Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-12 / 9. szám
4 2011. JANUÁR 12., SZERDA ORSZÁG-VILÁG Megéri az euróra váltás A kisebb árfolyam-ingadozás miatt javasolja a frankhitelek átalakítását a PSZÁF GRAFIKA hitelpiac. Helyes gyakorlatnak tartja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a svájci frankban és más devizákban denominált hitelek euróra váltását, és javasolja, hogy a hitelintézetek engedményekkel könnyítsék az ügyfeleknek a lépés megtételét - derül ki abból a vezetői körlevélből, amelyet pénteken tett közzé honlapján a felügyelet. | SVflJCIFRANK-HITELEK Forrás: MNB (háztartásoknál, milliárd forint) 2009. 2010. Vélt nov. nov. (%) Személyi hitel 201,3 165,2-1.7,9 Gépjárműhitel 264,5 199,2-24,6 Jelzáloghitel* 1724,6 1887,7 9,4 Lakáscélú hitel 2174,5 2408,5 10,7 * Szabad felhasználású. A PSZÁF ebben rámutat arra: az elmúlt időszakban a fo- rint/svájci frank árfolyam ingadozása lényegesen meghaladta a forint/euró árfolyamét, ezáltal a hitel euróra váltásával a havi törlesztőrészlet stabilabbá, kiszámíthatóbbá válik. Emellett mivel a devizaalapú kölcsönök túlnyomó többsége hosszú lejáratú gépjármű-finanszírozási vagy jelzálog típusú, nagymértékben valószínűsíthető, hogy a hitel futamideje során Magyar- ország csatlakozik az euró- övezethez. így várható, hogy az euróalapú hiteleknél a csatlakozást közvetlenül megelőző években a konvergenciafolyamatok miatt jelentősen csökken, a csatlakozást követően pedig megszűnik az árfolyamkockázat. Az is fontos szempont, hogy a magyar gazdaság szorosan kötődik az eurózóna gazdaságaihoz, ezért a forint/euró árfolyam eleve szorosabban,/ mozog együtt, mint a forinf/svájci frank árfolyam. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hitelintézeti szektorban a devizaalapú hiM svájci . 7.-2011 jan 7 2009. jan Hitelek megoszlása (háztartásoknál, devizanem szerint, 2010. november, százalék) forint 32,89 svájci fran 56,0 egyeb 11,08 A forint árfolyama az elmúlt évben is elég hektikusanmozgott a svájci frankkal szemben, így növelné a stabilitást, ha az alpesi devizában denominált hitelek súlya mérséklődne a háztartások portfolióján belül fotóig telt nyújtó bankok túlnyomó többségének euróövezetbe tartozó szakmai tulajdonosa van, ezért könnyebben tud euró-, mint frankforrásokhoz jutni, a közös fizetőeszközben denominált pénzügyi termékek piaca sokkal szélesebb, mint az alpesi devizáé. ÉRVEK AZ ÁTVÁLTÁS MELLETT ■ Az euróval szembeni kisebb volartilitás ■ A várható euróövezeti csatlakozás megszünteti az árfolyam- kockázatot ■ Az eurózónához való gazdasági kötődés ■ A bankok euróbán könnyebben jutnak forráshoz Emellett a lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet is előnyben részesíti nagyobb biztonsága és alacsonyabb volatilitása miatt az euróalapú hitelezést a svájcifrank-alapú- hoz képest a hitelezhetőségi korlátok megállapítása során. A körlevél szerint az alacsonyabb volatilitás csökkenti a hitelkockázatot is, ez pedig mind az adós, mind a hitelintézet érdekét szolgálja, és megoszthatóvá teszi az ehhez kapcsolódó előnyöket, ezáltal a költségek csökkentését is. A PSZÁF ezért célszerűnek tartja, ha a hitelintézet az átváltáshoz egyéb kedvezményeket is kapcsol azért, hogy az ügyfél havi törlesztőrészlete az átváltás miatt ne növekedjen, így helyes gyakorlat lehet az, ha a hitelintézet az euróalapúra átváltott kölcsön kamatkondícióit úgy állapítja meg, hogy az lehetőleg ne legyen magasabb a szerződésben eredetileg rögzített svájcifrank-kamatlábnál, mert ennek hiányában az átváltás a hitel egyéb feltételeinek változatlanul hagyása mellett a havi törlesztőrészlet növekedését eredményezné. Szintén jó eszköz, ha a szolgáltató mentesíti az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó egyéb költségektől, illetve ezzel összhangban nem módosítja az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, s ezzel az ügyfél mentesül az újabb közjegyzői költségek megfizetésétől. Az átváltott hitel törlesztéséhez kapcsolódóan egy átmeneti időszakra rögzített árfolyamplafon is alkalmazható, az átváltás során a bank felkínálhatja ügyfelének a futamidő hosszabbításának lehetőségét. Az euróra váltás lehetősége a hazai lakossági ügyfelek igen jelentős részét érinti: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint november végén mintegy 4800 milliárd forintnyi svájci frankban denominált hitel volt a háztartásoknál - ez a teljes állomány 56 százalékának felel meg -, és a jenhitelek nagyságrendje is százmilliárdos. Az adósok szempontjából különösen aggasztó, hogy a náluk lévő frank-ingatlanhitelek állománya csaknem tizedével nőtt a novemberig tartó egy év alatt, és az ingatlanfedezet mellett nyújtott kölcsönök az összmennyiség csaknem 90 százalékát adják. Svájc is aggódik az erős frank miatt Míg Magyarországon a forint svájci fiunkkal szembeni gyengülése miatt beszélnek válságról, addig az alpesi államban nemzeti valutájuk tál- erősödése miatt nevezik krízisnek a helyzetet Legalábbis az ottani sajtóban már válságtanácskozásnak nevezik azt a találkozót, amelyet a svájci kormány hívott össze e hét péntekére az erős frank okozta károk felmérésére. Az euróval szemben az utóbbi másfél hónapban mintegy tíz százalékot erősödött a frank, ami márérzékelhe tő veszteséget jelent az exportőröknek és az idegenforgalomnak A találkozón erre keresnének választ politikusok, és a svájci gazdasági élet szereplői, vállalat- és szakszervezeti vezetők, valamint közgazdászok Svájc legnagyobb gazdasági érdekképviselete, az Economie Suise nevű szervezet vezető közgazdásza, Rudolph Minsch szerint válságról még nem kell beszélni Ugyan a kisfogyasztókon és az importőrökön kívül nincs az államnak más olyan gazdasági szereplője, akinek kedvező lenne jelenlegi árfolyam, közgazdász úgy véli, a legrealistább hozzáállás jelen pillanatban a kivárás. A svájci frank most túlértékelt az euróval szemben, ez azonban csupán átmeneti állapot, az árfolyam korrigálni fog, amint az európai gazdasági viszonyok megnyugszanak Az Economie Suise úgy számol, hogy 1,40-1,50 közötti euro/svájci frank árfolyam lenne megfelelő a vásárlóerőt figyelembe véve. Ez most 1,25 körül jár, vagyis egy euróért 1,25 sváf ci frankot adnak A legnagyobb svájci gazdasági érdekképviselet közgazdásza azt is elmondta, nagyon is tisztában vannak vele, hogy Magyarországot mennyire negatívan érinti a mostani helyzet, ám reméli, hogy a frank a következő egy-két hónapban „visszagyengül”. ORSZÁGJÁRÓ Kormányablakok kitárva Budapest. Nyitásuk első hetében, négy nap alatt több mint 3.700 ügyfelet fogadtak a kormányablakok, a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai. A legtöbb ügyintézés, több mint 400, ügyfélkapu nyitásával volt kapcsolatos - közölte a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság kedden az MTI érdeklődésére. január 3. és 6. között összesen 3.722 ügyfél fordult meg a kormányablakokban, legtöbben, 349-en egy budapesti kormányablakot, a Teve utcai ügyfélszolgálatot keresték fel, amely a Közép-Magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár épületében működik. Rekordszámú látogató a Mátra Múzeumban Gyöngyös. Rekordszámú, mintegy 80 ezer látogató kereste fel a gyöngyösi Mátra Múzeumot az elmúlt évben - tájékoztatta az intézmény igazgatója kedden az MTI-t. Húszezerrel emelkedett 2009-hez képest azok száma, akik kíváncsiak voltak Magyarország egyik legnagyobb természettudomárjyos gyűjteményére - közölte Fűköh Levente. Mint elmondta, az intézmény elnyert az „Év múzeuma” címet, és hat ott dolgozó biológus, muzeológus munkatárs részesült az oktatási tárca nívódíjában. A Mátra Múzeum még 2009-ben Európa Nostra Fődíjat érdemelt ki a múzeumnak otthont adó Orczy kastély felújításáért. Az új felsőoktatási törvényről Budapest. Nem ért egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a felsőoktatási törvény koncepciójának legújabb változatával, és felszólítja az oktatási államtitkárságot, hogy a szerinte jelen formájában lassan már vitára is alkalmatlan előterjesztést teljes körű átdolgozásra vonja vissza. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában azt írta: a HÖOK a korábbi szakmai véleményeiben tett pozitív megnyilvánulásokat, s a koncepció egyes elemeit továbbgondolásra alkalmasnak tartotta, azonban mindig igyekeztek kihangsúlyozni, hogy „az anyag összességében kidolgozatlan”. Schmitt Pál: sajtószabadság van Budapest. Magyarországon teljes és maradéktalan sajtószabadság van - jelentette ki Schmitt Pál külföldi nagykövetek előtt kedden a Sándor- palotában, hozzátéve, ha az új médiatörvény szövege nem felel meg a közös európai mércének, „nyitottak vagyunk annak átgondolására”. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadság- jogok maradéktalanul érvényesülnek. Az államfő szerint mi sem bizonyítja jobban a teljes és maradéktalan sajtószabadságot, minthogy nálunk „harcos címlapos támadásokban lehet egyet nem érteni a kormány törekvéseivel vagy éppen a médiatörvénnyel”. Természeti erőforrások - fosszilis vagy megújuló? A magyar gazdaság energiaszükségletében meghatározóak a fosszilis eredetű tüzelőanyagok - kőolaj, földgáz, kőszén, illetve ezek származékai amelyek kimerülőben vannak, így növelik függőségünket, károsítják környezetünket. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra, amelyekről ma még az a véleményünk, hogy kimeríthetetlenek, kevésbé károsítják a Földünket. Gyöngyös. A Károly Róbert Főiskola oktatói, kutatói számára ma az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy ezen erőforrások felhasználásának korlátáit felkutassák, feltárják. Ezek a korlátok sok esetben azonban anyagi nehézségekbe ütköznek, hiszen az előrelépés egyik tényezője a finanszírozásban keresendő, mert annak ellenére, hogy mintegy évtizede az aktuális kormányok folyamatosan hirdetik részarányuk növelésének szükségességét, a megfelelő - a társadalom nagy többsége számára elérhető - támogatási rendszert a mai napig nem sikerült kialakítani. Az újonnan csatlakozó 12-ek problémáit látva az Európai Uniónak cselekednie kellene. Azt várjuk, hogy ne csak meghatározza az elvárásait, hanem konkrétan nevesít- se meg és rendelje hozzá azokat a forrásokat, amelyek valós alapot jelentenek a megvalósításhoz. Ugyancsak fontos annak megválaszolása is, hogy miként hasznosíthatók azok a mezőgazdasági területek, amelyek kevésbé jó minőségűek. A jelenlegi támogatási rendszer ugyanis az átlagtól jobb minőségű területek ilyen irányú hasznosítására ösztönöz, így a gyenge minőségű területek hasznosítás nélkül (parlagon) maradnak. Ez elfogadhatatlan, hiszen ez hazánk esetében is mintegy 600 ezer hektár területet jelent (17 AK alatti szántó mintegy 200 ezer hektár, míg 400 ezer, ha a jó minőségű legelő). Ezek a területek - magas ráfordítási igényük, az időjárási kitettségük miatt - a mező- gazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, ugyanakkor energianövények hasznosítását kiválóan szolgálhatják. Ezen kísérletek már korábban is jellemzőek voltak a Károly Róbert Főiskolán, melynek egyik további fázisaként van jelen az Atkár Tass-pusztán található 1 MW-os hőteljesítményű biomassza fűtőmű. Mindezeket figyelembe véve célszerű átgondolni a mezőgazdaság szerkezetváltásának szükségszerűségét, amely képes igazodni a kialakult helyzethez, lehetőséget teremtve ezzel a kevésbé jó minőségű területek hasznosítására, a foglalkoztatás növelésére, a vidék megtartó képességének fokozására. j