Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-21 / 117. szám

2011. MÁJUS 21., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Versek, mesék papírképek Salgótarján. Az Edit néni köny­vespolca című sorozat kereté­ben május 21-én, szombaton 10 órára ismét várják a kicsiket a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet gyer­mekkönyvtárába. Verseket és meséket P. Kerner Edit fog felol­vasni, majd a könyvtárosokkal papírképeket készíthetnek a résztvevők. Ők is szedik Salgótarján. A Városgazdálkodá­si és Üzemeltetési Kft. eszkö­zökkel segíti annak a helyi ti­zenhat civil szervezetnek a munkáját, amely jelezte csatla­kozási szándékát a Te szedd! címszóval országosan május 21-re meghirdetett szemétgyűj­tési akcióhoz. A szolgáltató cég szemétgyűjtők kihelyezésével és a hulladék elszállításával is kapcsolódik a környezeti taka­rításhoz. Emléknap Salgótarján. Rippl-Rónai József születésének 150. évfordulója alkalmából tartanak emlékna­pot a Nógrádi Történeti Múze­umban május 23-án, hétfőn reggel 9 órától. A győri Városi Művészeti Múzeummal közö­sen rendezett Rippl-Rónai raj­zai című kiállításhoz kapcso­lódóan tárlatvezetést és elő­adást tart Shah Gabriella, mű­vészettörténész. Az iskoláso­kat pedig szórakoztató múze­umpedagógiai foglalkozással várják. Polgármestert választanak Nemti. Ez év július 31-re tűzte ki az időközi polgármester-vá­lasztást a helyi választási bi­zottság Nemtiben - tájékoztat­ta lapunkat Balogh Maja, a te­lepülés jegyzője. Az ajánlószel­vényeket június 16-ig kézbesí­tik a választópolgároknak, je­löltet bejelenteni június 30-ig lehet. Amint arról beszámol­tunk: a voksolást azért kellett kiírni, mert a tavaly október­ben, három független jelölt kö­zül megválasztott faluvezető, Táborita Sándor indoklás nél­kül lemondott, így megbízatá­sa 2011. április 29. napjával megszűnt. A kevesebb, néha több? (Folytatás az 1. oldalról.) Közfoglalkoztatási feladatok: az okta­táshoz hasonló terület a közfoglalkoztatás is, amelynek nélkülözhetetlen helyi sze­replői az önkormányzatok. Javasoljuk, hogy kiemelt önálló, kötelezően ellátan­dó önkormányzati feladat legyen a köz­foglalkoztatás megszervezése. Természe­tesen szükséges egy országos, az állam által biztosított program beindítása is, amelynek szerves része az önkormányza­ti közfoglalkoztatási program.” Az új koncepció egyértelműen világos­sá teszi, hogy a jelenleginél, jóval keve­sebb önkormányzattal számol. Ez - bizo­nyos értelemben - összevonásokat von­hat maga után. A törvénytervezet szöve­gében, az alábbi stratégia bontakozik ki: „A 2000 fő lélekszámot meg nem hala­dó településeken (nyílván egyéb mutató­számokat is figyelembe véve) az önálló pol­gármesteri hivatal megszűnne, ezen ön- kormányzatok működését közös hivatal, az önkormányzatok egyesített hivatala biz­tosítaná. Azon településeken, ahol a pol­gármesteri hivatalok egyesítésre kerül­nek, az ügyintézés a testület mellett mű­ködő (a testület méretével arányos, párfős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne (ügyintéző, aki egy zárt informa­tikai rendszeren keresztül tud mindent to­vábbítani a megfelelő helyre). Az új rend­szerben csupán a 2000 főt meghaladó lé­lekszámú települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal. Azon települések, amelyek lélekszáma megha­ladja a 2000 főt, ott továbbra is önálló pol­gármesteri hivatal működhet (de saját mérlegelése esetén csatlakozhat).” A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztika adatsora szerint, megközelítő­leg 1700 olyan település van, amelynek lélekszáma nem éri el az 1000 főt. Nóg- rád megye vonatkozásában, jelenleg 6 vá­ros és 125 község működik, ebből az önál­ló önkormányzattal rendelkező települé­sek aránya, nagyjából 54 százalék. Ez a százalékos arány, országos viszonylatban magasnak mondható. Megyénkben, az alábbi településszerkezet alakult ki - a rendszerváltást követően - a népesség­szám arányában. 34 településen, a lélek- szám nem haladja meg az 500 főt. Az 500 és 1000 fő közötti népességarányú telepü­lések száma, 44. Az 1000 és 2000 fős te­lepülések száma, 36. Csak 17, 2000 főt meghaladó népességszámú települést ta­lálunk megyénkben, ebből 6 városi rang­gal bír - köztük Salgótarján megyeszék­helyi rangot élvez. Ha a tervezet, csak a lélekszámot fogja figyelembe venni, az újonnan kialakítandó önkormányzati rendszerben, akkor ez azt jelentené, hogy összesen, csak 17 önkormányzat működ­hetne, az elkövetkezendő választások után. Figyelembe kell venni azt is, hogy ez a folyamat már korábban elkezdődött, hiszen a községi önkormányzatok jó ré­sze - a körjegyzőségek intézményesített lehetőségének igénybe vételével - már eddig is megvált „autonómiájuk” bizo­nyos részétől. Amint az a föntebb olvas­ható törvénytervezetből is kiderül, való­színűleg az önkormányzatok létszámá­nak ilyen drasztikus csökkenésnél, a jog­alkotók a megyék demográfiai helyzetét, különösképp figyelembe fogják venni. A megyei jogú városok esetében a legtöbb hatáskör várhatóan megmarad és a tör­vénytervezet, a megyei jogú önkormány­zatok hatáskörét és jogait, kifejezetten erősíteni és bővíteni fogja. Bár ez a kon­cepció még eléggé képlékeny - egyes té­makörök kérdésében, „A” „B” és „C” va­riációt is tartalmaz - egy biztos, ez a tör­vénytervezet - ebben a formájában meg­maradva - alapvetően átszabja Magyar- országon, az eddig ismert önkormányzati rendszert. AGÁRDI ANDRÁS, Ős- agárd polgármestere elmondta:- Fontosnak tarom, hogy a megválasztott tele­pülésvezetők és a testüle­tek a maguk kezébe ve­hették a települések irá­nyítást. Az első szabad választásokat megelőző­en - a tanácsrendszerben- hiába voltak megvá­lasztott elöljárók, a szava­zási eljárások mechaniz­musából a kis települé­seknek ez az összevont rendszer hátrányokat okozott. Egyenlőre még nem tudhatjuk, hogy ez a törvény milyen eszközö­ket fog adni a jelenlegi ön- kormányzatok kezébe ad­ni és ezek hogyan fognak a jövőben működni. Re­mélem, hogy a települé­sek önrendelkezése a to­vábbiakban is megma­radhat. Várjuk meg, hogy milyen törvény keletkezik a tervezetből, hogy ezt igazából értékelni tudjuk- vélelmezte a faluvezető. GECSE LÁSZLÓ, Mátraterenye első embere:- Mint a tele­pülés polgármes­tere, elsősorban szeretném leszö­gezni, hogy na­gyon fontosnak tartanám meg­várni azt a sza­kaszt, amikor eb­ből a tervezetből valódi törvény lesz. Addig arra kell törekedni, hogy a törvény ál­tal ránk ruházott feladatokat mara­déktalanul ellás­suk. Jelenleg erre koncentrálunk és remélhetőleg a törvényhozók a lehető legkörülte­kintőbben fogják meghozni azokat a döntéseket, amelyek az érin­tett önkormány­zatokra vonat­koznának. FARKASHÁZY ANDRÁS, Dorogháza polgármestere lapunkkal közölte: - Fontosnak tartom, hogy a rend­szerváltást követően, minden tele­pülés kivívta az önrendelkezés jo­gát. Amivel viszont nem értek egyet - önkormányzati szinten - az a pazarló gazdálkodás. Még nem tudhatjuk, hogy ez a törvényterve­zet milyen változásokat hoz az ön- kormányzatok mindennapi életé­ben. A véleményem az - amely el­vet a jogalkotóknak mindenképpen figyelembe kellene venniük - hogy a helyi szintű problémákat hely­ben lehessen orvosolni. Az esetle­ges központosítás akár negatív fo­lyamatok elindítója is lehet. Azok a jogkörök - amelyekkel eddig az ön- kormányzatok jól sáfárkodtak - jó lenne, ha megmaradhatnának az önkormányzatok hatáskörében. Összegezve: a dolgokat racionali­zálni mindenképp érdemes, de mindezt csak körültekintően és a megfelelő módon. Hozzáteszem, - mivel egyenlőre csak tervezetről beszélünk - komolyabb értékelés­sel várjuk meg azt az időt, amikor mindez már jobban körvonalazó­dik vagy esetlegesen ezt a terveze­tet elfogadják. SZENTES ATTILA, Ságújfalu vezetője is hasonlóan vélekedik:- A véleményem az, hogy nem szabad elha­markodottan ítélkezni, hiszen ez egy nagyon nyers és kiforratlan koncepció. Annyi bizo­nyos, ha a tervezet leg­fontosabb pozitív vív­mányait sikerül az ön- kormányzati szintre át­ültetni, akkor a később megszületendő tör­vény, akár pozitívan is hathat a most működő rendszerre. Hangsúlyo­zom, erről csak akkor érdemes komolyabb fejtegetésekbe bocsát­kozni, ha a megfelelő fórumokon a konzultá­ciók lezajlottak. Ha a döntéshozók figyelem­be veszik az önkor­mányzatok tapasztala­tait a már jól működő gyakorlatait sikerül az új tervezetbe átültetni, ebből egy előremutató törvény is kialakulhat. ZSIGA tamás, Egyházas- dengeleg polgármestere:- Az elmúlt évtized poli­tikája az ország eladósítása mellett komoly forrásokat vont ki többek mellett az önkormányzatok gazdál­kodásából is. Jól látható, hogy mindennapi életünk szinte minden területén je­lentős probléma van és mindezzel párhuzamosan a bürokrácia szinte elvisel­hetetlen mértékűre duz­zadt, illetve az önkor­mányzatok feladatai egyre szaporodtak, amihez for­rásokat nem biztosít a költségvetés. Sok területen racionalizálásra szorul a feladat-finanszírozás logi­kai sor. Remélem, hogy az új önkormányzati törvény a települések önállóságá­nak meghagyása mellett felállít egy olyan struktú­rát, amiben logikus rend mentén a szükséges mér­tékben kerülnek elosztás­ra a feladatok és közben az ország fejlődése sem lesz gúzsba kötve. ENGEL KRISZTINA, Bokor polgármestere a témával kapcsolatban elmondta:- Mivel ez nem a végle­ges törvényszöveg, így bor­zasztóan nehéz ezt értékel­ni érdemben. Azzal tisztá­ban kell lenni, hogy ez a mostani állapot - önkor­mányzati szinten - nem tartható fenn, tehát minden­képpen változtatni kell. A te­lepülések nem azonos szín­vonalon látják el a kötelező feladataikat. Fontosnak tar­tanám, hogy ne legyen álta­lánosítva az, hogyha kistele­pülésekről beszélünk, azok csak rosszul pazarlóan vé­gezhetik el munkájukat. Én azt tartanám helyesnek, ahol a testület vállalja, hogy társadalmi munkában látja el a feladatát, ott megmarad­hasson helyben, az önren­delkezési jog. Ha esetlege­sen, a kis települések bár­milyen szinten összevonás­ra kerülnének, - akkor a kö­zeljövőben - akár veszélybe is kerülhet, az eddig elért minimális fejlődésük. A hét embere: Veres Gábor, balassagyarmati atomfizikus Idén márciusban több mint százan hallgatták meg a Csillagházban a balassagyarmati születésű ifjú tudós, Veres Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének adjunktusa előadását. Balassagyarmat Gábor felnevelő iskolái az Ifjúság úti és a Dózsa György Általános Iskolák, vala­mint a Balassi Bálint Gimnázi­um voltak, a fizika tantárgyban szerzett alapjait Csőri Miklós, Úrhegyi Ferenc, Bognár Mihályné és Fűrész István taná­roknak köszönheti, akik az első versenyeken elindították. Sze­rinte Magyarország egyedülálló abban, hogy itt még ma is na­gyon sok diákversenyt rendez­nek, ami jó indítást jelent a te­hetséges fiatalok számára. Ta­nulmányai alatt és után kísérle­teit az Egyesült Államokban a Massachusetts Institute of Technology Magfizikai Labora­tóriumában, illetve a Brookhaven-i Nemzeti Labora­tóriumban, valamint Svájcban, a CERN-ben, a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóintézet­ben végezte a részecskefizika területén. Száz éve került az atom az érdeklődés középpont­jába. Az atommag protonokból és neutronokból, a protonok és neutronok pedig kvarkokból állnak. A kvarkokat gluonok ra­gasztják össze. A kvarkok léte­zését kísérletileg igazolta J. I. Friedman, aki 1990-ben Nobel- díjat kapott munkájáért. Mint azt az ifjú tudós szerényen megjegyezte, az USA-ban a MIT-ben a szomszédos szobá­ban dolgozott, kollégaként is­merhette meg őt Veres Gábor kifejtette: a részecskefizika és az atommagfizika hihetetlenül sokféle érdekes problémával foglalkozik. Az elkövetkező évek kísérletei következtében valószínűleg sok érdekes felfe­dezés születik. A végzett méré­sek előkészítése a jelenlegi csúcstechnológiát igényli. A mérések során keletkező adat- mennyiség tárolásában és fel­dolgozásában 33 ország vesz részt, a felhasználók saját szá­mítógépükön férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz. A ré­szecskekutatások jelenlegi csúcslaboratóriuma a Svájcban európai összefogással megépí­tett Nagy Hadronütköztető, amelynek segítségével a világ- egyetem keletkezéséről, az ős­robbanás utáni piko- és mikro- másodpercekről szeretne köze­lebbit megtudni az emberiség. A CERN sok izgalmas kérdésre adhat választ, például arra, vi­lágunk miért anyagból áll és miért nem antianyagból, mitől lesz az egyes részecskéknek tömegük, illetve, hogy „megol­vasztható-e” az atommag. A kutatásokban több tucat ma­gyar tudós is részt vesz, köz­tük Veres Gábor, aki a kísérlet nehézion-programjának veze­tője. A 36 éves balassagyarma­ti Veres Gábor rövidesen a CERN kutatófizikusi státuszú munkatársa lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom