Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-15 / 12. szám
4 2011. JANUÁR 15., SZOMBAT KULTÚRA Vers- és mesemondók a „Múzsa" színpadán Közkincs kerekasztal: e szépen hangzó, vonzó tartalmat feltételező kezdeményezés 2009 őszén született Pásztón és környékén. A városi művelődési központ koordinálásával pályázati támogatással létrejött szerveződés öt település - Csécse, Ecseg, Palotás, Pásztó és Szurdokpüspöki - kulturális szakembereinek, civil képviselőinek, társulási és önkormányzati munkatársainak együttműködésére alapozott s egy közös koncepció alapján összehangolt közművelődési tevékenységre törekszik. Időközben Jobbágyi is csatlakozott az alapítókhoz. A pásztói kistérség hat településéről harmincötén léptek fel, legtöbbjük Héhalomból és Csécséről érkezett fotó: herbst rudolf E kistérségi program szervezői abból a felismerésből indultak ki, hogy jó ideje nincs már biztosítva az amatőr művészeti csoportok, szólisták számára a megmérettetés, a találkozás, egymás megismerésének lehetősége. Az általános és középiskolások számára némely területen vannak ugyan felmenő rendszerű versenyek, fesztiválok, de ezek nem fognak át valamennyi korosztályt és gyakorolt művészeti ágat. Ezt a hiányt pótlanA jobbágyi rendezvényen szereptők valameny- nyien a programsorozat lógójával ellátott emléklapban részesültek dó gondolták úgy, hogy felelevenítik a művészeti találkozók korábban működő rendszerét, hagyományát kistérségi szinten. Úgy vélték, hogy több helyszínen szerveznek egy olyan (össz)művészeti fesztivált, amely a települések különböző generációi számára teremt lehetőséget arra, hogy megcsillantsák tehetségüket, bemutassák tudásukat és szakértői vélemények, tanácsok figyelembe vételével továbbfejlődjenek. E rendezvények céljai között a tapasztalatcsere, a szakmai és emberi kapcsolatok építése is szerepel. S végül, de nem utolsósorban az sem elhanyagolandó szempont, hogy a bemutatókon résztvevő csoportok, egyéni előadók, valamint a nézők, a befogadók a nemzeti és helyi identitást erősítő kulturális és közösségi élményekhez jutnak. A pásztói művelődési központ és a Kistérségi közkincs kerekasztal a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával 2010 januárjára szervezte meg a Múzsa címmel elnevezett (össz)művészeti fesztivált gyermek, ifjúsági és felnőtt alkotók, csoportok számára vers-, mese és prózamondás, színjátszás, énekelt és hangszeres zene képzőművészet, valamint modem és néptánc kategóriákban. Az alkotások illetve a nevezések tekintetében a kiírás nem tartalmazott tematikai megkötéseket, de felhívta a figyelmet a palóc kultúra, a lakóhely értékeinek bemutatására, népszerűsítésére. A képzőművészeti alkotásokat december 20- áig kellett beküldeni, ezekben a napokban tartják a négy szakági elődöntőt a kistérség falvaiban. Január 8-án Jobbágyi adott otthont a vers-, mese- és prózamondóknak, Csécsén január 15-én az énekelt és hangszeres zene képviselői találkoznak. Héhalomban január 16-án a képzőművészeti alkotásokat mutatják be s a gyermekeket foglalkozás is várják. Palotáson január 22-én a modern és néptánc művelői lépnek színpadra. A legszínvonalasabbnak minősülő produkciók január 29-én Pásztón gálaműsor keretében is bemutatkozhatnak. Az első elődöntő helyszíne egy héttel ezelőtt Jobbágyi volt, ahol az egykori honvédségi, ma önkormányzati működtetésű művelődési házat vers-, mese- és prózamondók, valamint az érdeklődők népesítették be. A megjelenteket Farkas Attila polgármester köszöntötte. Megtisztelőnek nevezte, hogy a község - mint a Kistérségi közkincs kerekasztal újdonsült tagja - házigazdája lehet a Múzsa egyik rendezvényének. Elismerően szólt a pásztói művelődési központ igazgatója, Antalné Prezenszki Piroska és munkatársai - Bottyán Katalin és Kárpáti Mónika - segítő munkájáról, a rendezvény előkészítésében és megvalósításában vállalt szerepéről. - A kultúra mindig is nagyon fontos, összetartó erőként funkcionált a magyar nép történetében. Manapság sincs ez másként, ezért is kell megbecsülni az ilyen típusú, örömforrást, művészeti élményt nyújtó alkalmakat, rendezvényeket, ahol bemutatkozhatnak a tehetségek és népszerűsíthetik a magyar szerzőket, köztük akár saját magukat is - mondta a szívélyes vendéglátónak bizonyult polgármester. A megnyitóbeszédet követően Molnáráé Fösvény Melinda helyi tanárnő lépett a mikrofonhoz s empatikus műsorközlésével harmincöt produkciót hallgatott meg a zsűri illetve a közönség. Két község aktivitása különösen dicséretesnek bizonyult. Héhalomból nem kevesebb mint tizenhat (!), Csécséről pedig tizenegy (!) vers- és prózamondó lépett fel. Öten érkeztek Pásztóról s egy-egy személlyel képviseltette magát Cserhát- szentiván, Jobbágyi és Szarvasgede. A legfiatalabb résztvevő nyolc, a legidősebb hetvenéves volt Többen mondtak népmesét és -mondát, a magyar költészet és prózairodalom XIX-XX. századi kiemelkedő alakjai közül - mások mellett - Ady Endre, Baranyi Ferenc, Gárdonyi Géza, Jobbágy Károly, József Attila, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc - művei szerepeltek a megjelenített repertoárban. Érdekes, hogy Petőfi Sándortól kilenc (!) vers is elhangzott A bírálóbizottság véleménye szerint jó színvonalú, kiegyensúlyozott volt a mezőny, valamennyi produkció színpadképesnek bizonyult Feltűnt a szereplők biztos szövegtudása, kulturált viselkedésmódja. A szervezők minden fellépőt emléklappal jutalmaztak. Könyvajándékot kapott Racskó Boglárka (Pásztó), Sándor Istvánná (Pásztó), aki saját művét mondta el, Székely Fruzsina (Csécse), Szövetes Boglárka (Csécse) aki írásos műveket is beküldött és Tóth Imre (Héhalom), aki nemcsak versmondóként tüntette ki magát, de a növendékeit nagy számban mozgósító tanárként is. A zsűri ajánlása alapján Bóna Lászlóné (Csécse), Fülöp Adrián (Csécse), JózsaBenjámin (Pásztó), Kaspár Árpád (Pásztó), Szűcsné Pál Marianna (Csécse) és Váradi Valentina (Csécse) - a jutalomkönyv mellett - a pásztói gálára is meghívást kapott. A képzeletbeli pontversenyben Csécse végzett az élen, de végül is - szó szerint értve a közhelyszerű fogalmazást - mindenki nyertesnek bizonyult, mert jó hangulatú kulturális program részese lehetett, szép művészeti és közösségi élménynyel gazdagodhatott. Csongrády Béla „Főszerepben" Kovács Bodor Sándor Egy folyóirat aktuális számát többféleképpen lehet olvasásra ajánlani. Az egyik esetben a minél több írás bemutatásának szempontja dominál, de elfogadott és gyakran alkalmazott módszer a kiemelés, a néhány műre való koncentrálás is. Az alábbiakban, a Palócföld 2010/6-os, azaz az elmúlt esztendei utolsó száma kapcsán főként az utóbbi metódus érvényesül, az is szükségszerűen szubjektív megközelítésben. Az ez alkalommal is felhívó jellegű, jól megkonstruált borítólap - Kovács Bodor Sándor salgótarjáni dokumentumfilmes által készített színes fotóval - (is) magyarázza, hogy a recenzió élére a vele készült s a „Képtér” rovatban Handó Péter tollából megjelent interjú került. A beszélgetés ugyanis nemcsak az alanya, hanem a tárgya - a Rónai anzix elnevezésű rendezvény - miatt is figyelemre érdemes. „Európa legkisebb művészeti fesztiváljáét - amely ugyancsak szellemes szlogen - 2010 júliusában rendezték meg első ízben Rónafalun centrumban Kovács Bodor Sándor családjának portájával. Ott, ahol korábban Nagy Pál, a salgótarjáni gyökerű párizsi költő, író meglátta a házfalra festett vetítővásznat és azt mondta: - Ide lehetne szervezni egy fesztivált, mert az avantgárd művészek, előadók, performerek gyakran használnak színpadot és vásznat Vagyis egy dolog már adott, a többit meg ki kellene találni. S egy év alatt kitalálták: a hagyományos műfajokat mintegy elfelejtve főként a radikális (audio)vizuális művészet sajátos, inspirativ műhelye lett a „Rónai anzix”. A résztvevők egy részét Nagy Pál baráti köre alkotta, a másik, az úgymond „német vonal” a karlsruhei egyetem hallgatóiból verbuválódott. Az előbbiek zömében az eddigi alA lap legutóbbi számának borítója Kovács Bodor Sándor „501 nyom" című fotója felhasználásával készült kotásaikkal mutatkoztak be, a fiatalok a Rónafalun készített műveiket is prezentálták. Kovács Bodor Sándor elmondja, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a kezdeményezés első évében, milyen a „Rónai anzix” kapcsolata a szintén - Handó Péterrel szólva - a „perem/vidéken” rendezett „Rónart”-tal, (e művésztelep anyagából válogattat- tak e lapszám illusztrációi!) és arról is kifejti a véleményét, hogy lesz-e és milyen lesz a folytatás. Az interjúban is van szó Kovács Bodor Sándor pannonhalmi kötődéseiről, az „Ami marad” című rovatban Gelencsér Gábor cikke viszont direkt módon a bencés apátság „Arcus Temporum” című fesztiváljáról forgatott filmjeivel foglalkozik. Ugyancsak felettébb izgalmas és tanulságos Sulyok László beszélgetése a „Találkozási pontokéban a „Borzalmak koronatanújál”-val, a 85. életévében járó salgótarjáni Jecsmenik Andorral, aki a Nógrád megyei ’56- osok közül a legtöbb időt - több mint 14 esztendőt - töltötte a börtönben. A „különös ember, ég és föld, tűz és víz együtt, egyszerre ”, a „gumibotcsinálta munkásköltő” megvonva élete mérlegét úgy látja, hogy lázadásaival semmit nem sikerült változtatnia a helyzeten, ezért mai eszével már inkább hallgatna, de a gerincét soha nem hagyná betörni! Természetesen sok más olvasnivaló is található a Palócföld legutóbbi számában - például Tandori Dezső néhány „klasszikus” verse, Debreceni Boglárka tanulmánya a Mikszáth-ábrázolásokról vagy Mizser Attila könyvismertetése Kabdebó Lóránt „Titkok egy élet/műben” című Szabó Lő- rinc-kötetéről - de ezeket már kinek-kinek magának kell felfedeznie. Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jipu, sikerült kiraknod a bűvös kockámat?” Szerencsés nyertesünk: Tamási Gyula Salgótarján, Erkel út 2/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 20H. január 20- ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. 8