Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-28 / 97. szám

4 2011. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Előléptetések, jutalmak a rendőrség napján A rendőrség napja alkalmából Nógrád megyében ün­nepélyes keretek között megtartott állománygyűlése­ken vehettek át elismeréseket a kimagasló tevékeny­séget végző rendőrök a közelmúltban. Vízterápia a legkisebbekért Salgótarján. A koraszülöttek és cse­csemők korai, összetett terápiájá­ban ma már elengedheteüen neuro- hidroterápia szerepét előadás kere­tében mutatták be néhány napja az egészségügyi-szociális központban a Gézengúz Alapítvány munkatár­sai. A szervezet 20 éves évforduló­ján, tavaly év végén, a Cseppnyi csodák című, budapesti nemzetközi konferencián volt szó a témáról. En­nek egy „cseppjét” hozták el Salgó­tarjánba, hiszen az itt működő köz­pontjuk által nyújtott ellátásban is fontos szerepe van ennek a terápiá­nak, amelyet csoportos formában a Gagarin tanuszodában tartanak im­már egy éve. Gyermekorvosok, vé­dőnők, gyógypedagógusok hallgat­ták meg Kereskényi Bernadettet, az alapítvány pesti központjának gyógytornászát a vízben végzett foglalkozások elméleti alapjairól, valamint - videofelvételek segítsé­gével - a gyakorlatáról. A házigaz­da, Maiczenné Földi Réka - a salgó­tarjáni tagozat vezető terapeutája - pedig a kezelés helyi lehetőségeit is­mertette. A Gézengúz Alapítvány éppen egy éve kezdte meg működését a tér­ségben. Diagnosztikai szakcsoport­jukkal - amelyben gyermekneuro­lógus, pszichológus, gyógytornász és gyógypedagógus dolgozik együtt - a Salgótarjánban illetve a térség­ben élő kisgyermekek szűrését is végzik. Emellett itt is megkezdték a koraszülöttek és születési károsul­tak korai kezelését, aminek során nagy hangsúlyt helyeznek a meg­előzésre. Nem egyfajta módszert kö­vetnek, hanem minden esetben a gyermek szükséglétéinek megfele­lően, az egyes eljárások elemeit ü- lesztik össze, a leghatékonyabb fej­lődés érdekében. így már a baba el­ső évében olyan eredményeket ér­hetnek el, amelyekre később sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem lenne lehetőség. Az alapítvány szorosan együttmű­ködik a már meglévő helyi egész­ségügyi és pedagógiai rendszerrel, hiszen közös cél, hogy a kisgyerme­kek és családjaik időben kapjanak szakszerű, hatékony segítséget. Ezért is tartotta fontosnak, hogy ezt az egyedülálló módszert - a neuro- hidroterápiát - a helyi szakembe­rekkel is megismertesse. NéffádMQe. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon el­hangzott ünnepi köszöntő után a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Isko­la szécsényi tagiskolájának színjáték tanszakán működő társulat műsorral kedveskedett a rendőrség valamennyi dolgo­zójának. A Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének jókí­vánságait Barna János alelnök tolmácsolta. A közgyűlés a szol­gálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzésé­ért jutalomban részesítette Erdősiné Gyetvai Melinda alezre­dest, Döme Zsolt őrnagyot, Ma­gyar Attila törzszászlóst, Csizmár Sándor zászlóst, valamint Grédula Mária, Szabó György Zoltánná és Makra Imréné közal­kalmazottakat. Dr. Ilatala /ázse/.alfábornagy, az Országos Rendőr-főkapitány­ság vezetője - hosszú időn át végzett szakszerű, színvonalas, becsületes munkája és eddigi életútja elismeréseként, hatva­nadik születésnapja alkalmából - emléktárgyat adományozott Bodrogi István nyugállományú rendőr ezredesnek, aki pásztói rendőrkapitányként vonult nyugdíjba. Az országos főkapitány soron kívül előléptette szolgálati fel­adatainak kiemelkedő teljesíté­séért rendőr alezredessé Meny­hárt István őrnagyot, a salgótar­jáni rendőrkapitányság vizsgá­lati osztályának vezetőjét. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, dr. Mihály Ist­ván ezredes a szolgálati feladata­inak kiemelkedő teljesítéséért két főt soron kívül előléptetés­ben részesített, míg hét dolgozó­nak főmunkatársi, illetve mun­katársi címet adományozott. A balassagyarmati, a pásztói, a rétsági, a szécsényi és a bátonyterenyei kapitányok dol­gozóik közül egyet-egyet soron kívül előléptettek. A szécsényi rendőrkapitányságon Lehoczki Szabolcs és Péter Gábor, Piliny, il­letve Nagylóc községek polgár- mesterei a körzeti megbízott cso­portok tagjait ismerték el, míg Stayer László, a város elő embe­re - egyben a Szécsény és Von­záskörzete Közbiztonságáért Közalapítvány elnöke - hat má­sik dolgozót jutalmazott. Jászai Nagy István, a Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Ala­pítvány kuratóriumának elnöke az ottani kapitányság nyolc dol­gozóját részesítette jutalomban. 165 ezret kérnek az álláskeresők Nógrád megyében átlago­san 165 ezer forintos fizetést várnak el az álláskeresők - de­rült ki a Workania.hu internetes állásportál legfris­sebb felméréséből, amelyben azt vizsgálták, hogy miként alakultak az álláskeresők ál­tal elvárt bérek a magyaror­szági álláspiacon az elmúlt időszakban. A Workania adatbázisában lévő álláskeresők fizetési igé­nyeinek átlaga 2011. első ne­gyedévében ismételten növe­kedett: a 164 ezer forint 2 szá­zalékkal magasabb az egy év­vel korábbi átlaghoz képest. Az eredményekből kiderül, hogy a nemek közti magas bérkülönbség itt is érződik: a hölgyek jóval kevesebbet kér­nek (138 ezer forint), mint a férfiak (181 ezer forint). A 2011 első negyedévében mért adatok földrajzi régiók szerinti összehasonlítása sze­rint megyénk a „középme­zőnybe” tartozik. A legalacso­nyabb fizetési elvárás Borsod- Abaúj Zemplén megyében van, ott 138 ezer forintot kér­nek az álláskeresők. Ezen kí­vül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 145 ezer, de Hajdú- Bihar, Tolna, Csongrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Békés megyében is 150 ezer forint alatt marad az elvárások átla­ga. Budapesten az álláskere­sők által elvárt bérek átlaga 170 ezer forint, Vas megyében pedig átlagosan 176 ezer forin­tot kérnek az álláskeresők. A szervezeti hierarchiában elfoglalt helyek szerinti össze­hasonlítás eredményeit is ösz- szehasonlították a kutatók. A segédmunkát végzők 118 ez­ret, a szolgáltatási területen ál­lást keresők átlagosan 139 ez­ret, az adminisztratív alkalma­zottak 146 ezret, a műszaki te­rületen szakképzett alkalma­zottak pedig 189 ezer forintot szeretnének. A középvezetői munkakörökre pályázó állás­keresők átlagos fizetési elvá­rása 235 ezer forint, a felsőve­zetői pozíciókra pályázóké pe­dig 382 ezer forint. Ünnepelték a megyeszékhelyen is A rendőrség napja alkalmából rendez­tek ünnepséget a minap a salgótarjá­ni rendőrkapitányságon is. Itt kapta meg dr. Kalmár Zsolt, bűnügyi osz­tályvezető a megyei jogú város által alapított „Év rendőre” díjat.- Az az igazi elismerés, amelyet azoktól az emberektől kapunk, akik biztonsá­gáért dolgozunk - hangsúlyozta Ponyi Béla, a salgótarjáni rendőrkapitányság vezetője, má­sok mellett dr. Mihály István Nógrád megyei fő­kapitány jelenlétében. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján pol­gármestere, országgyűlési képviselő úgy fogal­mazott: a város fontosnak tartja a rendőrség munkáját és a minden nap tapasztalt partner­séget. Ha a jó kapcsolat megmarad, a továbbiak­ban is előrelépés érhető el. A városvezető átadta a 2009-ben alapított, évente egy alkalommal adományozható „Év rendőre” díjat is, méghozzá dr. Kalmár Zsolt­nak, a városi kapitányság bűnügyi osztályveze­tőjének.- Nagy megtiszteltetés ez, nem csak nekem, hanem az egész állománynak, akik megdolgoz­tak az elismerésért. A rendőri munka csapat­munka - a sikerek és a kudarcok is közösek - fejtette ki dr. Kalmár Zsolt Hozzátette: ez a díj számára egy életszakasz elismerését jelenti. Köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy meg­kapja ezt az elismerést. Mint mondta, ha a csa­ládja és a szülei nem álltak volna mögötte, ez nem jöhetett volna létre. A rendőrség napja alkalmából Molnár Kata­lin, Kazár polgármestere és Nagy György, Szilaspogony első embere a községek érdeké­ben végzett kiemelkedő munkáért elismerés­ben részesítették Berki Ferenc, illetve Bóka Ist­ván és Prém Dorián körzeti megbízottakat. Mindezek mellett még tizennyolcán kaptak ok­levelet, s tárgyjutalmat a bűn- és balesetmeg­előzés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményü­kért. FOTÖifilGÖ TIBOR Ismét szegényebbek lettünk, ismét szomorúak vagyunk. Gyászol Salgó­tarján, gyászolnak az egykori legen­dás helyszínek, létesítmények, közös­ségek, könnyeznek Palócország vad­regényes tájai, a Karancs és a Medves tavaszi virágai, fekete ködbe burkoló­zott még a Tátra is. Gyászol a maradék acélgyár, a gyártelep, a gyári Fasor (ma Acélgyári út), az acélgyári olvasó (kul- túrház), a Nógrád Megyei Fotóklub, a Salgótarjáni Városi Televízió, gyászol­nak a természetjárók és nem utolsó­sorban a Petőfi színjátszók. Gyorsan és fájdalmasan terjed a hír a barátok, ismerősök, tisztelők között: Brunczel Tibor a fotóművészet fáradhatatlan mestere, a mesés színpadi díszletek megálmodója, a nógrádi táj rendíthe­tetlen szerelmese immár örökre elköl­tözött közülünk. Néma főhajtással és őszinte tisztelet­tel állunk e szétosztott és már koráb­ban közkinccsé lett élet hamvai fölött és mindannyian tudjuk, hogy Brunczel Tibor neve és munkássága nem válik, nem válhat porrá ebben a megyében és városban, az itt élő em­berek szívében és a patrióták emléke­zetében sem. Nem csupán emberi jó­Egy közkinccsé lett élet fejfájára sága, szülőföld- és természetimádata, műveltsége és művészi adottságai mi­att, de szuggesztív, az örök harmóniá­ra és szépségre fókuszált kifejezés- módja, mély, tiszta érzelmeket tükrö­ző, boldogságkeltő alkotásai okán is nagyon sokan tisztelték és szerették. Fotóstársai és barátai bensőséges, szív­szorító emlékest keretében búcsúztak el Tőle a minap, kifejezve szeretetüket és nagyrabecsülésüket. Tibi bácsit felkészültsége, eltökéltsé­ge, kitartása és szívóssága sok úttörő feladatra is képessé tette hosszú, ám küzdelmes életében, amely során min­dig a teljességre törekedett. Tősgyöke­res salgótarjániként egyszerű acélgyá­ri munkáscsaládba született 1926-ban. Az elemi és polgári iskola elvégzése után segédmunkásként, később laka­tosinasként dolgozott az acélgyárban (amely az első és mindvégig egyetlen kenyéradója volt) majd - az Újpesti Ál­lami Festőipari Iskola elvégzését köve­tően - 1947-től műszaki rajzoló és ter­vező lett a vállalatnál. 1960-ban az acélgyár műszaki dokumentációjá­nak, 1968-ban pedig az akkor 100 éves nagyvállalat gyártörténeti gyűjtemé­nyének létrehozásával bízták meg. Brunczel Tibor (1926-2011) Mindeközben tervezte és rendezte a vállalat különböző kiállításait is. Élete egyik legboldogabb szakaszá­nak tartotta azt a negyvenegy eszten­dőt (1949-1990), amikor a legendás acélgyári Petőfi Színjátszó Csoport műszaki vezetője és díszlettervezője volt. Több mint száz előadás (A kőszí­vű ember fiai, A szabin nők elrablása, Vándordiák stb.) díszleteit tervezte Somoskői István, Vertich József és Csics György rendezők időszakában. 1954-től már fotókon (amelyeket nem­zetközi kiállításon is bemutattak) is rögzítette az előadásokat, később hanganyagokat majd mozgóképeket is készített róluk. Képzőművészeti adott­ságait - az acélgyári képzőművészeti szakkör alapító tagjaként - 1950-től tudta kibontakoztatni. A fotózás szép­ségeivel pedig Kleiban Ernő ismertet­te meg 1955-ben. Első fotósigazolvá­nyát 1957-ben kapta meg az általa ala­pított és vezetett acélgyári fotósszak­osztályban. 1964-ben a Népművelési Intézet felkérésére néhányan megala­kították a Nógrád Megyei Fotóklubot, élete másik meghatározó közösségét, amelynek mindvégig aktív, köztiszte­letben álló tagja volt. 1970-ben mutat­ta be első hangosított diasorozatait, 1995-ben videoetűdjeit, amelyeket éle­te legfontosabb fotós tevékenységének tartott. A Salgótarjáni Városi Televízió 2001-ben vetítette le nagy sikerű, Ház a vár alatt című videóját, amelyet több mint ötven hasonló alkotás követett a képernyőn, köztük a Petőfi színját­szókra emlékező, közkívánatra több­ször megismételt sorozata is. 1972-től húsz éven át technikai szakkört veze­tett a salgótarjáni úttörőházban. Ott tervezte és működtette hosszú éveken át legendás karácsonyi fény- és hang­játékát a város diákságának nagy örö­mére. Mindezek okán Brunczel Tibornak még életében megadatott, hogy megis­merjék és elismerjék művészi tevékeny­ségét, kitartó, emberközeli ismeretter­jesztő és életszépítő munkáját Kitünte­tési közül a Nógrád megyétől kapott mű­vészeti nívódíjra és a salgótarjáni köz­gyűlés által adományozott kulturális kitüntetésre volt a legbüszkébb. Drága Tibi bátyám! Bízom benne, hogy most, amikor kopott fotóstáskád­dal a válladon, szelíd, belenyugvó mo­solygással átsétálsz a Túlsó Partra, olyan szépség és harmónia fogad majd, mint amilyet művészeteddel, ké­peid és filmjeid útján nekünk itt a föl­dön örökül hagytál. Szétosztott, alkotó életed immár közkinccsé vált. Gazdag és példás örökségedet megőrizni és to­vábbadni nem csak kötelességünk, de szívbéli ügyünk is. Nyugodj békében! Brunczel Tibort április 28-án, csü­törtökön, azaz ma 14.30 órakor kísérik utolsó útjára a salgótarjáni régi közte­metőben. Gálné Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom