Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)
2011-03-25 / 69. szám
2 2011. MÁRCIUS 25., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Fánkot sütöttek Magyargéc. Hamvazószerda előtti napon, húshagyó kedden a szülői munkaközösség tagjai az általános iskola minden osztálya számára fánkot sütöttek. Mint azt Kuzselka Ferencné, iskolaigazgató leszögezte: a programból - amelyet jövőre bővíteni kívánnak - hagyományt szeretnének teremteni. Tavaszi tavi szemle mérlege Salgótarján. Sürgető a tó és a kis ülepítő kotrása, tisztítása, egy másik halasztást nem tűrő probléma a csapadékvíz megfelelő elvezetésének megoldása, mert esős napok után szinte lehetetlen itt közlekedni az ösvény vizesedése miatt. Egyebek mellett ezek a feladatok merültek fel a Tóstrand néhány nappal ezelőtti bejárásán, melyen Fenyvesi Gábor, a körzet önkormányzati képviselője, a Tóstrand Horgászegyesület képviselői, a VGÜ Kft. igazgatója, a városfejlesztési és üzemeltetési iroda helyettes vezetője, munkatársai, a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft, valamint a Foglalkoztatási Kft. igazgatója vett részt. A helyszíni egyeztetés során a jelenlévők megosztották a feladatokat is. Mint tapasztalták, az említett tisztításokat az iszapban képződő gáz miatt a víz felszínén megjelenő üledék és alga megjelenése is indokolja. A csapadékvíz elvezetésére pedig megoldást hozhat annak a régi, eldugult csőnek a cseréje, amely az esővizet a csapadékgyűjtő árokból a tóba vezeti. Fenyvesi Gábor szorgalmazta a duzzasztó melletti nagy és kis fahíd felújítását, javítását amire valószínűleg az idén sort kerítenek. Felmerült a szivattyúházi szigetelés szükségessége, illetve az épület mögött, egy kerítéssel elkerített tároló kialakításának lehetősége. A horgászegyesület tagjai részéről szóba került továbbá parkolóhelyek kijelölése is. Erről a városfejlesztési és üzemeltetési iroda munkatársai és az alpolgármester úgy vélekedett, a kertészet melletti terület lenne alkalmas erre. A tó északnyugati sarka melletti, jelenleg parlagon álló részen pedig egy pihenő helyet alakíthatnának ki fák telepítésével, padokkal, nyársalókkal. Több a bűncselekmény mázott dr. Tolvay Örs, hozzátéve: a megye népességét, társadalmi és gazdasági súlyát, így a bűnözését is alapvetően a megyeszékhely, Salgótarján megyei jogú város határozza meg. 2010-ben is itt regisztrálták a megyében a legtöbb bűncselekményt, 2853-at (ez 300- zal több, mint 2009-ben). A kisebb városokban és térségeikben is mindenütt nőtt valamelyest a regisztrált bűncselekmények száma a 2009-es adatokhoz képest: Balassagyarmaton 972-ről 1180- ra, Pásztón 739-ről 930-ra, ezzel Pásztó megelőzte Bátonyterenyét, ahol 817-ről csak 830- ra emelkedett a bűnesetek mennyisége. A két legkisebb város közül Rétságon egy év alatt 546-ról 649-re, Szécsényben pedig 491- ről 549-re nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. A bűnözés szerkezetét tekintve a legnagyobb növekedés (31,1 százalék) a vagyon elleni bűncselekményeknél volt tapasztalható. A megye bűnözése elsősorban a szegénység által táplált jelenség, az eljárás alá vont személyek túlnyomó többsége továbbra is az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz szociális körülmények között élők, a szakképzetlenek, a tartós munkaviszonnyal nem rendelkezők vagy a munkanélküliek köréből került ki. Mintegy negyedével nőtt a sikkasztások (55-ről 70-re), és a csalások (173-ról 223-ra) száma is, de sajnálatos módon a biztonság- érzetet különösen irritáló rablások számában is emelkedés tapasztalható (2009-ben 39, a vizsgált időszakban 46 rablás történt a megyében). A rablások közül 15 ügyben követték el a bűncselekményt kistelepüléseken, idős sértettek sérelmére, túlnyomó többségében saját lakásukon, este, illetve éjszaka. Az elkövetők többnyire tudatosan választották ki áldozataikat, a támadáskor maszkot vagy álarcot viseltek, a sértettek ezért, valamint idős életkoruk, ijedtségük, továbbá az éjszakai elkövetési időpontok okán csak pontatlan személyleírásokat Dr. Tolvay Örs tudtak adni, amelyek a későbbi azonosításokat nagyban megnehezítették. 2010-ben új kategóriaként kilenc uzsora bűncselekményt is regisztrált a bűnügyi statisztika. A személy elleni bűncselekmények száma 7 százalékkal, 646-ra nőtt, ezek közül 2009- ben hat, 2010-ben pedig hét emberölés miatt folyt nyomozás. A közlekedési bűn- cselekmények száma újra, és ismét csaknem 20 százalékkal (257-re) csökkent. Örvendetes az ittas járművezetés bűncselekmények 20 százalékos csökkenése (216-ról 173-ra). Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a közrend elleni bűncselekmények és a gazdasági bűncselekmények együttes száma lényegében változatlan maradt. Kiemelést érdemel azonban a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmények megnégyszereződése (3-ról 13-ra emelkedett a számuk egy év alatt), és az állatkínzások 2/3-dal történő emelkedése (9-ről 15- re). Az elkövetők körében az elmúlt évben 21,8 százalékkal nőtt az első bűntényesek száma. Dr. Tolvay Örs beszámolt arról: 2010- ben 1540 ügyben emeltek vádat, ami az előző évi 1463 ügyhöz képest újabb, ezúttal is 5,3 százalékos növekedésnek felel meg. Az ügyintézési határidő kihasználása jó, a vádemelési javaslatok 90,5 százalékának elintézési ideje 30 napon belüli volt, ami jelentősen meghaladta a 79,7 százalékos országos átlagot. A 97,61 százalékos megyei átlag a váderedményesség tekintetében ismét meghaladja a 96,90 százalékos országos átlagot. - Az enyhének tartott ítéleteket megfellebbezzük. A súlyosításra irányuló fellebbezések eredményessége lényegesen javult, a korábbi 35,62 százalékról 52 százalékra. A megyei bíróság jelentősen szigorította gyakorlatát az erőszakos, személy elleni bűncselekmények, valamint az ittas jármű- vezetések megítélésénél. Az idős, magányosan élő személyek sérelmére elkövetett rablások, betöréses lopások, de a kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűn- cselekmények elkövetőire példás büntetéseket szabtak ki, és ugyancsak szigorodott a vagyon elleni sorozat-bűncselekmények büntetőjogi megítélése is - összegzett a megyei főügyész. (Folytatás az 1. oldalról.) Tehát szőkébb pátriánk a kedveződen jelenségek és tendenciák ellenére még mindig az ország legbiztonságosabb megyéi közé tartozik.- Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a megye nagyobb városaiban egyre markánsabban mutatkoznak a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistelepüléseken pedig az elnéptelenedés és elöregedés mellett a mélyszegénység, a reményvesztettség figyelhető meg. Ezek a tényezők nyomják rá bélyegüket a bűnözés helyzetére is - fogalAzonnali segítség Áldozatoknak. Az Észak-Magyarországi Régió az ország egyik leghátrányosabb területe bűnözési* szempontból. Ezért indult el az érintett megyékben a TEtt - program az áldozatokért és tettesekért, amelynek keretében kialakítottak áldozatsegítő szolgáltatásokat is. Az Észak-Magyarországi Régióban minden 1000 lakosra több mint 13 bűnelkövető jut, ez csaknem 20 százalékkal több, mint az ország más területein. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma is kiugró a régióban: több mint 18 százalékkal haladja meg az országos áüagot. Ehhez képest az eddigi áldozatsegítői szolgáltatást az áldozatok alig 10 százaléka vette igénybe. Ezért indították el idén februárban a 06-80-225-225 számon éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonalat. A diszpécserszolgálat munkatársai azonnali segítséget nyújtanak az áldozatoknak: megnyugtatják őket, tájékoztatják őket jogaikról, a segítségnyújtás formáiról, az azonnali pénzügyi segély, a kárenyhítés, a jogi tanácsadás, az érdekérvényesítés lehetőségéről, illetve arról, hogy milyen ügyben, milyen hivatalos lépést kell tenniük. Elmagyarázzák, hogy miért fontos feljelentést tenniük a rendőrségen. Ha az áldozat nem képes önállóan segítséget kérni, akkor a TEtt program keretében létrehozott önkéntes hálózat a helyszínen is segít majd neki. Jelenleg a hálózat kiépítése folyik, 2012-re megyénként minimum 12 önkéntest állítanak szolgálatba. Az áldozatsegítők munkáját három pszichológus is támogatni fogja, akik szükséges esetben személyesen fogadják majd az áldozatokat, valamint terápiás csoportok segítségével oldják a felgyülemlett feszültséget. A víz jelentőségéről Nógrádszakál. A víz világnapja alkalmából tartanak foglalkozást a helyi általános iskolában március 25-én, pénteken. Mint azt Majer Istvánodtól, a munkaközösség vezetőjétől megtudtuk, az ötödik órában - egyebek mellett - a témával kapcsolatos totókat fejthetnek meg a gyerekek, majd a víz jelentőségéről kaphatnak információkat s rajzokat is készítenek. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a Salgósped Kft.-nél Uj Alkotmányra vár az ország A Salgósped Fuvarozó és Logisztikai Kft. tevékenységének négy fő területe van. A fuvarozás, a gumiszerelés és értékesítés, a szerviz és mosó, illetve a dízel üzemanyagtöltő állomás. A vállalkozás sikere abban rejlik, hogy nem csak a gazdasági szférában elérendő eredményekre koncentrál, hanem az alkalmazottak testi és lelki egészségi állapotára is. Ez irányú törekvéseikhez nyújt nagy segítséget a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-6.1.2./A-S pályázata, amely 7 683 113 Ft-tal támogatja a projekt létrejöttét. Ennek keretében 2011. január 3. és szeptember 3. között a dolgozók minden hónapban különféle egészségmegőrző és szemléletformáló programokon vehetnek részt. A rendezvények eredményeképp elsajátíthatják az egészséges életvitelhez szükséges tudást és kompetenciákat, amely az életminőség javulásához vezet. Ennek egyik következménye a munkahelyen észlelhető jelentős hatékonyságnövekedés, melynek pozitív hatásait a partnerek is közvetlenül érezni fogják. (Folytatás az 1. oldalról) A határ túloldalán, a Szlovákiában élő honfitársainkat eddig jórészt a szívünk és a meggyőződésünk parancsai szerint támogattuk. A velük és szervezeteikkel, önkormányzataikkal való együttműködés hamarosan alkotmányos kötelességünk és felelősségünk lesz. Az új Alkotmány elfogadását követően, a határ menti megyéknek, ajánlatos lesz majd átgondolniuk a korábbi kapcsolatrendszerüket, az együttműködés kialakult formáit és lehetséges új útjait. Tisztelt Országgyűlés! Önazonosságunk kifejeződését jól szemlélteti a szakmai berkekben gyakori példa. Amikor a takaros nógrádi faluban, Bujákon élő ember ellátogat a közeli pásztói vásárba, büszkén állítja magáról, hogy bujáki illetőségű. Amikor Budapesten megkérdezik tőle, hogy honnan jött, kicsit zavartan magyarázza, hogy a Pásztótól néhány kilométerre fekvő palóc faluból. Ha pedig eljutott Brüsszelig, arra a kérdésre, hogy hol lakik, egyszerűen rávágja: Magyarországon! Buják, Pásztó, Magyarország! Minél távolabb jutunk tehát a gyökereinktől, annál fontosabbak a mások számára is érthető fogódzók. Magyarország új Alkotmánya ilyen kapaszkodót jelent a nemzet minden tagjának Nem egy száraz, szikár, jogi norma. Nem a megosztottság jelképe. Az Alkotmány értékrendet közvetít, könnyű azonosulni vele, szinte lelke van! Iránytűt jelent kortól, nemtől, vallástól, pártszíntől és nemzetiségtől függetlenül. Különösen jelentős az elvi alapok ereje és társadalmi támogatottsága napjainkban, amikor például az európaiság és a magyar nemzeti érdekek kerülnek egymás mellé, vagy egymással szembe. Az új Alkotmány passzusai hozzásegítenek erősebb nemzeti identitásunkhoz. Aki szeretné megtudni, hogy hol keresse a magyar nép összefogásának forrását, javaslom, hogy mélyedjen el az Alkotmány-tervezetben, amelyet az Országgyűlésnek elfogadásra javaslok. Köszönöm a figyelmet!
