Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-31 / 303. szám
8 INNEN-ONNAN 2010. DECEMBER 31, PÉNTEK öszönjük, megvagyunk Felemás évünk volt, az emberek közérzetében rossz és jó tapasztalatok összegződnek. A magyarok háromnegyede panaszkodott pénzügyeinek, anyagi helyzetének alakulására, s többségben vannak a magánéletüket negatívan értékelők is. Ezzel szemben, az emberek hattizede úgy érzi, hogy a 2010-es esztendő egészségi állapotuk szempontjából inkább jónak nevezhető. A munkahelyi viszonyokat illetően az érintettek megosztottak: nagyjából fele-fele arányban tekintik sikeresnek, illetve sikertelennek ezt az évet. Közös dolgainkat viszont kifejezetten negatívan minősítik, hazánk helyzetére gondolva ugyanis négyből hárman úgy vélik, hogy Magyarország számára 2010 rossz év volt - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet decemberben készített az Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével. Az egzisztenciális elégedetlenség, a negatív pénzügyi helyzetértékelés a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van a magyar háztartások életében. Éppen ezért nem meglepő, hogy saját és családja anyagi lehetőségeit számba véve, az emberek 73 százaléka az idei évet is rossznak minősíti. Sokkal kevesebben, 23 százaléknyian viszont korántsem panaszosak, ők jónak ítélik egzisztenciájuk 2010-es alakulását. Nem csak ösz- szességében kedvezőtlenek a vélemények, hanem ez kivétel nélkül minden társadalmi-demográfiai rétegben megfigyelhető. Jellegzetes különbségek persze akadnak, például az, hogy az életkor emelkedésével egyre sötétebb tónusokat használnak a válaszadók. Amíg a húszas éveikben lévők körében 31 százalék szerint pozitív irányba billen pénzügyi helyzetének idei mérlege, 63 százalék pedig negatívan értékel, addig a hatvanas éveikben járók (s általában a nyugdíjasok) körében ezek az arányok 17, Hletve 78 százalékot tesznek ki. Az iskolázottság, valamint a munkaerő-piaci pozíciók az életkornál jelentősebb mértékben befolyásolják az anyagi boldogulással kapcsolatos érzeteket. Erre jó példa, hogy a diplomások, a vezető beosztásban dolgozók négytizede pozitívnak minősítette anyagi helyzetének idei változásait, ám az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen munkavállalók körében még egytizednyien sem számoltak be erről. A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók egyik fele (51 százaléka) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (48 százaléknyian) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg. A szakképzetlen munkavállalók több mint kétharmada (69 százaléka) rossznak minősítette a munka világában eltöltött esztendejét, s még a szakmunkás végzettségűek körében is az elégedetlenek vannak enyhe többségben (53 százalék). Az érettségizettek emlékezetében viszont inkább szép dolgok maradtak meg, a munkájukat, munkahelyüket negatívan értékelők kisebbségben, 38 százaléknyian vannak. Még ennél is nagyobb munkaélménnyel gazdagodtak a diplomások, közöttük csak 22 százaléknyian minősítették rossznak az idei évet e szempontból. Sok szó esik a magyarok egészségi állapotának problémáiról s a gyógyító rendszer hiányosságairól. Az egyfelől reményteli jelenség, hogy a többség, az emberek 61 százaléka, egészsége szempontjából az idei évet jónak minősítette. Másfelől viszont aggasztó, hogy 37 százaléknak, tehát nagyjából hárommillió állampolgárnak a betegség, a rossz egészségi állaBB9 (a válaszok százalékos juegosdása) inkább rossz év \ óit pót jellemezte az elmúlt időszakát. Értelemszerű, hogy az életkor markánsan befolyásolja, hogy menynyire érzi magát egészségesnek valaki. A határvonal az 50 évnél van, az ennél fiatalabbak körében a magukat életerősnek tartók aránya jócskán meghaladja a markáns betegségtudattal rendelkezőkét. A húszas m (a válaszok százalékos megoszlása a mmikaváüalök korélwm) inkább j/> év volt inkább r<w>z év voll éveikben járók körében 83-15 százalékos a két csoport mérete, de még a negyveneseknél is 70-27. Az ötvenes korosztályban már kiegyenlített az egészségérzet: 49 százalék jónak, 47 százalék rossznak tekinti azt. A hatvanas és idősebb korosztály viszont sokkal inkább úgy gondol vissza a 2010-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (64 százalék szemben az egészséges voltát említő 34 százalékkal). Az iskolázottság emelkedésével valamelyest emelkedik a magukat egészségesnek nyilvánítók aránya, de még a legkevésbé elégedett alapfokú képzettségűek körében is inkább az egészséges mivoltukat említők vannak többen (51, illetve 44 százalék). A kutatás elemzése során kiderült, hogy a magánélet értékelésére főképpen a pénzügyi helyzet alakulása van hatással, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a párkapcsolatok és a társas viszonyok minősége is befolyásolja azt. Az összkép nem túl szívderítő: a magyarok több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy idén a magánéletét inkább a negatívumok jellemezték. Ezzel szemben az a 42 százalék áll, akik jónak minősítették intim szférájuk idei formálódását. A magánéleti sikerek és kudarcok nem függetlenek az emberek életkorától, képzettségétől, valamint a családi állapotától. A boldogság főképpen a húszas éveikben járókat és a diplomásokat jellemezte az idén, a magánéleti problémákról pedig leginkább az idős emberek és az alacsony iskolázottságúak számoltak be. A házastársi és élettársi kötelék önmagában még nem jelent boldogságot, de a gyermek a családban már többnyire igen. A lazább kapcsolat, az „együttjárás” a többség (63 százalék) számára kellemes közérzetet biztosít, 35 százalék viszont úgy érzi, magánélete így nem teljes. A kettesben élő házaspárok, élettársak - bármennyi idősek is - alapvetően negatívan értékelték magánszférájuk ez évi történéseit (60 százalék körüli arányban, ezzel szemben nagyjából egyharmaduk mondta, hogy e tekintetben jó dolgok történtek vele). A gyermekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az idei évet, 53 százalékuk pozitívan összegezte családi viszonyait. Ugyanakkor nem jelentéktelen a magánéleti panaszokat hangsúlyozó gyermekes házaspárok, élettársak aránya sem, ők 43 százalékot tesznek ki, s jellemzően harmincas-negyvenes éveikben járó szülők csoportját alkotják. Az elmúlt évek közvélemény-kutatási adatai ismeretében nem meglepetés, hogy az ország idei történéseiről, a kialakult helyzetről sokkal erősebbek a kritikus hangok, mint a támogatók. Az értékelések figyelembe veszik az ország gazdasági állapotát, a térségben elfoglalt pozícióját, a társadalmi problémák meny- nyiségét, formáit, a rá adott válaszokat és a politikai fejleményeket. A véleményalkotás során a teljes esztendőre gondolnak az emberek, abban egyszerre van jelen a parlamenti választások előtti és utáni időszak. A magyar lakosság 73 százaléka szerint az idei rossz éve volt hazánknak s csak 22 százaléknyian értékelték jónak. A közérzetben megjelenő különbségeket a politikai hovatartozás befolyásolja, a társadalmi státusznak lényegében nincsen hatása. A szocialista párt híveinek véleménye lényegében egységes és osztatlan, 97 százalékuk szerint rossz évet zárunk. A Fidesz támogatói megosztottak, de közöttük is azok vannak többen (56 százaléknyian), akik a 2010-es Magyarországot negatívan minősítik, jó bizopyítványt 41 százalékuk adott. A többi politikai csoport - beleértve a pártoktól távolságtartókat - is inkább rossz emlékeket őriz 2010-ről - hét-nyolctizedük szerint kudarcos, egy- két tizedük szerint sikeres esztendőt hagyunk magunk mögött. Egyre népszerűbb a teljesítményarányos bérezés Budapest - A rugalmas munkahelyimegoldásokat kínáló Regus vállalat felmérése szerint, a globális üzleti életben általános bónuszgyakorlatot, 2011- ben felváltja a valódi eredményeket díjazó teljesítményarányos bérezés. A felívelő üzleti kilátásokra építve, a kiválóan teljesítő munkatársak nagyobb bevételre számíthatnak az új évben, míg az én központú kollégák nem várhatnak sok jót a gazdasági fellendülés idején. A 2010. augusztus-szeptember között végzett felmérés során több mint 10 000 üzleti kapcsolattartót kérdeztek meg a vállalatvezetők újévi várakozásairól. A Regus globális kapcsolat- tartói adatbázisa több mint egymillió főből áll, akik reprezentatív mintát jelentenek a világszerte működő vállalkozások felső vezetői és tulajdonosi köréből. A kutatást a MarketingUK független szervezet végezte. A Regus olyan kérdéseket vizsgált, amelyek az alkalmazotti kör bővítésére, az általános költségek csökkentésére, valamint a teljesítményarányos bérezési gyakorlat arányának növelésére irányul. A válaszadók 2011-re elsősorban a foglalkoztatás bővítését, valamint a költségek lefaragását jósolják, amelyet a teljesítmény alapú bérezés népszerűségének növekedése követ a rangsorban. Mark Dixon, a Regus vállalat vezér- igazgatója így kommentálta az eredményeket: *A 2011-re vonatkozó attitűdök jól tükrözik, hogy a vállalatok növekedésre számítanak a globális gazdasági fellendüléssel párhuzamosan. A kutatási eredmények alapján egyértelműen a teljesítményalapú bérezés lesz az irányadó trend a globális üzleti életben. Különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazottainak kell jelentős erőfeszítésekkel hozzájárulniuk a bevétel-növekedéshez, és ezt többnyire majd díjazzák is. A felmérés rámutat arra, hogy az üzleti élet résztvevői egyre inkább a mérhető eredményekhez kötik a fizetéseket. Ez a trend nem korlátozódik az értékesítői munkát végzőkre, hanem kiterjed a gyártásban és ügyfélszolgálati területen dolgozókra, illetve az adminisztratív munkát végzőkre is. Átgondolt (és gyakran a vállalat összteljesítményéhez igazított) lépések kialakításával és bevezetésével gondoskodnak a dolgozók megfelelő ösztönzéséről. Amennyiben a rendszer igazságos, a dolgozók támogatják az új gyakorlat bevezetését.” Ismerd fel a rossz webcímeket! Tanítójáték gyerekeknek és felnőtteknek Keíw <***«<|<*y «te;«» Itekva*. M *38». H» tamylfWMi a* ti&JtMrt'etol,« te W*A|' ittea te M I ALAND Az internetes bűnözők egyik kedvelt fogása, hogy meghamisítanak jól ismert weboldalakat, majd ezeken keresztül megszerzik a gyanútlan látogatók személyes adatait és jelszavait. De vajon képesek vagyunk felismerni a hamis webcímeket? Az ESET magyar- országi képviselete oktatójátékot készített nekünk. Ön szerint a magyar felhasználók hány százaléka tudja, hogy a hxxp://www.otpbank.hu@livexxx.ru egy adathalász oldalhoz tartozhat, és a hxxp://94.102.63.90/ingyenJáték hivatkozást sem kellene lekattintani? Csiszár Béla, az ESET magyarországi képviseletét ellátó Sicontact Kft. ügyvezetője szerint nem sokan. „Az adathalászat azért veszélyes, mert megtéveszti a felhasználókat. Egy hamis e-mail nem tartalmaz kártékony kódot, csupán egy linket. így annak ellenére, hogy adathalászat elleni védelmet már szinte mindegyik biztonsági szoftvercsomag kínál, az ilyen linkeket még a kiváló vírusirtó szoftverek sem ismerik fel minden esetben. Amikor a felhasználó egy ilyen, álcázott linkre kattint, egy olyan weboldalra kerül, ami megszólalásig hasonlíthat az eredeti oldalhoz, amit utánoz. A bűnözők így hozzájutnak a felhasználók jelszavaihoz, és sok esetben hitelkártya adataikhoz is” - mondja a szakember. A bűnözők jól álcázzák az adathalász hivatkozásokat. Tipikus példa erre, amikor egy weboldalon egy olyan kattintható linkkel találkozunk, mely látszólag a www.jo-weboldal.hu hivatkozásra mutat. Azonban, amikor rákattintunk, a böngésző címsorában láthatjuk, hogy a link a hxxp://www.jo- weboldal.hu.ru orosz weboldalra vitt bennünket, ami alapos okot adhat a gyanúra. „A helyes webcímek felismerése képezhetné akár az általános iskolai tananyag részét is, ami jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar felhasználók biztonságosan tudjanak internetezni” - emeli ki Csiszér Béla, aki szerint a most kifejlesztett oktatójáték segítségével nem csak a gyerekek, de a felnőttek is megtanulhatják felismerni az adathalászok csapdáit. A játék során egy sünit kell irányítani, és eldönteni, hogy a lehulló almákban lévő webcímek közül melyik tartozhat egy adathalász weboldalhoz, és melyik a helyes webcím. A játékot a http://www.eset.hu/almakaland weboldalon keresztül ingyenesen használhatják magánszemélyek, iskolák és akár olyan vállalatok is, melyek szeretnék biztosítani, hogy alkalmazottaik megtanuljanak biztonságosan internetezni. Egy hasonló, vállalatoknak szánt oktatóprogram egyébként az Egyesült Államokban tipikusan több ezer dollárba kerül.
