Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)
2010-12-14 / 289. szám
2010. DECEMBER 14., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG JOBBAN MEGVISELTE a válság a hazai munkaerőpiacot az uniós átlagnál, pedig amúgy is lenne mit behozni Ösztönzőbb rendszerre van szükség ÁLLÁSTALANSÁG. A munkanélküliségnél is nagyobb gond Magyarországon, hogy sokan tartósan távol maradnak a munkaerőpiactól FOTÓ; BLOOMBERG MUNKAERŐPIAC. Az utóbbi két évtizedben a munkaügyi kormányzat erőfeszítéseit nem kísérte látványos siker a foglalkoztatás terén - állapítják meg a szakértők az Ecostat legutóbbi Bővülő Európa című kiadványában. A különböző hátrányos helyzetű csoportok - talán kicsit túl széles körű, dekoncentrált - segítése (Start program), egyes inaktivitáshoz kapcsolódó segélyek visszavágása vagy az időnként igencsak kiterjedt közfoglalkoztatási programok hosszú távon nem hoztak érezhető eredményi. Az 1996-os kiigazító intézkedések következményei közül egyedül a reálbérek több mint ló százalékos csökkenése lehetett az, amely markánsan emelte a foglalkoztatás szintjét. Számítások alapján egy Bokroscsomag méretű intézkedés hatása meglepően nagyra, akár több százezer fősre is tehető. Ezzel szemben a 2001 -02-es minimálbér-emelés, amely 44, majd további 19 százalékkal emelte a minimális bér reálértékét, foglalkoztatási szempontból negatív hatásúnak bizonyult. A bérskála alsó részén elhelyezkedő munkavállalók jelentős részéről elmondható, hogy' foglalkoztatásuk bérrugalmassága meglehetősen nagy. Ennek megfelelően a minimálbérboom 1,3-2,3 százalékkal (azaz 50-90 ezer fővel) vetette vissza a foglalkoztatást, elsősorban a hátrányos helyzetű térségek kisvállalkozásainál. Feltétlenül a pozitív munkapiaci hatású intézkedések közé sorolandó viszont az 1998-tól induló nyugdíjkorhatár-emelés - állapítják meg a kutatóintézet munkatársai. Jelenleg a kibővült Európai Unión belül hazánkban a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta. Magyarország ráadásul azon országok közé tartozik, amelyekben a gazdasági válság átlagon felüli arányban vezetett a munkahelyek megszűnéséhez. Az EU átlagához viszonyított hátrányunk ennek hatásaként 2010 elejére elérte a 9,1 százalékpontot (jelenleg a magyar foglalkoztatási arány 54,5, az EU27 átlaga pedig 63,6 százalék). Hazánkban a munkanélküliségi ráta nem kiugróan magas, elsősorban foglalkoztatási, illetve aktivitási probléma van. A nem foglalkoztatottak túlnyomó része eleve meg sem jelenik a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma a válság alatti erős tőkebeáramlás eredményeképpen 450 és 500 ezer fő között mozog, ugyanakkor van nagyjából 2,7 millió 15 és 64 év közötti ember, akit nyugdíjazás (27 százalék), iskolai tanulmányok (33 százalék), gyermekgondozás (11), betegség vagy rokkantság (16), remény- vesztettség miatt vagy egyéb ismeretlen okból (11 százalék) az inaktívak között tartunk számon. A részmunkaidős foglalkoztatásban a Magyarországon kialakult 5 százalékos részarányhoz képest szembetűnő az Európai Unióban mért 20 százalék körüli átlagos arány. Ugyanakkor az is látható, hogy a volt szocialista országok annyira nem előznek meg bennünket: Szlovákiában és Bulgáriában például alacsonyabb, Csehországban pedig hasonló színvonalú a részmunka- idős foglalkoztatás, mégis mindenhol kedvezőbb munkapiaci kondíciókkal dicsekedhetnek. Bár az Ecostat 2008-as felmérésében a vállalatok 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben bővíteni szándékozik a részmunkaidős álláshelyeket, az azóta megfigyelt bővülés sokkal inkább a válságra adott válaszreakció volt, nem pedig koncepció- váltás: a cégek úgy igyekeztek csökkenteni a bérköltségeiken (egyszersmind megtartani a jobb alkalmazottakat), hogy a teljes munkaidősöket hosszabb-rövi- debb időre áthelyezték részmunkaidőbe. Mivel a költségek nagymértékű csökkentése elsődleges volt és jórészt a létszámcsökkentés által realizálódott, a szelekciónak áldozatul eső emberek óriási tömegben lettek munkanélküliek vagy inaktívak. Részben e mechanizmusnak köszönhetően nemcsak a foglalkoztatottak létszáma, de összetétele is viharos sebességgel változott meg. Az új, elsősorban a szolgáltatások területén képződő munkahelyek is leginkább az iskolázottabb munkavállalókat részesítették előnyben, ez tovább nyitotta a foglalkoztatási ollót. A problémára részleges megoldást jelenthetne, ha sikerülne régi típusú munkahelyeket megőrizni vagy létrehozni, elsősorban az egyszerű tevékenységeket végző egyéni vagy mikrovál- lalkozásokat. A vállalkozásnak azonban Magyarországon nincsenek meg a hagyományai: az üzleti véna és az induló tőke hiánya miatt ez a szektor erősen csökevényes maradt. Ráadásul, mint tudjuk, a meglévő kisszámú egyéni vállalkozó jelentős hányada is kényszerből került ebbe a státusba. Valószínűleg szintén hatásos lenne a jelenleg meglehetősen szerteágazó, elaprózott foglalkoztatási támogatásokat egy-két kiemelt célra összpontosítani. Az alacsony termelékenységűek bérköltségének csökkentése, a szintén számukra létrehozott célirányos átképzések és a munkahelyre utazás támogatása, a bölcsődei férőhelyek számának növelése például olyan célok lehetnek, melyekre akár mások rovására is érdemes pénzt átcsoportosítani - összegzi a tanulmány. VG j FOGLALKOZTATÁS VÉGZETTSÉG SZERINT (százalék) Forrás: Ecostat 1997 2000 2003 2005 2008 Alapfokú 28,3 29,1 28,4 28,0 27,2 Középfokú 65,6 66,7 66,6 64,9 63,3 Felsőfokú 81,5 82,0 82,4 82,5 79,5 HÍREK Önkéntesek Püspökszilágyi. Készen állnak az első önkéntes tartalékosok, hogy januártól átvegyék a kiemelten fontos katonai objektumok őrzését; egyelőre mintegy kétezer ember jelentkezett az őrzés-védelmi feladatokra - mondta Simicskó István honvédelmi államtitkár hétfőn püspökszilágyiban. A helyi kiképzőbázison tartott bemutatón - amelyet az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülés keretei között tekintett meg - az államtitkár elmondta: ez a 2049 ember eddig is elsősorban őrzés-védelmet ellátó civil munkavállalókból került ki, akik így a honvédség állományába kerültek. Csak a Fidesz támogatja Budapest A Fidesz nem talált támogatóra a frakciók körében azon kezdeményezéséhez, hogy már hétfőn megkezdődjön a parlamenti vitája annak a javaslatnak, amellyel a fideszes Rogán Antal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogát az alaptörvénybe emelné. Az előterjesztés tárgyalását ennek ellenére megkezdik a képviselők, miután a Ház egyszerű többséggel szavazott az ezzel kiegészített napirendi javaslatról. A kormány egyelőre még nem tárgyalta, de várhatóan nem támogatja Rogán Antal alkotmánymódosítási javaslatát - mondta Navmcsics Tibor. Merénylet Stockholm. Egy svéd ügyész szerint a rendőrség „98 százalékig” biztos abban, hogy a 28 éves Taymour Abdel Wahab svéd állampolgár volt az, aki szombaton öngyilkos merényletet követett el Stockholmban. Tornas Lindstrand ügyész hétfői közlése szerint a férfi közel-keleti gyökerű, és 1992 óta svéd állampolgár. Mint mondta, Abdel Wahab volt a bejegyzett tulajdonosa annak az autónak, amely felrobbant röviddel az öngyilkos detonáció előtt. Ő maga a testére szerelt és hátizsákba helyezett robbanószereket hozta működésbe. Az ügyész szerint valószínűleg volt egy segítőtársa is. A Daily Telegraph című brit lap úgy tudja, hogy Abdel Wahab Bagdadból érkezett Svédországba, onnan pedig Nagy-Britanniá- ba ment tanulni. Történelmi csúcs Budapest Emeli bruttó 4-4 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt., és ezzel új történelmi csúcsot érnek el az árak - értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn. A benzin átlagára 357-358 forintra, a gázolajé pedig 345 forintra emelkedik. A Mol a múlt héten bruttó 8, illetve 6 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelemi árát. Az idén januárban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 forint. Az autósok 30 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak kutaknál. EU: kevesebbet utaltak haza tavaly a vendégmunkások Brüsszel. A válság rányomta a bélyegét a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásaira is - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának hétfőn ismertetett adataiból. A külföldön dolgozók a válságot megelőző időszakban évről-évre mindig többet utaltak haza szülőhazájukba, tavaly azonban megtorpant ez a folyamat: 30,3 milliárd eurót küldtek az otthon maradottaknak, 7 százalékkal kevesebbet a 2008. évi 32,6 milliárdnál. Az adat az EU-n belüli, illetve az EU-n kívüli utalásokat egyaránt tartalmazza. A legtöbbet a Spanyolországban dolgozók küldték haza tavaly, több mint 7 milliárd eurót, ami az összesnek a 22 százaléka. Keller László: nem éltem vissza Budapest Keller László az ügyészségről kiszivárogtatott információkra reagálva kijelenti, hogy sem közpénzügyi államtitkárként, sem országgyűlési képviselőként nem élt vissza hatalmával, hivatása gyakorlása során a közélet tisztasága iránti elkötelezettsége vezette - közölte az MTI-vel hétfőn az MSZP. A kommüniké emlékeztet arra: Keller Lászlónak az ügyészség által kifogásolt tevékenysége arra irányult, hogy derüljön fény az ingyenes vadászatokon, és az esetleges törvénytelen trófeabírálatokon keresztüli közvagyon megkárosításra. Keller László meggyőződése, hogy legkésőbb a bírósági eljárás során bebizonyosodik, hogy a személyét érintő vádak megalapozatlanok. Nyert a Szabadság híd Budapest Tizenhat jelentkező közül idén a budapesti Szabadság híd nyerte az Auroralia-díjat, amellyel minden évben a fenntartható, energia- takarékos és tetszetős közvilágítást felvonultató városok legjobbjait jutalmazzák. A városi közvilágítás fejlesztésére törekvő közösségeket, a köz- világítási szakembereket és az iparág képviselőit tömörítő LUCI (Lighting Urban Community International) szervezésében létrehozott Auroralia-díj második helyezettje Genf, harmadik pedig a hollandiai Tilburg városa lett - tudatta az MTI-vel a Szabadság híd világítását fejlesztő Tungsrójm-Schréder ZRt. Akvarellek tárlata LOSOIIC. A X. Akvarell Triennálé ünnepélyes megnyitóját december 15-én, 16 órakor tartják a Nógrádi Múzeum és Galériában. A nemzetközi versenyszemle, amelyet 1983 óta rendszeresen megrendeznek, a szlovákiai és külhoni akvarell- festészetet hivatott bemutatni. A rendezvény egyben emléket állít annak a gazdag akvarell- művészeti hagyománynak, amelyet a múltban a Felső-Nógrád területén élő és működő képzőművészek hoztak létre. Mint megtudtuk, az eddig megrendezett kilenc évfolyamon Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból, valamint Ukrajnából, Észtországból és Hollandiából is érkeztek művek. Foglalkozta a régióban H foglalkoztat 1 1 munkanélki Magyarország Szlovákia Szlovénia Csehország Lengyelország Románia Bulgária EU27 tási helyzet (2010.1. név, százalék) 3ttak tartósan liek munkanélküliek* 11,9 15.2 7.3 8,2 10,7 8.4 10.2 10,2 43.7 58,1 35.7 35.8 27,4 31.7 41.8 36.8 * A munkanélkülieken belül. Forrás Ccostai, ksh
