Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-05 / 30. szám
2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Nógrád az egyik legkisebb területű megye. Ha viszont értékességét vizsgáljuk, akkor ez már nem igaz. A teljes területhez viszonyítva itt van arányaiban a legnagyobb erdős terület, itt van a legtöbb vár, itt van a legtöbb irodalmi emlék. Itt volt a gazdaságban a legtöbbször megújulás, talpra állás, eredmény az elmúlt 150 évben. Ha megvizsgáljuk, hogy ez minek volt köszönhető, akkor minden esetben döntő és meghatározó tényező volt: az összefogás! Minden nehéz helyzet megoldására ez az egyik legfontosabb követelmény. A kormány kialakíthat törvényeket, szabályokat. A piac tervezheti úgy, hogy ide akar jönni. A pénz gondolhatja azt, hogy itt tud sokasodni. Nekünk itt összefogva van feladatunk. Mi itt a megyében készüljünk fel együtt a fogadásukra! Mindenki a maga szakterületén tegye meg a maximumot. Egy célért gondolkodjunk, cselekedjünk. Mert egy biztos: csak egymás szakmai tiszteletével és összefogásával javítható a megye gazdasági, társadalmi, szociális ereje, vonzereje! Ezért mondom és hirdetem a címben jelzett törekvést. Társulj és fogj össze palóc! Avagy: hogyan teremtsünk új munkahelyeket Nógrád megyében Én az életemben mindig csapatjátékos voltam. Ezért aki csatlakozni kíván a saját szellemi, szakmai és emberi tenni akarásával a célok megvalósításához, azokkal szívesen dolgozom egy csapatban. Amikor létrejön a társulás és összefogunk egy közös - az előrejutást, a fel- emelkedést mutató - cél érdekében, akkor mi is legyen az? Nógrád megye gazdasági, társadalmi, szociális megerősödésének három oszlopát képzelem el: 1. az idegenforgalom; 2. a termelés; 3. a logisztika Az idegenforgalom kapcsán tudom sokan felszisszennek, hogy 90 éve mondjuk ezt a témát. Tudom, mégse történt jelentős javulás, fellendülés. De higgyük el, ez csak akkor fog bekövetkezni, ha mindenki a megyében megteszi azt, amit neki kell. Olyan ez, mint egy kirakós, amely sok-sok kis darabból áll - önállóan egyik sem szép, de hasznos -, összességében egy nagyszerű kép. Kell az a megbízható és becsületes személy vagy grémium, amely ezt a képet összerakja. Igen, az idegenforgalom a legsokoldalúbb, a legtöbb szereplős iparág Milyen pontosan fogalmazza meg ezt Széchenyi István: „Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, a szappanfőző, a cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa.” Az én olvasatomban: a megye, a település sorsa. Ezzel azt mondom, hogy Nógrád megye az idegenforgalomban az adottságok birodalma és-a lehetőségek Kánaánja. Gyönyörű erdők, csodálatos völgyek, kastélyok, várak, tavak várják azt, hogy jöjjenek az emberek és gyönyörködjenek bennük. Első szabálynak kell tekinteni, hogy ezeket a gyöngyszemeket sosem szabad egymással versenyeztetni, egyiket a másik kárára leértékelni. Ezt pedig igazán úgy tudjuk elérni, ha a megye lakói ellátogatnak Nógrád műiden pontjára és ott jól érzik magukat A rétságiak jöjjenek el a Salgó - Somoskő - Medves fennsíkra, a bátonyiak ismerjék meg Alsópetényt, a Cserhát kis „Svájcát”, a berceliek másszák meg a megye egyik legmagasabb hegycsúcsát, a Pásztó felett lévő Muzslát, a szécsényiek menjenek el Mohorára, a Tolnay Klári emlékmúzeumba, a hollókőiek jöjjenek el Salgótarjánba, a Bányamúzeumba. Ez azért fontos, mert ahol mi jól érezzük magunkat, ott az idelátogató vendég is jól fogja magát érezni. Nem egyszerű és nem könnyű a feladat, de szerintem hat év múlva már nagyon jó eredményeket hozhat. Tudják: minden ezer mérfőldes út is az első lépéssel kezdődik. Mik is legyenek az első lépések? A legfontosabb, higgyük el, hogy megvalósítható. Tegyük tisztává településeinket, erdeinket. Legyen minden épület, tér, út és közút a „mi tulajdonunk”, vigyázzuk, óvjuk, ha kell védjük. Megyén belüli kirándulásaink alkalmával, ha tapasztalunk hiányosságokat, azt mondjuk el a település polgármesterének. Legyünk büszkék megyénkre, ezt hirdessük is amerre járunk. Hívjuk el rokonainkat, barátainkat megyénkbe. Látják, amiket eddig felsoroltam, tőlünk „Palóc Emberektől” egy fillért sem igényel, csak emberséget, emberiességet és a másik ember tiszteletét. Legfontosabb a magunk étékeinek felértékelése, hinni kell a saját értékeinkben. A második lépésben vannak a pénzzel működtethető tevékenységek. Alakítsuk ki a megfelelő szálláshelyeket. Szerintem ez 20 százalékban csillagos szálláshely, 80 százalékban a falusi turizmus által, a családi házakban kialakított palóc szoba legyen. Ennek feltételrendszerét, minősítését, ellenőrizhetőségét, képzését még ebben az évben meg kell indítani. Az erdőkben, turista utakon, ki kell alakítani a rajtuk, akkor szívesen láttam volna el minősítő csillagokkal, és az egy-két csillagosoknak el kellene menni a négy-öt csillagosokhoz tanulni. Egy rendezvényt - amely szabadbelépős - minősíti a szerve- zettsékulturált túrázás infrastrukturális feltételeit. Megfelelő útbaigazító táblarendszer, esőbeálló, illemhely, veszélyt jelentő területek elzárása, ezekre lenné szükség. Ehhez a megye vállalkozóinak munkáját igénybe kell venni. A turizmus megindításának és megindulásának döntő alapja a konferencia turizmus, a vallási turizmus és a rendezvény turizmus. Ezek rövid időre (egy, vagy két napra hozzák ide az „idegent”), de ha ekkor igényes, színvonalas kiszolgálást kap és a marketinggel felkeltjük érdeklődését, többször, több napra fog visszajönni hozzánk. Saját tapasztalatom alapján mondhatom, hogy a szervezésemben 1996 és 2002 között hétszer megtartott Palócország Kiállítás óriási nevet, hírnevet és ismertséget hozott az országban Nógrádnak. Az 1997-ben megtartott Európa Nap, az akkori 15 uniós tagország minden nagykövetségével megismertette Salgótarjánt, Nógrád megyét Ma másra van igény: minőségi, színvonalas és igényes konferenciák rendezésére. A vallási turizmusnak egyre jobban felértékelődik a jelentősége. Ebben a rohanó, száguldó, embert próbáló világban nagyon nagy szükség van a hitre. Nagyon kell az embernek akkor, ha vált az életben, ha újra kezd valamit, hogy legyen az a személy, az a tárgy, az a cselekedet, amiben ő hisz és az segíti őt. A rendezvényturizmus területén vagyunk a legelöl. Az alma-, a laska-, a ha- luska-, a tócsni-, a Bányarém-fesztiválok, vagy a balassagyarmati Anna napi programok - s még sorolhatnám - nagyon fontosak. Azonban amikor részt vettem ge, a tisztasága, a minőségi program, de legfontosabb mérő, az azon résztvevő érdeklődők, a közönség száma, összetétele. Ezeknél a rendezvényeknél ne csak az a cél legyen, hogy akkor és ott jó legyen a hangulat, hanem olyan legyen a rendezvény, hogy az azon résztvevőnek kedve legyen a családjukkal, a barátaikkal visszatérni egyszer, kétszer, ötször erre a helyre. A gazdaság, a termelés alaptényező egy település, egy kistérség, egy megye pénzügyi helyzetének megalapozásában. Ez ma nem egyszerű és nem köny- nyű feladat. Itt is első és legfontosabb teendő, hogy amit lehet - és amire van vállalkozó és kapacitás -, azt a munkát itt a megyében dolgozó vállalkozóval kell elvégeztetni. Nekem elvem: nem azért kell a helyi vállalkozóval elvégeztetni a munkát, mert ő Nógrád megyei, hanem azért mert ő itt lakik! Bármilyen munka, a TV javítás, a házépítés, a víztisztító beépítése, a gyárépítés, az iskolaépítés, az útépítés, a városközpont felújítás, sosem akkor ér véget, amikor átadják a „művet”, felavatják az objektumot. A munkavégzés igazi próbája a következő egy hónap, egy év, tíz év, amikor előjönnek azok a garanciális hibák, amelyek addig nem voltak láthatók. Ha idegen a kivitelező, akkor már nem is létezik. De ha itt lakik a megyében, akkor visszakereshető, számon kérhető. Egy saját elvet had osszak meg az olvasóval: 1990-1995-ig egy osztrák cégnél dolgoztam, minden második hét keddjén Bécs- ben volt az egyeztető megbeszélés. Minden alkalommal hoztam bajor rozskenyeret Viszont minden lakás, autó, camping dolgot itt a megyében vettem meg. Nem kívántam a garancia miatt máshová utazgatni. A befektetők döntésekor a kiválasztásnak van egy hármas szabálya: megközelíthetőség; humánerőforrás háttér; a térség országos megítélése 1. Megközelíthetősége (úton, vasúton, levegőben, vízen) a területnek. Úton: a 2/A-s Nyugat- Nógrádot jól segítette (Rétsági Ipari Park), de a 21-es út alacsony színvonala elrettenti a befektetni kívánókat Még azt sem mondhatjuk, hogy jobb lesz, ha meg lesz a 2x2 sáv, mert az eddig megépített új útszakaszokon is sok a kátyú, nem folyik le a víz és egyébként is veszélyes az autóra (tessék elmenni Losonctól Kassáig az elmúlt négy évben épült úton és megbizonyosodhat róla, hogy lehet jól és megfelelően is utat építem, pedig csak 30 küométerre vannak). Nem beszélve a 21- es és a 2-es utat összekötő útvonalon fekvő településekről. Itt van mindjárt Szécsény, amelynek megközelítése Budapestről annyi időt vesz igénybe, mint a Budapest-Bécs közti közúti menetidő. így a város logisztikailag nagyon nehéz helyzetben van. Azonban a megyén belüli közlekedés sem felel meg a gazdaságfejlesztés követelményeinek. Salgótarján Balassagyarmat távolsága 43 km és szabályosan közlekedve 78 perc a menetidő. Vasúton: Nyugat-Nógrádban igazán nem kap jelentőséget, pedig hasznos lenne. A Hat- van-Losonc vasútvonal pedig évtizedek óta azonos menetidővel szállítja az utasokat Megkockáztatom, hogy a menetidő nem változott az 1890-es évek óta... Pedig nagyon nagy szükség lenne egy óránként Budapestre és Budapestről, 70 perces menetidővel futó kényelmes, tiszta és gyors vonatra, a megye ezen völgyében. Ez jobb a lakosnak, az üzletembernek, az iparnak! Ráadásul a teherforgalmat is át lehetne terelni a vasútra. Tudvalevő, hogy a Besztercebánya-Zólyom-Losonc területnek a ferihegyi repülőtér közelebb van km-ben, mint Pozsony vagy Kassa. Légi közlekedés: Sajnos ez most nincs. Pedig amellett, hogy a gazdaságot segítené, legjobban az idegenforgalmat szolgálná. Tudom ezzel a területtel elfogult vagyok - nekem is van jogosítványom gyroplanes gépre. Ki kell alakítani a 21- es út térségében egy vasúti - légi - közúti logisztikai központot, kis és közepes repülőgépek fogadására. Természetesen itt és a közelben meg kell valósítani az idegenforgalmi repülés feltételeit, amely sétarepülés, üzleti repülés területén hozhat a megyének előrelépést, fejlődést. Vízi közlekedés: nálunk nem meghatározó közlekedési forma. 2. Humánerőforrás háttér. Szerintem ezen á területen van a legnagyobb hiányosságunk, elmaradásunk. Ráadásul itt a legidőigényesebb a felzárkózás. Ha a szülőknek meg tudjuk mutatni a szakma biztos jövőképét és a szakmából való megélhetés biztonságát, szívesen fogják a gyermeket szakmunkás tanulónak adni. Ha ma a szakmával rendelkező embereknek értékteremtő és biztonságos munkahelyet tudunk adni, szívesen fognak vállalkozni. Meg kell találni a szakma nélküli embereknek is azt a munkát, tevékenységet, feladatot, ahol ők értékesnek érzik magukat és munkájukat 3. A térség megítélése: nem új, hogy a térséget vagy annak egyes területeit negatív minősítéssel látják el országosan Nem szabad engedni ezeket a véleményeket terjedni az országban. Nekünk ma azért kell tenni, hogy ezek a mondatok jellemezzék igazán a megyét és annak településeit: „Varázslatos Nógrád”, „Nógrád Vár Rád”, „Alsópetény a Cserhát Svájca”. Összességében látszik, hogy megyénk - egy-két térséget kivéve -, nem felel meg a befektetési hármas követelményének. Ez nem jó! De még nem végleges a baj! Itt a lehetőségünk, a feladatunk, hogy nagyon rövid időn belül megoldjuk ezeket és a hátrányból előnyre tegyünk szert. Ehhez elengedhetetlen a „Társulj és fogj össze Palóc!” gondolat elfogadása. Amiket a fentiekben leírtam, megfogalmaztam és megítéltem, azt mind a saját tapasztalataimra alapozva tettem. Csak olyat írtam le, amire magamnak is megvannak a megoldási módszereim. A természet, a föld kialakítja a maga rendszereit, sokszor tanulhatunk belőle. Például tudja a kedves olvasó, hogy a vadludak miért repülnek „V” alakban? Ebben az alakzatban a madarak 71 százalékkal hosszabb utat képesek repülni, mint egyedül, a légellenállás kedvező kihasználása miatt. Ha az első elfárad, hátrarepül és a következő veszi át a helyét. A hátsók mindvégig hangos gágogással bátorítják az elsőket nagyobb sebességre. Ha egy lúd megbetegszik, két másik társa lemarad vele, amíg felerősödik és hárman csatlakoznak a következő csapathoz. Azt gondolom, van mit tanulni a vadludaktól! Azonban amíg ez a gondolatiság alaptétel lesz a fejünkben, addig is „TÁRSULJ és FOGJ ÖSSZE PALÓC!” Gazsi Ferenc (A szerző az 1995-ben alapított GF- PRIMUS Mérnökiroda cégtulajdonosa, az 1999-ben alakult VOSZ Nógrád megyei szervezetének elnöke)
