Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-21 / 17. szám

2011. JANUAR 21., PÉNTEK 5 INFORMÁCIÓ Lehetőségekről is tárgyaltak Nagyok lehetnek DiÓSjeM. Ismét lehet szurkolni a diósjenői iskolának a képer­nyők előtt. Ugyanis január 23- án, vasárnap délelőtt lesz a TV2 Nagy vagy! című televízi­ós családi sportvetélkedő elő­döntője. A résztvevő csapatok: Budakalász, Budapest Kerék utca, Jászapáti, Komló, Dom­bóvár és a diósjenői Szent- györgyi István Általános Isko­la és Szakiskola (narancssár­gában Szandi vezetésével). Nagy nyomás nehezedik min- •denkire, hiszen csak az első két helyezett jut tovább a dön­tőbe, ahol az értékes ajándé­kok mellett az első egymillió, míg a második helyezett öt­százezer forintot nyer. Bayer ellen tiltakozik a Jobbik Báamgonyt A lobbik Ma­gyarországért Mozgalom me­gyei és városi képviselői, Palo­tai Szilárd, Gácsi Péter, Fábián Gábor és dr. Czuczi János Becsó Zsolthoz, a Nógrád Megyei Köz­gyűlés Elnökéhez és Medvácz Lajoshoz, Balassagyarmat pol­gármesteréhez szóló nyílt leve­lükben tiltakoztak a Madách- díj várományosa, Bayer Zsolt személye ellen. Levelükben kitérnek arra, hogy a kitüntetéshez fűzött in­dokolást erőltetettnek, megala­pozatlannak, méltatlannak, és komolytalannak tartják. A képviselők szerint a jelölők, a Fidesz képviselői megsértet­tek több - kitüntetésre érde­mes - jelöltet is, de legfőkép­pen a hagyományt, Madách Imrét, a nógrádi embereket, s ezért tiltakozásképpen a lob­bik megyei képviselői és Ba­lassagyarmat városi képvise­lője a január 21-i megyei Ma- dách-ünnepségen nem vesz­nek részt. ■ (Folytatás az 1. oldalról.) Jurij Muska szerint vonzó le­het a térség befektetések szem­pontjából így van értelme a folytatásnak. Elsők között a (Folytatás az 1. oldalról) Tudják vajon, mi is az, amit diszkónak neveznek a csemeté­ik? Zenének nevezett, fülsiketí­tő zaj, elvakító, villogó színes lámpák, amik mégis csak félho­mályt képesek csinálni. Ehhez jön továbbá az érzékeket eltom­pító alkohol, ami ugye, maga is könnyűnek mondott drog, hogy a többiről, a kábítószerekről ne is beszéljek. Ki állítja meg ezt az egészet?! - tette fel a kérdést Mi­hály Sándomé, aki a főváros kör­nyékéről pár éve költözött az egyik Salgótarjánhoz közeli falu­ba. A gyerekei, unokái máig Pes­mezőgazdasági lehetőségeket szeretnék feltárni, majd más területen is gondolkoznának a befektetési elképzelésekről. A nagykövet kérdésünkre el­ten élnek, mint mondja, általuk ismeri kicsit a dolgokat. F. Gábor balassagyarmati közép­iskolai tanár szerint tisztázaüan az, hogyan juthatnak be a szórako­zóhelyekre kiskorúak, gyakran 14 évesek. - A szülői munkaközössé­get bevonva az iskolán keresztül a szülők akár a hatóságokkal is kapcsolatba léphetnének, ezáltal biztonságosabb körülményeket lehetne megteremteni. A szülők felelősségét természetesen itt sem lehet figyelmen kívül hagyni. S még egy: minden szórakozó­helynek képzett biztonsági őrö­ket kell alkalmaznia. mondta: egész biztosan elláto­gat még a közeljövőben me­gyénkbe, és ha lehetősége lesz, akkor más település vezetőivel is találkozna, akikkel szintén Harmincegy éves az a salgó­tarjáni anyuka, aki a történtek ismeretében, ha eljön az ideje, úgy engedi majd el gyerekét diszkóba, hogy vele megy ő is. Nem híve ugyanis a mindenáron való visszatartásnak, sokkal in­kább a dolgok közvetlen figye­lemmel kísérésének. Egy, a neve elhallgatását kérő szécsényfelfalusi férfi vélemé­nye szerint teljes mértékben a szülők felelősek azért, hogy a fi­atalok ilyen szórakozóhelyekre járnak:- Ebben a tragédiában a pénz- hajhászás is nagy szerepet ját­lehetséges befektetésekről is tárgyalna - mondta lapunknak a beregszászi születésű, ma­gyarul kitűnően beszélő nagy­követ. szott. Követendő példa lehetne Ausztria, ahol valóban annyi embert engednek be, ahány fé­rőhelyes a diszkó. Egyébként meg egy 17 éves gyerelmek még nem az éjszakában lenne a he­lye - szögezte le az édesapa, aki maga is az áldozatokhoz hason­ló korú gyermeket nevel. Az esettel kapcsolatban fiata­lok is elmondták véleményü­ket, s a tűzoltóság is nyilatko­zott arról, a megyében lévő na­gyobb szórakozóhelyek megfe­lelnek-e az előírásoknak. A cik­ket tehát holnapi számunkban folytatjuk. Új helyre költözött Pásztó. A központi háziorvosi ügyeleti szolgálat ideiglenesen új helyre költözött: Pásztó Nagymező út 6. szám alatt vagy a 32/460-006-os telefonszámon érhető el. A fogászati rendelés pedig a városközpontban, a könyvtárral szemben, az OTP régi épülete mellett várja a bete­geket. Az esetleges kényelmet­lenségekért a Margit Kórház ve­zetősége az érintettek szíves el­nézését kéri. A velencei karneválról Balassagyarmat lanuár 21-én 10.45 órakor nyílik meg a Kiss Árpád Általános Iskola aulájában Váraljai Erzsébet fotóriporter „Karnevál Velencében” című fotókiál­lítása. A tárlatot Bálványos Huba prof.emeritus, Munkácsy- díjas grafikusművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Közreműködik Rácz Sára, Rácz Sámuel, Rácz Dorka, Rácz Gergely és Rácz Irén. A kiállítás február 25-ig tekinthető meg az iskola nyitva tartási idejében. A szárnyaskerék katonája Balassagyarmat január 27-en 16 órakor a Helytörténeti Gyűjteményben, a Honismere­ti Kör rendezvényén Gere Jó­zsef, a MÁV csomóponti főnö­ke, helytörténész „A szárnyas­kerék katonája: egy mozdony- vezető találkozásai a történe­lemmel” címmel tart előadást Schuch István mozdonyvezető életéről. Schuch az 1919. janu­ár 29-i fegyveres felkelés elő­készítésének kulcsszereplője, majd a vasútállomást vissza­foglaló sikeres különítmény parancsnokaként a harcok résztvevője volt. Itt maradt a szombat esti döbbenet Mesebeli tánctájakon a Muzslával Sűrű pelyhekben hull a hó, s szinte mesebeli tájat varázsol a városra. Csip­kés, fodros körülöttem minden, ahogy csuszingáló léptekkel igyekszem a Muzsla 2010. évet záró gálaműsorára. Szívesen maradnék még ebben a fehér mesevilágban, de a táncok világa szin­tén hívogatólag hat rám. A Teleki Lász­ló Művelődési Központ nézőtere zsúfolt­ságig megtelt, s nekem is sikerül letele­pednem néhány ismerős mellé. Látom, a rendezők izgatottan jönnek-mennek, már csak az utolsó simítások és elalsza­nak a nézőtéri fények. Ágoston László az együttes művészeti vezetője köszönti a nézőket. Röviden, velősen beszél, tudja ő, hogy ez itt most nem a szavak ideje. Sőt egy perc némasággal emlékeznek a balesetet szenvedett jászsági néptánco­sokra. Ezt szeretem a néptáncosok vilá­gában, érzékenyek, figyelnek egymásra, olyanok, mint egy nagy család. Most libben szét a függöny szoknyá­ja, s a kinti, hófehér mesevilágot egy tarka, színes mesevilág váltja fel. A lá­nyokon gyönyörű színes ruhák, szala­gok, pörögnek-forognak a szoknyák, ko­pognak a cipők. A legények sem adják alább a pörge kalapban, kopogós csiz­mában. S közben mesélnek a mozdulatok, megelevenednek a Krasznai, Sárpilisi, Rábaközi, Méhkeréki táncok. Mesélnek arról hogyan éltek régen ezeken a vidé­keken, hogyan mulattak, búsultak, sze­rettek az emberek. Jönnek a „legapróbbak”, az Apraja, s ők valóban egy jót mesélnek nekem, ne­künk. Őszintén Be kell vallanom, itt ki­csit jobban ver a szívem, izgulok na­gyon értük, hogy minden jól sikerüljön. Természetesen sikerült! Ők az „enyé­mek” is, hiszen 10-15 tanítványom jár ebbe a csoportba táncolni. Büszke va­gyok rájuk, pedig nincs semmi részem abban, hogy most itt ilyen remekül tán­coltak. Remélem, 4-5 év múlva is látom majd őket a színpadon. Ezt követi a Duna-menti lánytánc, az eleki tánc, s az első rész zárásaként sző­kébb hazánkba, a palócfóldi Rimóc fa­lujába kalauzol minket az együttes és az Esztam zenekar. Mesebeli utazásunk folytatódik, Moldvában járunk, majd egy kis falu, Madocsa táncai elevened­nek meg előttünk. A következő blokkban olyan koreog­ráfiákat látunk, amelyek az együttes előző „életében” készültek: Két falu tán­ca, dél-alföldi táncok, Küküllő-menti táncok, kalotaszegi legényes. Nagy kihí­vást jelentett ezeknek a megtanulása, A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. hiszen amit már az „elődök” jól megcsi­náltak, azt nehéz túlszárnyalni. De ne­kik talán sikerül! Most a „régiek” közül sokan párás tekintettel nézik, mit csi­nálnak az „újak”a színpadon. A fergete­ges taps azt jelzi sikerült, a fiatalok is meghódították a színpadot, a közönség szívét. A „mese” végére érünk lassan, s lám- lám a „legkisebb királyfi” már megint elnyerte méltó jutalmát kitartásáért. De mint az elején említettem, ez egy nagy család, s a családban meg szokták ünnepelni az évfordulókat. így van ez most is. Ágoston László és az egykori ta­nítványok (Babcsány Zoltán, Bogáti Bá­lint, Tóth László, Virág Szabolcs) virág­gal köszöntik Tóth Andreát, aki immár 20 éve táncol az együttesben. Nem is hinnénk erről a törékeny fiatalasszony­ról, hogy már két kislányát is tanítja a tánc tudományára. Gratulálunk, és re­méljük a két picit is hamarosan látjuk valamelyik csoportban. Az est méltó záró számaként mutat­ták be a „szatmári táncokat, a hálás kö­zönség hatalmas tapssal honorálta ezt is. Nagyobb ajándékot nem is kaphat­tunk volna. Köszönjük Muzsla! Németh József né a 1 «■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom