Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-16 / 88. szám

4 2011. ÁPRILIS 16., SZOMBAT KULTÚRA Múzsabarátság: „Muzsika képekben” Mint köztudott, az idei Tarjáni Tavasz programjában nagy szerepet jut a különböző évfordulóknak. Minden, ami a József Attila Művelődési és Konferencia-központ­ban történik, lényegében része az intézmény negyvenötéves évfordulójáról való megemlékezés-soro­zatnak. Az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes viszont éppen a jubiláló művelődési házban - egy fotó- és do­kumentumkiállítással - kezdte meg a múltidézést meg­alakítása harmincadik évfordulója alkalmából. állításon látható 8 alkotó 47 képét és 2 sorozatát Hasonló módszerrel ítélték oda a díjakat is. Csak a pá­lyázók inkognitójának felfedése után derült ki, hogy az első helyen Homoga József, a másodikon Gecse Lászlóné, a harmadikon pedig Agócs József végzett Hárman - Bodrogi Lászlóné, Kacsák Jánosné és Medve Jánosné - oklevél díja­zásban részesült )A kiáUításmegnyitó közönségét a Bányász-Kohász Dalkör műsora fogadta illetve Andrássy Nóra szakmai igazgató-helyettes kö­szöntötte. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának jókí­vánságait Sándor Zoltán, a polgár- mesteri hivatal kulturális főtaná­csosa tolmácsolta. Méltatta a ze­nekar érdemeit, gazdag repertoár­ját és bejelentette, hogy Székyné dr. Sztrémi Melinda a polgármes­teri alapból százezer forinttal já­rul hozzá a harmincéves együttes jubileumi rendezvényeinek költ­ségeihez. A „Muzsika képekben” című fo­tókiállításról szólva Csongrády Bé­la - mint a zsűri egyik tagja (a má­sik Fancsik János, az elnök Brunczel Tibor volt) - kifejtette, hogy manapság a technikai fejlő­dés kreálta csodamasinákkal szin­te mindenki fényképez. Az úgyne­vezett hobbifotósok azonban a használati utasítás szerint működ­lehetőséget arra, hogy tematikus pályázat keretében mérettessék meg magukat. S, hogy e remek kezdeményezés megalapozott volt, bizonyítja az a fogadtatás, ahogyan a megszólítottak reagáltak a kiírás­ra Salgótarjántól, Sóshartyánon, Balassagyarmaton, Leányfalun, Budapesten, a Tolna megyei Miszlán át Sopronig és az ellenke­Elsőként - mondta Csongrády Béla - a zsűri érzékelte, hogy mi­lyen széles körűen, mennyire szí­nesen, ötletesen, hányféle módon, különböző környezetbe kompo­nálva lehet a muzsika témakörét is megjeleníteni fényképeken. Az természetes, hogy a hangszerek és az azokat megszólaltató hivatá­sos, amatőr és utcai zenészek ­A második helyezett Gecse Lászlóné átveszi a díjat Sándor Zoltántól tetik modem eszközeiket, de más kategóriát képeznek azok, akik hozzáértéssel, talentummal ren­delkeznek e művészeti ág terüle­tén. Az Akkord együttes, a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület és a Jó­zsef Attila Művelődési és Konfe­rencia-központ példás összefogása az ő számukra teremtett egy újabb ző irányban az erdélyi Csíkszere­dáig. Összesen 22 személy 368 al­kotását - 342 egyedi fotóját és 26 képből álló 7 sorozatát - bírálták el és több fordulóban egymástól füg­getlenül, a titkos szavazást biztosí­tó zsűrigéppel választották ki a ki­szólisták, zenekari tagok - ko­moly- és könnyűzenei koncertek kerültek a fókuszba, de a néző­pont, amely a muzsikus, a prímás, a karnagy és a hangszer viszonyát, egymásrautaltságát tükrözi, igen sokféle lehet. Ugyanez vonatkozik a képek sugározta hangulatra is, amely hol ünnepélyesen komoly, emelkedett, hol egy kicsit páto- szos, hol pedig kedves, játékos, sőt humoros is. A hangszer - bár a muzsika nélkülözhetetlen, titok­zatos forrása - mégiscsak másod­lagos az emberhez képest, aki kü­lönböző fellépések során önmaga és mások számára is élvezetesen szólaltatja meg a trombitát, a száj- és tangóharmonikát, mesterien bánik a vonóval, ütővel, pengeti a gitárt, a kottára figyel vagy éppen pihen, tűnődik, jelenésre vár. S ahogyan a hangversenyekről, elő­adásokról nem hiányozhat a kö­zönség, úgy a képeken is ezernyi módon jelenik meg a zeneszerető publikum, az érdeklődő felnőtt és a bájos kíváncsi kisgyermek. Az életképek egyike-másika szelle­mes címével - „A magas C”, „Ezek melléfogtak”, „Bácsi, most én jö­vök”, „Fényűzés” - is felhívja ma­gára a figyelmet. A fotókon egy- egy helyi rendezvény - például a dixielandfesztivál - is megörökít- tetett A dokumentumkiállításról elhangzott, hogy a tárlókban elhe­lyezett sajtótermékek, plakátok, meghívók, emléklapok, oklevelek stb. bizonyítják, hogy egy szűk emberöltőn belül mennyi élménydús eseményben volt ré­szük az Akkord tagjainak, a hoz­zájuk közelállóknak, a velük kap­csolatban lévőknek. A díjakat, okleveleket Sándor Zoltán és Csongrády Béla adta át Baglyasalja Barátainak Köre ne- vébenBáti Jánosné elnök és Szilasi András alelnök köszöntötte az Ak­kord együttest, amely nevében Diósi János mondott köszönetét minden közreműködőnek. Magyar tánctörténet Az előadás a „Verbunkos” címet viseli, de a tartalmára az alcím - „Nemzeti tánc születése” - mutat rá igazán. A Magyar Állami Népi Együttes ugyanis ebben a produk­ciójában arra vállalkozott, hogy vé­gigvezesse a közönséget azokon a korszakokon, amikor a verbunk és a csárdás mint új táncirányzat kialakult és elterjedt JuhászZsolt, Szilágyi Zsolt és Varga Zoltán egy- egy koreográfiája visszanyúlik a XVm. századba, majd az évtize­dekkel későbbi reformkorba, fel­idézi többek között az Eszterházy huszárezred verbuválásának em­lékét, az előkelő nemzeti szalonok palotással ékesített atmoszféráját, a kisnemesi és paraszti hagyomá­nyokat s az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc leverése utáni „keserves” hangulatot Meg­jelennek a színpadon régi erdélyi, nyugat-dunántúli, rábaközi, szil­ágysági táncok. A zeneszerzők so­raiban olyan hírességeket találni, mint Bihari János, Lavotta János és a balassagyarmati születésű Rá zsavölgyi Márk. A magyar népze­ne mellett az összeállításban érte­lemszerűen nagy hangsúlyt kap a cigánymuzsika, amely hosszú ide­ig velejárója volt bizonyos tánctí­pusoknak. A Kelemen László zenei szer­kesztésével 2003-ban készült mű­sor továbbélteti a Magyar Állami Népi Együttes több évtizedes, úgy­mond klasszikus tradícióit és ala­pos szakmai tudással, elegáns mozgáskultúrával felvértezve mu­tat be keresztmetszetet a magyar nemzeti romantika, az öntudatra ébredés táncértékeiből. A cigány- zenekar amely önálló koncertda­rabokat is előad - prímása Radics Ferenc, a népzenei prímás Gom­bai Tamás. A szólóének EnyediÁg­nes nevéhez fűződik. A Tarjáni Ta­vasz összművészeti fesztivál nyitó­programját a József Attila Művelő­dési és Konferencia-központban a „Verbunkos” képezte. Színvonalas prológusnak bizonyult így érté­kelték a nézők is, akik a távolmaradottak helyett is kifejez­ték tetszésüket.. Qs.fi A Magyar Állami Népi Együttes szép műsorral, a „Verbunkos"-sal nyitotta meg a Tarjáni Tavasz rendezvénysorozatát fotó, p. iűth uszlö Eless-Szín: rangos szereposztás Keress egy kellemesen szórakoztató színművet, találj hozzá egy jó rendezőt - ő majd kiválasztja a színészeket - kutass fel az előadásoknak megfelelő helyszínt és már­is kész a siker receptje. „Mellesleg” van még egy nem el­hanyagolható szempont: alapíts egy színházat, hogy szakmai elképzeléseidet, terveidet valóra válthasd! dÉless Béla esetében mindez szó szerint értendő. Évtizedek óta jelen van - színészként és rendezőként egyaránt - a ma­gyar színház- és filmművészet­ben, igazán azonban mint szín­házcsináló írta be nevét ebbe a „történetbe”. E pályafutását a ta­tabányai Bányász Színpaddal kezdte, Budapesten a Perem Színpaddal folytatta, majd újra Tatabánya, a Jászai Mari Szín­ház következett. 1997-től igaz­gatta a Budaörsi Játékszínt. Ami­kor „önhibáján kívüli” okokból onnan is távozni kényszerült, is­mét talpra állt és 2008-ban meg­alapította ötödik társulatát, je­lenlegi színházát: az Éless-Színt. Végleges helyük egyelőre nincs, bázisuknak a kőbányai Pataky Művelődési Központ tekinthető, de gyakran megfordulnak a Csiliben, a Stefánia úton, az Eöt­vös utca 10-ben és Erzsébet- ligeten is. A nógrádi Tóth Csaba vezette Fővárosi Művelődési Ház átépítése után ott is szívesen fo­gadják majd őket. Ami a színé­szeket illeti van egy stabil, jó ne­vekből álló törzsgárdájuk, de al­kalmasint, a darabok igényeitől függően örömmel csatlakoznak hozzájuk fiatalok Is. Andrew Bergman amerikai író, rendező „Társasjáték New York­ban” című vígjátékát - amelyre salgótarjáni vendégjátékuk kap­csán a bevezetőben utaltunk - igencsak figyelemre méltó sze­reposztásban játsszák. A rende­ző Koncz Gábor - aki egyúttal az éltes korú híres festőművész, Maurice alakját is megszemélye­síti - a mama, Sophie szerepé­ben Esztergályos Cecília lép szín­padra, két leányát - Trudyt és Barbarát - Valter Gabriella és Ábel Anita, két vejét - Martint és Dávidot - pedig Éless Béla és Lncze József formálja meg. Min­denki a helyén van, személyisé­gük, karakterük alapján különö­sebb gondot nem okoz számuk­ra a darabbéli énük megjeleníté­se. A sztori szerint az erősen szertartásos, karót nyelt Trudy és Martin - akikkel a mama la­kik - elutaznak kicsapongó lá­nyukat ráncba szedni és így Sophie-t a jóval lazább életvitelű Barbara és David lakásába köl­töztetik. Ők műkereskedelem­mel foglalkoznak, így adódik, hogy a mamát egy vacsora kere­tében megismertetik a neves fes­tővel s e találkozás gyökerestől forgatja fel a két idős, betegsé­gekkel küszködő ember életét. Érzelmileg egyre közelebb egy­máshoz s évtizedeket fiatalod­nak testileg és szellemileg egy­aránt. Mondani sem kell, hogy e metamorfózis mennyi harsány, bővérű jelenetet eredményez, különösen, hogy Sophie koráb­ban már csak járógéppel tudott közlekedni - pontosabban dobogni, ugrálni, szökdécselni - a százéves képzőművész pe­dig halláshibái, reszkető végtag­jai miatt került rendre kellemet­len szituációkba. Feltétlenül ki­emelendő a jelmeztervező Ro­mányi Nóra, aki jól jellemző ru­hákba öltöztette a szereplőket és Urbanek Attila, akinek egy­szerű, olcsónak tetsző díszletei egy nívós amerikai lakásbelső hangulatára hajaznak. Csongrády Béla Barbarát (Ábel Anita) igencsak meglepi édesanyja (Esztergályos Cecília) és az idős festőművész (Koncz Gábor) alakuló románca loTft i\ iöih oszló JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Megtaláltam a karácsonyi dugópénzedet Béla] "Szerencsés nyer­tesünk: Oravecz Józsefné Gábor Áron út 602 fsz. 1. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. április 21- ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vá­sárlási utalvány szintén itt vehető át. CL A TÖBBES SZÁM JELE CL r SERTÉSBO RDA CL SARJ, LESZÁRM AZOTT ÖNFEJŰ, NYAKAS SZÍNÉSZ V. (ANDRÁS) tiT APRÍT, SZEGDEL PÁROS ADAT I OSZTRÁK AUTÓJEL ~T~ HÉJ, KÉREG LEKÖTE­LEZETT RÖVID KEZDÉS 1 HATÁRNÁL FIZETJÜK EGYSZERŰ PAD REFORMÁ TUS, RÖV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom