Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-18 / 114. szám
4 2011. MÁJUS 18., SZERDA KÖZÉLET Nem csukhatjuk be a szemünket Fekete Lászlóné a nyugdíjas érdekvédelemről Nógrád megye lakosságának csaknem harmada az idős korosztályhoz tartozik. Megközelíti a 60 ezret azok száma, akik nyugellátásban részesülnek és a nyugdíjátlag havi 3 ezer forinttal alacsonyabb, mint az országos. Sokan vannak akik egyedül élnek és egyre több a beteg, az elszegényedő idős ember. Mindezekről Fekete Lászlóné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke beszélt, az elmúlt évet lezáró közgyűlés után. Fontos a biztonság- Ezek sajnos országos gondok. Mit tehet ellenük egy megyei idősügyi szervezet?- Az országos gondok a hátrányos helyzetű megyékben, mint amilyen Nógrád is, hatványozottan jelentkeznek. Nem csukhatjuk be a szemünket, nem dughatjuk be a fülünket. Képviseletünk idősügyi érdekvédelmi szervezet, az idős emberek azt várják tőlünk, hogy véleményüket, aggályaikat tárjuk azok elé, akik döntenek az életüket érintő kérdésekben.- Mennyiben sikerül ennek a „megbízatásnak” eleget tenni?- Több-kevesebb siker kíséri munkánkat Az elmúlt évben a Nyugdíjasok Országos Képviselete „társaként” megszerveztük az Idősek Akadémiáját Salgótarjánban. A három foglalkozáson több mint 600 résztvevő hallgatta az előadásokat, a hosszú távú időspolitikát kimunkált Nemzeti Idősügyi Stratégiáról, amelyet a. Parlament még 2009-ben egyhangúlag támogatott Ezt megelőzően Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Balassagyarmaton kistérségi tanácskozáson vitattuk meg az idősek anyagi, szociális, egészségügyi ellátásának biztonságát, nagyobb társadalmi megbecsülésüket. Véleményüket, hasznos ajánlásaikat eljuttattuk a Nyugdíjasok Országos Képviseletéhez, onnan pedig tovább „mentek” az Országos Idősügyi Tanácshoz. Amikor a megyei önkormányzat elkészítette szociális szolgáltatások koncepcióját, még mielőtt a közgyűlés elé került a tervezet, a szociális kerekasztal tagjai véleményezték. A nyugdíjas képviselet az elsők között tette meg javaslatait. Többek között az idős- politikai feladatok hatékonyabb ellátását, valamint a Nógrád Megyei Idősügyi Tanács újjászervezését. A tanács új tagokkal egészült ki, új módszerekkel és szemlélettel látja el feladatát. Szükséges az együttműködés- A megyében három idősügyi szervezet tevékenykedik. Milyen a kapcsolat közöttük, lát lehetőséget az együttműködésre?- Mind a három szervezet az érdek- védelem egy-egy sajátos területét vállalja fel, de mindannyian az idős emberek érdekében tesszük a dolgunkat. Ezért kezdeményeztük, hogy kössünk együttműködési megállapodást az idősek eredményesebb érdekvédelméért.- Úgy tűnik, hogy kialakulóban van egy másik, a határon átnyúló kapcsolat is.- A Nyugdíjasok Országos Képviselete egy nemzetközi pályázatban vett részt. A program az elmúlt évben indult, résztvevői a határmenti idősügyi szervezetek voltak. A nógrádi képviselet a losonci városi tanáccsal és civil szervezeteivel alakított ki szakmai kapcsolatot. Olyan közös témákat beszéltünk meg, mint az idősek helyzete, az önkormányzatok és az idősügyi szervezetek együttműködése. Szakmai konferencián beszéltünk az időskorúak élethelyzetéről, az Idősbarát Önkormányzati Mozgalom tapasztalatairól, az idősügyi tanácsok tevékenységéről, lehetőségeiről, így a Nógrád megyei és a salgótarjáni idősügyi tanácsok munkájáról. A konferencia témái felkeltették az északi régió idősügyi szervezeteinek érdeklődését is. A debreceniek mellett jöttek vendégek Miskolcról és Tatabányáról is. Mi hasznosnak értékeltük ezeket a tapasztalatcseréket. A régiós összegezésre is sor került májusban. Együtt a tagszervezetekkel- A közgyűlés nyilvánvalóan nem csak összegezett, feladatokat is adott a képviselet elnökségének.- Nem is keveset. Tevékenységünk középpontjában, úgy mint eddig is idős emberek érdekvédelme áll. Ehhez igyekszünk megkeresni a leginkább célravezető módszereket. Ott vagyunk az országos képviselet tanácsülésein, részt veszünk a szervezési és akció bizottság munkájában. Erősítjük kapcsolatunkat az önkormányzatokkal, a megyei idősügyi szervezetekkel. Aktív résztvevői vagyunk az idősügyi tanácsokban folyó munkának és arra törekszünk, hogy a kistérségekben is létrejöjjenek az időspolitika e fontos letéteményesei.- Milyen csapatáll az elnök mögött ebben a munkában?- Azt gondolom, a kilenc tagú elnökség összetétele szerencsésen alakult. A tapasztaltabbak és a frissen választottak jól kiegészítik egymást. A vezetés nálunk csapatmunka. Fontosnak tartjuk a kapcsolatok erősítését, rendszerességét a tagszervezetekkel. Értük, de velük együtt kell dolgoznunk.- Mennyire sikerül ez?- A tagszervezetek, a klubok munkájáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok. Vezetőik, tagjaik hasznos, önkéntes munkát végeznek a teleüléseken. Rendezvények sorát szervezik, részesei a közös értékek őrzésének, gyarapításának. Természetesen igyekszünk segíteni munkájukat azzal is, hogy folyamatosan tájékoztatjuk őket minden olyan döntésről, lehetőségről, amely kapaszkodót jelenthet a mindennapi életben, a közösségi munkában. A tavasszal indult előadás sorozatunk. Tájékoztatásukat szolgálja újságunk, az Idősek Világa újraindítása is.- A képviseletet az elmúlt év végén bejegyezte a cégbíróság. Milyen szervezeti feladatokkal járt ez a változás? Milyen előnyöket jelent a bejegyzés?- A cégbíróság egy újjáalakult szervezetet jegyzett be, amelyet magánszemélyek alakítottak, de már mintegy 40 szervezetünk erősítette meg korábbi tagságát és ez folyamatos. Vannak új belépők is. Mi azt tartjuk előnynek, hogy a pályázati lehetőségek ésszerű kihasználásával talán nagyobb anyagi biztonságot teremthetünk az idősek érdekében végzett munkánkhoz.-vg„Megnyerhetjük a háborút,... de elveszítjük a békét! Az Antall József Politikai és Társadalomtudományi Tudásközpont előadássorozatának első állomásán, „A Magyar Honvédség békefenntartó műveletei - különös tekintettel Afganisztánban” című előadásának keretében, meghívott vendégként, Dr. Benkő Tibor vezérezredes osztotta meg, a témával kapcsolatos információit az érdeklődőkkel. Báli Dániel Budapest Az előadás bevezetőjét, dr. Padányi József ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megbízott rektora tartotta meg, aki 1997 és 1999 között három alkalommal, majdnem két évet töltött Bosznia-Hercegovinában IFOR-mis- szióban, különböző beosztásokban. Bevezetőjében kitért arra, hogy arról szeretne beszélni, ami a katonai erő azon fajta alkalmazása, ami az utóbbi évtizedekben nyert nagyobb hangsúlyt. Ez nem más, mint a béketeremtés, békekikényszerítés, békefenntartás. Ezek azok a műveletek, amelyekben a katonai erő, a tapasztalat, a technikai tudás másfajta szerepekben kerül alkalmazásra. Úgy vélte, hogy a magyar katonaság mára bizonyította a különböző missziókban - éles bevetések alatt -, hogy képes eleget tenni a nemzetközi kihívásoknak és a szövetségesek által megkövetelt igényeknek. Ennek komoly hagyományai vannak, hiszen a magyar hadsereg katonái, már a XIX. században megjelentek a nemzetközi porondon, kvázi béke- fenntartó műveletekben. Krétán, Kínában a bokszerlázadá- sok idején, Makedóniában a századforduló derekán, ezt követően 1973-ban Vietnámban, utóbbiban ENSZ égisz alatt került sor békefenntartó hadműveletekre. Vízválasztónak tekinthető Bosznia-Hercegovina, hiszen először fordult elő, hogy a „daytoni megállapodás” betartatására a NATO olyan felhatalmazást kapott, amely nagyobb létszámú, masszív katonai erő bevetésére és a béke szavatolására adott lehetőséget Középkori állapotok uralkodnak, szélsőséges időjárással- a fegyver használatának jogára felhatalmazva. S ezen kiemelt állomásokon keresztül jutunk el Afganisztánig, amiről már Benkő Tibor vezérezredes számolt be részletesebben. A vezérezredes örömét fejezte ki, hogy lehetősége nyílt annak a bemutatására, hogy mit csinálnak a magyar katonák, amit egy olyan oldalról tehet meg, amelyet a magyar közvélemény nem nagyon ismerhet Afganisztáni szerepvállalásunkkal kapcsolatosan nemcsak kérdések, hanem véleménykülönbségek is megmutatkoznak a hazai közvéleményben. A Magyar Honvédség feladatait törvényben deklarálják, s a törvények által megszabott 13 feladat közül prioritást élvez a honvédelem, továbbá megszabja a békefenntartó képesség igényét is. Globális értelmezésben, a Magyar Honvédség ezekből a műveletekből, igencsak kiveszi a részét, hiszen jelen vagyunk Európában, Ázsiában, és az afrikai kontinensen is. Jelenleg 15 országban, 36 féle feladatot látnak el katonáink, s ezek a missziók majdnem 1000 embert foglalkoztatnak, vagyis egyszerre eny- nyi katonánk teljesít szolgálatot külföldön. Minden egyes missziónkban a Magyar Országgyűlés határozatai alapján veszünk részt, tehát nem a katona a dönti el, hogy hol teremt békét és azt sem, hogy ezekben milyen mértékben vesz majd részt A Magyar Honvédség feladatai közül az egyik legfontosabb, az afganisztáni misszió. Afganisztánban már régóta jelen vagyunk (2003 óta), az igazi kihívást 2006-ban az jelentette, amikor a hollandoktól átvettük, az afganisztáni Baglan tartomány Vannak pozitív jelek, az emberek küzdenek, hogy kitörjenek a szegénységből (Dunántúl nagyságú terület) újjáépítési feladatát. Azt tapasztaltuk, minél több idő telt el, annál feszültebb és rosszabb lett a helyzet, nemcsak az újjáépítési csoport övezetében, hanem egész Afganisztánban. Ez azért okozott dilemmát, mert újjáépíteni csak ott lehet, ahol béke van. Hadseregünknek, ez komoly erőpróbát jelent. 2009-ben eljutottunk arra a szintre, hogy műveleti-támogató csoportot is küldhettünk, akiknek az a feladata, hogy a helyi rendőröket megfelelő módon képezze ki, hogy az ország, a későbbiekben önmagát is képes legyen megvédeni. Afganisztánban, ugyanis rendkívüli állapotok uralkodnak. „Itt semmi sem az, aminek látszik!” Az ország területe harmincötszöröse Magyarországénak, populációja két és fél, háromszorosa országunk lakosságának, nagy a csecsemő-halandóság, az írástudatlanság, alacsony a várható életkor, hatalmas a szegénység. Ebben az országban - nem túlzás - középkori állapotok uralkodnak, szélsőséges időjárással, erősen szennyezett légkörrel. Az ország nagy része hegységekből áll, így az úthálózat szinte kiépítetlen, az ország nagy része járhatatlan. Az országot hadurak irányítják, törzsi keretek között, a fő bevételi forrás a drogtermesztés és a drogterjesztés. Nem veszélytelen feladat a béke fenntartása, de a magyar katonák eddig nem vallottak szégyent. De vannak pozitív jelek, a fiatalok tanulni akarnak, az emberek küzdenek, hogy kitörjenek a szegénységből, s ehhez akarunk mi segítséget nyújtani. Jelenleg 440 fővel * vagyunk jelen, többféle műveletben veszünk részt egyszerre. Sajnálatos módon, eddig négy katonánkat veszítettük el. A feladat komoly és nem veszélytelen, de a magyar katona helytáll, bárhol is teljesítsen szolgálatot a világban.