Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-05 / 30. szám

2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Nógrád az egyik legkisebb területű megye. Ha viszont értékességét vizsgáljuk, akkor ez már nem igaz. A teljes területhez viszonyítva itt van arányaiban a legnagyobb erdős terület, itt van a legtöbb vár, itt van a legtöbb irodalmi emlék. Itt volt a gazdaságban a legtöbbször megújulás, talpra állás, eredmény az elmúlt 150 évben. Ha megvizsgáljuk, hogy ez minek volt köszönhető, akkor minden esetben döntő és meghatározó tényező volt: az összefogás! Minden nehéz helyzet megoldására ez az egyik legfontosabb követelmény. A kormány kialakíthat törvényeket, szabályokat. A piac tervezheti úgy, hogy ide akar jönni. A pénz gondolhatja azt, hogy itt tud sokasodni. Nekünk itt összefogva van feladatunk. Mi itt a megyében készüljünk fel együtt a fogadásukra! Mindenki a maga szakterületén tegye meg a maximumot. Egy célért gondolkodjunk, cselekedjünk. Mert egy biztos: csak egymás szakmai tiszteletével és összefogásával javítható a megye gazdasági, társadalmi, szociális ereje, vonzereje! Ezért mondom és hirdetem a címben jelzett törekvést. Társulj és fogj össze palóc! Avagy: hogyan teremtsünk új munkahelyeket Nógrád megyében Én az életemben mindig csapatjáté­kos voltam. Ezért aki csatlakozni kíván a saját szellemi, szakmai és emberi ten­ni akarásával a célok megvalósításához, azokkal szívesen dolgozom egy csapat­ban. Amikor létrejön a társulás és össze­fogunk egy közös - az előrejutást, a fel- emelkedést mutató - cél érdekében, ak­kor mi is legyen az? Nógrád megye gaz­dasági, társadalmi, szociális megerősö­désének három oszlopát képzelem el: 1. az idegenforgalom; 2. a termelés; 3. a lo­gisztika Az idegenforgalom kapcsán tudom sokan felszisszennek, hogy 90 éve mondjuk ezt a témát. Tudom, mégse tör­tént jelentős javulás, fellendülés. De higgyük el, ez csak akkor fog bekövet­kezni, ha mindenki a megyében megte­szi azt, amit neki kell. Olyan ez, mint egy kirakós, amely sok-sok kis darabból áll - önállóan egyik sem szép, de hasznos -, összességében egy nagyszerű kép. Kell az a megbízható és becsületes sze­mély vagy grémium, amely ezt a képet összerakja. Igen, az idegenforgalom a legsokolda­lúbb, a legtöbb szereplős iparág Milyen pontosan fogalmazza meg ezt Széche­nyi István: „Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanfőző, a cuk­rász és mindenki más is meg van győ­ződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzle­tén fordul meg az állam sorsa.” Az én ol­vasatomban: a megye, a település sorsa. Ezzel azt mondom, hogy Nógrád me­gye az idegenforgalomban az adottságok birodalma és-a lehetőségek Kánaánja. Gyönyörű erdők, csodálatos völgyek, kastélyok, várak, tavak várják azt, hogy jöjjenek az emberek és gyönyörködje­nek bennük. Első szabálynak kell tekin­teni, hogy ezeket a gyöngyszemeket so­sem szabad egymással versenyeztetni, egyiket a másik kárára leértékelni. Ezt pedig igazán úgy tudjuk elérni, ha a me­gye lakói ellátogatnak Nógrád műiden pontjára és ott jól érzik magukat A rét­ságiak jöjjenek el a Salgó - Somoskő - Medves fennsíkra, a bátonyiak ismerjék meg Alsópetényt, a Cserhát kis „Sváj­cát”, a berceliek másszák meg a megye egyik legmagasabb hegycsúcsát, a Pász­tó felett lévő Muzslát, a szécsényiek men­jenek el Mohorára, a Tolnay Klári emlék­múzeumba, a hollókőiek jöjjenek el Sal­gótarjánba, a Bányamúzeumba. Ez azért fontos, mert ahol mi jól érezzük magun­kat, ott az idelátogató vendég is jól fogja magát érezni. Nem egyszerű és nem könnyű a fel­adat, de szerintem hat év múlva már na­gyon jó eredményeket hozhat. Tudják: minden ezer mérfőldes út is az első lé­péssel kezdődik. Mik is legyenek az első lépések? A legfontosabb, higgyük el, hogy megvaló­sítható. Tegyük tisztává településeinket, erdeinket. Legyen minden épület, tér, út és közút a „mi tulajdonunk”, vigyázzuk, óvjuk, ha kell védjük. Megyén belüli ki­rándulásaink alkalmával, ha tapaszta­lunk hiányosságokat, azt mondjuk el a település polgármesterének. Legyünk büszkék megyénkre, ezt hirdessük is amerre járunk. Hívjuk el rokonainkat, barátainkat megyénkbe. Látják, amiket eddig felsoroltam, tő­lünk „Palóc Emberektől” egy fillért sem igényel, csak emberséget, emberiessé­get és a másik ember tiszteletét. Legfon­tosabb a magunk étékeinek felértékelé­se, hinni kell a saját értékeinkben. A második lépésben vannak a pénz­zel működtethető tevékenységek. Ala­kítsuk ki a megfelelő szálláshelyeket. Szerintem ez 20 százalékban csillagos szálláshely, 80 százalékban a falusi tu­rizmus által, a családi házakban kiala­kított palóc szoba legyen. Ennek feltételrendszerét, minősíté­sét, ellenőrizhetőségét, képzését még ebben az évben meg kell indítani. Az er­dőkben, turis­ta utakon, ki kell ala­kítani a rajtuk, akkor szívesen láttam volna el mi­nősítő csillagokkal, és az egy-két csillago­soknak el kellene menni a négy-öt csilla­gosokhoz tanulni. Egy rendezvényt - amely szabadbelépős - minősíti a szerve- zettsé­kulturált túrázás inf­rastrukturá­lis feltételeit. Megfelelő útbaiga­zító táblarendszer, esőbeálló, illemhely, ve­szélyt jelentő területek elzárá­sa, ezekre lenné szükség. Ehhez a megye vállalkozóinak munkáját igény­be kell venni. A turizmus megindításának és megin­dulásának döntő alapja a konferencia tu­rizmus, a vallási turizmus és a rendez­vény turizmus. Ezek rövid időre (egy, vagy két napra hozzák ide az „idegent”), de ha ekkor igényes, színvonalas kiszolgálást kap és a marketinggel felkeltjük érdeklő­dését, többször, több napra fog visszajön­ni hozzánk. Saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a szervezésemben 1996 és 2002 között hétszer megtartott Palócország Kiállítás óriási nevet, hírne­vet és ismertséget hozott az országban Nógrádnak. Az 1997-ben megtartott Euró­pa Nap, az akkori 15 uniós tagország min­den nagykövetségével megismertette Sal­gótarjánt, Nógrád megyét Ma másra van igény: minőségi, színvonalas és igényes konferenciák rendezésére. A vallási turizmusnak egyre jobban felértékelődik a jelentősége. Ebben a ro­hanó, száguldó, embert próbáló világ­ban nagyon nagy szükség van a hitre. Nagyon kell az embernek akkor, ha vált az életben, ha újra kezd valamit, hogy le­gyen az a személy, az a tárgy, az a cse­lekedet, amiben ő hisz és az segíti őt. A rendezvényturizmus területén va­gyunk a legelöl. Az alma-, a laska-, a ha- luska-, a tócsni-, a Bányarém-fesztiválok, vagy a balassagyarmati Anna napi prog­ramok - s még sorolhatnám - nagyon fontosak. Azonban amikor részt vettem ge, a tisztasága, a minőségi program, de legfontosabb mérő, az azon résztvevő ér­deklődők, a közönség száma, összetétele. Ezeknél a rendezvényeknél ne csak az a cél legyen, hogy akkor és ott jó legyen a hangulat, hanem olyan legyen a rendez­vény, hogy az azon résztvevőnek kedve le­gyen a családjukkal, a barátaikkal vissza­térni egyszer, kétszer, ötször erre a hely­re. A gazdaság, a termelés alaptényező egy település, egy kistérség, egy megye pénzügyi helyzetének megalapozásá­ban. Ez ma nem egyszerű és nem köny- nyű feladat. Itt is első és legfontosabb te­endő, hogy amit lehet - és amire van vál­lalkozó és kapacitás -, azt a munkát itt a megyében dolgozó vállalkozóval kell elvégeztetni. Nekem elvem: nem azért kell a helyi vállalkozóval elvégeztetni a munkát, mert ő Nógrád megyei, hanem azért mert ő itt lakik! Bármilyen mun­ka, a TV javítás, a házépítés, a víztisztí­tó beépítése, a gyárépítés, az iskolaépí­tés, az útépítés, a városközpont felújí­tás, sosem akkor ér véget, amikor átad­ják a „művet”, felavatják az objektumot. A munkavégzés igazi próbája a követke­ző egy hónap, egy év, tíz év, amikor elő­jönnek azok a garanciális hibák, ame­lyek addig nem voltak láthatók. Ha ide­gen a kivitelező, akkor már nem is léte­zik. De ha itt lakik a megyében, akkor visszakereshető, számon kérhető. Egy saját elvet had osszak meg az olvasóval: 1990-1995-ig egy osztrák cégnél dolgoz­tam, minden második hét keddjén Bécs- ben volt az egyeztető megbeszélés. Min­den alkalommal hoztam bajor rozske­nyeret Viszont minden lakás, autó, cam­ping dolgot itt a megyében vettem meg. Nem kívántam a garancia miatt máshová utazgatni. A befektetők döntése­kor a kiválasztásnak van egy hármas szabálya: meg­közelíthető­ség; hu­mánerő­forrás háttér; a térség országos megítélése 1. Megközelíthe­tősége (úton, vasúton, levegőben, vízen) a terü­letnek. Úton: a 2/A-s Nyugat- Nógrádot jól segítette (Rétsági Ipa­ri Park), de a 21-es út alacsony színvona­la elrettenti a befektetni kívánókat Még azt sem mondhatjuk, hogy jobb lesz, ha meg lesz a 2x2 sáv, mert az eddig megépí­tett új útszakaszokon is sok a kátyú, nem folyik le a víz és egyébként is veszélyes az autóra (tessék elmenni Losonctól Kassá­ig az elmúlt négy évben épült úton és megbizonyosodhat róla, hogy lehet jól és megfelelően is utat építem, pedig csak 30 küométerre vannak). Nem beszélve a 21- es és a 2-es utat összekötő útvonalon fek­vő településekről. Itt van mindjárt Szécsény, amelynek megközelítése Buda­pestről annyi időt vesz igénybe, mint a Budapest-Bécs közti közúti menetidő. így a város logisztikailag nagyon nehéz hely­zetben van. Azonban a megyén belüli köz­lekedés sem felel meg a gazdaságfejlesz­tés követelményeinek. Salgótarján Balas­sagyarmat távolsága 43 km és szabályo­san közlekedve 78 perc a menetidő. Vas­úton: Nyugat-Nógrádban igazán nem kap jelentőséget, pedig hasznos lenne. A Hat- van-Losonc vasútvonal pedig évtizedek óta azonos menetidővel szállítja az utaso­kat Megkockáztatom, hogy a menetidő nem változott az 1890-es évek óta... Pedig nagyon nagy szükség lenne egy óránként Budapestre és Budapestről, 70 perces me­netidővel futó kényelmes, tiszta és gyors vonatra, a megye ezen völgyében. Ez jobb a lakosnak, az üzletembernek, az ipar­nak! Ráadásul a teherforgalmat is át lehet­ne terelni a vasútra. Tudvalevő, hogy a Besztercebánya-Zólyom-Losonc terület­nek a ferihegyi repülőtér közelebb van km-ben, mint Pozsony vagy Kassa. Légi közlekedés: Sajnos ez most nincs. Pedig amellett, hogy a gazdaságot segí­tené, legjobban az idegenforgalmat szol­gálná. Tudom ezzel a területtel elfogult vagyok - nekem is van jogosítványom gyroplanes gépre. Ki kell alakítani a 21- es út térségében egy vasúti - légi - köz­úti logisztikai központot, kis és közepes repülőgépek fogadására. Természetesen itt és a közelben meg kell valósítani az idegenforgalmi repülés feltételeit, amely sétarepülés, üzleti repülés területén hoz­hat a megyének előrelépést, fejlődést. Vízi közlekedés: nálunk nem meghatá­rozó közlekedési forma. 2. Humánerőforrás háttér. Szerintem ezen á területen van a legnagyobb hiá­nyosságunk, elmaradásunk. Ráadásul itt a legidőigényesebb a felzárkózás. Ha a szülőknek meg tudjuk mutatni a szakma biztos jövőképét és a szakmából való megélhetés biztonságát, szívesen fogják a gyermeket szakmunkás tanulónak ad­ni. Ha ma a szakmával rendelkező em­bereknek értékteremtő és biztonságos munkahelyet tudunk adni, szívesen fog­nak vállalkozni. Meg kell találni a szak­ma nélküli embereknek is azt a mun­kát, tevékenységet, feladatot, ahol ők ér­tékesnek érzik magukat és munkájukat 3. A térség megítélése: nem új, hogy a térséget vagy annak egyes területeit ne­gatív minősítéssel látják el országosan Nem szabad engedni ezeket a vélemé­nyeket terjedni az országban. Nekünk ma azért kell tenni, hogy ezek a monda­tok jellemezzék igazán a megyét és an­nak településeit: „Varázslatos Nógrád”, „Nógrád Vár Rád”, „Alsópetény a Cser­hát Svájca”. Összességében látszik, hogy me­gyénk - egy-két térséget kivéve -, nem felel meg a befektetési hármas követel­ményének. Ez nem jó! De még nem vég­leges a baj! Itt a lehetőségünk, a felada­tunk, hogy nagyon rövid időn belül meg­oldjuk ezeket és a hátrányból előnyre tegyünk szert. Ehhez elengedhetetlen a „Társulj és fogj össze Palóc!” gondolat elfogadása. Amiket a fentiekben leírtam, megfo­galmaztam és megítéltem, azt mind a sa­ját tapasztalataimra alapozva tettem. Csak olyat írtam le, amire magamnak is megvannak a megoldási módszereim. A természet, a föld kialakítja a maga rendszereit, sokszor tanulhatunk belő­le. Például tudja a kedves olvasó, hogy a vadludak miért repülnek „V” alak­ban? Ebben az alakzatban a madarak 71 százalékkal hosszabb utat képesek repülni, mint egyedül, a légellenállás kedvező kihasználása miatt. Ha az első elfárad, hátrarepül és a következő veszi át a helyét. A hátsók mindvégig hangos gágogással bátorítják az elsőket na­gyobb sebességre. Ha egy lúd megbe­tegszik, két másik társa lemarad vele, amíg felerősödik és hárman csatlakoz­nak a következő csapathoz. Azt gondo­lom, van mit tanulni a vadludaktól! Azonban amíg ez a gondolatiság alap­tétel lesz a fejünkben, addig is „TÁR­SULJ és FOGJ ÖSSZE PALÓC!” Gazsi Ferenc (A szerző az 1995-ben alapított GF- PRIMUS Mérnökiroda cégtulajdonosa, az 1999-ben alakult VOSZ Nógrád megyei szervezetének elnöke)

Next

/
Oldalképek
Tartalom