Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-16 / 112. szám

2011. MÁJUS 16., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG A május 15-től június 15-ig tartó „Ecocycles” LLP Erasmus Intenzív Program ünnepélyes megnyitójának ad otthont a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) május 16-án, hétfőn 9 órakor. A rendezvényen dr. Magda Sándor, az intézmény rektora köszönti a megjelenteket, majd dr. Némethy Sándor, a program koordinátora ismerteti a program fő célkitűzéseit és eseményeit. Ezen a napon 18 órától tartják a főiskola aulájában a welcome party-t is, ahol a Gyöngyösre érkező külföldi diákok az ismerkedés mellett találkozhatnak a programban résztvevő oktatókkal is. Közép-Kelet-Európa zöld központja lesz a KRF Középpontban a KRF Napjainkban egyre többet hallunk és ol­vasunk az életterünket kímélő, mindenki számára vonzó zöld életforma lehetősé­geiről. Ennek számos vonatkozásban eredményeit is látjuk, tapasztaljuk úgy a mindennapi életben, mint a tudományos kutató-fejlesztő munkában: zöld energia, biogazdálkodás, hulladékkezelés és újra­hasznosítás már mindenki számára is­mert fogalmak. De mit is értünk valójában zöld életmód és életfilozófia alatt? Erre a kérdésre a fenntartható fejlődés koncep­ciója adja meg a választ, amelyet a Brundtland-jelentés fogalmazott meg 1987-ben: egy társadalom fenntarthatóan fejlődik ha „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő ge­nerációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Ez egy nagyon szé­leskörű, életünk minden területét felölelő megfogalmazás. A fenntarthatóság vonat­kozik a mezőgazdaságra, az ipar minden területére, az energiaforrások megválasz­tására és hasznosítására, a hulladékkeze­lésre továbbá a környezetvédelemre, bele­értve a környezetszennyezés megelőzését és a szennyezett területek, élőhelyek hely­reállítását Ez természetesen nem elegen­dő, a fenntarthatóság ugyanis egy három lábon álló rendszer: a természettudomá­nyi és környezetvédelmi tényezők mellett a gazdasági és szociális tényezők legalább olyan fontosak mivel ezek biztosítják a si­keres környezetvédelem és környezetgaz­dálkodás alapfeltételeit Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlő­dés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapít­ja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fej­lődés és környezetvédelem. A tanintézmény megnyerte az Ecocycles (Ökológiai Ciklusok) című pá­lyázatot, amellyel egy huszonöt egyete­met átfogó nemzetközi oktatási és tudo­mányos konzorcium vezető intézményé­vé vált Az Ecocycles, a fenntartható fejlő­dés legfontosabb területeit felölelő oktatá­si program, az Európai Unió által, a magyarországi nemzeti iroda, a Tempus Közalapítvány közvetítésével finanszíro­zott Erasmus Intenzív Programok közé tartozik, amelyek elsődleges feladata a fel­sőfokú oktatási intézmények közötti kom­munikáció, tananyagfejlesztés, hallgatói és oktatói mobilitás elősegítése bizonyos, a pályázó intézmények által meghatáro­zott témakörökön illetve témacsoporto­kon belül. Az intenzív programok lénye­ge az, hogy a programban résztvevő felső­fokú oktatási intézmények oktatói és hall­gatói egy adott helyen (ez lehet bármely európai országban) összejönnek és egy minimum tíz napig maximum három hó­napig terjedő tudományos programban vesznek részt, amelynek célja egy téma­kör feldolgozása előadások, szemináriu­mok, terepgyakorlatok és (a témakörtől függően) laboratóriumi gyakorlatok for­májában. A program tananyagát a részt­vevő intézmények közösen fejlesztik ki, ezáltal megteremtve a program szűkebb keretein messze túlmutató oktatási és tu­dományos együttműködés alapjait A fu­tamidő három egymást követő év, ami le­hetőséget ad a résztvevő intézmények kö­zötti kapcsolatok megerősítésére úgy, hogy a három éves programidő lejárta után egy stabil, hosszú távon működő konzorcium jöhessen létre. Miért Ecocycles a program neve? A fenntartható társadalom az ökológi­ai körfolyamatokra (ökociklusokra) épül. Ezek az egymással szorosan ösz- szekapcsolódó körfolyamatok, amelye­ket biogeokémiai ciklusok néven isme­rünk, már léteznek a természetben: a szénciklus egyik legalapvetőbb eleme az, hogy az égési folyamatok során ke­letkezett széndioxidot a növények meg­kötik az általuk előállított biomasszá­ban és bíogén karbonátok formájában (itt a mészvázat képző állatok is fontos szerepet játszanak), a vízciklus alatt a víz halmazállapotainak, szabad és kö­tött formáinak körforgalmát értjük. Egy­re jobban ismerjük a nitrogén, foszfor, kén, makro- és mikro-tápanyagok kör­forgalmát, sokszor éppen az ember által okozott problémák kapcsán. A fenntart­ható társadalom, a zöld társadalom alap­törvénye ezen ciklusok megőrzése, a ter­mészetes körfolyamatokba való bekap­csolódás anélkül, hogy a természetes körfolyamatok rendszere megsérüljön vagy tovább pusztuljon. Ehhez szükség van a társadalmi tevékenységekhez kö­tődő mesterséges körfolyamatok létré1 hozására, amelyre jó példa a hulladék- kezelés és újrahasznosítás, a zöld ener­gia és más megújuló energiaforrások al­kalmazása vagy az erdőgazdálkodásban a fakitermelési hulladék visszaforgatá­sa. Az Ecocycles program ezeknek a kör­folyamatoknak az elméleti és gyakorla­ti alapjaival foglalkozik, beleértve a sé­rült ökociklusok és a szennyezett öko­szisztémák helyreállítását is. Partnerség Európa egyetemeivel A KRF valóban egy zöld utat követő, példamutató intézmény ahol az agrár- és környezetvédelmi mérnökök képzése, szőlész és borászképzés, vidékfejlesztés, bioenergia és a fenntartható energiafor­rások kutatása, turizmus és vendéglátás, közgazdászok, pénzügyi szakemberek és humán erőforrás menedzserek képzése, továbbá egy egész országot átfogó felnőtt- képzési tevékenység képviselik az oktatás és kutatás legfőbb elemeit A főiskola egy hatalmas infrastrukturális és személyze­ti fejlesztésen ment keresztül az utóbbi években, a legmodernebb technológiával felszerelt laboratóriumokkal és oktatási lehetőségekkel rendelkezik. Ez különö­sen alkalmassá teszi egy ilyen világszín­vonalú program koordinálására. Az Ecocycles programon belül Európa több neves egyetemét sorolhatják a partnerek közé: Svédországból a göteborgi, a lundi egyetem, Norvégiából a bergeni, Izlandból az izlandi egyetem, Lengyelországból a gdanski és a szczecini egyetem, a krakkói Jagelló egyetem, az elblagi főiskola és a Tu­risztikai és Ökológiai Főiskola Sucha Bezkidzkából, Szlovákiából a pozsonyi Koméniusz Egyetem és a Nyitrai Agrártu­dományi Egyetem, Németországból a trieri, az augsbiugj egyetem, a wiesbadeni főiskola, a drezdai Gazdasági és Technikai és a Jenái főiskola, Franciaországból a SupAgro Montpellier, Olaszországból az Udinei Tudományegyetem, a torinói és a palermói tudományegyetem, Spanyolor­szágból a tarragonai Rovira i Virgili és Nagy-Britanniából az Aberdeeni egyetem! Míg a hazai felsőoktatási intézmények kö­zül a Pannon és az Eötvös Loránd Tüdo- mányegyetem vesznek részt a program­ban. Ennek egyik legfontosabb elemét a svéd intézmények adják: Svédország vi­lágelső a környezetgazdálkodásban, a kör­nyezetvédelem törvényi szabályozásában és a környezettechnológiában. A többi eu­rópai egyetem a rájuk jellemző legtipiku­sabb tudományterületeket képviseli a me­zőgazdaságtól és a természetvédelemtől a környezetbarát energiatermelésig bele­értve a társadalmi és gazdasági tényezők elemzését is. Nagyon nagy jelentőséggel bír két Európán kívüli oktatási intézmény csatlakozása a programhoz: a dél-afrikai stellenboschi és a pretoriai egyetemek,” amelyek kitűnő oktatói és kutatói első­sorban a természetvédelem, a szőlőter­melés, extrém mezőgazdasági körülmé­nyek, nemzeti parkok és vadgazdálkodás továbbá a szociális problémák és a foglal­koztatás területén járulnak hozzá a prog­ramhoz. Ez a nemzetközi akadémiai kö­zösség több nagyszerű jövőbeli program megalkotásához ad lehetőséget úgy az ok­tatás mind a kutatás és fejlesztés terén. Ennek a nagy horderejű eseménynek, az Ecocycles Erasmus Intenzív Programnak ad színteret a KRF, amely ezáltal valóban Közép-Kelet-Európa vezető zöld központú felsőoktatási intézménye lesz. UJ LATOSZOG LAKASVASARLASKOR lakásvásárlást tsrvsz? Most minden korábbinál többet tudhat már jó előre! Jöjjön be hozzánk, mert nálunk előre megtudhatja, mekkora hitelösszegre ezámfthat, s ezután fél év áll rendelkezésére, hogy kiválassza új otthonát. Jövedelme és hitelképessége alapján, az igényléshez előirt hiánytalan dokumentáció befogadását követően fél évre érvényes hitelösszeg-igazolást adunk ki. A hitelösszeg a fedezetként megfelelő lakóingatlan vásárlása és egyéb hitelbírálati feltételek teljesülése esetén érvényes. A hitel feltétele vagyonbiztosítás és az UnICredit Banknál vezetett számla, és a hitel Igénybevételének további feltételei vannak. Aktuális éves komat: 8,99%, THM: 9,49% A jelzáloghitelre a szerződéskötéskor hatályos kondíciók és THM vonatkoznak. Az UnICredit Bank a Magatartási kódex szerint jár el, kérjük, döntsön ön Is felelősen és körültekintően a hitelfelvételről. Várjuk bankfiókunkban: Salgótarján, Rákóczi út 13. További Információk: 06 40 60 40 50 vagy www.unicredltbank.hu/hltel A téjákMtatá« nmn t«IJw körű, A j^aioyhiielf» érvényes, aktuális hatályé« kondíciókat a? UNOredlt Bank Hungary kfrt, fnagáfW-eniÉyék résé#«-nyújtott h)!ek»kr<Jt wtfió Hirdetmény«, Kdftd&ás lístájei és a ü»kc*«<gi tartalmas!*.- A bank tenntaftÄ a NyWrélai és a ü&rklelók vittC£toté<Nfr«któgát A bank a THM tówántfáaánál fígyalamba vette, hogy az értékbecslési díját egy lak&npttón vonalkázásában a hitel toiyóskáwíit követően jóváírja. UnICredit Bank „Elszálltak” az árak Drágult a kenyér, a péksütemény, a tej és a margarin, de olcsóbb lett az étolaj és a tojás áprilisban március­hoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből.' Magyarország. 2011. április­ban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-ernelkedés 0,6 szá­zalék volt, 2010. áprilisához vi­szonyítva pedig 4,7 százalékkal növekedtek az árak. Az első négy hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Egy hónap alatt - 2011. márciushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,2 száza­lékkal emelkedtek. Drágább lett a margarin (12,1 százalék), az idényáras élelmiszerek - burgo­nya, friss zöldség, gyümölcs - (4,1 százalék), a kenyér (2,8 szá­zalék), a péksütemények (2,0 százalék) és a tej (1,9 százalék) ára. Az idényárasok nélkül szá­mítva az élelmiszerek ára az elő­ző hónaphoz képest 0,8 száza­lékkal emelkedett. Árcsökkenés következett be az étolaj és a tojás (1,5-1,5 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben a ruház­kodási cikkek árai emelkedtek (4,0 százalék), köszönhetően egyrészt az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak, más­részt az utolsó megfigyelt ár sze­zonon kívül továbbvezetési mód­szerének megváltozása miatt. Az egyéb cikkek szintén az átla­gosnál nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal drágultak, ezen be­lül a járműüzemanyagok és a gyógyszerek, gyógyáruk ára egyaránt 1,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások körében bekövet­kezett 0,3 százalékos áremelke­dés viszont átlag alatti volt. A háztartási energia esetében kis mértékű áremelkedés (0,1 szá­zalék) volt megfigyelhető. Meg­lepő adat, hogy a szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fi­zetni, az előző hónaphoz viszo­nyítva. Megdöbbentő az is, hogy egy év alatt, 2010. áprilishoz viszo­nyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül „elszállt” a cukor és a liszt ára, amely 68 és 62,1 szá­zalékkal drágább idén, mint ta­valy. Az étolaj 23,5 százalékkal, az idényáras élelmiszerek 20,0 százalékkal, a tej 12,7 százalék­kal, a kenyér pedig 12,2 száza­lékkal lett drágább. Árcsökke­nés következett be a tojás (6,3 százalék) és a sertészsiradék (5,2 százalék) esetében. Az átla­gosnál nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal növekedett a ház­tartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalék­kal, a távfűtésé 9,8 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4 szá­zalékkal drágultak az egyéb cik­kek, ezen belül a járműüzem­anyagok ára 15,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 3,4 százalékkal nőtt. Átlag alatt emelkedett a ruházkodási- cik­kek (2,2 százalék) és a szolgál­tatások ára (2,0 százalék), ez utóbbin belül a csatornadíj 9,8, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,0 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért viszont át­lagosan 1,4 százalékkal, a sze­szes italokért, dohányárukért átlagosan 0,2 százalékkal kel­lett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Némi vigaszt nyújt a nagy drá­gulások közepette, hogy nem csak nálunk, hanem az EU 27 tagországában átlagosan 3,1 szá­zalékos drágulás zajlott le egy év alatt. A legkisebb áremelke­dést Írországban (1,2 százalék) és Svédországban (1,4 százalék), a legnagyobbat Romániában (8,0 százalék) és Észtországban (5,1 százalék) mérték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom