Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-12 / 60. szám

2 Megemlékeznek Szarvasadé. A település ön- kormányzatának és a lobbik helyi szervezetének közös rendezésében emlékeznek meg március 15-én délelőtt 10 órakor az 1848-49-es szabad­ságharc és forradalomról. A megemlékezés a Világhábo­rús emlékműnél lesz, ahol egyebek mellett beszédet mond Kovács Ottó Béla, a köz­ség polgármestere is. Koszorúznak Ludányfaalászi. A hagyomá­nyoknak megfelelően termé­szetesen a községben is meg­emlékeznek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Mint azt Kovács Imrétől, a község polgármeste­rétől megtudtuk: március 14- én, hétfőn 18 órától a helyi kultúrház falán elhelyezett 1848-as emléktáblát koszorúz- zák meg. Szabadságharcra emlékeznek DiÓsjeM. Az 1848-as szabadság- harc emlékére a községi önkor­mányzat képviselő-testülete ünnepi megemlékezést tart március 15-én, kedden 10 óra­kor a református templom előt­ti téren. A rendezvényen Tóth János, a település polgármeste­re mond ünnepi köszöntőt. Megemlékezés Cent Március 13-án az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezés lesz. A programok délben szentmisé­vel kezdődnek, majd egy óra­kor a Faluházban folytatódnak. Fellépnek a gesztetei (Szlová­kia) hagyományőrzők és a nép­tánccsoport, valamint a ceredi iskolások, óvodások és a nép­dalkor. Kettő órakor a Fő téren koszorúzás zárja a megemlé­kezést. A rendezvény szerve­zője a Tarnamenti Hagyo­mányőrző és Kulturális Egye­sület, valamint a település ön- kormányzata. Március idusán „Március idusáról” emlé­keznek meg március 15-én dél­után három órakor a Vigadó­ban. A rendezvény szervezője a Csemadok helyi szervezete. NÓGRÁD MEGYE Teljesen megújult a Kodály tagiskola Az iskolába a tavaszi szünetben költözik vissza a tantestület és a diákok (Folytatás az 1. oldalról.) A tanulók létszáma a beruházást megelő­zően 425-450 fő között mozgott, a bővítés­nek köszönhetően 550 fő lett az elhelyezhe­tő tanulói létszám. Ezenkívül az iskolában szaktantermeket is kialakítottak: természet- tudományi előadó, idegen nyelvi szaktante­rem, számítástechnikai tantermek, rajzte­rem, ének-zene terem, technikai műhely, egyéni fejlesztő szoba, csoportszoba áll a ne­bulók és tanáraik rendelkezésére. Korszerű­en felszerelt, 600 adagosra növelt főzőkony­ha épült az iskolában és megvalósult az épü­let teljes fizikai és infokommunikációs aka­dálymentesítése, amely egy lift építését, aka­dálymentes belső és külső tér kialakítását je­lentette. Az iskola hasznos alapterülete az építkezés előtt még 2854 négyzetméter volt, ezt sikerült több mint ezerrel, 3994 négyzet- méterre megnövelni. A zsibongó területe is majdnem háromszor nagyobb lett. Székyné dr. Sztrémi Melinda a bejáráson elmondta, hogy a városvezetés célja, hogy korszerű iskolákat létesítsen a város gyer­mekei számára. Éppen ezért nem elaprózott felújításokat kívánnak megvalósítani, ha­nem egy-egy jelentős beruházással fejlesz­teni az intézményhálózatot. Ezen szemlélet jegyében cseréltek az elmúlt években több iskolában nyílászárókat, s ebben a szellem­ben tettek meg mindent ezért a pályázati si­kerért is. Az iskolába a tavaszi szünetben költözik vissza a tantestület és a diákok, a következő tanévtől kezdve pedig teljes kapacitással működik majd az intézmény. Egy'48-as főhadnagy emlékezete Sz. A. V rj p7. jjlvl lbZ tus születése utáni 1824. év Szent Iván havának (június) 18. napja péntek volt, amelyen déli 11 és 12 óra között, Nógrád vár­megyének, Balassagyarmat ne­vű városában, Nagy Ferenc me­gyei levéltárnoknak Gebhardt Anna hites társától egy fiúgyer­meke született ki ugyanott meg- kereszteltetvén, Iván-Miklós ne­vet kapta. Ezen gyermek én, Nagy Iván voltam.” így kezdi naplóját a későbbi nagy tudós, a magyar címertan megalapítója a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. Szíve halá­láig hazájáért és szűkebb pátriá­jáért, Nógrádért dobogott. Végig­harcolta az 1848-49-es szabad­ságharcot. A Dembinszky had­testben, mint főhadnagy vett részt az 1849. augusztus 9-én le­zajlott temesvári csatában. A vüá- gosi fegyverletétel után csak jó­akarói tudták megmenteni attól, hogy zsandárkézre jusson. Buj­kálva indult haza s mikor szep­tember elején Nógrád vármegye szélére ért verses naplójába, me­lyet dr. Szabó Károly adott közre bejegyezte: „Annyi baj és viszon- tagság/Átszenvedése után/Mi jól esik megpihennem/Szülőme- gyém határán.” Az MTA hamar felfigyelt tehetségére s 1850-ben Olaszországba küldte, hogy má­solja le a velencei könyvtár ma­gyar vonatkozású okiratait. Ha­zatérve tudósi tevékenységét Pes­ten fejtette ki. 1878-ban nyugdíja­zását kérte s Horpácson telepe­dett meg. 1891-ben megnyitotta a balassagyarmati múzeumot. 1898-ban Horpácson érte a halál. A mai horpácsiak példamutató­an ápolják emlékét, nemrégiben felavatták új síremlékét. A prózai napló kiadója, a Ba­lassagyarmati Honismereti Kör néhai vezetője, Kovalcsik András így írt a munkáról: „ Tanulságos, hogy egy szegény gyarmati gye­rek szorgalommal és igyekezettel milyen magaslatra kerülhet.” Az 1814-ben Eperjesen (Szlo­vákia) született Pulszky Ferenc a reformáció egyik meghatáro­zó alakja volt. Emlékét ma is őr­zi például a Pulszky Társaság, valamint a szécsényi Forgách- kastély, ahol több évig élt. Pulszky az 1848-49-es esemé­nyek alatt pénzügyi, majd kül­ügyi államtitkár volt, s később londoni nagykövet. A szabadság- harc bukása után emigrációban élt, és csak a kiegyezés (1867) után tért vissza. Több évig Szécsényben, a kastélyban élt, amely tulajdonában volt. A kúria 1903-ig volt a család birtokában. 2011. MÁRCIUS 12., SZOMBAT Ünneplés a látogatóházban Hollókő. Terékné Szabó Erika önkormányzati képviselő mond ünnepi köszöntőt az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc évfordulója alkal­mából tartandó megemlékezé­sen március 15-én 17 órától a dr. Román András Látogatóház­ban. Közreműködnek a helyi óvodások és általános iskolá­sok, s a hagyománynak megfe­lelően a faluról készült régi fil­mek vetítése is része lesz a programnak. Megemlékezés Érsekvadkert. Március 15-én tar­tanak megemlékezést a község­ben az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. A progra­mot 8 órakor templomi szent­mise kezdi, utána pedig erő­kor ünnepi megemlékezést tar­tanak a Hősök terén, ahol Bállá Mihály országgyűlési képvise­lő mond ünnepi beszédet. Előadás, koszorúzás Kazár. Koszorúzással egybekö­tött megemlékezést tartanak március 15-én kedden a Kézművesház udvarán. A ren­dezvény 18:00- kor felvonulás­sal kezdődik, a menet az iskolá­tól indul. A megemlékezés után a Pilvax-körben a szabadság- harc vezetőinek életéről hall­hatnak előadást a lakosok a Magtárházban. Fáklyás felvonulás Mátraszele. Az itt élők március 15-én 18 órától a szabadidő-köz­pontban ünnepelnek, a rendez­vényen az iskolások adnak mű­sort, köszöntőt mond Vincze László polgármester. Ezt követő­en fáklyákkal felvonulnak: az intézménytől indulnak, érintik a bányász emlékművet és a pol­gármesteri hivatalhoz érkeznek. Szavalnak is Karancsberétiy. Szavalóversenyt hirdetett az önkormányzat március 15-re az általános isko­lások részére. A megmérette­tést a nemzeti ünnep délután­ján a könyvtárban tartják, ez­után 17 órától gyertyás felvonu­lás kezdődik, ezen nemcsak a diákok, hanem más helybeliek is részt vehetnek. Március 15. Borsosberéqr. A településen is megemlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Március 15-én - a római katolikus templomban - a 11 órakor kezdődő liturgia után Bállá Mihály országgyűlé­si képviselő mond ünnepi kö­szöntőt. Emlékezés Érsekvadkert Az 1848-49-es forradalomra ellékeznek a te­lepülésen március 15-én. A programok reggel nyolckor szentmisével kezdődnek a templomban, majd együtt em­lékeznek az egybegyűltek a Hősök terén, ahol Bállá Mi­hály országgyűlési képviselő mond beszédet. RÓLUNK SZOL MIHALIK JÚLIA Tű a szénaboglyában Szavaink kincsek, amelyekkel méltósággal, sza­bad csak bánni. A velük szembeni tisztelet nyilvánul meg például abban, hogy gondosan megválogatjuk, mikor, melyiket vesszük a szánkra, melyiket vetjük papírra... Tiszteletlenség a megtévesztés, a félreveze­tés, az alantas befolyásolás céljaira használni bár­melyiket is. Mondanivalót hordoznak, így nem a jól fésültség, hanem a kristálytisztaság miliője a „hoz­zájuk” illő. Nekünk, toliforgatóknak mindennapos, megszám­lálhatatlanul sokoldalá az eszköztárunk, amivel ké­pet adunk kis- és nagyvilágról. Közvetítésükkel rend­re megrajzoljuk, dokumentáljuk a történéseket. A módot, a hozzáállást mindenkor a felelősségérzet diktálja... A tévés főműsoridők esti fő híradásai egy ország egy napjának életéről szóló kereszmetszeteknek, kis összegzéseknek kellene lenni. Otthonok tízezre­iben főszereplők ebben az időben a képernyőkön hírolvasói, s mindaz, ami tőlük elhangzik. A tolmá­csolt információk a közvélekedés szerint nagy jelen­tőségűek, hiszen bemondják egyik és a másik csa­tornán is..! Jó ideig egy picit visszafojtott lélegzettel - ami ná­lam a megelőlegezett elismerés jele -, kezdtem hall­gatni, mit is hallok, s milyen sorrendben. Ma már viszont nagyon zavar sőt bánt, bizonyos hasonlatos­ság. Eleinte egyfajta szándékosságot véltem felfedez­ni abban, hogy a borzongató, a tudatomba pengeéle­sen belehasító kriminalisztikus történésekkel rob­bannak be a merev nyakkal tolmácsolt drámai be­olvasások. Gondoltam, a hírszerkesztők biztosan így akarják a nézettség malmára hajtani a vizet. Soká­ra állt össze a kép, világosodott meg a háttér. Esze­rint egyes televíziós csatornák hírcsokra szinte kizá­rólag abból áll össze, amit a rendőrségtől, a kataszt­rófavédelemtől, a mentőktől, esetleg a bíróságoktól megtudnak. Mindezt megfűszerezik például egy kis influenza-érdekességgel, no meg a napi politika ügyeletes oda-vissza mondogatásaival, ez utóbbit meg is keverik, mint a kártyát... Es? Lássunk csodát: hírszinten csupán ennyiből és nem többől áll egy egész ország teljes napja. Mindösz- sze erről szól Magyarország 24-24 órája. Bocsánat, majd elfelejtettem, ha éppen fogukra valót találnak a megyei napilapokban, akkor azt „nagylelkűen" bele­harsogják az éterbe... Hát igen nem szeretnek tűket keresni a szénaboglyában: fárasztóan kutatgatni, fel­térképezni, mi történt az ország egyik vagy másik szeg leiében... Hol arat a szegénység, az éhség, a munka- nélküliség... hol égették el már a bútort, a kerítést is egyéb tüzelő híján. Az egyszerű emberek nem érdekes esetek, de amit kifőznek, nekik tálalják a jobb hírekre érdemes ottho­nokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom