Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-21 / 295. szám

2010. DECEMBER 21., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG Felkészültek a télre az energiacégek Extra feladatokkal végzett a Mavir, a Mól, az E.On és az FGSZ a zavartalan és folyamatos ellátás érdekében IDŐJÁRÁS. A hideg, a hó, a víz és a viharos szél már ezen a télen is próbára Pf . tette a hazai energiaellá­tást biztosító berendezé­seket, eszkö­zöket SZÉLSŐSÉGEK. Többletberu­házásokkal készültek fel az or­szág nagy energiacégei a télre. A megugró áram- és gázigény, vala­mint a módosuló üzemanyag-ke­reslet mellett számolniuk kellett a fagy, az árvizek és a szél miatt fel­lépő termelési és energiaszállítási zavarokkal, még újabb gázim­portzavar sem kizárt. Utóbbi esetén először a nagy­nyomású gázszállító rendszer irá­nyítója, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kerülne reflektorfénybe. A cégtől kapott tájékoztatás szerint a szakma és a szabályozó hatóság bevonásával készült eljárásrend alapján kell eljárni, éppen úgy, mint a 2009 januárjában kiala­kult helyzetben. A hatályos jog­szabály lehetővé teszi a megsza­kítható kapacitások elvételét, s a korlátozási besorolás szerinti fo­gyasztáskorlátozást tesz lehetővé. A társaság a fűtési szezon kezde­téig (2010. október 15-ig) minden munkát elvégzett az általa üze­meltetett gázipari létesítménye­ken, amelyek a szállítórendszer kapacitásának e téli, maximális rendelkezésre állása érdekében kellettek. 433 tervezett karbantar­tásra került sor, ezek közül 371 járt fogyasztói leállással. Importzavar esetén hozzá kell nyúlni a biztonsági gázkészletek­hez is. 1,2 milliárd köbméteres tartalékunkat az MMBF Zrt. őrzi, amely további 700 millió köbmé­ter kereskedelmi készletet is tárol. Ezeket - az anyacég Móltól kapott tájékoztatás szerint - 2009 de­cemberére, illetve ez év szeptem­berére betárolta. Azóta végzett a karbantartásokkal, októbertől pe­dig tart a kereskedelmi készletek kitárolása. Az elmúlt évi gázkrízis hatásai­nak enyhítésében az E.On Földgáz Storage kereskedelmi készletei­nek jutott a fő szerep. A társaság már másfél hónapja jelezte, hogy létesítményei felkészültek az év leghidegebb időszakára, még soha nem tároltak annyi gázt, mint most: 3,2 milliárd köbmétert. Eb­ből a cég Magyarország mellett annak szomszédai téli ellátásbiz­tonságát is képes biztosítani. Annál kevésbé dőlhet hátra az E.On, amikor az áramellátásról esik szó. Vezetékrendszerét már ezen a télen is próbára tette a hó, az ónos eső, és szolgáltatási zava­rok is keletkeztek. A helyreállítást a Tiszántúlon lassította a felázott talaj, amelyen a munkagépek ne­hezen haladnak, annál könnyeb­ben dőltek ki a fák és az oszlopok. A helyreállítást hátráltatja és az üzemzavarok számát növeli a ron­gálás és a lopás, de az is, hogy hiába kötelezi a törvény az ingat­lantulajdonosokat hálózat bizton­sági övezetében lévő fák gallyazá­sára, ezt legtöbbször elmulaszt­ják. Az E.On az általa üzemeltetett 80 ezer kilométernyi elektromos hálózat fejlesztésére és felújításá­ra évente mintegy 45 milliárd fo­rintot költ, további 35 milliárdjába kerül az üzemeltetés. E télen a hazai napi áramigény 6-8 százalékkal nőtt a villamos- energia-rendszer irányítójától, a Mavir Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint. Az eddigi legnagyobb ter­helés december 1-jén 6560 mega­watt volt, ez éves csúcsot is jelent, de a napi felhasználás maximu­ma megfelel a korábbiaknak. Az igények jelentősen megug­ranak az adventi időszakban a boltok hosszabb nyitva tartása, az utcai elárusítóhelyek és vásárok üzemelése, illetve a díszkivilágí­tások miatt. A mostani növek­mény mintegy feléért ez utóbbi hatások a felelősek. Tovább növel­heti az áramfelhasználást, hogy egyre több, a hűtés mellett fűtésre is alkalmas klímaberendezést te­lepítenek az országban, már a háztartásokban is. Amint 15-20 fok alá megy a hőmérséklet, egy­értelműen nő az ország áramigé­nye, de az éles határt a fűtési idény kezdete jelenti. Arról vi­szont nincsenek a Mavirnak ada­tai, hogyan változott a fogyasztás az ipari és a lakossági fogyasztók között. A cégnél mindazonáltal emlékeztettek, hogy a gazdasági válság idején (2008 őszétől) egy­értelműen csökkent az ipari fel- használás részaránya. „Az idén a múlt évhez képest kb. 2,4-2,5 szá­zalékos növekedést tapasztalunk a tavalyi 5,5 százalékos csőkké-' nés után, ez valószínűleg ismét az ipari fogyasztás részarányát eme­li" - válaszoltak. Kifejezetten az év végén jellemző a gazdasági ak­tivitás növekedése, december 20. után viszont tartós, mintegy 15 százalékos visszaesés következik. A napi igényváltozásoknak né­hány százmillióstól egy-két milli­árdos költséghatásai vannak. Az üzemanyag-ellátás kapcsán a Móltól megtudtuk, hogy bár a társaság által is termelt szabvá­nyos téli gázolajok biztonsággal megfelelnek a régió időjárási kö­vetelményeinek, a cég extrém téli időjárás esetére is kínál a nagyke­reskedőknek olyan, speciális, téli extra dízelgázolajat, amely -26 °C-ig használható, s van lakossági prémium dízele is. A Mol a hazai szénhidrogén­termelésben is végzett a téli felké­szüléssel. Októberben fejezte be a karbantartásokat és a kútleállá- sokkal járó rétegnyomásmérése­ket. A nagy hidegben számolnia kell a gerincvezetéki hidrát kiala­kulásával - emiatt csökkenhet a szállított gáz mennyisége egy többlépcsős beruházással olyan termelő- és gázforgalmazó rend­szert alakított ki, amelynél nem kell termeléskieséssel számolnia. Beszerezte a szükséges metanol­mennyiséget is a téli folyamatos termeléshez. Még szénhidrogén-termelése növelésére is készül a Mól. Új kompresszorüzemet telepített a dél-békési, kardoskúti üzemében. Gázmezőit folyamatosan fejleszti, és újakat is termelésbe állított, például a Földes-ÉK és magyar- dombegyházit. „Mezőink gyűjtési nyomásának csökkentésével je­lentősen növelhető a termelés, ezért az Üllés és Tázlár mezőn már csökkentettük a nyomást, il­letve ismét termelésbe állítottunk olyan gázmezőket, melyek az ed­digi magas gyűjtési nyomás miatt nem tudtak termelni (Kiskunha­las szabadgáz, Ruzsa-É mező). Tart a Kunágota mező termelésbe állítása, s az üzembe helyezésre is még ezen a télen sor kerülhet” - válaszoltak a társaságnál. A Mol a regionális gázellátó rendszereinél jelentkező esetle­ges többletgázigényt teljes mér­tékben ki tudja elégíteni a nyári időszakban álló kútjai segítsé­gével. VG Az MSZP és az LMP nem támogatja Budapest Az MSZP és az LMP sem támogatja a Rogán Antal (Fidesz) által kezdeményezett alkotmánymódosítást, amellyel a politikus az alaptörvénybe emelné a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát - derült ki Mandur László (MSZP) és Karácsony Gergely (LMP) kö­zös sajtótájékoztatóján. Kará­csony Gergely úgy fogalmazott: vannak olyan európai demok­ráciák, amelyekben a hasonló hatóságoknak van rendeletal­kotási joga, ezért általában vé­ve nem utasítják el azt a gondo­latot, hogy ilyen hatóságnak le­gyen ilyen jogosítványa. Szerin­te ugyanakkor, hogy a magyar médiatanács párttestület, amelynek nem adnának rende­letalkotási jogot. Jobbik: a Fidesz újratitkosít Budapest A Jobbik szerint a Fi­desz újratitkosítja és „örökre vagy az általuk vizionált tör­vény megjelenéséig” a homály­ba kívánja rejteni az ügynöklis­tákat - mondta hétfői sajtótájé­koztatóján Staudt Gábor. A poli­tikus arra reagált, hogy a múlt héten jelent meg egy kormány- rendelet, amely szerint az előző rendszerben megfigyeltek hoz­zájuthatnak a róluk készült ira­tok eredeti példányaihoz, meg­szűnik a Kenedi-bizottság tag­jainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Staudt Gá­bor szavai szerint a kormány- rendelet, a pártállami ügynök­múlt elfedését készíti elő. A mezőgazdaság szeretete Szécsény. Szita János gyermek korában Nógrádsipeken, csa­ládjában került közelebbi kap­csolatba a mezőgazdasággal. Ez irányú elméleti, gyakorlati is­mereteit a szécsényi mezőgaz­dasági szakközépiskolában bő­vítette, ahol technikusi képesí­tést szerzett. A nógrádsipeki fiú 1971-től 1992-ig a varsányi ter­melőszövetkezetben dolgozott. Az 1980-as években négy társá­val Varsány és Nógrádsipek kö­zött egy tanyán libatenyésztés­sel kezdtek el foglalkozni. A kis vállalkozásuk mindaddig jól ment, még nem az állatvédők közbe nem szóltak. Ismert tény, hogy azok ellenezték a libák tö­mését. A rendszerváltást követően 1992-ben önállósította magát. 1997-ig, mint őstermelő, aztán, mint családi vállalkozó dolgozott a mezőgazdaságban. Kezdetben saját és bérelt 70 hektár földterü­letet művelt. Fő terménye volt a búza, kukorica, napraforgó, ta­karmányfélék. Szívesen emléke­zik vissza az uborka termesztésé­re, még akkor is, ha az a munka- igényes növények közé tartozott, viszont hosszú évekig biztos, jó Apa „és a jobb keze” Judit lánya piaca volt. A növénykultúra ter­mesztését elsősorban a felvevő pi­ac határozza meg. Burgonyát és uborkát ma már nem termeszt, pontosabban burgonyát csak an­nyit, amennyi a család számára szükséges. Jó pár évvel ezelőtt a repcét is „felvette” a termesztett növényei közé. Az évek során a szántó területét fokozatosan bőví­tette, ma már 300 hektár. Az állattenyésztés mindig is érdekelte, hosszú évekig tejho­zamú szarvasmarhát tartott. Amikor 2007-ben a tej ára emel­kedett úgy döntött, hogy felszá­molja az állatállományát. Ahogy elmondta, ráérzett arra, hogy a tej árának az emelkedését jelen­tős visszaesés fogja követni, az tartósan alacsony marad. Az ál­latokat akkor kell eladni, amikor a tej ára még magas. Az idő őt igazolta. Természetesen az állat­tartástól nem vált meg, a nógrádsipeki domboldalon lévő, mintegy 200 hektáros legelőn húshasznú szarvasmarhát tart. Közben megvásárolta a nógrádsipeki termelőszövetke­zet majorjának jelentős részét. Terményeit, az állatok részére a téli takarmányt ott, s az egykori „libatanyán” tárolja. Tavaly, ami­kor végleg megszűnt a varsányi termelőszövetkezet, társaival kö­zösen a község északi részén lé­vő telephelyet is megvásárolták. Családjával 1977-ben Szécsénybe költözött, s a jelenle­gi családi házát 1985-ben építet­te. Mindhárom gyermekét sike­rült „beoltania” a mezőgazdaság szeretetével. Felicián fiának 20 hektáron gyümölcsöse van. Na­gyobbik lánya, Anikó férjével a Balaton partján szőlőtermesz­téssel, borászattal foglalkozik. Kisebbik lánya, Judit az édesap­ja „jobb keze”. A családi vállalko­zásban részt vesz a felesége is. Összegzésképpen azt mondta: - Szeretem a mezőgazdaságot, még annak ellenére is, hogy na­gyon sokat kell dolgozni, különö­sen igaz ez az állattenyésztésre, ahol nincs ünnep, hétvége, hi­szen az állatokra minden nap oda kell figyelni, azokkal törőd­ni kell. Szenográdi Ferenc Ünnepelt a Menedék A szeretet ünnepének közeledtével a Magyar Vöröske­reszt „Menedék” Családok Átmeneti Otthonát a napok­ban a Salgótarjáni Óvoda Igazgatóság képviseletében Andóné Angyal Mária vezető óvónő és Balázs Miklósáé bázisóvodai vöröskeresztes óvónő látogatta meg. Meg­lepetés-csomagokkal érkeztek: elhozták azokat az ajándékokat, melyeket a szülők és gyerekek cipősdobozokba raktak, hogy kedves perceket szerezze­nek az itt élő gyerekek és édesanyjuk részére. Az otthonban hétfőn tartották meg a karácsonyi ün­nepséget, ahol RáczÁkosné, az intézményvezetője kö­szöntötte a résztvevőket. A fa alatt ott voltak a Me­nedék csomagjai, zömmel azok az ajándékok, amit az óvodaigazgatóság adott át korábban. S a hagyo­mányokhoz hűen a lakók egymást is megajándékoz­ták a hangulatos eseményen, amely azt igyekezett érzékeltetni: „Az otthon nem az ahol laksz, hanem ahol megértenek.” Orbán Viktor nagykövetekkel Budapest A soros magyar uniós elnökség célkitűzéseiről is tájé­koztatta az EU-tagállamok Bu­dapestre akkreditált nagyköve­teit hétfőn Orbán Viktor, ami­kor vendégül látta a diplomatá­kat a Parlamentben. Orbán Vik­tor miniszterelnök hétfőn az Országházban fogadta az EU- tagállamok Budapestre akkre­ditált nagyköveteit. A kormány­fő tájékoztatta a diplomatákat a soros magyar uniós elnökség célkitűzéseiről, és tárgyaltak az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról is - tudatta közle­ményben Szijjártó Péter mi­niszterelnöki szóvivő. Önvizsgálatra szólította fel a katolikus egyházat a pápa Róma, XVI. Benedek pápa ön­vizsgálatra szólította fel hétfőn a katolikus egyházat, s annak átgondolására, hogy mi az, ami lehetővé teszi, hogy papok gye­rekeket molesztáljanak. Bíboro­sok és püspökök előtt elmon­dott hagyományos karácsonyi beszédében a római katolikus egyház feje azt mondta: „fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi az a rossz az üzene­tünkben, abban, ahogy a ke­resztényi létet alakítjuk, ami le­hetővé teszi, hogy ilyen dolgok előforduljanak”. A pápa már ko­rábban is elítélte a gyermekek szexuális zaklatását, de most először szólt arról, hogy komoly probléma lehet azzal, ahogy a kereszténységet és üzenetét ér­telmezik a modern világban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom