Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)
2011-03-05 / 54. szám
4 2011. MÁRCIUS 5., SZOMBAT KULTÚRA Újjáéledő anyag a kemence tüzében Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus személyében a kortárs magyar képző- és iparművészet egy újabb élvonalbeli képviselője mutatkozott be a minap Pásztón a múzeum kiállítótermében. A meglehetősen egyedi formanyelvű és hangulatú alkotások látványa önmagában is kuriózumot jelent, de nem kevésbé volt különleges az a mód sem, ahogyan a megnyitó- ünnepség lezajlott. Ugyanis a megszokott gyakorlattól eltérően a „tárlatvezetést” maga a művész - saját kifejezésével élve „agyagiparos” - vállalta magára. Másodízben döntött így, mert a korábbi sok-sok alkalom során azt tapasztalta, hogy a felkért - jobbára művészettörténész végzettségű - szakemberek elsősorban róla beszéltek s kevésbé a kerámiákról. Bár ezek szerint Schrammel Imre nem szereti, ha ő kerül a középpontba, ilyen esetekben - a tárlat- látogatók, illetve az olvasók tájékoztatása szempontjából - meg- kerülhetetlenek bizonyos alapinformációk. A szombathelyi származású keramikus Borsos Miklós tanítványaként 1957-ben diplomázott az iparművészeti főiskolán. Ahol tanult, ott tanított évtizedeken át 1990-ben kapott egyetemi tanári címet, 1993-tól hat éven át rektora is volt az intézménynek. Mindig is kutató-, kísérletező-, újítókedvű alkotónak bizonyult Ezt példázza, hogy a főiskola porcelán tanszékén speciális burkolat- és edénytervezési programot dolgozott ki. Tanulmányúton Európa szinte valamennyi országában járt, vendégtanárként oktatott Ausztriában, Görögországban, Izraelben, Japánban, Kanadában, Németországban és az USÁ-ban is. 1963-ban, a Csók Galériában rendezte első önálló tárlatát, majd az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban is bemutatta alkotásait Magyarország határain túl - például Amszterdamban, Brüsz- szelben, Frankfurtban, Hannoverben, Kölnben, Mönchenglad- bachban, Münchenben - is megannyi önálló kiállítást rendezett Volt a Hollóházi Porcelángyár művészeti tanácsadója, alapító tágja a siklósi szimpóziumoknak s a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. igazgatói tanácsában is tevékeny szerepet vállalt A Magyar Művészeti Akadémia mellett tagja a genfi Nemzetközi Kerámiai Akadémiának is, ahol egy ideig az alelnöki funkciót is betöltötte. Fő művei között a pécsi és a budapesti Nemzeti Színház, valamint a kassai Thália Színház épületszobrászati alkotásait valamint a herendi karneváli sorozatát tartják számon. Művei helyet kaptak nívós közgyűjteményekben Londontól Szöulig, Génitől Tajpejig, Tokiótól Oslóig. Hazai és külföldi kiállításai során számos elismerésben részesült Munkásságát többek között Munkácsy- és Kos- suth-díjjal, Érdemes művészi címmel, sőt Prima Primissima-díjjal is kitüntették. Ez utóbbi eset azért is érdekes, mert ekkor ő is megkapta azt a lovas szobrot, amelynek tervezése a nevéhez fűződik. Ezek közül az adatok közül jó néhányat említett köszöntőjében Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is, miközben beszédét alapvetően arra építette, hogy milyen hatást gyakorol a közönségre az a fajta sajátos formanyelvű és tartalmú kerámiaművészet, amelyet Schrammel Imre képvisel. „Mostanság minden törékeny körülöttünk. Könnyen sérülünk és nehezen gyógyulunk... Nem könnyű beismerni, de hiányzik valami ahhoz, hogy saját lábunkra álljunk, hogy nyíltan és tisztessé gesen szembe nézzünk a világ jó és rossz oldalaival és olyannak lássuk a világot, mint amilyen valójában. Ehhez várunkés kapunk segítséget, atyai gyámolítást Schrammel Imre művészetétől.. Akik közelebbről ismerik, független, öntörvényű, különös embernek tartják..., olyannak aki tisztában van azzal, hogy a természet szemében minden forma egyenlő. Semmi sem veszhet el a kemence lángnyelvei között, ahol a változatok gyürkőznek. Minden csepp anyag, ami oda bekerül, ezer új alakban kel életre. És minta borostyán magába zár egy darabot az alkotójából” - fogalmazott egyebek között Becsó Zsolt. Ugyancsak köszöntőbeszédet mondott a vendéglátó város polgármestere, Sisáklmre is. Örömét fejezte ki, hogy a település polgárai nevében üdvözölheti a magyar kerámia- és egyáltalán iparművészet egyik kiemelkedő reprezentánsát Mondandójából kiderült, hogy személyesen 2006-ban Budapesten találkozott először Schrammel Imrével, amikor a művész megnyitotta a Pásztóhoz ezer szállal kapcsolódott Gaál István filmrendező „Változatok Rómára” című fotókiállítását Ebben, az „Európai utas” című folyóiratban is megjelent beszédében Schrammel Imre arról is szólt, hogy miért emlékezetes számára Gaál István Bartók filmjének, a „Gyökereknek az a bizonyos, anyagszerű jelenete, amikor kenyeret dagaszt egy asszony a teknőben. Sisák Imre másik élménye Shah Timor „Egy képíró a Va- rázsvölgyből” című portréfilmjéhez kapcsolódik, amelyben felidéződik az egyaránt 1933-as születésű Gaál István és Schrammel Imre közös katonai kiképzése, amely során a későbbi filmművész bátran kiállt egy megalázott társuk mellett Különös egybeesésként említette Sisák Imre azt a tényt is, hogy mindkét alkotó 1991-ben kapta meg a legmagasabb művészeti elismerést, a Kossuth-díjat Schrammel Imre saját kiállítását bemutatandó azt hangsúlyozta, hogy a művek - amelyek vizuálissá igyekeznek tenni a nem látható világot - a fontosak és az a folyamat, amely révén a műalkotások megszületnek. Az agyagban - amellyel a keramikus dolgozik - jelen vannak a természet, az élő és élettelen világ sok évezredes - bibliai hasonlattal élve porból lettünk, porrá leszünk - képződményei, lenyomatai. Egy folyó is törvényszerű formákat hoz létre, miközben aprózza, bomlasztja, csiszolja a benne fellelhető anyagi összetevőket. Az alkotóember hasonlóan cselekszik, amikor használati tárgyakat és például szobrot formál az agyagból. Az utóbbi esetben szükség van rajztudásra is, s a kerámiaszakma komoly fizikai, kémiai, szilikátipari tudnivalókat is igényel. Tisztában kell lenni ugyanis azokkal a törvényszerűségekkel, amelyek az égés során érvényesülnek. - Az élet is égés - mondta Schrammel Imre, érzékeltetvén, hogy miért nélkülözhetetlenek bizonyos ismeretek ahhoz, hogy a keramikusok - köztük ő is - a maguk módján formálják meg az agyagot. Az elhangzottak tudatában másképp látja, értelmezi az ember a Pásztói Múzeumban Shah Gabriella kurátorságával kiállított, mélyen elgondolkodtató, a kedé- lyeskedő, érzelgős hangulatot nagy ívben elkerülő rusztikus alkotásokat, köztük a „Keresztelő Szent lános”, a „Múlandóság”, a „Hal”, az „Eladó leányok”, a „Csendélet” vagy éppen a „Torzó” című kerámiákat CsongétyBéta Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész kiállítása a Pásztói Múzeumban látható Fotópályázat „Akkord módra” 2011-el jubileumhoz érkezett a salgótarjáni Akkord fúvós kisegyüttes: ez évben ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját A számukra - s immár a város zenei élete számára is - figyelemre méltó dátumról sokoldalúan kívánnak megemlékezni Az ünnepi hangversenyt és kiállítást őszre, októberre tervezik, de addig is számos rendezvényt tartanak az évforduló jegyében. Az egyik kiemelt program a „Muzsika képekben” című fotópályázat amelyet a József Attila Művelődési és Konferencia-központtal, valamint a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesülettel közösen hirdettek meg. A fotók témája bármi lehet a™ a muzsikával kapcsolatos. Beküldhető zenekarokat szólistákat hangverseny- és próbajeleneteket stb. ábrázoló, 20x30-asra méretezett (a hosszabbik oldalon minimum 1800 pixeles) legfeljebb 25 darab digitális fotó. Ezen belül tehetőség van egy sorozatra is, ^0 ami négy fotóból állhat A képeket cd-n kell rögzíteni és azt a két példányos nevezési lappal - feltüntetve a pályázó nevét és elérhetőségeit - együtt március lOéig beérkezően kell elküldeni a József Attila Művelődési és Konferencia-központ (3100 Salgótarján, Fő tér 5. sz.) postacímére. A cd-ket személyesen március 12-én 9 óráig tehet leadni. Alkotó kollektívák tagjai beküldhetik cd-iket közös csomagban is, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A rendezők a fotókat a kiállítás propagandája és a katalógus illuszt- ^ rálására díjmentesen felhasz1 nálhatják. A fotók az Akkord fúvós együttes tulajdonába kerülnek. A pályázaton mindenki részt vehet, aki a kiírási feltételeket elfogadja. A zsűrizésre március 12-én, szombaton 10 órától kerül sor. Ezen a napon 11 órától szakmai konferenciát is rendeznek. A bírálóbizottság három tagból - Brunczel Tibor, dr. Csongrády Béla és dr. Fancsik lános - áll. A zsűri nyilvánosan dönt a képek kiválasztásáról, kiállításáról és bemutatásáról. A díjmegállapítás zártkörű. A kiállítást április 14-én, 17.30 órakor a József Attila Művelődési és Konferencia-központ Előtér galériájában nyitják meg. A tárlókon a jubiláló zenekar relikviái tesznek láthatók. A kiállításra nem kerülő, arra érdemes képeket a fotóklub programja keretében április 28-án szintén 17.30 órától mutatják be az Akkord fúvós kisegyüttes által „aláfestett” élő zenével. A jubiláló Akkord fúvósok a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet pályázata keretében a napokban Útkén vettek részt az „Élő zenét a falusi iskoláknak” elnevezésű programban JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Egy úriember sosem használná a vénasszonyok nyara kifejezést!” Szerencsés nyertesünk: Brunczel Dezsőné Bátonyterenye, Arany J. u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. március 3-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.