Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-31 / 25. szám
Cl VITAS FORTISSIMA 2011. JANUÁR 31., HÉTFŐ „A város, amely mindig talpra állt" Szabó A. Balassagyarmat a Civitas Fortissima ünnep előestéjén valóságos népünnepély volt a zsúfolásig megtelt Madách Imre Filmszínházban, ahol megnyitotta kaput a Hősök Terme. Az 1919. január 29-i csehkiverést megörökítő múzeum, gyűjtemény és kiállító- hely létrehozásának gondolata Matúz Gábortól, A legbátrabb város című film rendezőjétől származik, aki kitartással és szívós munkával ismét maradandót alkotott. gyarországért, a hazájukért - fogalmazott Sinkóné Szrenka Anikó, a múzeum létrejöttét nagyban támogató Közép-európai Kulturális Közhasznú Alapítvány alelnöke, színpadra szólítÁltalános hanyatlás, összeomlás csak akkor áll be, ha a lelkűnkbe is beleeszi magát a hanyatlás, ha mi magunk is feladjuk a reményt. va Medvácz Lajos polgármestert A város vezetője köszöntőbeszédében kiemelte: generációk sora nem tudta, hiszen nem tanították neki, mi történt a városban 92 évvel ezelőtt. - A HőMegelevenedett a hősi nap egy fontos pillanata- Köszönet és tisztelet illeti azokat a hősöket, akik életüket adták Balassagyarmatért, Mások Terme ízelítőt ad annak a pár napnak a történetéből, amely nemcsak Balassagyarmatnak, hanem az egész országnál; példát mutat - mondta a polgár- mester, aki a Horthy Miklós által 1922-ben felavatott emléktábla hányatott sorsán keresztü mutatta be a történelmi eseményt, mely az 1980-as években Kamarás Józsefnek és az általa életre hívott Ci vitas Fortissima Körnek köszönhetően vésődött bele újra az emberek tudatába. - A kilencvenedik évfordulón megszületett a Civitas Fortis- simáról szóló film, s most Matúz Gábor ismét segít nekünk az emlékezésben, így egyre nagyobb tisztelettel fordulunk városunk legnagyobb ünnepe felé - hangsúlyozta Medvácz Lajos. Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: 1919 januárjában a város rendet tudott teremteni az általános káoszban. - Azokban az időkben Magyarország egy tehetetlen kormánnyal az élén sodródott a bolsevizmus felé, hadserege ösz- szeomlóban, közösségei szétesőben, nemzeti öntudata elb zony- talanodóban, határai elmosódóban voltak. Akkor úgy tűnt, hogy egy ezer éves államiság akár el is veszhet. Balassagyarmat megérezhette, mi történik, ha egyszer csak átlép rajta a határ. A város példája jól mutatja, hogy még egy reménytelen helyzetA Hősök Termének átadásának ünnepélyes pillanatai ben is reménységet adhat az, ha létezik egy büszke közösség, melynek jók a vezetői, s bátor tud lenni a kritikus pillanatokban. Balassagyarmat nem akart részt venni az általános összeomlásban, fegyveres erővel állt ki magáért és Magyarországért a nemzetért. Szembeszállni az általános összeomlással olyan hitet és bátorságot jelent, amely kiemeli Balassagyarmatot a magyar városok sorából - szögezte le a miniszterelnök-helyettes, aki a mára nézve azt a tanulságot vonta le: általános hanyaüás, összeomlás csak akkor áll be, ha a lelkűnkbe is beleeszi magát a hanyatlás, ha mi magunk is feladjuk a reménységet - Ez az ország Trianon után is talpra állt. Ez pedig Balassagyarmatra vezethető vissza, hiszen ez volt az első város, amely megőrizte a reménységet, és ebből építette fel a jövőt - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: a város, mely a megyeszékhelység elvesztése után is talpra állt, öntudata mag- vát az 1919. január 29-i eseményekben találta meg, amikor is harcolt azért, hogy magyar maradhasson. A megnyitóünnepséget szép keretbe foglalta a Szent-Györ- gyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola vers- és prózamondó diákjai, idősebb Telek Zoltán tangóharmonikás és a nagykátai első világháborús hagyományőrzők által adott műsor. „Bátornak kell lenni ma is...!" in memóriám 1919. január 29. - Ünnepelt a Civitas Fortissima Képünkön balról jobbra: Muhari Géza, Csillik Józsefné, dr. Barthal Gábor, Kiss László, Vas Ágnes, dr. Stella Leontin, Kovács Ferenc FOTÓ: HÜVŐSI CSABA (Folytatás az 1. oldalról)- Ott ahol egy helyen és egy időben jelen vannak Magyarország legbátrabb és leghűségesebb településeinek vezetői és polgárai, ott jelen van a magyarság teljes történelme, ott valójában egyesül a nemzet múltjának minden jelentős eseménye, ott nincs ok aggodalomra a jelen nehézségeivel való küzdelemben és nincs ok kesergésre és reménytelenségre a jövőt, a nemzet előtt álló évszázadokat illetően - fogalmazott ünnepi beszédében Medvácz Lajos, Balassagyarmati első embere. Mint mondta, mindazok, akik megjelentek az 1919. január 29- i események évfordulójára rendezett ünnepségen, lényegében elfogadják és azonosulnak az Ipoly folyó' jobb partján, Ipolykeszin született Ipolyi Arnold akadémikus, egykori nagyváradi püspök gondolataival: „a nemzet, amely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti”. A polgármester ezt követően részletesen beszélt a huszadik századi magyar történelem sorsfordítójáról, az 1918 októbere és 1919 vége közötti rövid esztendőről, valamint annak balassagyarmati vetületeiről. Kitért arra, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök és köre csak 1919 januárjában kezdték felismerni békepárti politikájuk tragikus következményét, és láttak hozzá egy ütőképes haderő megszervezéséhez. Akkorra azonban a csehszlovákok már bevonultak a történelmi Nógrád vármegye északi részére, január 3-án Losoncra. Egy héttel később megszállták a szomszédos Hont vármegye székhelyét, Ipolyságot. Több ponton átlépve az Ipolyt, 1919. január 15-én elfoglalták a folyó déli partján fekvő vasútvonalat és Drégelypalánkot. Ezt követően egy alig negyvenfős különítmény bevonult Balassagyarmatra, akik birtokba vették a vasútállomást, a postát, a laktanyát és a vasúton túli Sivító-tele- pet. Ahogyan az ország szétdara- bolásakor sem volt bátorság a fegyveres ellenállásra, ekkor és itt is a fegyveres ellenállás tilalma volt a hivatalos álláspont a kormány és a helyi végrehajtó hatalom részéről.- Ebben a helyzetben, akkor, egyetlen esélye maradt az Ipoly folyó bal partján élőknek; hogy maguk vegyék kezükbe az események irányítását - fogalmazott Medvácz Lajos, hozzátéve: mindehhez kellett Pongrácz György megyei főjegyző, Huszár Aladár másodjegyző, Vizy ZsigAz 1919. január 29-i események tiszteletére rendezett programok sora a Vármegyeházán folytatódott, ahol - dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnökének köszöntője után - Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor alpolgármester adták át a városi kitüntetéseket. Balassagyarmond százados és mások elhatározása egy ütőképes Palóc dandár létrehozásáról és az ellenállás megszervezéséről. Sajnos a tervek csak tervek maradtak... A városvezető vázolta a cseh betolakodók stratégiai terveit: az egyik legfontosabb hazai szénmező, a Salgótarján környéki bányák megszerzése, amelyhez elengedhetetlen lett volna a Balassagyarmat - Losonc közötti vasútvonal elcsatolása. Továbbá a csehszlovák politikusok minél nagyobb területet kívántak biztosítani új országuknak, így azt szerették volna elérni, hogy a fiamat díszpolgára lett Kovács Ferenc, nyugalmazott középiskolai tanár. Balassagyarmatért emlékérmet dr. Stella Leontin prépost, kanonok, főesperes, plébános, Vas Ágnes főkönyv- táros, helytörténész, Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt vezérigazgatója, valamint az Egészség- védők Egyesülete vehette át. tár Nógrád megyében Vác fölött, Püspökhatvan irányába húzódjon. Utólag előkerültek olyan cseh térképek, amelyeken egészen az Aszód-Miskolc vasútvonalig szlovákul voltak feltüntetve a településnevek, sőt még Gyöngyös is így szerepelt. Balassagyarmaton már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető, és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába. A legelső lépést a „magyaros ellenállásra” a vasutasok tették meg, akik felvették a kapcsolatot a városból kivonult honvédekkel, akiknek Magyarnándorig, illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. így tudták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felszabadítsák a várost. A katonák, a gyarmati polgárok, vasutasok és diákok hőstette 18 környékbeli települést mentett meg a vasútvonal mentén a trianoni Magyarországnak, és ez végül segített abban is, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. Ezen cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a hazáért.- Civitas Fortissima, Civitas Fidelissima és Communitas Fortissima - bátorság, hősiesség, hűség és áldozatvállalás a magyar haza megmentéséért. Képesek voltunk rá akkor és képesek vagyunk rá ma is! Elérkezett az idő, amikor a mai Magyarországon élőknek, nekünk, nem efféle áldozatot kell hoznunk, de bátornak kell lenni ma is - hangsúlyozta Medvácz Lajos:- Elérkezett az idő, hogy végre a magunk urai legyünk úgy, hogy közben egységet alkotunk Európa más népeivel. Olyan közösséget, amelyben mindenkinek terem babér, amelyben nincsenek kiszolgálók és kiszolgáltak, amelyben egységes elvek szerint érvényesülhet mindenki, aki tenni kész saját és nemzete, végsősoron Európa boldogabb jövőjéért - tette hozzá a polgármester. Az ünnepi köszöntőt követően a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, virágait a Civitas Fortissima emléktáblánál. Napjaink hőseit is ünnepelték
