Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-19 / 64. szám

SPORTTÜKOR 2011. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Innen már csak győzni „szabad" asztalitenisz NB I, csapatbajnokság, férfiak, 14. forduló - Nem botlott a rivális sem Három fordulóval ezelőtti, rövid fennállása óta egyetlen és várat­lan vereségével kínos helyzetbe került Szécsény NB I-es asztalite­nisz csapata, mert így a hátralé­vő fordulókban csak nyernie sza­bad, ha meg akarja nyerni a baj­nokságot és fel akar kerülni az Extra Ligába. Márpedig mindket­tő leghőbb vágyuk. A bevezetőben említettek miatt a 13. fordulótól győzelmi kényszerben játssza meccseit a Szécsény, és eddig teljesítették is a tervet, bár nem éppen az élmezőny­ből kapták az ellenfeleket. Józan számí­tással még a következő játéknapon Is to­ronymagas esélyesként lépnek asztalhoz, de a bajnokság végére három sorsdöntő meccs vár rájuk, már korántsem MTK­Nagy Miklós bombaformában játszott, lendületére szükség lesz a hátralévő fordulókban is Panzi-szintű kiesőjelöltekkel. Sőt a Kecs­keméten kívül a közvetlen riválisokkal, a Pénzügyőrrel és a Cegléddel is meg kell küzdeniük. Az előbbi vezet előttük két ponttal, így a ló. hazai fordulóban elle­nük dőlhet el, hogy az NB II és az NB I után a legfelsőbb hazai színtéren találják e magukat röpke két év diadalmenet után. De az esélylatolgatás után nézzük konkrétan, miként „vezekeltek” február közepei „szégyenükért” Klampárék a múlt heti, 14. fordulóban. Nagy Miklós­nak ment a legjobban, ő mind a négy egyéni meccsét megnyerte és Győré Sán­dorral az oldalán párosban is diadalmas­kodott. Az utóbb említett kaucsuklabda- bűvölő is elégedett lehet mostani ered­ményével, hisz az NB I-ben még sosem aratott egy fordulóban három egyéni győ­zelmet az imént említett páros-bravúrral megfejelve. Podpinka Gábor is triplázott „singlben” és Klampár Tiborral behúz­ták a közös győzelmet is. Tibi egyébként vállsérüléssel bajlódva vállalta a meccse­ket, így „csak” kétszer tudott nyerni egyesben. Pécsen kezdődik az erőltetett menet 8 Hét végi sportműsor HHB Szombat flHH labdarúgás. Mátra-csoport: Ba­lassagyarmat - Felsőtárkány, v.: Budai B. (Simon J., Bíró Zs.), Rákosmente - Salgótarjáni BTC, v.: Laczkó Z. (Szalai Z., Gyikó T.), 15 óra. Megyei n. osztály. Kele­ti csoport; Karancsberény - Ka­zár, 15 óra. kézilabda. NB I/B, Keleti cso­port, férfiak: Bgy. Kábel - Ceglé­di KKSE, Balassagyarmati Váro­si Sportcsarnok, 18 óra. kosárlabda NB 1/A, férfiak: Pé­csi VSK-Pannonpower - Konec- ranes-Salgótarján, Pécs, 18 óra. fuisal NB I, nők: Skorpió SE-1. DFC Group Salgótarján - Gala­xis NFE, Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 17 óra. sah Megyei egyéni diákolim­pia! döntő, Karancslapujtő, Mocsáry Antal általános iskola, 9 óra. Vasárnap labdarúgás. Megyei I. osztály: Nőtincs - Mátranovák, v.: Ko­vács T., Bércéi - Pásztó, v.: Béres K., Rimóc - Berkenye, v.: Smelkó K., Nagybátony - Karancslap­ujtő, v.: Heves megyei jv., Palotás- Somoskőújfalu, v.: Holecska A., Szurdokpüspöki - Héhalom, v.: Baranyi G., 15 óra. Megyei IL osztály. Keleti csoport Cered - Mihálygerge, Kisterenye - Ro­mano KASÉ, Jobbágyi - Luciái­vá, Etes - Karancskeszi, Csécse- Zagyvaróna, Mátraterenye - Buják, Ménkesi Bányász - Karancsalja, 15 óra. Nyugati cso­port Nógrádsáp - Diósjenő, Becske - Nagylóc, Bánk - Ke­szeg, Érsekvadkert - Romhány, Nagyoroszi - Ipolyszög, Patak - Őrhalom, Varsány - Nézsa, Szügy - Dejtár, 15 óra. Megyei m. osztály. Salgótarjáni csoport Ságújfalu - Egyházas SE, Mátraszele - Piliny, 15 óra. teke. NB n, Északkeleti csoport Bátonyterenyei TK - Rákoskerti TBKE, 10 óra. Márton (Satis) István Aloe hívest Szécsény - Budaörs SC 14 - 4 kosárlabda. NB 1/A, férfiak, 23. forduló. Az ünnepi „semmittevést” kö­vetően az előttünk álló napok­ban ismét erőltetett menet vár a Konecranes-Salgótarjáni élvo­nalbeli kosarasaira. A megye- székhelyi gárda most szomba­ton Pécsett, egy héttel később pedig Kecskeméten vendégsze­repei, miközben jövő szerdán egy kulcsfontosságú mérkőzé­sen a Kaposvár csapatát fogad­ja. Míg az előbbi két találkozón leginkább a tisztes helytállás, addig utóbbin egyértelműen a győzelem lehet a piros-feketék célja. Pécsi VSK-Pannonpower (8.)- Konecranes-Salgótarján (14.) Pécs, Lauber Dezső Sportcsar­nok, szombat, 18 óra. Dávid Krisztián, a salgótarjá­ni egyesület elnöke: - Az előze­tes esélylatolgatások alapján úgy gondoltuk, hogy akár még idegenben is lesz keresniva­lónk a pontvadászatot botla­dozva kezdő PVSK ellen. Az edzői poszton honfitársát, az ugyancsak szerb Mavrenskit váltó Szrecsko Szekulovics azonban alaposan összekapta a pécsi együttest, amely pilla­natnyilag a legjobb nyolc közé kerülésre is jó eséllyel pályá­zik. Egy új edző érkezésekor a kezdeti hév mindig viszi előre a csapatokat, de ők ezt meg is tudták lovagolni és elcsíptek pár meglepetésszámba menő győzelmet, s így nem sokat ve­szítettek lendületükből. Fő erősségük a nigériai center, Egemonye, aki pontszerzésben és lepattanózásban egyaránt je­leskedik, míg a kreativitást a horvát irányító, Glavinic csem­pészi be játékukba. A mérkőzés kulcsa az lehet, hogy sikerül-e ezt a két embert meggátolni ab­ban, hogy a megszokott színvo­nalon tegye a dolgát. Ha igen, ak­kor van esélyünk egy jó meccs­re, ha nem, akkor bizony nagyon meg kell dolgoznunk azért, hogy a szegedihez hasonló kínos pil­lanatokat elkerüljük. Nekünk ta­lán jót tett a kéthetes pihenő, az apróbb sérüléseket ki lehetett kúrálni, a fáradtságot pedig ki lehetett pihenni. Remélem szombatig súlyosabb gond már senkinél nem jön közbe és Ko­vács Nándor a pillanatnyilag legjobb összeállításban küld­heti pályára csapatát. Fél évszázad a gyarmati kézilabdában Lombos István megkapta az országos szövetség „Aranyjelvény” kitüntetését Közel ötven évet töltött aktívan a balassagyarmati ké­zilabdázásban Lombos István. Volt játékos, majd hosz- szú évtizedeken keresztül edző, illetve a Kábel SE el­nöke. A sportágban végzett tevékenységéért nemrégi­ben vehette át a Magyar Kézilabda Szövetség egyik legrangosabb kitüntetését, az Aranyj el vényt. Hegedűs Henrik- Hogy mire emlékszem visz- sza szívesen?! Talán a hőskorra - réved el a kezdetekre a díja­zott sportember. - Arra, ami­kor 1966-ban végeztem a salgó­tarjáni gépipari technikumban, hazajöttem Balassagyarmatra, és barátaimmal megalapítottuk a Medosz SE kézilabda csapa­tát. Olyan emberekből, akik ko­rábban alig, vagy egyáltalán nem űzték versenyszerűen a sportágat, mint például Zorvan György, Szabadhegyi József, Gaál Endre, bátyám, Komoróczy Csaba vagy éppen Peterdi Péter, aki a mostani kö­szöntésemre is eljött a messzi Csongrádról. A következő évben már beneveztünk a megyei baj­nokság nyugati csoportjába, és három évre rá abszolút megyei döntőt vívhattunk. A hetvenes években új felada­tok jöttek Lombos István életében. 1971-ben megválasztották az ösz- szevont városi sportegyesület, a BSE elnökének. De így sem sza­kadt el a kézilabdától.- Mivel imádtam játszani, nem volt kérdés, hogy maradok a régi társak mellett - folytatta a sportve­zető. - Igyekeztem összeegyeztetni az elnöki tevékenységet a játékkal, így hét közben intéztem a BSE dol­gait, hétvégén pedigpályára léptem a kézilabdásokkaL Ment ez a ket­tősség egészen odáig, mígnem egy fránya térdsérülés miatt be kellett fe­jeznem a pályafutásomat A hetvenes évek végén nagy le­hetőség előtt állott a BSE. Az im­már fiatalokat is csatasorba állító klub osztályozót vívhatott az NB II- be kerülésért, és Fonyódon sike­rült is a feljutás. - Hatalmas él­mény volt az osztályozó, hazafelé végig boldogan énekeltünk - be­szélt tovább Lombos István. - Ak­kor már meghatározó egyénisége volt a csapatunknak a későbbi BEKgyőztes Cseri Péter, a balkezes Kürtössy Aladár, vagy a kiváló ka­pus Kenyeres László, illetve velünk tartott akkori főiskolás csoporttár­sam, Bakonyi Ernő is, aki csak er­re az egy alkalomra segített ben­nünket, de máig hálás vagyok neki ezért... Az első két NB Il-es esztendő - 1979-ben és ’81-ben - nem lett sikeres, hiszen mindkétszer ki­esett a BSE. Ebben az időszak­ban olyanok játszottak Gyarma­ton, mint Szlávik Viktor, Kovács László, Szabó József (akik Salgó­tarjánból tették át a székhelyü­ket) vagy Tifinger Alajos és Tarnóczy Lajos. 1983-ban azonban az egyesület „karcsúsítási” indokkal megszün­tette kézilabda szakosztályát. Lombos Istvánnak nem kis része volt abban, hogy a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára át­vette a társaságot, s ettől kezdve máig Kábel SE néven szerepelnek a férfiak. Ráadásul 1985-től folya­matos az NB-s tagságuk, edzőként pedig sok-sok évet át Lombossal a kispadon.- Megszámlálhatatlan szép emlék fdéződik fel bennem az el­múlt negyed századról is-Az el­ső harcok azért, hogy az NB II-ből magasabbra kerülhessünk, az­tán az NB I/B-s évek. Beutaztuk a fél országot, Szarvas, Újkígyós, Békéscsaba, Törökszentmiklós, Tiszavasvári, Nyírbátor és még so­rolhatnánk. Közben felnőtt megint egy tehetséges generáció: Urbán Ottó, Cseh Attila, Ocsovai Zsolt, Kertész Gábor, Sagyibó Vik­Az aranyjelvény átadása tor, Kis Erik, akikkel nagyon jól megértette magát a pályán példá­ul Bán Tibor, Tillmann Rezső, vagy az örökifjú Kis János és Ko­vács József, ők még 40 évesen is vezéregyéniségek maradtak a pá­lyán. A kilencvenes évek végén és az ezredforduló időszakában ki­sebbfajta válságon esett át a ba­lassagyarmati férfi kézilabdázás, a szinte száz százalékban saját nevelésű fiatalokra építkező gár­da nem tudott feljebb kapaszkod­ni az NB II. középmezőnyétől - ekkor Lombos István már „csak- ” klubelnökként tevékenykedett. Aztán megindult az emelkedés, és 2007-ben ismét NB I/B-s tár­saságot köszönthetett az Ipoly- parti közönség.- Még egyszer elvállaltam az edzőséget, 2009-ben, de csak azért, mert akkor ez tűnt a legolcsóbb megoldásnak - ér a közelmúlt his­tóriájához a kitüntetett szakem­ber.- De aztán végképp felálltam a kispadról, és ma már csak szurko­lóként nézem a mérkőzéseket Per­sze ha kérik, a kapcsolataimmal, a tapasztalatommal szívesen segítem a jelenlegi egyesületi vezetést Lombos István végül kiemeli: ha a hosszú évek és évtizedek során nem lett volna szorgos csa­patmunka a balassagyarmati ké­zilabdában, ha nem lettek volna tevékeny társak, kiemelkedő ké­pességű játékosok, szabadidejü­ket feláldozó szakemberek és ve­zetők, ma aligha beszélhetnénk másodosztályú férfi csapatról a városban. Az „Aranyjelvény” ki­tüntetés - mint mondja - nem egy személynek, hanem az egész gárdának szól, mindazoknak, akik 1966 óta bármit is tettek a gyarmati kézilabdázásért! Először az NB ll-ben -az 1979-es gárda, jobb szélen (állva) Lombos „Öcsivel”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom