Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-16 / 88. szám

2 2011. ÁPRILIS 16., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Suli nap másként Szenográdi Ferenc Szécsény. A Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola áp­rilis 16-án, szombaton egészna­pos iskolaprogramot szervez az intézet Ancsa-majorjában. A program célja hármas. Egyfe­lől, hogy az odalátogatók meg­ismerjék az iskola gazdasági majorját, ahol a diákok a gya­korlati foglalkozások egy jelen­tős részét tartják. Másfelől szó­rakozási, kikapcsolódási lehe­tőséget szeretnének biztosítani a vendégek részére. Harmad- sorban az iskola vezetősége ab­ban bízik, hogy az egésznapos rendezvény során az odalátoga­tók jobban megismerik az isko­la életét, célkitűzéseit, egy ki­csit közelebb kerülnek az okta­tási intézményükhöz. A program reggel 6 órakor disznóvágással, s annak feldol­gozásával kezdődik. A nap so­rán lesz kézműves és lovasbe­mutató, fogathajtás, népi játé­kok, íjászat, állatsimogatás, tombola, lovaglás, a gyermekek kipróbálhatják a szalma ugró­várat. A Nógrád megye bajnoki cí­mért és a Cserhát Vidéke Taka­rékszövetkezet kupáért a fogat­hajtó bajnokság első fordulója 10 órakor kezdődik. A program disznótoros vacso­rával zárul. A vacsora árából, a tombolából, valamint a támoga­tói jegyekért kapott pénzből, a majorban kiállításra kerülő ős­honos állatfajtákat bemutató park megvalósítására fogják for­dítani. Parkosítanak, takarítanak Diósjenő. Minden évben van egy nap, amely lehetőséget ad arra, hogy önzetlenül, egymás­sal összefogva tegyünk valamit lakóhelyünk rendben tartása, megszépítése érdekében. Ez al­kalommal az ország jópár tele­pülésén fiatalok tucatjai fog­nak össze, s lelkesen, időt és energiát nem kímélve szépítik környezetüket. A kezdeménye­zéshez csatlakozva, a „Közöd” program keretében, közösségi összefogással, szemétszedést, virágosítást, parkrendezést és a tájháznál vakolatleverést haj­tanak végre a diósjenőiek ápri­lis 16-án, szombaton. A vállal­kozó szellemű helybeliek 8 órakor a Vén-dió parknál talál­koznak. Rossz idő esetén a program elmarad. Dudellai Ildikó Salgótarján. A Szív a Szívért Ala­pítvány Salgótarjánban és kistérsé­gében élő, alacsony iskolai végzett­ségű állástalanokat képez azzal a céllal, hogy a résztvevők tartósan megállják a helyüket a munka vilá­gában. Idén 72 ember vehet részt a fejlesztésben. Az alapítvány 2009/201(>ben már bonyolított ha­sonló programot, akkor a résztve­vők 80 százalék elhelyezkedett vagy szakképzésbe kapcsolódott be. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 5.3.1 keretében folytatja a Szív a Szívért Alapítvány az előző évben eredményesen telje­sített Sikeres lépések a munkához című programot - mondta Szakács Ferencné, az alapítvány vezetője. A program az alapítvány által ki­dolgozott, új módszerrel segíti az ala­csony iskolai végzettségűeket a munkaerőpiacra jutáshoz. A mun­Nem mehet nyugdíjba „Meghalt egy nagyon kedves, volt osztálytársam, aki velem együtt készült a nyugdíjra - kez­di szerkesztőségünknek eljutta­tott kévéiét a salgótarjáni Hege­dűs Bertalanné, aki a többi, vele egy osztályba járt nő nevében is, csalódottan, keserűen vetette pa­pírra a vele történtekről szóló so­rait. Az asszony nagyon meg­örült a nők kedvezményes nyug­díjazásával kapcsolatos kor­mánydöntésnek. Várta, mert a ledolgozott, több mint negyven­egy év után rászolgált a jobb élet­minőségre, anyagi körülmé­nyekre. Harminchat évig dolgo­zott az üveggyárban üvegcsiszo­lóként, ekkor ugyanis betegsége miatt ott kellett hagynia a szak­máját, a gyárat. „Leszázalékoltak, de csak a szo­ciális járadékra lettem jogosult, ami 27 ezer forint A gyógyszere­im már évekkel ezelőtt többe ke­rültek, mint amennyit ezen a cí­men kapok. Betegen is hat órás munkát kellett vállalnom, hogy minden fizetési kötelezettségem­nek eleget tudjak tenni. Gondol­tam, beadom a kérelmet a nyug­díjra és gyakorolhatom a nagyma­ma-szerepet a két kis unokám mellett - írja Hegedűsné, de csa­lódnia kellett: a nyugdíjfolyósító arról tájékoztatta, hogy a nyugdíj­jogosultsághoz a több mint 41-ből 35 év 236 nap vehető figyelembe. Pedig annak idején, ipari tanuló­ként a termelésben dolgoztak bé­rért, és „le is vontak mindent” tő­lük. A 211-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetben az első évben a heti hatból három, másodikban négy, harmadikban viszont már öt volt munkanap... S éppen a szakmunkástanuló-évek azok, melyek nem számítanak szolgála­ti időnek „Hol itt az igazság”- kér­di a levélíró. Panaszára a Nógrád Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóságáról, dr. Dormán Gyula igazgató a következőket válaszolta: Az 1997. évi LXXXI. törvény 2011. január 1-jétől hatályos 18. paragrafus (2a) bekezdésének „a”,pontja szerint - az egyéb fel­tételek fennállása esetén - öreg­ségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogo­sultsági idővel rendelkezik. En­nek egy másik része kimondja: jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó bizto­sítási vagy azzal azonos megíté­lés alá eső jogviszonnyal, vala­mint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási se­gélyben, gyermeknevelési támo­gatásban és a súlyosan fogyaté­kos, vér szerinti vagy örökbe fo­gadott gyermek után járó ápolá­si díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az említett törvény végrehaj­tására kiadott 168/1997.(X.6.) Kormányrendelet ^.paragrafu­sa felsorolja, hogy mely jogvi­szonyok minősülnek kereső te­vékenységgel járó biztosítási vagy ekként figyelembe vehető jogviszonynak, amely felsorolás­ban a szakmunkástanuló-idő nem szerepel. Ennek megfelelően bírálták el Hegedűs Bertalanné nyugdíj iránti igényét is. Az érintett azzal zárta levelét: „ha megérem, négy és fél év múlva nyugdíjba vonulhatok, ekkor meglesz a negyvenhat és fél évnyi szolgálati időm, olyan évtizedek után amit betegen is csak munkával töltöttem.” M.J. Tudják mit tegyenek, ha ég a könyvtár A lángok továbbterjedésének megakadályozása és a veszélyeztetett kötetek mentése mellett még önmaga pótlásáról is gondoskodnia kellett a tűzoltásveze­tőnek... Befejeződtek csütörtökön a salgótarjáni tűzol­tóságnak a Balassi Bálint megyei könyvtárban tartott idei első félévi ellenőrző gyakorlatai. Salgótarján. A gyakorlatok há­rom egymást követő napon zajlot­tak a Balassi Bálint megyei könyvtárban és a salgótarjáni tűzoltóság szinte egész állomá­nyát megmozgatták. A feltétele­zés szerint az intézmény olvasó részlegében keletkezett a tűz. A beépített füstérzékelő jelezte ezt, így jutott el a riasztás a híradó ügyeletre. Bár az épület kiürítése megér­kezésükig megtörtént, a füst és a terjedő tűz miatt a hátsó irodák­ban rekedt két dolgozó felkutatá­sa és kimentése a tűzoltók felada­ta volt Ez várta a helyszínre érke­ző három gépjárműfecskendő, a műszaki mentő és a létrás gépjár­művel érkező tizenhét lánglovag. A gyakorlat során újabb feltéte­lezésekre is reagálnia kellett a tűz­oltás vezetőjének. Többek között a lángok továbbterjedésének meg­akadályozására, a veszélyeztetett könyvek mentésére, a meghibáso­dott gépjárműfecskendő kiváltá­sára, az oltóvíz-utánpótlás folya­matosságára, és saját maga pótlá­sára, mert a feltételezés szerint ő is megsérült. Antal István, tűzoltó alezredes, a salgótarjáni hivatásos önkor­mányzati tűzoltóság tűzoltási és műszaki-mentési osztályvezetője- egyben szóvivője - elmondta: a feladatot mindhárom csoport leg­jobb tudása szerint kiválóan telje­sítette, ezt két alkalommal a Nóg­rád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is ellenőrizte.- Nagyszerűen sikerült az együttműködést megvalósítani a könyvtár jól felkészült helyi szak­emberével és tűzvédelmi megbí­zottjával. Köszönettel tartozunk az intézmény vezetőjének, hogy le­hetővé tette a gyakorlatok végre­hajtását és elősegítette ezzel, hogy mind az intézmény, mind a tűzol­tóság hasznos tapasztalatokat sze­rezzen - tette hozzá Antal István. Állástalanokat képeznek Salgótarjánban A legfontosabb, hogy mindenkinek célja lesz és igénnyé válik a fejlődés kaerő-piaci kudarcok hátterében szociális készségek, kompetenciák hiánya mutatható ki, amelyeket ott­hon - az elsődleges szocializáció so­rán - nem, vagy nem jól sajátítottak el. Szakács Ferencné hangsúlyozta: a munkaerőpiaci érvényesüléshez ugyanis nem elég, ha valakinek van szakmája; minden integráció alapja, hogy az emberek rendelkezzenek olyan készségekkel, amelyek befo­gadhatóvá teszik őket esetünkben a munka világába, de ez így van a tár­sadalom minden területén. A programot úgy dolgozták ki, hogy a résztvevők ismerjék meg, gyakorolják be, sajátítsák el azokat a készségeket, amelyek által sikeres munkavállalókká válhatnak. Ennek során hatékony kommunikációt, eredményes álláskeresési techniká­kat, önismeretet és sikeres életveze­tést tanulnak, de a program része az eredményes konfliktuskezelési technikák elsajátítása is. Lényeges eleme a programnak, hogy olyan életvitelt segítő technikákat adnak át, amelyek ismeretével családi éle­tüket is tudják rendezni a résztve­vők. Az előző, 2009/2010-ben zajló, Si­keres lépések a munkához program eredményesen zárult 60 résztvevő közül 50 ember életén sikerült pozi­tívan és tartósan változtatni, ez 50 családot jelent Az idei programban, 72 Salgótar­jánban és a kistérségben élő ember kap lehetőséget az újrakezdéshez és megjelent egy új célcsoport is: a leg­alább három éve ápolási díjban ré­szesülők. Közülük 24-en kerülhet­nek a programba. Számukra is na­gyon fontos, hogy egy időre kikerül­jenek az otthoni monotonitásból, a rájuk nehezedő teher alól és lehető­séget kapjanak új ismeretek szerzé­sére, ezáltal pedig elkerüljék a ki­égést A program résztvevői a cso­portfoglalkozások alkalmával étter­mi ebédet, uzsonnát vagy tízórait, és minden foglalkozást követően 2000 forintot kapnak. A képzésen túl szociális szakem­ber segít abban, hogy a munkavál­lalás minden akadálya elháruljon. A szociális és munkaügyi ellátó- rendszert átfogó szakmai hálózat is közreműködik a fejlesztésben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az el­látórendszer különböző pontjam is segítséget kapnak a résztvevők a számukra esetleg szokatlan hivata­li ügyintézésekben. Lényeges, hogy ez a program nem különböző szakmákra képzi tagjait, hanem arra, hogy megállják a he­lyüket a munka világában, de a ko­rábbi tapasztalat szerint vannak, akik félbehagyott tanulmányaikat fejezik be ennek érdekében. Mint Szakács Ferencné ismertet­te: mindenkit személyenként kezel­nek, az ő egyéni problémáival, ne­hézségeivel, pozitívumaival. Velük együtt készítik az egyéni fejlesztési tervet aszerint, hogy mi az, amit sze­retne, amire lehetősége van, illetve mit kell tennie, hogy azt a célt elér­Fókuszban a tehetség Salgótarján, a xxix. Nógrád Megyei Pedagógiai- és tehetség­napnak ad otthont a József Atti­la Művelődési- és Konferencia- központ április 20-án, szerdán. A tehetségpontok 9.30 órakor találkoznak - ahol a tehetség­segítő szolgáltatások Nógrád megyei hálózatának kialakítá­sa is megtörténik -, majd a „Mesterek és tanítványok: pe­dagógusportrék” című könyvet mutatják be 11.30 órától. Ez­után a „Mesterek és tanítvá­nyok” című képzőművészeti ki­állítás és „Mesterségek ifjú mesterei” című bemutató nyí­lik meg 12.30 órától. A délután folyamán pedig szakmai konfe­rencia és fesztivál várja az ér­deklődőket. Mint megtudtuk, ennek programját - az orszá­gos előadók mellett - fesztivál jellegű, színes, kulturális be­mutatkozások egészítik ki, az ének-zene, az előadóművészet, valamint táncművészeti elő­adók fellépéseivel. Felkészítés Lotfalva. A megalakított polgári védelmi szervezet felkészítését tartották meg a minap Lucfal- ván. Erre a Magyar Polgári Vé­delmi Szövetség által kiírt pályá­zaton elnyert támogatás adott le­hetőséget, a Nógrád Megyei Pol­gári Védelmi és Katasztrófavé­delmi Egyesület szervezésében. Elméleti téren az állomány az általános ismereteken belül töb­bek között a polgári védelem fel­adataival és irányításával, szer­vezetével, a riasztás és az alkal­mazási készenlétbe helyezés szabályaival ismerkedett meg. A speciális, szervezeti egysé­gek feladataira épülő gyakorlati képzést külön-külön helyszíne­ken a Vöröskereszt Nógrád me­gyei szervezete, a Salgótarjáni Hivatásos Önkormányzati Tűz­oltóság és a Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság bevonásával hajtották végre. Nyílt nap az iskolában NÓgrádsipek. A helyi keresztény általános iskola és óvoda nyüt napot tart április 18-án hétfőn, hogy bemutassa tevékenységét a szülőknek, gyermekeknek. A beiratkozás időpontja április 27-29. Ezzel kapcsolatos bő­vebb információt Szita Zoltán- nétól, az intézményegység igaz­gatójától kell kérni. je. A kimenet tehát többféle lehet: visszamenni a középiskolába vagy a munkaerőpiacra, először munkába állni, vagy szakmát tanulni. Az alapítvány vezetője úgy fogak mázott a legfontosabb, hogy min­denkinek célja lesz. A fejlődés szá­mukra igénnyé válik. A résztvevők kiválasztása április­ban kezdődik, a toborzás három huT lámban zajlik. A program iránt nagy az érdeklődés, köszönhető ez a tava­lyi képzés sikerének is. A kiválasz­tásnál elsősorban a munkához való motivációt vizsgálják. A fél éves, aktív képzési progra­mot fél éves utánkövetés kíséri. Még a második hat hónapban is se­gítséget adnak a résztvevőknek. Felkeresik a képző intézményeket, a munkáltatókat és természetesen tartják a kapcsolatot a résztvevők­kel. A gyakorlat szerint ennyi idő után a résztvevők már önállóan is sikeresen tudják megoldani az élet­helyzeteiket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom