Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-31 / 125. szám

8 2011. MÁJUS 31., KEDD NÓGRÁD SPORTJA i Fájó, de egyáltalán nem meglepő SKSE-búcsú kosárlabda NB I/A, férfiak - új koncepció keretében egy fiatal csapat kialakítását tervezik Harmincegy találkozón mindössze két győzelmet be- gyűjtve a tizennégy csapatos mezőny utolsó helyén zár­ta a férfi kosárlabdázók élvonalbeli pontvadászatának 2010-2011-es idényét a Konecranes-Salgótarján együtte­se, így a piros-feketék két esztendőt követően kénytele­nek búcsút inteni az első osztály küzdelemsorozatá­nak. A meglehetősen kevés sikerélménnyel, viszont an­nál több váratlan - s többnyire kellemetlen - fordulat­tal és bosszúsággal szolgáló szezonra Dávid Krisztián egyesületi elnök segítségével pillantottunk vissza. Horváth Péter- A szerencsésen sikerült tanu­lóévet követően nem titkolt biza­kodással készültek a csapat má­sodik A-csoportos szezonjára. Mi­re alapozták a kezdeti derűlátást?- Az előző évad végén nagy biztonságban maradtunk bent az első osztályban, miután a Debrecen már az idény közben bejelentette visszalépését. A nyár pedig lázas kereséssel telt, edző és szponzorok után kutat­tunk. Edzőt találtunk is: Maros Kovácik személyében egy na­gyon magasan kvalifikált, profi mentalitású szakemberrel kezd­tük el a felkészülést. Balaton, Ko­csis, Koma és Mészáros leigazo­lása révén a csapat magyar mag­ját is sikerült kellőképpen meg­erősítenünk, tehát azt gondolom valóban minden okunk megvolt arra, hogy bizakodóan tekint­sünk második élvonalbeli szezo­nunk elé.- Csakhogy a munkába hatal­mas elánnal belevágó szlovák mester alig pár hét közös munka és néhány nem túl jól sikerült fel­készülési mérkőzés után máris el­köszönt a csapattól. Mi volt az oka a korai válásnak?- Kovácik - aki meggyőződé­sem szerint, az élvonal egyik leg­jobb trénere lehetett volna - le­mondásának okáról sok szóbe­szédet hallottam magam is, az igazság azonban az, hogy ő leg­inkább a meglehetősen „sajátos” helyi körülményeket nem tudta kezelni. Itt elsősorban nem anyagi kérdésekre kell gondolni, hiszen igazából nem is volt időnk véglegesíteni a megálla­podását. Neki a sikeres munka szakmai feltételei hiányoztak. Azok, amelyeket a szlovák után­pótlás válogatottak irányítója­ként később meg is kapott.- Kovácik távozását követően, a felkészülés talán legfontosabb id& szakában, majd’ egy hónapra ve­zetőedző nélkül maradt az együt­tes. Mindez az idénykezdésre is alaposan rányomta a bélyegét.- A szlovák tréner távozása után valóban sokáig nem talál­tunk megfelelő szakembert a csapat élére. Végül Szájer József lett a befutó, aki hozzáállásával eleinte nagyon pozitívan hatott a csapatra. Az „új seprű jól seper” elv alapján játszottunk is né­hány jó mérkőzést, a várva várt győzelem azonban elmaradt. Még a számunkra kulcsfontos­ságú Debrecen elleni hazai mér­kőzésen sem tudtunk begyűjte­ni a két pontot, mert hiába ját­szottunk jól harminc percen ke­resztül, botrányos negyedik ne­gyedet produkálva kikaptunk. Bár sok javítási lehetőség volt később, véleményem szerint ez a vereség határozta meg legin­kább az évadot.- A keretben menet közben vég­rehajtott, részben kényszer szülte változtatások bizonyára nem segí­tették elő a hatékony csapatépí­tést, ám november végén mégis úgy tűnt, hogy a gárda akár még jól is kijöhető játékos-, és edzőke­ringőbői.- „Jó” tarjáni szokás szerint ismét sok idegenlégiós fordult meg nálunk, még ha a szezon elején természetesen nem is ez volt a célunk. Jarvis és a horvát Skara Kovácik választása volt. Skara Kovácikkal együtt el is ha­gyott minket, Jarvis viszont jó igazolásnak tűnt, hiszen kiváló­an kosarazott, csapatunk vezé­re volt. Mitchellre és Bajramovicsra viszont, azt gon­dolom, szót sem érdemes veszte­getni, az ő szerződtetésünk ha­talmas melléfogás volt. Meggyő­ződésem, hogy a magát nagyra tartó amerikai volt a fő oka an­nak, hogy hazai pályán kikap­tunk a Debrecentől. A helyére érkezett Scepanovic már sokkal jobban illeszkedett a csapatba, ráadásul úgy tűnt, hogy a ma­gyar szinten extra játékosnak mondható Hughes személyében sikerült megtalálnunk a régóta hiányzó centerünket is. Sőt, az a szakvezető is komolyan kacér­kodott a tarjáni kispaddal, akit már több hónapja kerestünk: a tapasztalt Földi Sándor tökéle­tes jelöltnek tűnt a Szájer József távoztával megüresedett vezető­edzői posztra. Valóban úgy tűnt tehát, hogy a gyenge idénykez­dést követően a folytatásban lé­nyegesen szebb kilátások nyíl­hatnak számunkra.- Csakhogy a bimbózó remé­nyek szó szerint egyik napról a másikra szertefoszlottak, midőn gyors egymásutánban Jarvis, Hughes és Földi is távozott Salgó­tarjánból.- Sajnos ebben a bajnokság­ban mindössze egyetlen igazán jó napunk volt: egy hétfői nap, amikor Hughes, Jarvis és Scepanovic edzett Tarjánban Földi mester irányításával. Ked­den azután Jarvis minden előze­tes bejelentés nélkül Sopronba távozott, majd szerdán Hughes is eltűnt. Utóbbinak állítólag a kislánya súlyos balesete miatt kellett visszasietnie Észtország­ba. A két húzóember távozása miatt pedig Földi sem vállalta to­vább a feladatot, a viharosan si­került első félévet követően te­hát megint nagyon nehéz hely­zetbe kerültünk. Ismét edzőt és idegenlégiósokat kellett keres­nünk, ám ez egyáltalán nem ment könnyen. Az SKSE kispad- ja valljuk meg nem volt túl von­zó, végül aztán a játékosként an­nak idején salgótarjáni színek­ben is szereplő Kovács Nándor vállalta a feladatot. Közben el­ment Scepanovic is, aki tudomá­sunk szerint Ausztriában pró­bálkozott, de nem járt sikerrel. Három új légióst kellett tehát hoznunk, lehetőleg nagyon ol­csót. Utóbbi kritériumnak mind­három érkező meg is felelt, ugyanakkor az amerikai trió tag­jainak teljesítményében már nagy eltérések mutatkoztak. Míg a rendkívül sokoldalú Rodgers telitalálatnak bizonyult, Mays nem igazán tudott lendíte­ni a csapatjátékán. Utóbbit nem véletlenül tanácsolták el koráb­ban már Pécsről is. A játékenge­dély híján sokáig tétlenségre kárhoztatott Ukeagu minden tő­le telhetőt megtett, de igazából ő sem tudott kibontakozni.- Ugyan az alapszakasz máso­dik felének legfontosabb mérkőzé­sén sikerült életben tartaniuk bennmaradási reményeiket, a debreceni győzelmet a folytatás­ban mindössze egyetlen további sikerrel tudták megtoldani az idényzárásig, ami a rivális Factum Sport látványos feljavulá­sával párosulva a csapat kiesé­sét eredményezte.- Debrecenben nagyot küzdöt­tünk, aminek meg is lett az ered­ménye, hiszen kiegyenlítettünk az egymás elleni összevetésben. Amikor azonban már-már ismét elhittük volna, hogy a sok há­nyadtatás után végre jó útra tér­het a csapat, az újesztendőt ki­robbanó formában kezdő Vavra távozása újra felforgatta a soro­kat. Ennek ellenére tavasszal is volt néhány igen jól sikerült mér­kőzésünk, győzelmi esélyünk volt például a Falco és némi meg­lepetésre a Paks ellen is. A Pécs- csel és a Kaposvárral szemben ugyanakkor kötelező lett volna nyerni, ám ez nem sikerült. Ma­radt a rájátszás, ahol négy győz­tes mérkőzést terveztünk. A sze­gedi fiaskó úgymond benne volt a pakliban, viszont a Sopron és a Nyíregyháza ellen már megnyert mérkőzéseket engedtünk ki a ke­zünkből. Nem sokkal, de lema­radtunk, kiestünk.- Miben látja ennek legfőbb okát?- Egész éves helyzetünket meghatározta, hogy a többi csa­pathoz viszonyítva minimális költségvetéssel dolgoztunk, ez­által nem tudtuk a számunkra fontos játékosokat magunkhoz Debreceni sikerükkel a bennmaradási reményeket tovább éltető tarjániak (bordó mezben) végül alul maradtak a remekül hajrázó Factum Sporttal folytatott versenyfutásban foi& bakos mark Kérdez: a szurkoló. Válaszol: Dávid Krisztián Az elmúlt időszakban lapunk­hoz számos szurkolói vélemény, il­letve kérdés érkezett a SKSE csapa­tával kapcsolatban. Terjedelmi okokból ezek egyenkénti megvála­szolására nincsen lehetőségünk, így az alábbiakban a legjellem­zőbb, leggyakrabban előforduló, legtöbbeket foglalkoztató kérdése­ket gyűjtöttük csokorba az egyesü­let elnöke számára.- Mindenki kíváncsi arra, hogy a vezetőség felelősnek érzi-e ma­gát a kialakult helyzet miatt?- A szurkoló a bajban mindig felelőst keres. A rövid válasz igen. A hosszabb szerint viszont mindenkinek, aki szerepet vállalt ebben a projektben megvan a maga felelőssége. Mindenkinek, kivétel nélkül. Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy abban is megvan a „felelősségünk”, hogy olyan csapatok, mint a Paks, a Szolnok, az Albacomp vagy éppen a Zalaegerszeg bajnoki (!) mérkőzésre érkeztek Salgótarjánba.- Sokan a játékosok és az edzők kiválasztásával kapcsolatban felmerült szakmai hibák lehetőségeit firtatják.- Erre az értékelés során részben már válaszoltam, Mitchell és Bajramovics kapcsán. Edzőknél viszont nem érzek ilyet. Ugyan­is nem volt túl nagy sláger a tarjáni kispad. A lehetőségek közül azt gondolom mindig a legjobbat választottuk. Aztán vagy kevés­bé, vagy jobban igazolódott be a választás.- Az egyik legfőbb slágertéma az egyesület-, illetve a városvezetés viszonya.- Azt nem tagadhatom, hogy a városvezetéssel nem éppen fel­hőtlen a csapat kapcsolata. Én azonban mindig igyekeztem a fennálló feszültséget tompítani, csillapítani. Sajnos elsősorban nem rajtam múlott ez a dolog, de azoknak a szurkolóinknak is iga­za van, akik saját maguk válaszolták meg kérdésüket, hogy lehet­séges-e megfelelő városi támogatás nélkül sikeresen üzemeltetni egy ilyen szintű csapatot?- A szurkolók elpártolása miatt is többen aggódnak:- Ezt én egyelőre nem érzem olyan kritikusnak-,• mint egyesek. Ha valamelyest rendeződnek a körülmények, és lesz pár nyertes mérkőzés, meggyőződésem, hogy újból ezer fölötti lesz az átlagos nézőszámunk. Szerencsére jóval többen vannak olyanok, akik po­zitívan látják a lehetőségeinket, mint azok, aki csak a negatívumot hajlandóak észrevenni. A szezonzáró, debreceni találkozóra példá­ul annak ellenére is sokan elkísértek minket, hogy addigra már nyil­vánvalóvá vált a kiesésünk. A játékosoknak jólesett ez a gesztus, ezt a fajta szurkolói kitartást elismerésre méltónak nevezték.- A szimpatizánsok, érdeklődők némelyike kommunikációs prob­lémákra, a klub honlapján található fórum moderálására, fals in­formációk közlésére panaszkodik.- A szándékoltan hamis tájékoztatást a leghatározottabban vissza kell utasítanom! Sohasem közöltünk szándékosan valóüan informá­ciót! A szurkolók nehezen értik meg, hogy nem mindent kell nyil­vánosságra hozni, van olyan is, amit nem feltétlenül kell tudniuk. És olyan eset is szép számmal előfordult, hogy egyszerűen nem tör­tént semmi. Arról mégsem lehet cikket írni, hogy például Rodgers reggel hatkor kelt, és májgaluska levest ebédelt. Mondjuk ez utób­bi akár még érdekes is lehet, hiszen az említett játékos vegetáriá­nus. A honlapunk fórumának moderálásáról pedig az a vélemé­nyem, hogy ami hátrányosan érinti a csapatunk üzletmenetét, azt azonnal el kell onnan távolítani. Ezt pedig én döntöm el. A kultu­rált kritika megfogalmazásnak azonban mindig helyet adtunk. Aki végigböngészi az oldalainkat, ezt világosan láthatja. Dávid Krisztián kötni. A másik probléma, hogy ebben a játékban edzés nélkül nem lehet eredményesen szere­pelni, különösen ezen a szinten. Ez viszont megint visszavezet­hető a pénztelenségre. Az egész­ben az a legszomorúbb, hogy még így is csak egy pici hiány­zott ahhoz, hogy elérjük céljain­kat. Korlátozott lehetőségeinket is figyelembe véve csupán egy hajszálon múlott a bravúr.- Hogyan tovább?- A szabályok szerint az NB I/B osztályra készülünk. Még nem tudjuk, hogy pontosan mek­kora költségvetéssel tudunk ne­kivágni a következő szezonnak, viszont van egy szerintem na­gyon jó koncepciónk a csapat ki­alakítására. Ennek egyik fő ele­me, hogy szeretnék minél több Salgótarjánból elszármazott ko­sarast visszahozni a városba. Je­lenleg én magam négy ilyen, je­lenleg is az NB I/B-ben szereplő játékossal állok kapcsolatban és még valakivel, aki most nem ko­sarazik NB-s szinten, bár ott len­ne a helye. Azt hiszem mindegyi­küknek felkeltette az érdeklődé­sét az új terv. A másik pillér a fi­atalítás, amire már nagyon rég­óta szükségünk lenne. Három korosztályos válogatott játékost is megkerestünk, akik szintén látnak fantáziát az általunk felvá­zolt koncepcióban. Mindnyájuk­kal abban maradtunk, hogy foly­tatjuk a megbeszéléseket, amint már konkrétumokkal is tudunk szolgálni. Persze konkrétumok­ról majd csak akkor lehet szólni, ha kiderülnek a lehetőségeink, kiderül, hogy miből dolgozha­tunk. Egyébiránt, ha már a lehe­tőségeinkről beszélünk, fontos­nak tartom megemlíteni, hogy pillanatnyi állás szerint még az is benne van a pakliban, hogy Sal­gótarjánban teljesen megszűnik a profi kosárlabda!

Next

/
Oldalképek
Tartalom