Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-18 / 41. szám
2 2011. FEBRUÁR 18., PÉNTEK KÖZÉP- ÉS KELET-NÓGRÁD „Nincs szó iskolabezárásáról" Elfogadták a költségvetést Nehéz nap virradt tegnap a városvezetőkre és a képviselőkre, a közgyűlés maratoni hosszúságúra „sikerült” (Folytatás az 1. oldalról) A közel kétmilliárd forintos fejlesztés része a bányamúzeum kiemelt attrakcióhoz illeszkedő kialakítása. A képviselők közt a javaslattal kapcsolatban parázs vita alakult ki, végül kilenc igen szavazattal elfogadták. A közgyűlés elfogadta a költségvetést is, amelyből kiderül, hogy Nógrád Megye Önkormányzata a 2011-ben várhatóan több mint 11 milliárd forint „bevétellel” gazdálkodik, mozgásterét alapvetően az állami támogatás és átengedett Szja bevétel összege határozza majd meg. Összességében megállapítható, hogy a 2011. évi feladatellátáshoz kapcsolódó pénzügyi kereteknél a korábbi évekhez viszonyítva pozitív előrelépés nem történt, a kedvezőtlen tendencia folytatódik. Az elmúlt években történt, többszáz millió forintos központi támogatás elvonás - a kiadások csökkentésére tettszámtaSafeétMjáR. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben „Értékeink Nógrád megyében” címmel Tar község mutatkozik be. A rendezvény megnyitója február 22- én fél öttől lesz a Bóna Kovács Károly Galériában, ahol Becsó Zsolt a megyei közgyűlés elnöke valamint Molnár Éva, az intézmény igazgatója köszönti a kiállítókat és a vendégeket Tar községet Román István, a település polgármestere mutatja majd be és ajánlja az érdeklőlan intézkedés ellenére is - jelentős mértékű adósságspirál kialakulásához vezetett. Legérzékenyebben az önkormányzatot a két éve megszüntetett fix összegű átengedett Szja bevétel elvonása érintette, de az illetékbevételek - 2008-hoz képest 700 millió forintos éves szintű - kiesése is hozzájárult a likviditási gondok elmélyüléséhez. A kieső források a mindennapi működtetést veszélyeztetik és rontják az önkormányzat hitelképességi pozícióját. A költségtakarékosság ellenére a 2009-es évet 555 millió forintot meghaladó, a 2010-es évet pedig már 1,2 milliárd forintot megközelítő folyószámla hitellel zárták, így a 2011 évi költségvetés összeállítása eleve 1,2 milliárdot közelítő kötelezettséggel indul. A közgyűlés elnöke ezért javaslatot tett 300 millió forint zárolására is, amit később el is fogadtak. Legkorábban áprilisban vizsgálják majd meg, hogy ez feloldható-e. dők figyelmébe a tari alkotókat. Többek között Antal Gergelyt, Barta Györgyit, Nagy Ádámot és Sződi Katalint, akik kerámiáiból a galériában is szemezgethetnek. Fellegi Antal festményeiből és Tuba József kovácsoltvas termékeiből szintén ízelítőt kapnak majd a látogatók. A Kontyvirág Néptáncegyüttes és a nyugdíjas egyesület vegyeskara is fellép a programon, amelyen megkóstolhatják Kis István pékmester finomságait is. (Folytatás az 1. oldalról.) Fekete Zsolt (MSZP) képviselő rákérdezett egyebek mellett arra is, hogy mi indokolja a 200-ról 300 forintra történő óránkénti emelést, Dóm Ottó (MSZP) pedig a 2011 szeptemberétől megvásárolható bérlet felől érdeklődött. Szóba kerültek a szállítmányozók és azok is, akik a városban élnek és nap mint nap autóval közlekednek. Lőrincz Gyula szerint a „forgási sebesség” növelése érdekében vezetnék be a 300 forintos díjat, ugyanis a város zsúfolt és szankciók kellenek, amelyek a forgási sebességet növelik. Az sem mellékes, hogy város valameny- nyi pontját fizető automatákat fognak kihelyezni és még azoknak is fizetni kell a parkolásért, akik az adott fizetőövezetekben laknak, s a házuk mögött parkolnak. Egy kedvezményes, a városlakók számára megvásárolható bérlet ára 16 ezer forint lesz, viszont ezzel bárhova parkolhatnak majd. Az automaták kitelepítése körülbelül 150 millió forintba kerül majd. Kedvezményeket is ad a város, ugyanis ha valaki csak este és hétvégente akar például a háza mögött parkolni, annak majd nem kell fizetnie. Ercsényi Ferenc (MSZP-TVE) képviselő leginkább hatástanulmányokra volt kíváncsi és felvetette, hogy majd talán elmennek az emberek a hipermarketbe vásárolni, mert nem fog tetszeni nekik, hogy a belvárosban sokat kell fizetni. Volt, aki rákérdezett arra, hogy nem minősül-e jogsértésnek a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezőktől pénzt kérni a parkolásért, ha nem a számukra kijelölt helyre állnak. Eötvös Mihály alpolgármester közölte, hogy nem, ugyanis például Nyíregyházán is hozott már ilyen rendeletet az önkormányzat, amelyet az akkori közigazgatási hivatal nem utasított el. Az alpolgármester elmondta azt is, hogy jelenleg 54 mozgáskorlátozottaknak fenntartott hely van, de hamarosan 65 lesz. Többen is hozzászóltak még a témához, amellyel holnapi lapszámunkban részletesen foglalkozunk. A legtöbb kérdést felvető napirendi pontot végül 10 „igen” és öt „nem” mellett elfogadták. A költségvetés tárgyalása szintén szerepelt a napirendi pontok között. Több mint öt óra és rengeteg kérdés után névszerinti szavazással 10 „igen” valamint öt „nem” mellett fogadták el a 2011. évi költségvetést. A 15. - költségvetési - napirendi pont előtt Székyné dr. Sztrémi Melinda beszélt egyebek mellett arról, hogy 2010-re csökkent a helyi adó bevétel és ezzel számolnak 2011-ben is. A polgármester hisz benne, hogy megáll a folyamat és gazdasági felemelkedés kezdődik 2012- ben, amely majd Salgótarján vonatkozásában is érezteti hatását. Székyné beszélt az elmúlt évek kiadásainak csökkentéséről és a felelősségteljes gazdálkodásról is. Megemlítette a kötelező és a vállalt feladatokat, amely utóbbiba tartozik például a sport és a kultúra. Székyné szerint nem tartható tovább, hogy a gyermekvállalás megélhetési forrás legyen és az sem, hogy az emberek segélyből éljenek. A polgármester beszélt a SKÁID tagiskoláiról, a létszám- csökkenésekről, amely az óvodahálózatot is érintik. Székyné szerint jelenleg 150 üres óvodai és több mint 1000 üres általános iskolai hely van. Számítások szerint a 2016-17-es tanévre 331 fővel még kevesebb gyermek lesz majd az alapfokú oktatásban. A polgármester elmondta, hogy voltak előzetes egyeztetések a tagintézmény-vezetőkkel, így ők időben tudtak arról, hogy két iskola és az egy óvoda épületének kivonása megtörténik a rendszerből.- Salgótarjánban nincs szó iskolabezárásról, ilyet nem találnak a költségvetés tervezetében- fogalmazott a polgármester, aki a továbbiakban cáfolta a kivont épületek eladását, ugyanis szerinte nem szabad értékesíteni az ingatlanokat. A Napsugár Tagóvoda iránt már orvosok is érdeklődtek, akik bérbe vennék. A másik két épület kihasználására pedig ötleteket várnak. Dóra Ottó arra volt kíváncsi, hogy mennyit takarít meg a város az ingatlanok kivonásával? A választ dr. Romhányi Katalin a Népjóléti Iroda vezetője adta meg. Ezek szerint 2011-ben összesen 30 milliót, 2012-ben pedig 80 milliót takaríthat meg az önkormányzat a három épület kivonásával. Több kérdés is felvetődött a költségvetéssel kapcsolatban, így az is, hogy miért kap körülbelül 35 millióval több támogatást idén a József Attila Művelődési és Konferencia-központ. A polgármesteri keret 20 millióról 30-ra emelését szintén nem tartották indokoltnak az ellenzéki képviselők, akik közül Dóra Ottó felvetette, hogy ne kezdjék el építeni a kerékpárutat, ne adjanak többet a JAMKK-nak és ne legyen több a polgármesteri keret A politikus szerint így „megmenekülhet” például a II. Rákóczi Ferenc Tagiskola, aminek szimpatizánsai feliratokkal tiltakoztak a közgyűlésen is az iskola épületének intézményi kivonása ellen. Számtalan érv és ellenérv után ismét a tények kerültek elő, amelyek szerint több mint 1,2 milliárdot fordít az önkormányzat szociális ellátásra. Többször elhangzott a közgyűlésen, hogy az emberek „szegények”. Dóra Ottó szerint az mégsem megoldás, hogy évek óta a közoktatási ágazatnak kell elszenvednie a megszorításokat. Ráadásul 2008 óta nincs egyeztetés a városi frakciók között, így ők szinte mindent utólag tudnak meg. A politikus szerint el kellene felejteni a „Tó-strandon épülő 12 milliárdos nemtommit” és szeretnének már végre arra is választ kapni, hogy mi van a nagy múltú öblösüveggyárral. Szabó Ferenc (Fidesz), a Vásártér képviselője beszélt a II. Rákóczi Ferenc Tagiskolát érintő helyzetről és arról az ésszerű koncepcióról, amely épületeket von ki a rendszerből. Szerinte is szükség van erre, mert nem engedhet meg még több adósságot magának a város. Fenyvesi Gábor alpolgármester mindenkit emlékeztetett az 1994-2006 közötti időszakra, amikor is nemcsak iskolák és óvodák zártak be, de értékes épületek is eladásra kerültek. A politikus emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy van, amelyik most csak romhalmaz. Az ironikus „beszólásokkal” tarkított, leginkább a múltat idéző, felelősöket kereső és egymásra mutogató februári közgyűlés utolsó mozzanataként megszavazták a költségvetést, és vele együtt - ahogy a polgármester mondta - nem az iskolák és óvodák bezárását, hanem csak az épületek kivonását is az intézményhálózatból. Nincs könnyű helyzetben a megye, tudják ezt a szakértők és a képviselők is Bemutatkozik Tar A fenntartható fejlődés és a környezetügy (Folytatás az 1. oldalról) Az első választ dr. LénártLászló, a Miskolci Egyetem docense próbálta megadni, amikor a karsztvizeink állapotával foglalkozó előadását megtartotta. Prezentációjából kitűnt, hogy az egyébként árvizeket okozó esőzések jótékony hatásaként feltöltődtek a karszt források, amelyek hazánk egyik legnagyobb kincsét képezik: az iható vizet Csupán a Bükkben 40-42 millió m3 karsztvíz található, amelyből mindössze 60-62 ezer m3-t aknázunk ki. A bükki források kétharmadát a MIVIZ termeli ki, a fennmaradó egyharmadon osztozik az ÉRV Zrt., a Heves megyei Vízmű és ebből táplálkoznak a térség híres termál strandjai is. Mindez egyúttal karsztvizeink védelmének fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Legalább üyen fontos kérdés a levegő védelme - ezt már Tóth Róbert, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője mutatta be egy örvendetesen javuló állapotsoron keresztül. Különösen sokat javult a levegő kéndioxid koncentrációja az elmúlt 30 évben, de kedvező hatást váltott ki az ólmozatlan üzemanyagok bevezetése is. Hazánk levegő tisztaságát 250 monitor állomás figyeli folyamatosan. Kedvezőtlenebb a kép a felszíni vizeink tekintetében - tette hozzá, hiszen legtöbb folyónk szennyezett, így a megyénket érintő Ipoly is. A térség legjobb vizével a Bodrog dicsekedhet A felszín alatt az Észak-Alfóldön található nagyobb szennyező forrás: az arzén és a nitrát. Budapest parti szűrésű kútjaiban viszont olyan jó a víz, hogy vetekszik a palackozott vizekkel. Végül a hulladékgazdálkodásról ejtett szót, amelynek irányelvei ugyan elkészültek, de bevezetése a közeljövő feladata lesz. A környezetvédelem területén igénybe vehető pályázati lehetőségekről is szólt előadásában Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke. Mint elmondta, az Űj Széchenyi Terv egyik kiemelt célja a zöldgazdaság fejlesztése, amelyhez erőforrásokat is társított a kiíró. Emellett a vállalkozói szektor egyik legnagyobb támaszáról, a többcélú Széchenyi A, konferencia záró részében kártyáról is szólt a gazdasági dr. Kiss Gábor, a nyitrai Szlovák szakember. Mezőgazdasági Egyetem kosi Tóth Róbert előadásában kiemelte a levegő védelmének fontosságát környezetvédelmi intézetének igazgatója mutatta be, milyen gyakorlati megoldások születtek a fenntartható energia termelésben, üzemanyag biztosításban. A salgótarjáni központtal karöltve pályáztak gyorsan növő fás szárú növények telepítésére, amelyek a biomassza erőművek fontos alapanyagai lehetnek, megmentve ezzel a természetes erdőinket. Az amerikai Utah állam egyik intézete pedig olajtartalmú alga bioreaktoros előállításán fáradozik, annak érdekében, hogy a termőföldet ne kelljen elvenni az élelmiszer termelés elől. Ma ugyancsak kömyezetügyi kérdéseket tárgyalnak a központban, ezúttal a Zagyva-folyó megmentése érdekében.
