Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-08 / 6. szám

2011. JANUAR 8., SZOMBAT NOGRAD MEGYE 3 Közgyűlést tartanak Retag. A DIPO Duna-Ipoly Ha- tármenti Együttműködés Közös­sége Közhasznú Egyesület a rét­sági művelődési központ társalgó termében január 12-én, szerdán 15 órától tartja közgyűlését. Rajzokból tárlat VvsáQf. „Mit jelent számodra az Európai Unióhoz tartozni?” címmel nyílt rajzkiállítás a he­lyi Hunyadi Mátyás Általános Művelődési Központ aulájában a közelmúltban. Mint azt Hala­si Zoltánnétól, az intézmény igazgatójától megtudtuk, a tár­lat a napokban is, egészen feb­ruár közepéig várja az érdeklő­dőket. Megszűnő pártok? MMAraám. Az 1989-es párttörvény tartalmazza: abban az esetben, ha a bejegyzett párt két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet a bíróság az ügyész indítványára megállapítja a párt működésének megszűné­sét. Ez nem érinti az adott párt társadalmi szervezetként való továbbműködését. 2010-ben 141 nyilvántartott párt volt Ma­gyarországon. Legalább 50 ese­tében kérték működésük meg­szűntetését. Információink sze­rint Nógrád megye nem érin­tett a kérdésben, vagyis itt nincs a bejegyzett társadalmi szervezetek között párt. Ezer tyúkot osztottak Nógrádszakálban (Folytatás az 1. oldalróL) Az igénylőknek több hétre ele­gendő tüzelőt is biztosítottak, így a tartósan hideg időjárás mi­atti erőteljesebb fűtést is megol­dották a nógrádszakáli ottho­nokban. A képviselő-testület az Oláh Gyula vezette helyi cigány önkormányzattal közösen készí­tette el a rászorultak listáját. A most kiosztott ezer tyúk odaítélésénél is objektiven mér­legelték a szociális körülménye­ket. A téli segélyakció a napok­ban tűzifa adományokkal folyta­tódik, a szállítmányt az erdőgaz­dasággal közösen bonyolítja le az önkormányzat. Az idősek és betegek részére a település köz­munkásai házhoz szállítják és felaprítják a tüzelőt. Kép és szöveg: Kulcsár József Rekordszámú cégbedőlés PHMMramcift. Egy éve még a szakemberek azt mondták, hogy 2010-ben akár 17 500 cé­get is felszámolhatnak. Az előrejelzések jók voltak, ugyanis tavaly 17 420 cég ellen kez­deményeztek felszámolást a hitelezők. A ki­látások - a korábbi várakozásokkal szemben- 2011-ben sem javulnak. A megyei listán sajnos előkelő helyen van Nógrád megye, ahol „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett- a legmagasabb a cégbedőlések aránya 2010-ben. A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását 2008-ban 11 423 felszámolás volt, 2009-ben 14 885. Nem ol­dotta a feszültséget a 2009 október elsejével hatályba lépett, „újnak” nevezett csődtör­vény sem: a csak kisebb részleteiben módo­sított jogszabály nem váltotta be a hozzá fű­■ Az építőipar mellett a gépjármű­kereskedelem is a válság nagy vesztesei közé tartozik. zött reményeket. Mint ismeretes, jött a „csőd­törvény”, de ez igen kevés esetben nyújt meg­oldást a pénzügyileg legyengült vállalatok­nak, különösen akkor, amikor a vállalati hite­lezés gyakorlatilag lenullázódik. 2010-ben már 17 420 cég, vagyis a megelőző évinél 17 százalékkal több vállalkozás került felszámo­lás alá. Az építőipar mellett vesztese a válság- időszaknak a gépjármű-kereskedelem. Az in­formatika és a nyomdaipar is megsínylette a válságot. 2010 szeptemberéig lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját cégük megszüntetése mellett döntöttek. Az Észak-Magyarország régióban az idő­szakos enyhülések ellenére súlyos a helyzet. Tavaly éves szinten 28,3 százalékkal nőtt a felszámolás alá vont cégek száma. Az utol­só tavalyi hónapban jelentősen emelkedett a tulajdonosok által bezárt cégek száma is. A moldvai csángókról laUssagyanut az örökség Kulturális Műhely elnevezésű előadássorozat következő ren­dezvényére január 11-én 18 óra­kor kerül sor a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban „Túl a Szeret folyón” címmel. A moldvai csángók életéről, egy fa­lukutató tábor tapasztalatairól beszélnek a soproni Nyugat-ma­gyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai karának mun­katársai. Kulcsár László szocio­lógus „Ki az igazi csángó?” cím­mel tart előadást, Józsa Éva báb­művész a gyermekrajzokban tükröződő anya- és apaképről beszél, Ősz Róbert iparművész „ Tárgy és környezetkultúra Láb- nyik 2009” című előadásában osztja meg gondolatait. Hardy F. Gábor ügyvéd és Varga Norbert politológus a moldvai csángó magyarok közötti politikai kul­túráról szól. „Lábnyik 2009” címmel fotókiállítás nyílik egy moldvai csángó falu életéről az Aula Galériában. Nyitott órák BátoqftereiV/t. Horváth Tibor, a város alpolgármestere január 10-én, hétfőn 8.30-tól 10 óráig a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán, 10.30 és 11.30 óra között a Petőfi Művelődési Házban (Nagybátony, Petőfi út 1.), 11.45 órától 12.45 óráig a maconkai közösségi házban (Nagybátony, Ózdi út 152.), 15-től 16.30 óráig pedig a városházán tart fogadó­napot. Központi helyen a Környezetügy az Észak-magyarországi régióban (II.) A központ az elmúlt 5 évben a két létrehozójának szakmai és tudomá­nyos hátterét biztosítja. Vállalkozása­ink célirányosan a környezeti problé­mák megoldásával foglalkoznak. Mint minden ilyen feladat, megoldása szak­embereket és közéleti szereplőket érint, hol többet, hol kevesebbet. En­nek alapján szinte kötelező az a sze­repvállalás, hogy minden lehető terü­leten, minden lehető szinten és min­den lehető módon a környezetvédelem ügyét állandóan felszínen tartsuk. A tevékenységünk kibővítésére a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­um segítségével megalakult az orszá­gosan egyedülálló Zöld-Pont Iroda, amely 2005 decemberétől önerőből működteti az első magán fenntartású „civil” Zöld-Pont Irodát. Az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ megalaku­lása óta kimagaslóan részt vett Nógrád megye, Salgótarján, és a kistérség kör­nyezetvédelmi munkájában és a kör­nyezettudatos nevelésben. Folyamato­san kapcsolatot tart Salgótarján és Nóg­rád megye oktatási-nevelési intézmé­nyeivel, amelynek során a központ munkatársai rendszeresen tartanak az intézményekben rendhagyó osztályfő­nöki órákat környezettudatos nevelés témában. Mivel a környezet- és termé­szetvédelem minden korosztály ügye, így a salgótarjáni Környezetvédők Há­zában konferenciák, kerekasztal beszél­getések, szakmai műhelyeknek ad he­lyet. Szoros kapcsolatot tart civil szerve­zetekkel és a Salgótarjáni Kistérségi Ci­vil Egyeztető Fórum munkáját segíti. A fórum tagjai a Kistérségi Fejlesztési Ta­nács munkáját segítik véleményeikkel és javaslataikkal. A tanács elé kerülő szakmai anyagok megvitatásával aktí­van részt vállalnak azokból a feladatok­ból, amelyek Salgótarján város és kis­térsége jövőjének alakulását eredmé­nyesen tudják befolyásolni. A kapcsolat megerősítése céljából együttműködési megállapodás megkö­tésére került sor a minisztérium és a köz­pont között, azzal a céllal, hogy együttes erővel, aktív szerepet vállaljanak a kor­rekt szakmai információk folyamatos közvetítésében, valamint az ágazatot érintő problémák megoldásában. A Zöld- Pont Iroda megfelelő adatbázisra épülve mindenki számára elérhetővé teszi az összes környezetvédelemmel kapcsola­tos információt. Egyre inkább épül be a lakosság tudatába, megléte óta több száz bejelentést tudott fogadni és intézni. A Együttműködve a Zagyva-völgye Em­beri Környezetéért Alapítvánnyal sike­resen hozzájárult a „Zagyva-parti Ran­devú” sikeres lebonyolításához; erősít­ve ezzel a Zagyva-menti települések if­júsági, környezetvédelmi civil szerve­zetei közötti kapcsolatot Említést érdemel, hogy a központ szoros kapcsolatot alakított ki a Nemzeti Fenntart­ható Fejlődési Tanácsával, melynek ered­rán létrehozta az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanácsot, így hazánkban elsőként jött létre egy régi­ós szintű grémium a környezetvédelmi feladatok koordinálására. A környezetügyi tanács a régió ön- kormányzatai (megyei és megyeszék­helyi), valamint felsőoktatási intézmé­nyei kezdeményezésére alakult meg. A tanács céljai között kiemelt helyen A környezetügyi regionális tanács alakuló ülése Miskolcon város lakossága igényeinek megfelelően működik. A szakmai programok elké­szítésében kiemelt helyen említhető, hogy elkészítette Salgótarján Megyei Jo­gú Város környezetvédelmi programját, majd annak felülvizsgálatát. A központ a Salgótarjáni Civil Kerekasztal lét­rehozásának egyik szervezője, to­vábbá tagja a Salgótarjáni Civil Fó­rum rend-környezet és állatvédel­mi szekciójának, amelynek tagjai elkötelezettek a környezettudatos szemlélet alakításának, a környezeti ne­velés eredményesebbé tételének. A Kör­nyezetvédelmi Világnapi rendezvény keretében a Központ hozzájárult a Dolinka értékeinek ismételt felfedezé­séhez, látogatásának népszerűsítésé­hez, valamint a Földünkért Világnap al­kalmából minden évben megszervezi a nyílt nap programját a Környezetvédők Házában, mely programjai több száz ér­deklődőt vonzanak. ményeként a Központ a Tanáccsal együtt­működve a Környezetvédelmi Világnap al­kalmából a Nógrád Megyei Önkormány­zat konferencia termében a „Nemzeti Fenn­tartható Fejlődés Tanácsának célja, a fenntartható fejlődés kérdései” témában Minden lehető területen, minden lehe­tő szinten és minden lehető módon felszínen kell tartani a környezetvé­delem ügyét. regionális fórumot tartott Salgótarjánban. A szervezet tagja a megyei felsőoktatási konzorciumnak, amelynek során számos feladatot vállal az oktatás területén. A Kár­oly Róbert Főiskola, mint együttműködő partnerükkel közösen kihelyezett levelező tagozatok beindításáttervezik Salgótarján­ban a Környezetvédők Házában. Kiemelten említhető, hogy a központ 2008. szeptember 18-án Miskolcon, az egyetem műszaki és földtudományi ka­fogalmazódott meg, a környezetvédel­mi problémák ismeretén keresztül, azok megoldásának koordinálása, a rendszerszemlélet megerősítése, a környezettudatos életformára nevelés, továbbá a környezetügy társadalmasí­tása a régióban, a kistérségek be­vonásával. A tanács négy szakbizottságot hozott létre, amelyek meghatározá­sa a régió prioritást élvező, és koor­dinációt igénylő környezetvédelmi szakterületeinek figyelembevételével történt. Nevezetesen: élővizek védelme, hulladékgazdálkodás, klímaváltozás­fenntartható fejlődés, környezettudatos­ság. Napjainkra egyre gyakoribb témává válik az, hogy milyen energiafelhasz­nálási módszerek lesznek a jövőt illető­en. Lesz-e lehetőség a hagyományos energiaforrások további felhasználásá­ra vagy más megoldási ötleteket kell fel­kutatni. A témát illetően egy dologban biztosak lehetünk, az alternatív ener­giaforrások teret fognak nyerni az elkö­vetkező években. Ezen lehetőségek vizsgálatára és kutatására a központ ki­emelt hangsúlyt fektet. A nemzetközi együttműködés erősí­tésére a központ előkészítette a Magyar- ország-Szlovákia Európai Területi Együttműködési Operatív (ETEO) Prog­ram 2007-2013-as időszakra vonatkozó pályázati együttműködéseket. Az együttműködő partnerek célja a hatéko­nyabb környezet- és természetvédelem, valamint hulladékgazdálkodás, a meg­újuló energiaforrások kihasználása, szem előtt tartva a társadalom fenntart­ható fejlődését. A központ két civil szervezetet mű­ködtet, amelyek tevékenysége szorosan összhangban áll a munkájával. Ilyen a Zagyva-völgye Emberi Környezetért Alapítvány, melynek célja a Zagyvaró­nától Szolnokig terjedő teljes folyósza­kasz vízminőségének a környezetvé­delmi előírásoknak megfelelő helyreál­lítása és fenntartása, az illetékes kör­nyezetvédelmi felügyelőségek támoga­tásával. A másik szervezet pedig a Szövetségben Nógrád megye környe­zet- és Természetvédelméért Közhasz­nú Egyesület, amely összefogja azokat a természet- és környezetvédelemi szervezeteket az Észak-magyarországi régióban, amelyek személyes ügyük­nek tekintik a magyar társadalom kör­nyezetvédelmi tudatformálását, vala­mint a megye településein élő emberek környezetvédelmi tájékozódását, tanu­lását segíti. Az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ a régióban és a megyében folytatott te­vékenységén kívül meghatározó helyet foglal el a város környezetvédelmének munkájában, és a környezeti nevelés­ben. Felelősséggel kijelenthető, hogy mára a központ megkerülhetetlen ré­szévé vált a környezetügynek, nemcsak - kiemelten - Salgótarjánban és az Észak-magyarországi régióban, hanem országos szinten is számontartott és munkáját igénybe vevő szervezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom