Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-03 / 280. szám

2 2010. DECEMBER 3., PÉNTEK NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Mózesi örökség zsidó szemmel Nem túlzás azt mondani, hogy történelmi esemény részesei lehet­tek azok a szerencsések, akik az advent első vasárnapja előtti napok egyikén, a helyi Szentháromság Főplébánia-templomban az esti mise után Verő Tamás budai főrabbi „Az Ószövetség, a mózesi örökség zsidó szemmel” című előadását hallgathatták meg. Szabó A. Verő Tamás főrabbi judaikákat is bemutatott Balassagyarmaton Balassagyarmat Köszöntőjében Majdán Béla várostörténész katolikus, evangéli­kus, református és zsidó üdvözöléssel tisztelte meg a - vallásfelekezeti hovatar­tozástól függetlenül meghívott és - nagy számban megjelent hallgatóságot. Miért is nevezhetjük történelminek e rendha­gyó eseményt? Ahogyan Majdán Béla, a balassagyarmati nemzetközi hírű zsidó örökséget ápoló Kertész István Alapít­vány római katolikus vallasd titkára be­vezető szavaiban elmondta: az 1746 óta fennálló Szentháromság Főplébánia­templomban még soha nem tartott be­szédet zsidó főrabbi. Több, mint negyed évezred alatt ez volt az első közös „szent esemény”. Adatokkal bizonyította: e rendhagyó vallás-és művelődéstörténeti rendezvény nem idegen a hely szellemé­től, Nógrád megye történelmi városától, a helyi katolikusoktól. Többek között megemlítette, hogy a templomépítő Balassa Pál, a város társbirtokosaként a Zichyekkel közösen elhatározta, hogy az akkor éppen fejlődésképtelen mezőváros gazdasági életét messzefóldről érkezett iparosok, kereskedők betelepítésével pezsdítsék föl. Ez a főúri tett az 1700-as évek közepének legjelentősebb helyi tár- sadalmi-gazdasági-kulturális eseménye volt, amely a város karakteréta II. világ­háború idejéig meghatározta. Volt idő, hogy például a település népességének nagyobbik felét a szlovák földművesek, iparosok, macedón görög, szerb, német zsidó iparosok és kereskedők tették ki. Valamennyi betelepülő közül azonban a zsidóság volt a legdinamikusabban fejlő­dő, gyarapodó közösség. Bő egy évszázad múltán az 1850-es években Balassagyar­mat lakosságának immáron 39,32 száza­léka izraelitának, mózeshitűnek vallotta magát a korabeli népesség összeírások­kor. Madách Imre korában Balassagyar­mat minden tíz lakosa közül négy zsidó vallású volt Nem véletlenül épült föl ép­pen itt, az Ipoly- parti városkában tehát Közép-Európa második legnagyobb orto­dox zsinagógája, amely közel 4000 zsidó hívő lélek befogadására volt képes. Ezt a folyamatot indította el a város korabeli római katolikus vallású fóldesura, Balassa Pál - fejtette ki Majdán Béla. A más népeket más vallásúakat betelepí­tő, széles látókörű feudális kegyúr szá­mára egyszerre volt természetes, hogy a korabeli pápával is kapcsolatban álljon, és a városba hozza - a mai napig a temp­lom mellékoltárának üvegkoporsójában látható - Szent Felicián keresztény már­tír vértanú földi maradványait ugyanak­kor az egykori Balassa szálloda emeletes épületének egy részét zsidó kereskedők­nek jutányosán bérbe adja. Verő Tamás főrabbi előadásában az Ószövetség népéiiek vallási életét iden­titástudatát kísérte végig, bepillantást adva egy Mózes-hitű ember gondolatvi­lágába, vallásgyakorlásába, szellemisé­gébe, ünnepeibe és hétköznapjaiba. Köz­vetlen hangú beszédében szó esett töb­bek között a kipáról, mely az Örökkéva­ló seregének egybetartozását is szimbo­lizálja, egyben jelképezi: „fölöttünk van, ránk figyel, véd és óv a Jóteremtő”. Mó­zes öt könyvéről, a Tóráról és annak ma­gyarázatáról, a Talmudról is szólt a főrab­bi, s azt is megtudta a hallgatóság, hogy a héber abc-ben az első betű, az alef az Örökkévalót fejezi ki, ugyanakkor, mint szám az egyet is jelenti. Képet kaphattak a balassagyarmatiak a jeruzsálemi szen­télyről, a zsidó gyermek Ábrahám kö­zösségébe való felvételéről, felnőtté ava­tásáról, a zsidó esküvő különleges szoká­sairól. A gyászról, a fehér ruhába öltöz­tetett halottról, a gyászhétről, a gyászév­ről is beszélt Verő Tamás, aki a sófárt, az imasálat, imarojtot és az imaszíjat is be­mutatta előadása közben, s kitért a zsi­dó ünnepekre, az oktatásra. A főrabbi a zsidó vallás lényegét úgy foglalta össze: „ Amit nem akarsz magadnak, ne tedd másnak!”. A katolikus, evangélikus és református keresztény helyi közösségek soraiból egyaránt érkezett hallgatóság előtt Dr. Stella Leontin kanonok, plébá­nos záró szavaiban jelentős történelmi eseménynek nevezte azt, hogy egy zsidó főrabbi a római katolikus templomban tett tanúságot hitéről, s betekintést enge­dett a gyökerekbe. - Egyek vagyunk az Egyisten hitében, egy az Ószövetségünk, Tízparancsolatunk. Ahogyan II. János Pál pápa mondta: a zsidóság a keresz­ténység testvérbátyja, és akkor vagyunk és lehetünk jó testvérek, ha - más-más módon is - a hitben egymást erősítjük- fogalmazott a kanonok a felemelő est vé­gén, melyen említést tett a balassagyar­mati katolikusok általa vezetett idei szentföldi zarándok útjáról is. A rendha­gyó művelődéstörténeti esemény végén a nagy tapsot kapó főrabbi búcsúzóul megfejtette a főplébániatemplom főoltá­ra fölött olvasható héber betűs középko­ri feliratot A rendhagyó előadás színhelye a fő utcai római katolikus templom volt Kisebb fennakadások az utakon Túl vagyunk az első havas, latyakos, csúszós napon. Mindenféle csapadék hullott egy nap alatt megyénk­ben és a szélátfúvások is nehezítették a közlekedést. Szja. NÓgrád megye. Először a hó esett, majd fagyott hó, végül ónos eső zárta a napot. Salgótarjánban éj­jel is dolgoztak a Városgazdálko- » dási és Üzemeltetési Kft gépei, így reggelre látszódott a szürke aszfaltburkolat. Csütörtökön a járdák még néhol síkosak, latya­kosak voltak, egyes településré­szeket pedig autóval, busszal szinte lehetetlen volt még dél­előtt megközelíteni. Somoskő, Salgóbánya és Somlyóbánya felé a busz „félúton” megállt, ugyan­is a parton nem tudott kimenni. Volt némi fennakadás Baglyasal- ja felé is - tudtuk meg a Nógrád Volán Zrt-től. A buszok az egész megyében legalább öt percet késtek, viszont például Eger felé egy órát meghaladó késéssel le­hetett számolni. Balassagyarmat és Budapest között szintén meg­gyűlt a bajuk a csapadékkal az autóbuszvezetőknek. Őrhalom­nál kamion fordult keresztbe az úton, Sóshartyánban pedig egy teherautó csúszott meg és ütött el egy gyalogost, aki könnyű sé­rüléseket szenvedett. A városgazdálkodások semmi rendkívülivel nem szolgáltak la­punknak, mint mondták: meg­birkóztak a feladattal. Pásztó és Tar között kritikus pont a Szeredek, de most itt sem volt fennakadás. Megtudtuk, a pász­tói VGÜ öt géppel takarította az utakról a havat. Ők például ónos esőt nem észleltek. Szerémi Gá­bor, a bátonyterenyei városgaz­dálkodás ügyvezető igazgatója la­punknak elmondta: egyedül Maconkán, a templomnál voltak fennakadások és itt folyamatosan végezték az út síkosság mentesí­tését. Máshol elég volt a négy gép és a kézi erő ahhoz, hogy ne áll­jon le, csak esetleg lassuljon a for­galom. Ürmössy Ákos, a Magyar Köz­út Nonprofit Zrt. Nógrád megyei igazgatója lapunknak az alábbi tá­jékoztatást adta: - Szerdán a hó el­takarítás, síkosság mentesítés so­rán a legtöbb munkánk a főúthá­lózaton Szendehely Katalinpusz- ta, Parassapuszta és Drégely- palánk térségében volt, mellék­utakon Alsótold, Kozárd, Vizslás és Bárna emelkedői igényelték a legtöbb beavatkozást. A VOLÁN társaságtól a Vizslás és Kazár kö­zötti, valamint a Karancsaljai térségre érkezett bejelentés. Ösz- szesen 15 munkagépünk dolgo­zott az elmúlt időszakban. Sok bejelentés érkezett, legtöbb az alsótoldi és kozárdi emelkedők­ről. A helyzetet közepesen kezel­hetőnek ítéltük, köszönhetően a főutakon a hóesés előtt végzett megelőző só szórásnak. A dél­előtt folyamán hóesés, délutántól pedig hó, havas eső és ónos eső volt jellemző. Átlagosan 6-10 cm hó esett - zárta szavait Ürmössy Ákos. Az előrejelzések szerint csen­des lesz a hétvége, nem fog csa­padék hullani és a hőmérséklet 0 fok körül alakul majd. Jövő hétre ismét csapadékot ígérnek, még­hozzá esőt. Ságot arján belvárosában a járdák környékén sikerült letakarítani a havat Készülőben az új alkotmány Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójá­nak egységes szövegét Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja a testület honlapján csütörtö­kön tette közzé a koncepció szövegét, amelyet az eseti bizottság decem­ber 10-15. között vitat meg, dönt annak elfogadásáról és az Országgyű­lés elé terjesztéséről. Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alap­törvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyű­lés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az ország- gyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt Egy párt alaptörvénye? Az MSZP szerint az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz a csütörtökön közzétett munkaanyag alap­ján. Bárándy Gergely, a szocialisták elnökségi tagja az MTI-nek azt mondta: az új alkotmánykoncepcióban semmiféle konszen­zus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitás kérdésékből kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győzte­sen. A politikus - a koncepcióban az alkotmánymódosításhoz ja­vasolt elvhez hasonlóan - csak két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé új alaptörvény elfogadását. Új kormányzati modell A korábbiaktól eltérő kormányzati modellt vezetett be a második Or- bán-kabinet azzal, hogy az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok többségét nem saját maga, hanem a Fidesz-KDNP frakciószövetség nyújtotta be - állapította meg a kormány első féléves munkájával kap­csolatban a Policy Agenda politikai elemző és kutató intézet Hangsú­lyozzák: Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektet a frakciójára, a számára kiemelten fontos ügyeket ugyanis képviselőtársain keresztül terjeszti a Ház elé. Másodlagos enyhítés a móri ügyben? Az ügyész súlyosbítást, az ügyvéd elsődlegesen új eljárást, másodla­gosan enyhítést kért a móri bankrablással korábban megvádolt Hajdú László ügyében a Fővárosi ítélőtáblán csütörtökön. A másodfokú hatá­rozat kihirdetése január 20-án várható. Hajdú Lászlót - aki a közelmúlt­ban Kovácsra változtatta nevét - korábban a nyolc halálos áldozatot kö­vetelő 2002-es móri bankrablás-égyik elkövetőjeként tartották számon, a Fővárosi Bíróság azonban emiatt első fokon 2004ben nem mondta ki a bűnösségét, más rablások miatt ítélte 15 évre. Ezt 2005-ben a Főváro­si ítélőtábla hatályon kívül helyezte azzal, hogy a megismételt eljárás­ban újra kell vizsgálni a Mórral kapcsolatos terhelő bizonyítékokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom