Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-23 / 45. szám
2011. FEBRUÁR 23., SZERDA 3 NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Diosjenohoz kotodo alkotók közös kiállítása Civil találkozó Salgótarján, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal vezetősége találkozót szervez tagjai és a salgótarjáni közgyűlés tagjai között február 24-én 15 órakor a Környezetvédők Házában (Salgótarján, Rákóczi út 11.). A beszélgetés célja, hogy a kerekasztal megismerje a képviselők elképzeléseit, terveit a civil szervezetekkel való együttműködésről, a közös munka lehetőségeiről választókörzetükben. A kerékasztal tagsága a közgyűlés tagjait tájékoztatja arról a munkáról, amit a civil szervezetek erősödése és képviselete érdekében végeznek. Tervek kátyúzásra Cered. A belterületi utak közül a Vörösmarty, az Arany és a Rózsafa utak kátyúzása lenne a legsürgetőbb a településen, az önkormányzat ez évi terveiben szerepel is ezeknek a javítása. Fontos lenne ugyanakkor ehhez a külső forrás, mivel csupán önerőből kérdéses, hogy meg tudják valósítani. Tilos a dohányzás közterületen Balassagyarmat Rendeletben tiltotta meg a játszótereken történő dohányzást az önkormányzat. Tilos a dohányzás a közterületeken lévő játszótereken, valamint az olyan, mindenki számára nyitott intézmények területén és közelében, mint például az iskolai sportpályák. Nem lehet rágyújtani a Civitas Fortissima téren sem, a rendeletnek ez a pontja azonban csak később lép hatályba, mivel a városközponti rekonstrukció és azon belül a tér kiépítése még folyamatban van. A közterületek rendje, tisztasága és a fiatalok egészségének megőrzése érdekében hozták meg az új szabályt, s aki azt megszegi, 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal, illetve 30 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható. Véradások Ludánybalászi/Nógrádmegyer. Február 23-án szerdán 13-tól 15 óráig a ludányhalászi szociális otthonban, 24-én csütörtökön 14-től 17 óráig a nógrád- megyeri polgármesteri hivatalban adhatnak vért a donorok. Szentgyörgyi István színművész hét évtizedes munkásságából hatvan évet a Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán töltött. Szülőfalujával azonban élete végéig mindig kapcsolatban állott. így fogalmazott az 1923 nyarán Kolozsvárott megjelent Emlékeim című könyvében: „Nem mondok nagyot, mikor azt mondom, hogy kerek szép Magyarországon nincs olyan falu, mint az én szülőföldem, Diós-Jenő” A nevét viselő színművészeti egyetem ma is az általa kijelölt úton bocsátja szárnyára az erdélyi színjátszás kiválóságait. Díósjenőn évtizedeken keresztül a művelődési ház gondozta emlékét, majd ennek megszűntével az általános iskola vette át a stafétabotot. Születésnapján immár másodízben rendezte meg az oktatási intézmény a Szentgyörgyi Napok eseménysorozatát, melynek nyitó ünnepségéül szolgált a címben szereplő kiállítás. Már a meghívó sejtetni engedte, hogy valami rendkívüli élményre számíthat a látogató, hiszen tizennyolc alkotót mutatott be a tárlat. Egy részük ide született, többen itt ragadtak, de a fiatalok egy része „saját nevelés”, hiszen ezen iskolának voltak a növendékei, s abból az alkotóműhelyből indultak el, mely Dovák B. József művésztanár nevéhez köthető. Festők, fafaragók, fotóművészek, tűzzománc készítők mutatták be néhány alkotásukat, de megcsodálhattunk kiváló szobrokat, ötvös, üvegműves, csuhéfonó és bőrös munkákat is. A hátát a Börzsönynek támasztó falu látványa már az első megpillantásakor megfogja az embert. Míg az itt élők gyakorta fel sem mérik, azt a szépséget, amit a hegység nyújt, az ide érkezőket megbabonázzák varázslatos tájai. Sok tehetséges ember élt, s él a falunkban. Ennek igazolása nem csupán Várady Róbert Munkácsy-díja, Németh Árpád Hincz-díja, s hogy az itt letelepedő Manajló Iván volt az, ki megalapította a Kárpátaljai Profesz- szionális Művészek Társulatát. Legalább annyira bizonyítja a tehetséget ez a sokszínű tárlat. Létrejöttéhez gratulálni kell a kezdeményező iskolának és a tárlatrendező, a bemutatót megszervező művésztanárnak. A hagyományteremtő kiállítást Végh József nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy nem csupán a képzőművészet terén ily gazdag a nyugat-nógrádi falu „kínálata”, hiszen kiváló toliforgatók, zenészek, előadók sora hasonlóan gazdag programok megszervezésére nyújthat lehetőséget. Hogy mi a titka annak, hogy mindez a gazdagság egyetlen településhez kötődik? Talán Marcus Aureliusnak a gondolataiban találhatjuk meg a választ- „Ha a körülmények arra kényszerítenének, hogy lelked nyugalma felkavarodjék, gyorsan húzódj vissza önmagadba, s a szükséges mértéken túl ne jöjj ki sodrodból. Ha gyakran menekülsz a lelki harmóniához, előbb-utóbb teljesen megszerzed magadnak. ” A falu csöndje, a Börzsöny csodája kínálja fel számukra ezt a harmóniát. Még az is meglehet, hogy Marcus Aurelius itt, a diósjenői tónál fogalmazta meg ezeket a sorokat. A filozófus császár ugyanis 173-ban itt csatázott a Börzsönyből támadó kvádok és markomannok ellen, s a csata szüneteiben írta emlékezéseit, gondolatait a békéről. v.j. Remény Én mindiga legrosszabból indulok ki és reménykedem, mert úgy gondolom, hogy akkor nem érhet csalódás. Többen nem értik a negatív hozzáállásomat viszont engem már annyi kisebb trauma ért, hogy úgy érzem: így a jó. Sokszor és sok ember helyzetébe néha beleélem magam és utána áldom a sorsot, hogy van szerető családom, tündéri gyermekem, meleg szobába mehetek haza, ehetek, ihatok és van „puha ” ágyam, ahol nyugodtan hajthatom álomra a fejem. A minap belegondoltam, hogy mi lenne, ha az én gyermekem is a be zárásra ítélt intézmények valamelyikébe járna. Vajon én mit tennék, mint szülő? Először biztosan sírva fakadnék és ahogy ismerem magam, hetekig őriődnék már csak a felvetésen is. Vadul keresném a lehetőségeket, hogy megmentsem az intézményt, ugyanis felettébb mgaszko- dó típus vagyok Én még mosogató- szerből és öblítőből is mindig ugyan- aztveszem, ha pedig pizzát rendelek csak a „hawaii” lehet az. Egy-két napos kirándulások alkalmával annyi- ra a szívemhez tud nőni a környék, hogy könnyezem ha haza kell menni A kislányom ugyanilyen. Ő leginkább a játékaihoz ragaszkodik - „Kismackóhoz” és a nagy „Bru- mihoz”. Már most nevet ad a tárgya- inak mint ahogy én még most is, 30- on túl Viszont így sokkal nehezebb az elválás, ha esetleg arra kerül a sor. Vagyis a nevesített tárgyaktól sa kan nehezebben válunk ei így van ez az intézményekkel is, pláne azokkal, amiket szeretünk, ahova jó járni, ahol kedvesek az emberek és ahol leginkább csak pozitív hatás ér(t). Az más, ha év végén eljön a ballagás. Azt nem a kényszer szüli, hanem az ÉLET. Éppen ezért értem meg az intézménybezárások ellen tüntető tömeget is. Viszont van egy olyan hely, ami már egyszer „megmenekült”. Akkor a reményből valóság lett Akkor és ott, sok ember idegeit őrölte fel a reménnyel teü várakozás, aminek a végére már belefámdtak a bizonytalanságba Ha az én idegeimmel játszanának biztosan nem tudnám visszafogni magam. Még akkor sem, ha tudnám, hogy semmi értelme. Viszont ne feledjék: a remény hal meg utoljára Addig pedig amíg nincsenekkonkrétumokmindigvan remény! Feltört pincék: négyen rendőrkézen Bátonyterenye. Betöréses lopás miatt folytat büntetőeljárást négy bátonyterenyei személy ellen a városi rendőrkapitányság. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a 16, 20, 22 és 23 éves fiatalok tavaly december végén, majd 2011. január és február közepén helyi társasházak alagsorában eltávolították a tárolóhelyiségek ablakát védő rácsot, vagy dróthálót így, az ablakon át jutottak be a pincékbe, ahonnan kábeleket, fémtárgyakat, gázkazánt, csaptelepet, kerti szerszámokat, elektromos berendezéseket és más értékeket tulajdonítottak el, mintegy százhetvenezer forint értékben. A zsákmányolt színesfémet egy általuk ismert, 38 esztendős bátonyterenyei felvásárlónak adták el. A nyomozás során végzett széles körű adatgyűjtés alapján a bátonyterenyei rendőrök beazonosították és elfogták a négy személyt, akiket lopás miatt gyanúsítottként hallgattak ki. Egyiküket - mivel vele szemben más hatóságon is büntetőeljárás van folyamatban - őrizetbe vették. A felvásárlót orgazdaság miatt gyanúsítottként hallgatták ki. „1)1" AUTÓVAL JÁRJÁK A FALUT Sóshartyán. A településen jelenleg 36 fővel működik a Sóshartyáni Polgárőrség Bűnmegelőzési és Rendvédelmi Egyesülete. A szervezet a közelmúltban a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetségnek köszönhetően egy szolgálati autóval lett gazdagabb. Az autót Vass Miklós (képünkön jobbról az első) a szövetség elnöke adta át Simon Tamásnak (képünkön középen), a helyi szervezet vezetőjének és Tóth Gabriellának a község polgármesterének. Újszerű parkolás, régi tarifákkal Salgótarján. Február 1-től a Salgótarjáni Csarnok- és Piacigazgatóság zárt parkolója új rend szerint működik, az üzemeltető automata sorompós beléptető rendszert alkalmaz a biztonságos és korszerű parkolás, valamint a díjak egységes megfizetése érdekében. A rendszer négy fő eleme: a fizető-jegykiadó oszlop és sorompó a bejáratnál, automata sorompó a kijáratnál, valamint fizető automata a piacudvaron. Az eszközök közös jellemzője, hogy könnyen kezelhetőek, ami különösen a fizető automaták esetében fontos. A bizonytalan érkezők részére arra is lehetőséget biztosít a bejárati fizetőjegykiadó oszlop, hogy kapcsolatba lépjenek a személyzettel, és segítségüket kérjék. A parkolási díjak (50 Ft/óra) az elmúlt évekhez képest nem változnak, kisebb árváltozás csak a parkolási bérleteknél várható. Régiónk más nagyvárosaiban üzemelő piacokon a Salgótarjáninál jóval magasabbak a díjak. A vásárcsarnok autós főbejáratának kétirányú forgalma megszűnik, a továbbiakban ezen a ponton csak bemenni lehet, a kijárat helye a Bartók Béla úti (kereskedelmi iskola melletti) alsó kapu. A mozgáskorlátozottak az új rend szerint egy órát parkolhatnak Ingyen. Számukra az udvarban n csarnokhoz közel lettek kijelölve mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyek, hogy a nehezen mozgó vevők is könnyen, akadálymentesen megközelíthessék kedvenc hentesüket vagy zöldségesüket. A zord tél lassan véget ér, a jövő héttől már a tavasz ízeivel: friss salátával, hónapos retekkel, újhagymával várják kedves vásárlóikat a kereskedők és a termelők a salgótarjáni piacon!
