Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-02 / 76. szám
4 2011. ÁPRILIS 2., SZOMBAT KULTÚRA Jubileumi koncert: fúvósötös a tizediken Don Gillis dixielandes átiratú néger spirituáléját játszva vonult be a zeneiskola hangversenytermének színpadára a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett, hogy a nyilvánosság előtt - mi mással mint színvonalas koncerttel - ünnepelje meg fennállása tizedik évfordulóját. A jól megalapozott hangulat kitartott a kétórás műsor végéig, nem véletlen, hogy a nagy létszámú közönség vastapssal honorálta a ráadásszámokat. De szerves és ugyancsak sikeres része volt a jubileumi előadásnak a meghívottak közreműködése is. int Kapy Gyula (harsona), a kvintett szóvivője elmondta, jó egy évtizeddel ezelőtt, 2000. október 9-én tartották az első próbát. Társaival - Boros Sándorral (tenorkürt), Diósi Tamással (tuba), Farkas Dezsővel (trombita) és Szabó Istvánnal (trombita, zenekarvezető) azért „szövetkeztek”, mert úgy érezték, hogy szükség van egy olyan kis létszámú együttesre, amelyik könnyen mobilizálható különböző felkérések, szereplések realizálása során. Arra is gondoltak, hogy népszerűsítsék a rézfúvós hangszereket s továbbéltessék a városban Igencsak gazdag, a messzi múltba visszavezető fúvószenei hagyományokat. Tíz év során egy vastag dosz- szié gyűlt össze a Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett tagjai által megtanult - mintegy száz - darab kottájából. E sokszínű közös repertoárt a jubileumi hangversenyen is sikerül érzékeltetniük. Olyan műveket adtak elő, ami valamilyen szempontból kedves számukra. Ilyen volt például Heron vagy John Stanley „Trom- bitaszó”-ja (az előbbit mintegy ajándékként zenekari társuk, Diósi Tamás - és Gebhardt Zsuzsa - templomi esküvőjén is játszották), Lew Pollack egyvelege Gershwin „Porgy és Bess”-éből, John Lennon-Paul McCartney „Yesterday”-je s ilyenek voltak Hidas Frigyes - akinek hetvenedik születésnapját 1998-ban Salgótarjánban ünnepelték - kamaradarabjai, az „Edzésmunkák”. Az évek során elő-előfor- dult, hogy egyikük-másikuk nem tudott a zenekar rendelkezésére állni, ilyenkor „kívülről” pótolta valaki. A helyettesítők közül ezúttal is együtt játszott az ünnepeitekkel Mizsei Tibor (tuba), Kövesdi Krisztián (tuba) és Boros Ádám (harsona). Közreműködőként lépett fel Boros Sándor (trombita) is. A két ifjabb Boros ikergyermeke a kvintett tagjának, Boros Sándornak. Ma már mindketten végzett zeneművészek. Az ünnepi koncertre két vendégegyüttes is meghívást kapott. Az idén ugyancsak jubiláló, harmincéves Akkord fúvós kisegyüttes jó szívvel - és hangulatos műsorszámokkal - köszöntötte a „kistestvért”, annál is inkább, mert sok a szakmai, baráti, sőt családi összefonódás is a két zenekar között. Az egyik ak- kordos zenész, az egy-egy tréfára, jó bemondásra mindig kapható műsorközlő, Diósi János a közönséget is sikerrel invitálta a „Boldog, boldog születésnapot!” eléneklésére. Ugyancsak sajátos módját választotta a köszöntésnek a Radnai Zsuzsanna vezényelte Cantabile kamarakórus. A tizenegy hölgy ez alkalomra vette fel először a kórus elegáns új ruháját. Az ajándékműsor pedig abszolút meglepetésként hatott. A három esztendeje alakult s egy évvel ezelőtt minősített s az eddigiekben főként igényes, komoly tartalmú művek előadásról ismert együttes ez alkalommal Eisemann Mihály illetve Zerkovitz Béla egy- egy örökzöldjét - az „Egy kis édes félhomályban”-t és az „Éjjel az omnibusz tetején”-t adta elő, nemcsak újszerűén, de igényesen is. Az előbbiben Póczos Zsóka énekelt szólót. A különleges hangszerelés Kapy Gyula (!) nevéhez fűződik. A műsor fináléjában természetesen ismét a rézfúvós kvintett vette át a főszerepet. Ekkor hangzott el részükről - többek között - a Bajor polka s a Gál Péter - Salgótarjánból elszármazott trombitaművész - orosz dal- illetve magyar nosztalgia-átirata. A jubileumi események koreográfiájához általában a szóban tolmácsolt jókívánságok is hozzátartoznak. Az ünneplő Salgótarjáni Rézfúvós Kvintettet elsőként Tóth Tibor, az ötvenöt éves zeneiskola - teljes nevén a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy az együttes tagjainak, illetve az est folyamán fellépetteknek több közös vonásuk is van: tanultak, tanítottak illetve tanítanak a zeneiskolában, vagy gyermekeik járnak ide. Sőt legtöbbjüket a városi szimfonikus zenekar is összeköti. A Cantabile kórus nevében Édes Katalin, a karáncslapujtői zeneiskola képviseletében Fodor Sándor, a Koncert fúvósok nevében pedig Kövesdi Krisztián - karnagyi minőségben - tolmácsolt köszöntőszavakat. Gálné Horváth Mária, a Kohász Művelődési Központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a kvintett tagjai valamennyien erősítik a nagy múltú acélgyári fúvószenekart is, s nemcsak sikerek idején, hanem - mint manapság - a nehéz időkben is vállalják a közreműködést, az utánpótlás nevelését. Az élményszerű, kellemes este atmoszférájához, derűs perceihez jól illeszkedett a zenekari tagokhoz tartozó hölgyek tréfás „összeesküvése” is: olyan tortát adtak át Szabó István zenekarvezetőnek, amelyen a tíz gyertya elfújhatatlannak bizonyult... Csongrády Béla A Salgótarjáni Rézfúvós Kvintett bevonulása alapozta meg az ünnepi koncert jó hangulatát A vendégek soraiban a Cantabile kamarakórus is fellépett Radnai Zsuzsanna (középen) vezényletével fot&vabga tamás Rippl -Rónai „megduplázva” E cím - mint az alábbiakból kitetszik - többféleképpen értendő. Mindenekelőtt arra utal, hogy Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban a minap megnyílt egy olyan Rippl-Rónai József-kiállítás, amelynek anyagát - mintegy negyven képet - fele-fele arányban biztosította a házigazda intézmény a tulajdonában lévő Mihályfi-hagyatékból és a Győri Városi Művészeti Múzeum Radnai Béla gyűjteményéből. A kiállított művek pedig további párhuzamosságokat, összefüggéseket tükröznek. A Kaposvárott 1861-ben született és 1927-ben ugyanott elhunyt Rippl-Rónai lózsef a modern magyar festészet egyik vezéralakja. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjelentékenyebb magyar képviselője. Művészetét gazdag színvilág, bátran stilizáló vonaljáték, dekorativitás jellemzi. „Kevés művész van, aki any- nyira ismerné a vonalat és lehetőségeit, mint Rippl-RónaL A tgmm- ' lóság”- írta Rippl-Rónai művészetéről P. Freund Mária. Ezek a jellemzők természetesen a megye- székhelyi tárlaton is tetten érhetők, néhány érdekességre viszont Shah Gabriella, a Nógrádi Történeti Múzeum művészettörténésze, a kiállítás kurátora külön is felhívta a figyelmet Először is: nem véletlenül került a múzeum előcsarnokának mintegy fő helyére Rippl-Rónai LisztShah Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora szerint szép élményben lesz részük azoknak, akik ellátogatnak a Nógrádi Történeti Múzeumba legkülönbözőbb módokon föl is képe, amely kisebb méretű réz- használja, de ez nem jelent nála kő karc-másolat Munkácsy Mihály vetkezetlenséget ...a vonal és a vo- akinek Rippl-Rónai Párizsban táratok rendszer egy önmagában kié nítványa volt - jeles festményéről. lön életet élő, független, abszolútva- Az köztudott, hogy a 2011-es esztendő a nagy zeneszerző, Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója miatt Liszt-évnek nyilváníttatott. Az kevésbé ismert, hogy ugyanilyen módon tiszteleg az utókor a százötven évvel ezelőtt született Rippl-Rónai József emléke, szellemi öröksége előtt is. A győri és a tarjáni gyűjteményből származó képek több „átjárást” is mutatnak. Például Rippl-Rónai fogadott lányáról, Anelláról készült „Olvasó nő” Radnai Béla, a leány édesapját ábrázoló „Philibar fát vág” című kép pedig Mihályt! Ernő gyűjtőszenvedélyének - és persze a kiállítás szervezőinek, Győrből Grászli Bernadett múzeumigazgatónak - köszönhetően kerülhetett egymás mellé. Ugyancsak párban, két „példányban” látható a kiállításon a család szakácsnője - a „Reggeli asztal” című festmény „kínálatának” összeállítója - is: a „Marcsa néni” vendégként, az „Ő, a Marcsa néni” című kép pedig helyből került a falra. A két gyűjtemény jóvoltából élvezhető Rippl-Rónai József néhány aktrajza is. Például a „Heverő” és a „Két női akt heverőn” Győrből érkezett, a „Maszkot tartó nő” pedig Mihályfi-hagyaték tartozéka. Egyetlen képet, a vegyes technikával készült „BikaviadaT’-t a balassagyarmati Palóc Múzeum kölcsönözte a megyeszékhelyen rendezett - Gulyás Gábor restaurátor által kivitelezett - kiállításhoz. E példák is igazolják, hogy az esztétikai élményen kívül megannyi kuriózummal is szolgál a salgótarjáni Rippl-Rónai-kiállítás, amelyet még két hónapig, május 31-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. C&R JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Amióta Totyában meggyulladt a pálinka, ettől nem tudok megválni!” Szerencsés nyertesünk: Kiss Károly Salgótarján, Ybl M. u. 35. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. április 7-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
