar csiga gyűjtés és a harminc milliméter házátmérőnél kisebb csigákat sem szabad felszedni. A begyűj­tött állatokat a legközelebbi átvevő­telepre kell szállítani, ahol minő­ségtől függően, kilónként fizetnek érte. Az ár mindig a felek megál­lapodása szerint alakul. A csiga kilójáért jelenleg hetven-nyolcvan forintot kaphatnak az emberek, de az elmúlt években az ország más területein akár a százhúsz forintot is megadták érte. Mint megtudtuk a felvásárló he­lyek koordinációját az Országos Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF), a Területi Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelet (KÖTEVIFE), vala­mint az ÉTT tagjai végzik. A felvá­sárlók hetente összesítik az átvett mennyiséget A gyűjtést figyelem- különlegességeket A magyar ét­inél kísérő szervek az adatokat összegzés után továbbküldik a mi­nisztériumnak. Az pedig a felvá­sárlóknak kiadott gyűjtési enge­délyek alapján ellenőrzéseket vé­gez, hogy valóban a jelentett mennyiséget gyűjtötték-e. A ter­méktanács tagjai között felosztják a kétezer tonnás kvótát, ha pedig begyűjtött mennyiség eléri a meg­engedett határértéket, az átvételt be kell fejezni. Dr. Pacs István elmondása sze­rint a piac dönti el, hogy éppen az élő vagy a feldolgozott csigára van nagyobb kereslet Mostanában a valamivel nagyobb igény mutat­kozik a feldolgozottra. Egy-két étteremtől eltekintve, Magyarországon nem igazán szol­gálnak fel éticsigából készült étel­kezési kultúrában nem szerepel a csiga, ezért azt főként exportra gyűjtik. Az élő állatokat Törökor­szágba és Szerbiába szállítják, míg a feldolgozottak - amelyek gyak­ran Zalaszentgróton és Vaján, a csigafeldolgozó üzemekben ké­szülnek el - Franciaországban és Nyugat-Európa egyéb országai­ban kötnek ki. Köztudott, hogy az éti csiga vé­dett állat, eszmei értéke eléri a két­ezer forintot, gyűjtése csak a tör­vényben meghatározott időpont­ban legális. A terméktanács elnö­kének véleménye szerint a kétezer tonnás mennyiség exportálását meg sem érzi a hazai csigapopu­láció. A gyűjtők csak ott dolgoz­nak, ahol az állat tömegesen elő­fordul. Munkában a polgárvédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom