Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-31 / 25. szám

Cl VITAS FORTISSIMA 2011. JANUÁR 31., HÉTFŐ „A város, amely mindig talpra állt" Szabó A. Balassagyarmat a Civitas Fortissima ünnep előestéjén va­lóságos népünnepély volt a zsú­folásig megtelt Madách Imre Filmszínházban, ahol megnyitotta kaput a Hő­sök Terme. Az 1919. ja­nuár 29-i csehkiverést megörökítő múzeum, gyűjtemény és kiállító- hely létrehozásának gondolata Matúz Gábortól, A legbátrabb város című film rendezőjétől származik, aki kitartással és szívós munkával ismét mara­dandót alkotott. gyarországért, a hazájukért - fo­galmazott Sinkóné Szrenka Ani­kó, a múzeum létrejöttét nagy­ban támogató Közép-európai Kulturális Közhasznú Alapít­vány alelnöke, színpadra szólít­Általános hanyatlás, összeomlás csak akkor áll be, ha a lelkűnkbe is beleeszi magát a hanyatlás, ha mi magunk is feladjuk a reményt. va Medvácz Lajos polgármes­tert A város vezetője köszöntő­beszédében kiemelte: generáci­ók sora nem tudta, hiszen nem tanították neki, mi történt a vá­rosban 92 évvel ezelőtt. - A Hő­Megelevenedett a hősi nap egy fontos pillanata- Köszönet és tisztelet illeti azokat a hősöket, akik életüket adták Balassagyarmatért, Má­sok Terme ízelítőt ad annak a pár napnak a történetéből, amely nemcsak Balassagyarmatnak, hanem az egész országnál; pél­dát mutat - mondta a polgár- mester, aki a Horthy Miklós által 1922-ben felavatott emléktábla hányatott sorsán keresztü mu­tatta be a történelmi eseményt, mely az 1980-as években Kamarás Józsefnek és az általa életre hívott Ci vitas Fortissima Körnek kö­szönhetően vésődött bele újra az emberek tudatába. - A kilencvenedik évfordulón megszületett a Civitas Fortis- simáról szóló film, s most Matúz Gábor ismét segít nekünk az em­lékezésben, így egyre nagyobb tisztelettel fordulunk városunk legnagyobb ünnepe felé - hang­súlyozta Medvácz Lajos. Dr. Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: 1919 januárjában a város rendet tudott teremteni az általános ká­oszban. - Azokban az időkben Magyarország egy tehetetlen kormánnyal az élén sodródott a bolsevizmus felé, hadserege ösz- szeomlóban, közösségei széteső­ben, nemzeti öntudata elb zony- talanodóban, határai elmosódó­ban voltak. Akkor úgy tűnt, hogy egy ezer éves államiság akár el is veszhet. Balassagyarmat meg­érezhette, mi történik, ha egy­szer csak átlép rajta a határ. A város példája jól mutatja, hogy még egy reménytelen helyzet­A Hősök Termének átadásának ünnepélyes pillanatai ben is reménységet adhat az, ha létezik egy büszke közösség, melynek jók a vezetői, s bátor tud lenni a kritikus pillanatok­ban. Balassagyarmat nem akart részt venni az általános össze­omlásban, fegyveres erővel állt ki magáért és Magyarországért a nemzetért. Szembeszállni az általános összeomlással olyan hitet és bátorságot jelent, amely kiemeli Balassagyarmatot a ma­gyar városok sorából - szögezte le a miniszterelnök-helyettes, aki a mára nézve azt a tanulsá­got vonta le: általános hanyaüás, összeomlás csak akkor áll be, ha a lelkűnkbe is beleeszi magát a hanyatlás, ha mi magunk is fel­adjuk a reménységet - Ez az or­szág Trianon után is talpra állt. Ez pedig Balassagyarmatra ve­zethető vissza, hiszen ez volt az első város, amely megőrizte a re­ménységet, és ebből építette fel a jövőt - mondta Navracsics Ti­bor, hozzátéve: a város, mely a megyeszékhelység elvesztése után is talpra állt, öntudata mag- vát az 1919. január 29-i esemé­nyekben találta meg, amikor is harcolt azért, hogy magyar ma­radhasson. A megnyitóünnepséget szép keretbe foglalta a Szent-Györ- gyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola vers- és prózamon­dó diákjai, idősebb Telek Zol­tán tangóharmonikás és a nagykátai első világháborús hagyományőrzők által adott műsor. „Bátornak kell lenni ma is...!" in memóriám 1919. január 29. - Ünnepelt a Civitas Fortissima Képünkön balról jobbra: Muhari Géza, Csillik Józsefné, dr. Barthal Gábor, Kiss László, Vas Ágnes, dr. Stella Leontin, Kovács Ferenc FOTÓ: HÜVŐSI CSABA (Folytatás az 1. oldalról)- Ott ahol egy helyen és egy időben jelen vannak Magyaror­szág legbátrabb és leghűsége­sebb településeinek vezetői és polgárai, ott jelen van a magyar­ság teljes történelme, ott valójá­ban egyesül a nemzet múltjának minden jelentős eseménye, ott nincs ok aggodalomra a jelen ne­hézségeivel való küzdelemben és nincs ok kesergésre és re­ménytelenségre a jövőt, a nem­zet előtt álló évszázadokat illető­en - fogalmazott ünnepi beszé­dében Medvácz Lajos, Balassa­gyarmati első embere. Mint mondta, mindazok, akik megjelentek az 1919. január 29- i események évfordulójára ren­dezett ünnepségen, lényegében elfogadják és azonosulnak az Ipoly folyó' jobb partján, Ipolykeszin született Ipolyi Ar­nold akadémikus, egykori nagy­váradi püspök gondolataival: „a nemzet, amely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti”. A polgármester ezt követően részletesen beszélt a huszadik századi magyar történelem sors­fordítójáról, az 1918 októbere és 1919 vége közötti rövid esztendő­ről, valamint annak balassagyar­mati vetületeiről. Kitért arra, hogy Károlyi Mi­hály miniszterelnök és köre csak 1919 januárjában kezdték felismerni békepárti politikájuk tragikus következményét, és lát­tak hozzá egy ütőképes haderő megszervezéséhez. Akkorra azonban a csehszlovákok már bevonultak a történelmi Nógrád vármegye északi részére, janu­ár 3-án Losoncra. Egy héttel ké­sőbb megszállták a szomszédos Hont vármegye székhelyét, Ipolyságot. Több ponton átlépve az Ipolyt, 1919. január 15-én elfoglalták a folyó déli partján fekvő vasútvo­nalat és Drégelypalánkot. Ezt kö­vetően egy alig negyvenfős külö­nítmény bevonult Balassagyar­matra, akik birtokba vették a vasútállomást, a postát, a lakta­nyát és a vasúton túli Sivító-tele- pet. Ahogyan az ország szétdara- bolásakor sem volt bátorság a fegyveres ellenállásra, ekkor és itt is a fegyveres ellenállás tilal­ma volt a hivatalos álláspont a kormány és a helyi végrehajtó hatalom részéről.- Ebben a helyzetben, akkor, egyetlen esélye maradt az Ipoly folyó bal partján élőknek; hogy maguk vegyék kezükbe az ese­mények irányítását - fogalma­zott Medvácz Lajos, hozzátéve: mindehhez kellett Pongrácz György megyei főjegyző, Huszár Aladár másodjegyző, Vizy Zsig­Az 1919. január 29-i esemé­nyek tiszteletére rendezett programok sora a Vármegye­házán folytatódott, ahol - dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnökének kö­szöntője után - Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor alpolgármester adták át a váro­si kitüntetéseket. Balassagyar­mond százados és mások elhatá­rozása egy ütőképes Palóc dan­dár létrehozásáról és az ellenál­lás megszervezéséről. Sajnos a tervek csak tervek maradtak... A városvezető vázolta a cseh betolakodók stratégiai terveit: az egyik legfontosabb hazai szén­mező, a Salgótarján környéki bá­nyák megszerzése, amelyhez el­engedhetetlen lett volna a Balas­sagyarmat - Losonc közötti vas­útvonal elcsatolása. Továbbá a csehszlovák politikusok minél nagyobb területet kívántak biz­tosítani új országuknak, így azt szerették volna elérni, hogy a fia­mat díszpolgára lett Kovács Fe­renc, nyugalmazott középisko­lai tanár. Balassagyarmatért emlékérmet dr. Stella Leontin prépost, kanonok, főesperes, plébános, Vas Ágnes főkönyv- táros, helytörténész, Kiss Lász­ló, az Ipoly Erdő Zrt vezérigaz­gatója, valamint az Egészség- védők Egyesülete vehette át. tár Nógrád megyében Vác fölött, Püspökhatvan irányába húzód­jon. Utólag előkerültek olyan cseh térképek, amelyeken egé­szen az Aszód-Miskolc vasútvo­nalig szlovákul voltak feltüntet­ve a településnevek, sőt még Gyöngyös is így szerepelt. Balassagyarmaton már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető, és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába. A legelső lépést a „magyaros ellenállásra” a vas­utasok tették meg, akik felvet­ték a kapcsolatot a városból kivo­nult honvédekkel, akiknek Magyarnándorig, illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. így tud­ták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felsza­badítsák a várost. A katonák, a gyarmati polgá­rok, vasutasok és diákok hőstet­te 18 környékbeli települést mentett meg a vasútvonal men­tén a trianoni Magyarországnak, és ez végül segített abban is, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. Ezen cselekedetükkel bizonyítot­ták, hogy abban a vészes kor­szakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a hazáért.- Civitas Fortissima, Civitas Fidelissima és Communitas Fortissima - bátorság, hősies­ség, hűség és áldozatvállalás a magyar haza megmentéséért. Képesek voltunk rá akkor és ké­pesek vagyunk rá ma is! Elérke­zett az idő, amikor a mai Ma­gyarországon élőknek, nekünk, nem efféle áldozatot kell hoz­nunk, de bátornak kell lenni ma is - hangsúlyozta Medvácz La­jos:- Elérkezett az idő, hogy vég­re a magunk urai legyünk úgy, hogy közben egységet alkotunk Európa más népeivel. Olyan kö­zösséget, amelyben mindenki­nek terem babér, amelyben nin­csenek kiszolgálók és kiszolgál­tak, amelyben egységes elvek szerint érvényesülhet minden­ki, aki tenni kész saját és nem­zete, végsősoron Európa boldo­gabb jövőjéért - tette hozzá a polgármester. Az ünnepi kö­szöntőt követően a jelenlévők el­helyezték a megemlékezés ko­szorúit, virágait a Civitas Fortissima emléktáblánál. Napjaink hőseit is ünnepelték

Next

/
Oldalképek
Tartalom