Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-15 / 290. szám
4 2010. DECEMBER 15., SZERDA ORSZÁG-VILÁG Nyugdíj: vége a második pillérnek Csak az állampírok bevonása 5,2 százalékponttal csökkentené az államadóságok - Kedvezmények nagycsaládos nőknek Pecsét került a második nyugdíjpillér meggyengülését előrevetítő kormányzati tervekre, az Országgyűlésen ugyanis hétfőn tartották a hivatalosan a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefiiggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat zárószavazását. Magára a voksolásra ugyan lapzártánk után került sor, ám az előzetes jelzések alapján borítékolható, hogy a kétharmados kormánypárti többség jogszabállyá emelte a több mint háromezer milliárd forintnyi vagyont érintő tervezetet. A törvény Schmitt Pál köztársasági elnök aláírásával válik hatályossá, erre a héten minden bizonnyal sor kerül. Emellett az is tudható, hogy számos, a friss jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelem érkezik majd az Alkotmánybírósághoz a következő napokban - a Stabilitás Pénztár- szövetség már korábban kilátásba helyezte, hogy az AB-hez fordul-, a Lázár János- féle hatáskorszerűsítés miatt azonban most már az is kérdéses, hogy a taláros testület egyáltalán véleményezheti-e a jogszabályt. Mivel a nyugdíjügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga az EU nem szól bele az amúgy - a pénzügyi biztos szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint - általuk is „aggodalommal szemlélt” átalakításba, ha pedig az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül, e fórumon csak több év múltán lehet döntésre számítani. Egy szó mint száz, a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag január 31-ig kénytelen lesz dönteni a „menni vagy maradni” dilemmában. Döntésüket egy zárószavazás előtti módosító javaslat annyiból igyekszik könnyíteni, hogy a kormány magában a jogszabályban szögezi le: reálhozamukat kamatadó-mentesen vehetik fel, az egyéni nyilvántartás pedig az állami társadalombiztosításban is megvalósul. Ám arról, hogy ez utóbbi pontosan hogyan is történik, és az egyéni számlavezetés logikája mégis hogyan illeszkedik a felosztó-kirovó rendszer működéséhez, egyelőre éppúgy semmit nem tudni, mint hetekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: aki marad a második pillérben,„kiszerződik” az állami tb-ből. Az egyéni számlavezetés kapcsán a friss jogszabály annyit szögez le, hogy a tb-be történő visszalépés esetén a tag egyéni számlaegyenlege a tag követelésének minősül, amely - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, így arra kedvezményezettet is megjelölhet. E követelésért a tegnap életre hívott új állami alap tartozik helytállni (vagyis nem a tbnyugdíjbiztosító, hanem az eszközöket kezelő alap). A már említett friss módosító ugyanakkor tisztába teszi azt, hogy a jövőbeni kasszatagok 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékuk egészét tagdíj formájában teljesítik, vagyis bruttó bérükből valóban nem fizetnek egyetlen forintot sem a tb-be. (Ettől még a munkáltató a foglalkoztatott után ide rója le a 24 százalékos hozzájárulást.) Az, hogy valójában hányán lépnek visz- sza a tbhe, február elejére derülhet ki pontosan, egyelőre igen ellentétesek a várakozások: Matolcsy György és a kormányfő emlegetett már 90-95 százalékos arányt is, a költségvetési javaslat ugyanakkor 530 milliárd forinttal számol az összesen közel 3050 milliárd forintos vagyonból, ez 600- 650 ezer főnyi „visszatérőt” valószínűsít. A tegnap elfogadott jogszabály fényében előbbi szám tűnik reálisnak, így a kabinetnek lehetősége lesz arra, hogy a GDP arányában sok százalékponttal csökkentse az államadósság mértékét. Vasárnapi videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette: a kasszákat érintő szabályozás lényege éppen ez, vagyis az adósság és ezzel a kamatteher lefaragása. A jelenleg még a második pillér portfolióját képező összeg magyar állampapír bevonása már önmagában 5,2 százalékos csökkenést jelentene a 80 százalék közel GDP-arányos államadósságban. Sok gyerek után járhat korábban nyugdíj, de csak nőknek A nyugdíjpénztári átalakítások mellett más nyugdíjügyi indítványokról is szavazott hétfő este, lapzártánk után az Országgyűlés. A nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló csomaghoz - amelynek leismertebb eleme a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjjogosultsága - több mint harminc módosító javaslat érkezett, ezek közül négyet támogatott a kormány. Látványos, de keveseket érintő módosítás a legnagyobb családok kiemelt támogatása: azok a nők, akik öt gyereket neveltek, már 35, a hatgyerekesek 34, a hét vagy még ennél is több gyereket felnevelők pedig 33 évvel a munkába állás után nyugdíjba mehetnek. Azoknál, akik súlyosan fogyatékos gyereküket ápolták, a határ harminc év - ennek a javaslatnak a politikai különlegessége az, hogy két fideszes és egy szocialista nyújtotta be közösen. További két hónap haladékot is kap a kormány: több részlet szabályozásának kidolgozására is kitolták a határidőt január 1- jéről március 1-jére. Ez nem változtat azon, hogy a kedvezmény csak azoknak a nőknek jár, akik a munkát a szülés miatt szakították meg - azok az ellenzéki javaslatok, amelyek a tanulmányok idejét is beszámítanák, és a sokgyerekes családapáknak is engednék a korai nyugdíjazást, nem kapták meg a bizottsági támogatást. Szintén tegnap került a plénum elé Orbán Viktor, Kosa Lajos és Lázár János politikai nyilatkozata a magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről. A javaslat politikailag azért nehezen értelmezhető, mert hasonlókat szinte kivétel nélkül akkor szokás elfogadni, ha leszögeznék, hogy fontosnak tartják a későbbi törvényi szabályozását - itt azonban olyan pontokról vitáznak, amelyeket ugyanezen az ülésen korábban már törvényként elfogadtak. Újdonságot legfeljebb az jelent a nyilatkozatban, hogy ígéretet tesznek az egyéni számlákra történő befizetések érték- állóságára, valamint leszögezik, hogy ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit. Nem kérdés a nyelvtörvény? Pozsony. A szlovák államnyelvtörvény nem eurokonform módosításának elfogadása valós társadalmi párbeszéd nélkül megmutatta, hogy a Híd magyar-szlovák polgári párt számára a nyelvtörvény „egy soka- drendű, kényelmetlen kérdés” - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. A Híd nyelve című jegyzetében a lap rámutat, Bugár Bélának, a Híd elnökének és a párt vezető politikusainak nyilatkozatait visz- szanézve sokszor meglepetések érhetik az olvasót: nincs ez másként a nyelvtörvény ügyében sem. „A kérdésben a párt négyszer változtatta meg az álláspontját, bízva abban, hogy a korábbi nyilatkozatok feledésbe merülnek” - hívja fel a figyelmet a szerző. Kiskapuk miatt aggódik a Jobbik Budapest. A Jobbik üdvözli, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a médiatörvény tervezetéhez érkezett módosító indítványukat, amely húsz százalékban maximálná a bűnügyi hírek arányát a két nagy kereskedelmi televízió esti hírműsoraiban. A párt ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy egy másik módosító javaslat kiskaput nyitott az érintett médiumok számára. Novák Előd sajtótájékoztatón elmondta: a kormány- többség olyan módosító javaslatot fogadott el, amely voltaképpen felmentést ad a műsorkvóták alól azon médiaszolgáltatóknak, amelyek több médiaszolgáltatást nyújtanak. Átvette az elnökséget Magyarország Brüsszel. Magyarország gyakorlatilag átvette az Európai Unió soros elnökségét a tagországok szakminisztereiből álló mező- gazdasági tanácsban - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a spany- ol-belga-magyar elnökségi trió együttműködése gördülékeny. HÍREK Jobbik: tönkrement a közszolgálati életpályamodell Budapest a Jobbik szerint teljesen tönkrement az egykoron vonzó közszolgálati életpályamodell - jelentette ki Bertha Szilvia. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, ennek „legdurvább eleme” az a döntés, hogy indoklás nélkül fel lehet mondani a szféra dolgozóinak. Szavai szerint a cél jogos, de az eszköz alkalmatlan: a felmondási lehetőségek szélesítésével egyetértenek, de az indoklás nélküli felmondás „értelmetlen szélsőség”. MSZP: december 13-a a jövő nemzedékek „gyásznapja" Budapest Az MSZP szerint a jövő nemzedékek „gyásznapja” december 13-a, mert azon a napon fogadta el az Országgyűlés kormányzati többsége a „nyugdíjeinstand-törvényt”. Török Zsolt, az MSZP szóvivője keddi, a Parlament épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy a rendszerváltás után húsz évvel „sírba tették” a fiatal nemzedékek jövőjét. A tájékoztató kezdetén Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő egy fekete zászlót lógatott ki az Országház egyik erkélyéről. Török Zsolt hangsúlyozta: december 13-a szomorú nap, mert egy törvénnyel ellopták több mint hárommillió ember biztos időskorhoz való jogát. Az Európai Bizottság segítségét kéri a Stabilitás Pénztárszövetség Budapest A Stabilitás Pénztárszövetség az Európai Bizottság elnökétől, Jósé Manuel Barrosótól kért azonnali segítséget „3 millió magyar munkavállaló érdekeinek megvédésében”, egyben felszólította Schmitt Pált, hogy a hétfőn elfogadott törvényt küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra és bejelentették azt is: kalkulátorral kívánják segíteni az átlépési döntésben a tagokat. A szövetség levélben tájékoztatta a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvény elfogadásáról Barrosót, Viviane Reding alelnököt, aki a bizottságon belül a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős, valamint Juan Fernando López Aguilart, aki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke. A Mól Energiakereskedő a leghatékonyabb Budapest A Mól Energiakereskedő Kft. volt tavaly a munkahatékonyság, a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóra eső bevétel alapján a leghatékonyabb vállalat Magyarországon, a második helyen az MVM Trade Zrt. áll, a harmadikon az E.ON Földgáz Trade Zrt. a Profiles International Hungary kutatócsoportja listája szerint, amelyet kedden juttatott el az MTI-nek. A sorban a Hansa Kontakt Kft., a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt., az E.ON Földgáz Storage Zrt., az Atel Csepeli Vállalatcsoport, a British American Tobacco Magyarország Kft., a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. és a Glencore Grain Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. követi az első hármat. A nagyobb, magyarországi cégek közül az OTP a 23. a Mól Nyrt. pedig a 24. helyen áll, az Audi a 25. A finanszírozás fejlesztésével erősít a kormány Budapest A teljesítményalapú finanszírozás fejlesztésével erősíti anyagilag és szakmailag a háziorvosi praxist a kormány - jelen tette be az egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatón Budapesten kedden. Szócska Miklós közölte: erre a célra két és félszer annyi pénz lesz jövőre, mint amennyi az idén volt. A kormány még az első fél évben meg kívánja oldani a praxisjog megerősítését, valamint a praxisalap bevezetését - tette hozzá az államtitkár. Beneda Attila kabinetfőnök kifejtette: a helyzet nagyon súlyos, jelenleg mintegy százötven betöltetlen háziorvosi praxis van, ezekből százhúsznak már évek óta nincs gazdája. Szóváltás az EP-iilésen az alapjogok magyarországi helyzetét illetően Strasbourg. Éles szóváltás volt az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi ülésén jórészt magyar EP-képviselők között az alapvető jogok magyarországi helyzetét illetően. A testület Gál Kinga néppárti képviselő azon előterjesztéséről folytatott vitát, amely az alapvető jogok helyzetét tekintette át az Európai Unió országaiban. A vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője azt mondta, hogy az EU-elnökség ellátására készülő magyar kormány alapjogokat sért: korlátozza a média szabadságát, felszámolja a szakszervezetek jogait a közalkalmazottak tekintetében, és a magántulajdon védelmét sem biztosítja, amikor elveszi 3 millió ember magánnyugdíjpénztári megtakarítását. Kovalik Balázs rendezése siker Hannoverben Hannover. Az első sajtóvisszhangok sikeresnek értékelik Prokofjev A három narancs szerelmese című operájának előadását a Hannoveri Városi Színházban; a produkciót összeszokott csapat - Kovalik Balázs (rendező), Antal Csaba (díszlet) és Angelika Höckner (jelmez) - hozta létre. A decemberi premier után jóformán az egész évadban színen lesz az előadás, amellyel kapcsolatban a Süddeutsche Zeitung, a Hannoversche Allgemeine Zeitung, az opernnetz.de, valamint a Cellesche Zeitung kritikusai is kiemelik az alkotóhármas összhangját. forrás: mti
