Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-05 / 30. szám
4 2011. FEBRUAR 5., SZOMBAT KULTÚRA Szellemileg újjáépül Baglyaskő vára A magyar kultúra napja salgótarjáni ünnepségei az idén a „700 éves Baglyaskó' vára - Salgótarján” rendezvénysorozat programjaival is gazdagodtak. Ekkor hozták nyilvánosságra és adták át a díjakat azoknak, akik sikerrel vettek részt a történelmi jubileum alkalmából meghirdetett különböző műfajú és kategóriájú pályázatokon. Az eredményesnek bizonyult kezdeményezés általános tapasztalatait Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre és az egy évvel ezelőtt alakult emlékbizottság alelnöke, az évfordulós események fő szervezője foglalta össze. Baglyaskó várát - mint a Kacsics-nemzetség környező birtokainak egyikét - bizonyíthatóan egy 13104)en kelt oklevél említi először. Ennek alapján lehetett - egy 2009-es lakossági fórumon felvetődött ötlet, javaslat nyomán - 2010-ben megfogalmazni az emlékév céljait, teendőit Az emlékbizottság legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy a történelmi tények bekerüljenek a köztudatba, átalakuljon a Salgótarjánt múlt nélküli, gyökértelen településéként számon tartó vélekedés s ezáltal erősödjék az itt élők önbecsülése, a városhoz való érzelmi kötődése. A szervezők igyekeztek sokszínű, változatos programot összeállítani s olyan formákat, módszereket kitalálni, használni, amelyek elérik, mobilizálják a la-’ kosság legkülönbözőbb rétegeit, de a figyelem középpontjába a fiatalokat, a diákifjúságot állítják. Ugyanis az identitástudat szempontjából nagyon fontos, hogy a jelenleg és a jövőben felnövekvő generációk minél jobban, hitelesebben ismerjék meg lakóhelyük múltját és az elődök által évszázadok során létrehozott értékeket. Mindezen szempontokat szem előtt tartva írták ki a 700 éves évfordulóval összefüggő pályázatokat hat művészeti ágban - makettépítő, képzőművészet, külön rajz, fotó, video-etűd, irodalom - és meghirdettek - nőmén est omen - dalnokversenyt illetve történelmi vetélkedőt is. A makettépítés és a rajz megszólította az óvodásokat is - akik igazán fogékonynak bizonyultak - a többi területen az általános és középiskolások, valamint a felnőttek alkottak egy-egy kategóriát Bár az érdeklődés műfajonként különbözött, elmondható, hogy minden műfajban értékelhető és kiemelhető eredmények születtek. A legtöbb pályázót a vizuális művészetek mozgatták meg, a legmarkánsabb produkciók viszont talán az irodalomban születtek. Örvendetes, hogy a pályázók köre túlnőtt a város határain s Budapestről, határainkon túlról - Szlovákiából - győztesek is kerültek ki az irodalom műfajában felnőtt és középiskolás kategóriában illetve a rajz műfajában az alsó tagozatosok közül. A pályázatokat rangos szakemberekből, elismert személyiségekből álló zsűri bírálta el. Mások mellett részt vett e munkában Földi Péter Kossuth-díjas festőművész is. A pályázati rendszer megismertetésében, működtetésében sokat segített a média, a nyomtatott és elektronikus sajtó - kivált a Palócföld és a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége - lehetett támaszkodni baglyasaljai kiadványokra, a megvalósításhoz pedig a város önkormányzata adott hathatós támogatást Jó együttműködő partnernek bizonyultak a szakintézmények, szervezetek, művészeti műhelyek is, köztük a Balassi Bálint Asztaltársaság, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ mint fő koordinátor, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, a Nógrádi Történed Múzeum, a Palóc Parnasszus szerkesztősége, a TEMI Nógrád Megyei Egyesülete Könyvtára, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A tanulságokról szólva Szüasi András elmondta, hogy egy Uyen kezdeményezés, akció nagyobb „kifutást” igényel és érdemel térben és időben egyaránt, ami azt jelenti, hogy előbb és még szélesebb körben kellett volna a kiírást nyilvánosságra hozni. A szervezőknek alkalmasint még több szakmai tanácsra, segítségre van szükségük. Ehhez persze még nagyobb számban kell megtalálni, felkérni és bevonni hozzáértő, lokálpatrióta szakembereket, szaktanárokat El kellett voina, el kellene oda jutni, hogy a partnerszervezetek, intézmények ne pluszfeladataként kezeljék a pályázattal, egyáltalán a városi évfordulókkal kapcsolatos teendőket, hanem építsék be munkájuk, oktató-nevelőtevékenységük folyamatába s az egyébként is tervezett rendezvényekhez társuljon az évforduló tartalma, szellemisége. Fontosnak látszik, hogy az iskolákban hatékonyabban foglalkozzanak a helytörténeti kérdésekkel, hiszen a diákoktól - mint a tapasztalatok igazolták - nem idegenek az előző évszázadok történései és sok felnőtt is szívesen roman tikázik, hajlamos fantáziáira, a történelmi múltban kalandozni, megmártózni. Szilasi András arról is beszélt, hogy a pályadíjak kiosztásával nem ért véget a „700 éves Baglyaskó vára - Salgótarján” jubileumi rendezvénysorozat. A Tarján tavasz időszakában a jelhagyás szándékával helyeznek el emléktáblát Baglyaskó és Zagyvafő vára romjainál. Az ünnepi aktust demonstratív programok - például várfoglaló játékok - színesítik, teszik emlékezetessé. Az április végi táncvilágnapi gála is megidézi - természetesen a műfaj sajátosságainak figyelembe vételével - az elmúlt évszázadokat Az emlékév lezárása - csakúgy mint a nyitány esetében történt a baglyasaljai templomban rendezett pünkösdi hangversennyel - is a muzsikához kötődik. A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar június eleji koncertjének műsora ugyancsak a historikus évszázadokban született művekre, értékekre épül. A továbbiakat illetően fontos dátum lesz 2012, amikor is a nógrádi megyeszékhely várossá nyilvánításának 90. évfordulóját ünnepli. Akkor is érdemes lesz az ideihez hasonló pályázati rendszert működtetni. A múltidézésben sokat segíthet a Bükki Nemzeti Park által Baglyaskőnél 2010- ben létesített oktatóbázis, bemutatóhely már jelenlegi formájában is, de még inkább majd a fejlesztés során kialakítandó kultúrpark tudatos működtetésével. Csongrácfy Béta A rendezvénysorozat lógója ismertté lett az emlékév során A történelmi vetélkedőn holtversenyben a Stromfeld Aurél szakközépiskola és a Bolyai gimnázium csapata végzett az első helyen, megelőzve a harmadiknak rangsorolt Táncsics szakközépiskolát Újabb „strófa" az „Énekek énekéiből „...a bevégzett életmű megkezdi a vonalaiból, formáiból, tartalmából újrasarjadó, önálló posztumusz életét” - írta B. Supka Magdolna művészettörténész, Csohány Kálmán grafikusművész szellemi örökségének továbbélésére utalva. Ez azonban nem automatikus folyamat, segítség, támogatás szükséges hozzá. Olyan légkör és az életmű értékeit tudatosan őrző, felmutató kultikus gyakorlat, amely Pásztón - ahol Csohány Kálmán született, gyerekeskedett és ahol örök álmát is alussza - a halála óta eltelt három évtizedben kibontakozott. Ezt igazolta az e hét elején a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány által szervezett Csohány Kálmán emléknap programja is, amelyet a művész szülevers, prózarészletek) Herczegné Varga Róna, az iskola igazgatója, Szabó Zsolt, az intézmény tanára illetve néhány diákja adta elő. Herczegné Varga Ilona beszédében méltatta Csohány Kálmán mindössze huszonnyolc esztendőre szabott, de jelentős életművéA pásztói Mikszáth gimnáziumban Csohány Kálmán kerámiatöredékeiből készült fallal emlékeztek a művész 86. születésnapjára tésének 86. évfordulója tiszteletére rendeztek meg. A gimnáziumban megjelenteket - köztük Csohány Kálmán családtagjait - Shah Gabriella művészettörténész, az alapítvány kuratóriumának elnöke üdvözölte. Az alkalomhoz méltó műsort (ének, zene, nek néhány jellegzetességét és arról is szólt, hogy ezen a születésnapon avatják fel azt a kerámiafalat, amelyet Csohány Kálmán Salgótarjánba, a Karancs Szálló bárjába, cukrászdájába készített és évekkel ezelőtt leszedett „Énekek éneke” című művének töredékeiből helyeztek el az iskola alagsorában. Az igazgatónő emlékeztette az ünneplőket arra, hogy a lebontott alkotás megmentett maradványaiból az 2006. október 13-i Kálmán-napon már sikerült egy nagyobb felületű falat kialakítani az iskola aulájában a mindenkori mikszáthos diákok, az ott dolgozók és az oda látogatók örömére, élvezetére. Az akkor megmaradt s ez ideig dobozokban pihent kerámiadarabok díszítik immár az újonnan kialaldtott Kaptár diákklub és büfé előterét - Aligha van még a világon pincehelyiség amelyben ilyen érték található - mondta Herczegné Varga Ilona s megköszönte a baráti kör kuratóriuma erkölcsi és anyagi támogatását valamint az újabb fal megvalósításban nagy szerepet vállalt Perényi Anna művésztanár és Illés Tamás burkolómester munkáját Utóbbi emléklapot is kapott közreműködéséért A Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány által alapított, Csohány Kálmánra emlékeztető „Madarak és harangok”-díjban ezúttal Perényi Anna illetve Shah Timor részesült Az elmúlt évek során mindketten sokat tettek, elévülhetetlen érdemeket szereztek Csohány Kálmán szellemi hagyatékának megismertetése, népszerűsítése érdekében. Perényi Anna - egyebek közt - kiállításokat szervezett, Shah Timor pedig „Elhagyott szárnyak” címmel filmet készített a művész életéről, munkásságáról. Az emléknap záróaktusaként az ünnepség résztvevői virágot helyeztek el a Mikszáth gimnázium parkjában lévő Csohány- fánál és a művész temetői nyughelyénél. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Bekísérné magát az őrsre pajszeros totya? Én sajnos idefagytam. ” Szerencsés nyertesünk: Kiss Jenő Somoskőújfalu, Somosi út 22. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. február 10-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. Cs.B.
