Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-04 / 2. szám
2011. JANUÁR 4., KEDD 1 ORSZÁG-VILÁG Változások 2011. január 1-jétől (II.) Sorozatunk második részében az idén életbe lépő változások áttekintését folytatjuk Csökken a kamatadó mértéke, bezárulnak az „adózási kiskapuk" 2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20 százalékról 16 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk” bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is. A rendelkezés a számlákon lévő teljes összeget érinti, azonban a befizetések idejétől függetlenül csak a 2010. december 31-ét követő időszakra járó hozamból kell levonni a kamatadót. Úi lehetőség anazai vállalkozásoknak Az elmúlt félévben több a hazai vállalkozásokat segítő állami támogatású hitelprogramot indított a kormány. Január 1-jétől újabb, eddig égetően hiányzó lehetőség nyílik meg a hazai vállalkozások előtt: Széchenyi Önerő Hitel Program indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű). Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba. A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű). A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében). Nő a minimálbér 2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78 000 forint, a garantált bérminimum havi 94 000 forint lesz. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6 százalékos az ajánlott béremelés mértéke. Akinek jövőre csökkenne a bére a közszférában, az kompenzációt kap A kormány elkötelezett abban, hogy a minimálbér emelése mellett a közszférában is meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közszférában dolgozó munkatársak egyikének se csökkenjen jövőre a rendszeres nettó jövedelme. A közszférában az állami takarékosságjegyében nem lesz béremelés. A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését egy rendszeres havi kompenzációs összeggel egészíti ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a kézhez kapott nettó rendszeres jövedelme. A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket, akkor ő is jogosulttá válik a kompenzációra. A kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormány- tisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed. A kormány a fenti intézkedésével eléri, hogy a közszféra egyetlen munkavállalójának sem csökken a nettó havi jövedelme. Egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallás 2011. január elsejétől megnyílt a lehetősége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikről bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adó- nyilatkozat benyújthatóságát a személyi jövedelemadózás rendszerének egyszerűsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetővé. Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendő lesz egy egyoldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel. Jelentősen egyszerűsödik a 2010. évi jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak. Családtámogatások A kormány - vállalását betartva - 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visz- szamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem. Következő lapszámunkban a közfoglalkoztatás átalakításáról, a részmunkaidős foglalkoztatásról és a nyugdíjrendszer átalakulásáról olvashatnak. Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság EZ TÖRTÉNT 2010-BEN MÁJUS JUNIUS ÁRVÍZ ÉSZAKON Több száz házat pusztított el az áradás Észak- Magyarországon. A károk legnagyobb része Edelényt és Felsőzsolcát érintette, de egy hétre Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén veszélyhelyzetet rendeltek el. Az árvízi védekezésre 1,38 milliárd forintot szánt az állam egy hét leforgása alatt, a lakhatatlanná vált házak tulajdonosai novemberre kaptak újakat. GYORSSEGÉLY GÖRÖGORSZÁGNAK Megszületett az ELI, az IMF és Görögország megállapodása. Athén 110 milliárd eurót kapott, ezért kemény megszorító csomagot vállalt fel. Az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni 2014-re. Megszűnt a 13. és 14. havi bér a közszférában, nyugdíjmegszorítások léptek életbe, és három évre befagyasztották a béreket. A megszorítások ellen rendkívül heves tüntetések folytak a nagyobb görög városokban, napokra megbénítva az országot. KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok, számukra nem szükséges magyarországi bejelentett lakcím és állampolgársági vizsga. A törvény mindazokra vonatkozik, akik felmenői közt volt magyar állampolgár, igazolja magyar nyelvtudását és büntetlen előéletű. ÚJ KORMÁNY Rövid átadás-átvételi folyamat után május 29-én letette az esküt a második Orbán-kormány. A kormányzati struktúrában jelentős centralizáció történt, az átszervezések és összevonások után mindössze nyolc minisztérium maradt. A gazdasági kérdések nagyobbrészt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban összpontosulnak. Az újonnan felállított Belügyminisztériumot ismét Pintér Sándor vezeti, a külügyekhez pedig szintén az előző Orbán- kormány alatti vezetője, Martonyi János tért vissza. A vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor, a honvédelmi tárca irányítója Hende Csaba, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig Réthelyi Miklós lett. Két miniszterelnök-helyettest neveztek ki: Navracsics Tibort, aki egyben közigazgatási és igazságügyminiszter is lett, valamint Semjén Zsoltot. BRIT KORMÁNYVÁLTÁS A második világháború lezárása óta először vezeti koalíciós kormány Nagy-Britanniát: a Liberális Párt meglepő mértékű erősödése miatt a választáson győztes konzervatívok nem szerezték meg egyedül a parlamenti többséget. így is David Cameron lett az új miniszterelnök, a két addigi ellenzéki párt gyors és sikeres koalíciós tárgyalásai után. Az új kormány már a megalakulása utáni első napokban komoly gazdasági megszorításokba kezdett. LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS A következő választástól legfeljebb kétszáz fős Országgyűlés lehet Magyarországon. Erről első intézkedései közt döntött az újonnan felállt törvényhozás, a választási rendszer részleteinek kidolgozása azonban még várat magára. EGÉSZSÉGÜGY A kormányalakítást követően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára azonnali intézkedéseket jelentett be a Világgazdaság június 10-én tartott egészségügyi szakkonferenciáján. Megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet azzal az indokkal, hogy azt a korábbi kormány a több-biztosítós modell érdekében hívta életre. Felfüggesztették a kórházakban a gyógyítási minimumfeltételekről szóló rendeletet, mert az intézmények többsége nem felelt volna meg sem a tárgyi, sem a személyi előírásoknak, így nem kapott volna működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Tárgyalást kezdeményeztek a Magyar Rezidens Szövetséggel, és eltörölték azt a rendeletet, amely négy évre egy adott kórházhoz kötötte volna a szakvizsgát tett fiatal doktorokat. A patikamoratóriummal megállították a további gyógyszertári liberalizációt. Felfüggesztették a patika-OEP online rendszer éles beindítását a működést veszélyeztető adminisztrációs hibák kiküszöböléséig. Öt évre visszamenőleg nyilvánosságra hozták az egészségbiztosító különféle kasszáinak költésével kapcsolatos szerződéseket. TÖRÉKENYSÉG Magyarország helyzetét nagyon törékenynek minősítette Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, miután Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett. A bizottsági elnök sürgette az új magyar kormányt a deficitcsökkentésben és a szükséges strukturális reformok végrehajtásában, ugyanakkor elismerte a költségvetési konszolidáció terén elért addigi eredményeket. Ekkor vált világossá, hogy a kormány mozgástérbővító törekvése falakba ütközik, így kénytelen lesz tartani a 3,8 százalékos éves deficitcélt. piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier tervei szerint az egységes európai felügyelet gyanús esetben házkutatást tarthatna az adott hitelminősítő irodájában, üzleti dokumentumokat kérhetne be, és kihallgathatná az esetleges gyanúsítottakat. A magyar gazdaság államcsódközeli helyzetéről beszélt Kosa Lajos, Debrecen fideszes polgár- mestere egy konferencián. A kijelentés erőteljes reakciót váltott ki a befektetők körében. Néhány napig intenzíven gyengült a forint, és az állampapírhozamok emelkedésnek indultak. A tőzsde is mélyrepülésbe kezdett. KÁRENYHÍTÉS Leminősítette a brit BP olajtársaságot a Fitch Ratings arra hivatkozva, hogy a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa miatt folyamatosan növekednek a cég üzleti és pénzügyi profitját terhelő kockázatok. A BP vezetése is elismerte, a társaság nem készült fel teljes mértékben az ilyen katasztrófák kezelésére. A társaság olajlelőhelyektől is kénytelen volt megszabadulni, hogy a kárenyhítéshez szükséges forrásokat előteremtse. ELLENŐRZÉS 29 PONTBAN A hitelminősítők alaposabb ellenőrzéséről dön- Orbán Viktor bejelentette első gazdasági akció- tött az Európai Bizottság, és a jogszabályok tervét, amely „a 29 pont” néven híresült el. A kümegsértése esetén bírságot is kilátásba helye- lönadókon kívül ez több, kisebb kört érintő válzett az unió. A tervezett európai pénzügyi fel- tozást tartalmazott, mint például a házi pálinkaügyeleti szervhez rendelték a feladatot. A belső főzés engedélyezése.