Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-08 / 32. szám
4 2011. FEBRUÁR 8., KEDD GAZDASÁG Tavalyi hó maradhat az eho? Kormányzati körökben is ellenzik a tételes egészségügyi hozzájárulás felélesztését - Tetemes a hiány az egészségkasszábar KISS ROLAND Nem szerepel a tételes egészség- ügyi hozzájárulás bevezetése azon javaslatok között, amelyeket a néhány héten belül véglegesítendő reformcsomagot kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett le a kormány asztalára. Sőt, az NGM-nél kifejezetten ellenzik a 2010 elejével megszüntetett fix eho visszacsempé- szését az adók és hozzájárulások világába - tudta meg a Világgazdaság. Mivel azonban a hosszabb távon a költségvetési egyenleg 600-650 milliárd forintos javulását előrevetítő reformokkal kapcsolatos kormányzati döntés csak a hónap végén születik meg, egyelőre nem lehet biztosan kizárni, hogy „más irányokból" mégiscsak bekerül egy tudomásunk szerint havi egy-kétezer forintos tételes eho a csomagba. A tételes eho mint közteher- forma első bevezetése az előző Fidesz-kormány idejére esett, 1999-re. Az eho eddigi „csúcsa” havi 4500 forint volt (2002-ben), gazdasági kamarák azonban már évek óta napirenden tartják a havi 8-10 ezer forintos ehóról szóló javaslatot is. A 2008-as úgynevezett Big Four csomag havi nyolc-, Bokros Lajos havi tíz-, a Reformszövetség 2009-ben pedig havi ötezer forintos mértéket látott kívánatosnak. Utóbbi akkori indoklása szerint „méltánytalan, ha a járulékfizetést csak és kizárólag a jövedelmi viszonyokhoz VCrORAFKA | AZ Efl GAZDÁLKODÁSA Forrás: költségvetési törvény kötjük, míg a szolgáltatás értéke mindenki számára ugyanaz marad”. Ezzel szemben kormánykörökben úgy vélik: az alacsonyabb keresetű emberekkel szemben lenne méltánytalan, ha a személyi jövedelemadózás után az egészségügyi közteherviselést is úgy alakítanák át, hogy rájuk arányában nagyobb teher hárul. A Reformszövetség annak idején persze úgy gondolta, hogy a tételes eho növelésével párhuzamosan megszűnik a százalékos egészségügyi hozzájárulás. Utóbbi jelenleg két - 27 és 14 - százalékos kulccsal üzemel, és meglehetősen bonyolult szabályok övezik. A magánszemélyek például bizonyos jövedelmek után csak addig kötelesek 14 százalékos ehót fizetni, amíg teljes egészségügyi hozzájárulásuk el nem éri az évi 450 ezer forintot. A százalékos eho megszüntetése tehát valóban jelentős mértékű egyszerűsítéssel érne fel. A kétféle eho között egy alsó küszöb bevezetése jelentené a kompromisszumot, így bizonyos összeget - például havi ezer forintot - mindenkinek kötelező lenne lerónia. Mellette szólhat az is, hogy százalékos ehóból - a VIZSGÁLÓDÁS. Egyelőre kormányzati berkekben is csak játszanak a tételes eho bevezetésének gondolatával. Az egészségkasz- szának jót tenne a beavatkozás, ám társadalmi mellékhatásai meglehetősen kockázatosak lehetnek (2011-es előirányzat, főbb tételek, milliárd forint) kormányzati tervek szerint - az idén alig 36 milliárd folyik be, ez az Egészségbiztosítási Alap (EA) teljes bevételének mindössze 2,6 százaléka. Akármi is lesz az „ehók” sorsa, az tény, hogy a járulékbevételek az EA összes kiadásának felét fedezik. Korábban ez az arány 80 százalék felett is járt, ám azóta a 17 százalékos rekordról 8-ra apadt az egészség- ügyi járulékok bruttó bér után fizetendő mértéke - ebből 2 százalék terheli a munkáltatót, 6 pedig a munkavállalót. Nem meglepő, hogy az EA idén 637 milliárd forintos támogatásra szorul. Kérdés tehát, hogy a nyugdíjalap után az egészségbiztosítás terén is helyet kap-e az a kormányzati elképzelés, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. Amennyiben igen, akkor radikális átalakításokra lesz szükség. Igaz, a jogszabályok már most is előírják a bevételek és kiadások egyensúlyát, ám ez az EA 1993- as megalakulása óta csupán kétszer vált valóra. A hiány lehet a magyarázat arra is, hogy míg a tavalyi adótörvények első verziójában szerepelt a járulékfizetési plafon bevezetése a munkáltatók körében is, ez végül kikerült a Bevételek Biztosítotti egészségbizt járulék 443 Munkáltatói egészségbizt. járulék 154,1 Százalékos eho 35,9 Egészségügyi szóig, jár.* 19,1 Munkáltatói táppénz-hozzájár. 19,2 Központi költségv. hozzájár. 642 Gyógyszergyárt, és forgalm. befiz. 43,5 Kiadások 1. Pénzbeli- gyed, járulékkal együtt 116,2- táppénz 86,1- terhességi-gyermekágyi segély 41,6 2. Szolgáltatások- összevont szakellátás 563,7- gyógyszertámogatás 296,2- háziorvosi, védőnői ellátás 99,1- gyógyászati segédeszk. tám. 44,8- mentés, szállítás 30,4- fogászati ellátás 23,5- művesekezelés 23,1 * Más módon nem biztosítottak, pl. eltartottak és nyugdíjas vállalkozók után fizetendő. jogszabályból. Bár az idén nem egészen 7,7 millió forint ez a limit (amely jelenleg csak a munkavállalókat érinti), számítások szerint még egy 15 milliós foglalkoztatói járulékplafon is 30 milliárd forinttal csökkentené a bevételeket. Gazdasági érdekképviselők viszont úgy érvelnek: egy- egy befektetői döntésnél fontos szempont, hogy a jól kereső menedzserek után a járulékfizetés nem érheti el a csillagos eget. Egészségbiztosítási járulékok Járulék (százalék) Tételes eho (forint/hó/fő) 1999 14 3600 2000 14 3900 2001 14 4200 2002 14 4500 2003 14 3450 2004 IS 3450 2005 15 3450 2006 15,17* 1950 2007 15 1950 2008 11 1950 2009 11 1950 2010 8 0 * Az év utolsó három hónapjában. Forrás: VG-gyűjtés Nem épülnek vízlépcsők Nem épülnek. A kormány a jelenlegi körülmények között nem támogatja, hogy magyar- országi folyókon nagyméretű duzzasztóművek, vagy vízlépcsők létesüljenek - mondta Nagy Anna kormányszóvivő pénteki, budapesti háttérbeszélgetésen. Kifejtette: az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosz- szú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó. Magyarország domborzati adottságai sem igazán kedvezőek ebből a szempontból - jegyezte meg, hozzátéve: a magyar kormány úgy látja, ez a nemzeti érdekekkel sem áll összhangban. Áremelkedésre számítanak Kilátások. Áremelkedést várnak a villamosenergia- és a gázipar vezetői 2011 első felében az energiainfo.hu internetes hírportál legfrissebb felmérése szerint A szakportál húsz magyarországi erőműtársaság és áramkereskedő cég vezetőjét kérdezte meg január második hetében az első félévi várakozásaikról. Valamennyi megkérdezett a gáz árának emelkedését várja, a válaszadók 60 százaléka pedig az áram nagykereskedelmi árának emelkedésére is számít. A többség, 80 százalék a gáztüzelésű erőművek jövedelmezőségének további romlását valószínűsíti, a többiek stagnálást várnak. Egységes energiapiac Határok nélkül. Egységes uniós energiapiacot kell teremteni 20144g, biztosítva a gáz és a villamos áram akadálytalan áramlását - áll a brüsszeli EU-csúc- stalálkozó energiaügyről szóló zá- rónyüatkozatában. A tagországok állam-, illetve kormányfői jóváhagyták azokat a terveket, amelyek szerint a következő években el kell érni, hogy az EU területén ne maradjanak energiaellátás szempontjából elszigetelt területek. A dokumentum szerint az összeköttetések megteremtéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat alapértelmezés szerint a piaci szereplőknek, a magántőkének célszerű finanszíroznia, de azokon a területeken, amelyek nem elég vonzóak a magántőke számára, szó lehet közpénzek korlátozott mértékű fel- használásáról is. Biogáz üzemet terveznek a tariak Január 28-án Tar Község Önkormányzata tanácstermében tartották meg annak a projektnek a nyitókonferenciáját, amelynek célja biogáz üzem létesítése szlovák-magyar partnerség keretében. Ez a fontos esemény egy hosszabb folyamat első lépeseként tekinthető. Olvasóink többsége biztosan jól ismeri Tar község jelentős történelmi múltját, európai hírű műemlékét a Szent Mihály templomot és a szomszédságában lévő „Pokoljáró” Tar Lőrinchez kapcsolható udvarház romjait. A tan születésű Balogh Ernőné (sz. Lőrincz Magdolna) energetikai szakértő férjével és közgazdaságban és idegenforgalomban jártas családtagjaival elhatározta, hogy e kötődését még szorosabbá teszi, mivel a család minden tagja elkötelezett a falu jövőjének szépítése, jobbá tétele érdekében, valamint a környezet tisztasága és a megújuló energiák elterjesztésének ügyében is. Nagyobb terveik megvalósításához szükséges volt pályázati segítség igénybevétele és ennek első lépéseként megalakították az InterEnergia Nonprofit Kft.-t, tari székhellyel. A család meglévő szlovákiai kapcsolatokkal is rendelkezik és részben velük együttműködve az InterEnergia Np. Kft. 2009. szeptemberében két uniós pályázatot dolgozott ki és adott be a HUSK 0901 jelzőszámmal rendelkező Magyarország-Szlo- vákia Határon Átnyúló Együttműködési program keretében. Mindkét pályázatot 2010. májusában nyertesnek nyilvánították, de a pályázati eljárások hosszadalmas volta miatt a jelen közlemény tárgyát képező HUSK 0901/2.1.2. /0048 sz. pályázat szerződéskötésére csak 2010. novemberében került sor. Ennek témája: „Biogáz Üzem Tervdokumentációjának Elkészítése” volt. A projekt vezető partnere a szlovákiai SEPARE szervezet, míg a magyar partner az Interenergia Nonprofit Kft. A pályázat nyitóértekezletére 2011. január 28-án került sor. Az értekezlet részletes megszervezésével a SEPARE szlovák vezető partner a magyar Vemo Energia Kft-t kérte fel általános megbízási szerződés keretében, tari helyszínnel. Az értekezletre kiküldött magyar és szlovák nyelvű - részletes programot is tartalmazó - meghívók alapján 90 fő regisztrált előzetesen, a ténylegesen résztvevők száma kb. 75 fő volt Szlovákiából és a vezető partner telephelyével határos encsi kistérségből külön autóbusszal érkeztek a résztvevők. A találkozó levezető elnöke Balogh Ernő volt. A megnyitó résztvevőit vendéglátóként Román István polgármester köszöntötte, s ugyancsak ő adott átfogó ismertetőt a megújuló energiákról. A vezető partnert és a pályázatot a SEPARE részéről Michal Bartos mutatta be. A biogáz hasznosítás gázmotoros megoldásáról Répás Sándor szlovákiai szakértő, míg a biomassza hasznosításának egyéb korszerű megoldásairól dr. Lezsovits Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára tartott előadást. A magyarországi - a gyulai és a csengersimai - biogáz üzemeket Balogh Ernő mutatta be, a biogáz legkorszerűbb, tüzelőanyagcellás hasznosításáról Dőry Zsófia, a BME ötödéves mérnök hallgatója szólt. A fent említett másik tari központú zöldenergetikai pályázatról Tófalvi Zsolt, az önkormányzat által megbízott projekt menedzser tartott beszámolót. Az előadásokat a tari Kontyvirág együttes igen színvonalas néptáncbemutatójával és állófogadással zárták. A rendkívül színvonalas előadások megtekinthetőek a tari ön- kormányzat honlapján (www.tarkozseg.hu). Az értekezletet követően Balogh Ernő az alábbi három javaslatot ismertette: 1. A biogázos pályázat keretében egy szlovákiai és egy magyarországi üzemelő létesítmény referencia látogatására kerül sor 2011. március második felében. Ezekre autóbuszos utazást szerveznek. A részvétel ingyenes lesz, de előzetes regisztrációhoz kötött. 2. Az értekezleten résztvevő dr. Bencze Barna ny. agrármérnök, aki korábban hosz- szú ideig vezette a Pásztó és Környéke Termelőszövetkezetet az egész térségről rendkívül sok információval és dokumentációval rendelkezik. A vele történt beszélgetés során derült ki, hogy Szécsényben már a 70-es években működött egy biogáz üzem. Célszerű lenne a térség mai helyzetét felmérni, fokozni a mezőgazdasági termelést, állattartást és ebben a térségben is építeni egy új korszerű biogáz üzemet, amelyhez hasonló uniós és hazai pályázati lehetőségeket lehetne megteremteni. 3. A már említett másik pályázatnak is lesz nyitóértekezlete, melynek dátumát és programját a későbbiekben teszik közzé. SEPARE Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési M Program 2007-2013 Európai Unió Európát Regionális Fejlesztési Alap Partnerséget építünk
