Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-19 / 15. szám
4 2011. JANUÁR 19., SZERDA SZOLGÁLTATÁS Nógrádban is a múlté az 1937-es rekord « Egyszerű és pontos szabványos csapadékmérő eszköz az erdészet udvarán Meteorológiai mérőállomás az erdészet udvarán A tavalyi évben megdőlt a valaha mért legtöbb éves csapadék rekordja az országban, ennek hozományaként pedig természetesen Nógrádban is eddig nem mért értékekről tudunk beszámolni. 1937-ben a kőszegi Stájerházaknál 1510 mm csapadékot mértek, ezt az értéket haladta meg a tavalyi esztendőben a bükki Jávorkút mérőállomása, ahol az Országos Meteorológiai Szolgálat 1550 mm csapadékot mért, de Kékestetőn is á megelőző rekord feletti érték, 1514 mm hullott. Csak hogy el tudjuk képzelni, ez annyit jelent, hogy minden négyzetméterre 15,5 hektoliter csapadék érkezett, vagy más hasonlattal élve legtöbbünknek mellkas vagy nyakmagasságig ért volna a több, mint másfél méter magas víz. Nógrádban a kiugróan csapadékos 1937-es esztendőben Diósjenőn 1153 mm-t regisztráltak, míg Salgótarjánban az akkori Salgó Menedékház (1965-től Dornyay turistaház) közelében 1059 mm-t Nagy László, az Ipoly Erdő Zrt. humánökológusa arról tájékoztatott, hogy a társaság Diósjenői Erdészete által üzemeltetett OMSZ mérőállomás például már október elején átlépte a „bűvös” 1100 mm-es szintet, év végén pedig 1317,6 mm-es mindenkori megyei rekord szinten állapodott meg. A sokévi területi átlag itt, a megye nyugati felében 650 - 700 mm között mozog, olvasható ki az Ipoly Erdő Zrt. erdészeti meteorológiai mérőhálózatának adatsoraiból. Ennek lényegében az egyharmada tavaly egyetlen hónap alatt leesett, hiszen májusban 230,3 mm csapadék hullott, de a következő hónap sem eredményezett fellélegzést, júniusban 153,8-es értéket regisztráltak. Tavaly tehát Diósjenő környékén két hónap alatt lehullott a mindenkori éves átlagok fele, míg másik két egymást követő hónap (augusztus és szeptember) alatt a másik fele is - és még csak négy hónap értékeit adtuk ekkor össze... Bercelen szintén az előbb említett május-júniusi hónappár volt kiugró. Az erdészet mérőhálózatának adatai szerint itt 550 - 600 mm közötti az átlag, melyhez képest tavaly 991,8 mm-es mennyiséget olvastak le. Kisterenye hasonló számokkal modellezhető minden szempontból, itt 964,4 mm volt a tavalyi záró szint Kirisics Lajos, az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Erdészetének szakembere hasonló értékekről tudott beszámolni. A megyeszékhely környékén, a város közvetlen környezetében 550-600 mm között mozog az éves átlag, de a Karancs térségében például ettől egy kevéssel magasabb ez az érték. Az erdészet udvarán 2010-ben 1133 mm csapadékot írtak fel, de a Karancson ettől szinte biztosan több hullott, a rekord mennyiségű csapadék következményeiről az alábbiakat közölte a szakember.- Milyen hatással van ezeka körülmények az erdőre, mint életközösségre?-Jó hatássaJ, mert kell a csapadék - igencsak feljött a talajvíz- szint, magasabbra is, mint az átlagos. A vegetációnak ez egyértelműen jó, de másnak nem. Becsúsznak a meredekebb hegyoldalak, a Börzsönyben és a Mártában is sok fakidőlésről lehet hallani, sok helyen tövestül fordulnak ki a fák a felázott talaj miatt- szerencsére ez itt, a Karancs - Medves térségében kevésbé jellemző. Az utak, lazább talajok becsúszhatnak a sok csapadék okán, ennek Salgótarjánban a lakosság részéről is varrnak látható következményei például a Kazinczy úton vagy a Karancs utcában. A talaj lényegében már nem bírja tovább nyelni a csapadékot. Belvízi gondokkal mi szerencsére nem küzdünk, de Pásztó térségében és onnan lefelé már biztosan ez is komoly problémákat fog okozni.- Milyen plusz nehézségeket jelent a mindennapi erdőgazdálkodásban a mostani állapot?- Nehezebb a munka, a mozgás- akár géppel, akár gyalog. Körülményes a fa elszállítása a téli felázás miatt, hiszen hiába nincs befagyva a talaj, a most elolvadt hőmennyiséget nem tudja benyelni. A Salgótarjáni Erdészet területén szinte mindenhol meg is álltunk a munkával, talán csak néhány akácos jelent kivételt, de napokon belül itt is le kell állnunk valószínűleg. Tölgyesekben, bükkösökben már napok óta nem tudunk termelni. Szikkadásra nem tudunk várni, csak a fagyra - nekünk az lenne a jó. A legrosszabb eshetőség, ha hó esik majd előbb és utána érkezik a fagy, hiszen ekkor a talaj nem szilárdul meg kellőképpen. Az erdőgazdaságnak most elsősorban a fagy kedvezne, amit aztán a hó már akár követhet is - ha akar.- A hosszú távú ütemtervekben miként kell ezzel a helyzettel számolniuk?- Vélhetően lesz itt is problémánk, mivel az erdőtörvény szerint vegetációs időn kívül termelhetünk csak: március 31-el meg kell állni majd a munkával. Egyedül az akác esetében még egy hónap a rendelkezésünkre áll. Ha a téli időszakban most nem tudjuk letermelni a kívánt mennyiséget, akkor azt őszre kell átütemeznünk. Előfordulhat így, hogy előre leszerződött mennyiségetnem tudunk majd kiadni, de bízunk abban, hogy gazdasági szempontból is javul majd a helyzet napokon belül és ilyen eshetőség nem következik be. Kirisics Lajos további érdekes adatokról is tájékoztatta lapunkat- Az előző, 2009/2010-es télen összesen 108 centiméter hó esett le, a mostani időszakban pedig már novemberben leesett 18 cm, míg decemberben 46 cm - összesen tehát 64 cm. Egy új hőmérséklet-regisztrálót is beüzemeltünk december közepén, ez már mérte nekünk az ünnepek környéki nagy hideg értékeit is, -18,6 °C volt a legalacsonyabb regisztrált hőmérséklet Hasonló rekordokkal Nagy László is tudott még szolgálni, kérdésünkre elmondta, hogy 2010. január 31-én megdőlt az egy nap alatt lehullott hőmennyiség értéke is - ekkor 45 cm hó lepte el a tájat 12 óra alatt! A tavalyi év másik meghatározó, emlékezetes rekordja az augusztus 16-án a Börzsönyben észlelt F2 (vagy EF2) erejű tornádó volt. A Theodore Fujita, japán meteorológus által 1971-ben rendezett skálán ez a „nagy” minősítésű forgószél, a skála két szélsőértékei a FO-ás „gyenge” és az F5-ös „elképesztő”, 421-510 km/h szélsebességgel. Esetünkben 200-220 km/h-s sebességről szóltak a híradások, az örvénylő forgószél több ponton, illetve hosszanti pásztóiján is elérte a földfelszínt A vihar erejű szél lombkoronákat tört le és fákat tört ketté, Diósjenő egyes külső részei kivételével azonban lakott településen nem okozott kárt A tornádó tölcsére délnyugat és északkeleti irányban mozogva, Szokolya és Diósjenő között, 7-8 kilométer hosszú sávban, állami és magánerdőkben pusztított A tavalyi évben a szeszélyes időjárás az erdei sporteseményeket sem kímélte, a salgótarjáni nemzetközi, világranglista-pontszerző hegyikerékpáros verseny indulói is megtapasztalták a saras viszonyokat csakúgy, mint a júniusi „Medves Gyöngyszemei” gyalogos teljesítménytúra résztvevői. Szeptemberben aztán csak néhány elvakult sportolónak volt köszönhető, hogy a „Magyar - Szlovák határon át" elnevezésű hasonló esemény nem fulladt teljes érdektelenségbe a majdnem egy hétig folyamatosan tartó esőzés következtében. Kéri István FOTÓK: KÉRI ISTVÁN V-jÜtL: \ 'írwrt3S*^.>c'"dS^ Sűrű a táblázat - 365 napból 137-en regisztráltak csapadékot tavaly Salgótarjánban Ki lehet ügyvéd? Korábban már áttekinthettük kiből lehet ügyvéd. Következzen most sorozatunk második része. ÉRDEKES. Az ügyvéd működését a társadalomban különböző szintű jogszabályok határozzák meg, de cselekedeteiknek belsőmozgatói közé tartozik az erkölcsi- és egyéb szabályok is. Az ügyvéd nem elszigetelt a társadalomban, hanem benne él és osztoznia kell azokban a gondokban is, amelyek a nemzet ügyével összefüggenek és a maga sajátos eszközeivel segíteni kell a társadalmi és gazdasági előre haladást a jogszabályi előírások betartásával, arra való törekvéssel. Az ügyvédi jogállás tartalmának meghatározásakor az ügyvédség alkotmányos helyzetének meghatározásából kell kiindulni. Az ügyvédi foglalkozás elsősorban az igazságszolgáltatáshoz és a jogalkalmazáshoz kapcsolódó hivatásbéli tevékenység, ami egyben alkotmányos követelmény védői és jogi képviselői eljárás során. Az ügyvédség alkotmány által szabályozott intézmény. Az alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam, ami a demokráciának nélkülözhetetlen követelménye. A jog által meghatározott működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámított módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket. Nem csak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. A jogállamiság egyik alap pillére a hatalmi ágak szétválasztása, aminek egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság. Az ügyvédség legfőbb jogállami funkciója éppen az, hogy biztosítsa a jogbiztonság gyakorlati létezését. Az ügyvédség intézménye központi szerepet játszik az igazságszolgáltatás működésében. Bár az igazságszolgáltatás szorosabb értelemben vett fogalmi körébe az ügyvédség nem tartozik bele, az nem vitatandó, hogy az igazságszolgáltatás - jogilag és gyakorlatilag - működésképtelenné válik az ügyvédség hiányában. Hivatásunk fontos alkotmányos garanciája az alkotmányos alapjogok érvényesülésének is. Az ügyvédség hivatása az Alkotmány XII. Fejezetében felsorolt valamennyi alkotmányos joggal szoros kapcsolatban áll, a védelemhez való joggal pedig közvetlenül az Alkotmány 57.§.(3) bekezdése fűzi össze. Ebből levonható azon okszerű következtetés, hogy az ügyvédség alkotmányos védelemben részesül. Az ügyvédség alkotmányos védelme elsősorban az ügyvédi hivatás alapértékeinek: függetlenségnek, a titoktartásnak és az ügyvédi foglalkozás jellegének alkotmányos garancia rendszerében ölt testet. Az ügyvédségről az 1998.évi XI. törvény (Ügyvédi törvény) 3.§ rendelkezik. Az ügyvéd tevékenységében szabad és független. Belső korlátja a legjobb szakmai tudás szerinti eljárás kötelezettség. Külső korlátja pedig a törvényes eljárási szabályok megtartása. Az ügyvédnek függetlennek kell lennie az államtól, annak szerveitől és minden olyan egyéb hatástól, amely az ügyvéd szabad mérlegelését akadályozná vagy kizárná. Függetlensége részben szervezeti, részben személyi. Szervezeti garanciája az ügyvédség önkormányzatainak, az ügyvédi kamaráknak a létrejötte és működése. Működésébe és szervezetében az állam csak az ügyvédségre vonatkozó legfontosabb szabályok megalkotása útján szólhat csupán bele. Az állam az ügyvédi kamarák felett és csupán törvényességi felügyeletet gyakorolhat. A függetlenségének személyi garanciája, hogy az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettségbeli feladatot, amely hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti. Az ügyvédi függetlenség esetében nincsen pártatlansági követelmény. Az ügyvédnek a jognak és ügyfele érdekeinek legmegfelelőbb szolgáltatást kell nyújtania. Az ügyvédi függetlenséget illetően zavaró körülmény lehet a tiszta sikerdíj, munkadíj - megállapodás, ami által a megbízási szerződés vállalkozási elemet kap, mely esetben az ügyvéd helyzete közelít a vállalkozóéhoz. Azt azonban azon oknál fogva nem éri el, mert eredménykötelmi vonás, nem jelent egyben eredmény felelősséget is. Eredménytelenség esetén, ha az nem kötelességszegő magatartással párosul, csak a díj iránti igényjogosultságra van kihatása. A sikerdíjas munkadíj - megállapodás társadalmilag elfogadott és érvényes, ha a megbízott a meghatározott eredmény elérése érdekében tényleges kockázatot vállal. Az ügyvédség hivatásának tényleges eleme és megkülönböztethető joggal, hogy szellemi szabadfoglalkozás, amely magántevékenységként különül el a közhatalomtól. Bizonyos értelemben piaci magatartás, hiszen az ügyvéd tevékenységét ellenszolgáltatás fejében látja el, mégsem ez a kizárólagos domináló elem, hanem a szolgáltatás egyéb lényeges tulajdonsága határozza meg; az ügyfél választást a jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség alapelvére tekintettel, az ügyvéddel szembeni bizalom, amely az ügyvéd szakmai felkészültségén és a hivatás ellátásához szükséges egyéb képességén múlik. Az ügyvéd piaci meghatározottságának határt szab az igazságszolgáltatásban betöltött szerepe is, amely egyben kiemeli az ügyvédséget a gazdaság más szereplőinek sorából. Dr. Szomszéd Károly ügyvéd a Nógrád megyei Ügyvédi Kamara elnöke Dr. Szomszéd Károly
