Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-13 / 263. szám

4 2010. NOVEMBER 13., SZOMBAT KULTÚRA „A regényolvasó” és a többiek. Aligha gondolta a Palócföld egykori főszerkesztője, ma fő­munkatársa, Pál József 1973-ban - amikor huszonhárom évesen papírra vetette - majd 1981-ben - amikor önálló kö­tetében is megjelentethette „A regényolvasó” című novellá­ját - hogy majd egyszer, jelesül 2010-ben, éppen ennek az írásnak a felidézésével köszönti őt hatvanadik születésnap­ján - sok más pálya- és kortárs, barát nevében is - Kőrössi P. József. Pedig a folyóirat idei ötödik számában ez történt Az „Üdv, Széchenyi!” című műsor szereplői (balról jobbra): Török Máté, Sudár Annamária, Rubold Ödön fotó: p.tűth László 1860. április 7-éről 8-ára vir­Kőrössi P. József meglehetősen rendhagyó, esszéigényű laudációt írt Pál Józsefről Pál Józsefnek, s mindenki másnak, aki ismeri és elismeri az ünnepelt manapság ritkaságszámba menő enciklopédikus tudását, irodalmi, képzőművészeti tájékozottságát, elemzőkészségét nyelvi művelt­ségét De ez illik Pál József nem ke­vésbé eredeti, különös személyisé­géhez, amelyik prózaíróként Laczkó Pálként, költőként pedig a még rejtélyesebb Kiscseri Miháty- ként nyilvánul meg talán ritkáb­ban mint (regény)olvasói elvár­nák. „Egy mindenkori egyetemi kur­zus, ha nem is az Egyetem (közel van hozzá mégis) hallgat téged, és ne legyen benne semmi túlzás, ta­nul, mindig csak tanul tőled...Tudod te, nemcsak te (tu­dod), miről álmodozom, amikor születésnapod alkalmából...rád gondolok Hát persze, hogy arról, hogy egészségedre olvashassunk! Isten éltessen, ha még van (vagy már megint), biztosan éltet!”-fejez­te be jókívánságait Kőrössi P. Jó­zsef. A „Kutatóterület” című rovat két további tanulmánya ugyancsak születésnaphoz kötődik, tekintve, hogy Tőzsér Árpád Kossuth-díjas pozsonyi költő - akinek a neve szintén tiszteletbeli főmunkatárs­ként emeli a Palócföld rangját ez évben, október 6-án töltötte be 75. életévét A határon túli s egy­általán a mai magyar kortárs iro­dalom jeles alakjáról Németh Zol­Gyenes Gábor felvidéki grafikusnl- lusztrátor „Urbanic XIV.” című alkotá­sa a Palócföld 2010/Sös számából tán felvidéki kritikus, egyetemi oktató A kategorikus esztétikai imperatívusz, Bedecs László buda­pesti irodalomtörténész pedig Me­tafizikus költészet címmel és té­makörben értekezik, kiemelve e rangos, fajsúlyos líra néhány sajá­tosságát Nemcsak az utóbbi dol­gozat, hanem az egész eddigi élet­mű summázatát jelentik a követ­kező sorok: Tőzsér Árpád „célja alighanem az, hogy átvigye, átment­se, azaz megtartsa a költészet ha­gyományos, önidentikus kérdéseit egy szándéka szerint posztmodem státusú líraszemléletbe, vagyis az azt kérdéssé tévő ítéleteket nem megkerülve beszéljen továbbra is életről, halálról, erotikáról és Isten­ről Közös öröm, hogy ez ilyen ma­gas szinten sikerül neki ” Ezúttal szintén a „Kutatóterülef-ben ka­pott helyet az idei Mikszáth-cen- tenárium jegyében fogant két opus: Tahin Szabolcs „Erotika Mik­száth szövegeiben” című, a lap Mikszáth-pályázatán második díj­ban részesült dolgozata és Ficsor Benedek „A palóc körzet” című írá­sa, amely Bodor Ádám „Sinistra körzef’-ével összevetve elemzi A jó palócok novellaciklusát A „Találkozási pontok”-ban szo­kásos (képző)művészeti interjút e számban Nagy Csilla jegyzi. A Pa­lócföld egyik szerkesztője Gyenes Gábor - kassai, pozsonyi (az előb­bi helyen született, az utóbbiban építészként diplomázott, jelenleg pedig képgrafikusnak tanul) gra­fikus-illusztrátorral beszélgetett a városi lét művészetre gyakorolt hatásáról, a számítógépes grafika technikai és tartalmi lehetőségei­ről és nem utolsósorban az illuszt­rációkról, amelyeket - többek kö­zött - a rimaszombati Szászi Zol­tán a „Kamasz” című kötetéhez a Rovás Polgári Társulás - ROVART Galéria alkotó közösségének tagja­ként készített. Gyenes Gábor né­hány művével egyébiránt a lap bo­rítóján és szövegoldalain is talál­kozhat az érdeklődő. Ez alkalommal igen gazdag a lap „Ami marad” című, hét szer­ző által írott recenziórovata. Itt és most a nógrádi vonatkozások képezik a kiemelés szempontja­it. Gyimesi Gábor a balassagyar­mati kötődésű Ádám Tamás „Apám pornója” című verseskö­tetét mutatja be „vöröset bont / metszi a lángnyelveket” címmel. Barátin Ottó A Nógrád, a varázs­latos világ című megyei sorozat 7-9. füzetét (Bódi Zsuzsanna: Tri­anon és Nógrád, Galcsik Zsolt: Szécsény a középkorban és K. Peák Ildikó: A Palócföld fába ál- modója) ajánlja az olvasók figyel­mébe. Handó Péter szerkesztő, a BoreczkyÁgnes által összeállított „Cigányokról - másképpen” cí­mű tanulmánykötetet azért is ta­lálta fontosnak recenzálni, mert az ELTE Interkulturális Pszicho­lógiai és Pedagógiai Központ vizsgálata Szécsény kistérségre illetve Magyargécre is kiterjedt, sőt az egyik szerző, Romano Rácz Sándor szintén Magyargéc szü­lötte. Természetesen - lévén a Palóc- főid eredendően irodalmi folyóirat (is) - a 2010/5-ös szám sincs híján verseknek és prózai műveknek. A salgótarjáni születésű, tatabányai SopotnikZoltán „Saját perzsa - Vö­rös és fekete város” című írása ki­vált érdekes asszociációkat kelt a kolontári, devecseri tragédia isme­retében. Kálmán Gábor a „Hideg”- gel a Palócfóld Mikszáth-pályáza- tának első díjasa lett, a „Nyúlvár” szerzője, a Nagyorosziban élő Cég léd József Kázmér pedig a harma­dik díjban részesült CsongrádyBéta radó éjjel a döblingi ideggyógy­intézetben önkezével vetett vé­get hatvankilenc esztendeig tartó életének gróf Széchenyi Ist­ván, akit - mondván, hogy „uj­jait a kor ütőerére tévé és megér­tette lüktetéseit” - Kossuth La­jos méltán nevezett a legna­gyobb magyarnak. A XIX. szá­zadi reformmozgalom vezér­alakja 1848 szeptemberében Bécs és a független Magyaror­szág közötti fokozódó ellenté­tek miatt hasonult meg önma­gával, felelősséget érezvén a polgári átalakulás terén tett kezdeményezéseiért. A százötven évvel ezelőtt el­hunyt Széchenyi István emlé­kezete jegyében, Illyés Gyula - „így keverni ma a jaj s nevetés / „hív hő” kebelekben: / ma­gyarnak lenni nehéz, / de nem lehetetlen”- sorai szellemében állt össze az az „Üdv, Széche­nyi!” című műsor, amelyet a salgótarjáni Szerdatársaság Irodalmi Kávéház e heti össze­jövetelén láthatott, hallhatott a szépszámú közönség. Rubold Ödön színművész, Sudár An­namária előadóművész és Tö­rök Mátéé nekmondó (Misztrál együttes) Arany János, Babits Mihály, Csoóri Sándor, Csukás István, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Weörös Sándor és mások mű­veire, Széchenyi saját írásaira alapozva idézte meg a nagy formátumú államférfi alakját, szenvedélyes, színes egyszer­smind vívódó egyéniségét, ér­zékeltetve reményeit és csüg- gedéseit, eszméi, tettei fogad­tatásának ellentmondásossá­gát. A jól szerkesztett, helyen­ként élményszerű előadás egyértelműsítette, hogy Szé­chenyit minden gondolatában, cselekedetében a nemzet fel- emelkedésének, a haza szolgá­latának szándéka vezérelte.- csébé ­Örök a lázadás és a békevágy Akár szétszálazó két fogalom is lehet a tekintélyelvű, szemforgató magatartásnormák tagadása és a háború­ban való részvétel elleni tiltakozás. Pedig a hatvanas évek úgynevezett beat-nemzedéke tudatában eggyé fo­nódott a hosszú haj, a szakadt farmer, az LSD okozta önfeledt szárnyalás szabadossága a mérhetetlen sza­badságvággyal, mindenféle társadalmi erőszak - így a hadseregbe való bevonulás - elutasításával is. Ebből a sajátos életérzésből született az immár kultikussá lett musical, a Hair. 1967-ben volt az ősbemutatója a New York- i Broadwayn, a világsikert azon­ban Milos Forman filmje hozta meg a hetvenes évek végén James Rado-Gerome Ragni-Galt McDermot darabjának. Magyar- országon - és egyáltalán Kelet- Európában - elsőként a Rock Színház társulata vitte színre 1985-ben a Budai Parkszínpa­don Sándor Pál rendezésében Kaszás Attila és Nagy Feró fősze­replésével, afro-amerikai éne­kes-táncos színészek közremű­ködésével. Azóta érdekes módon jobbára vidéki színházak tűzték műso­rukra. Salgótarjánba a mindösz- sze kétéves múltú Miskolci Mu­sical- és Dalszínház hozta el a minap a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központ Ma­dách Imre ifjúsági bérletsoroza­ta keretében elsősorban középis­kolás diákok figyelmére számít­va, de kinyitva a kaput minden érdeklődő előtt. Az előadás azt igazolta, hogy Galt McDermot a country, a soul, a rock sajátossá­gait ötvöző remek zenéje mit sem vesztett frissességéből, len­dületéből, s úgy tűnik, hogy a slágerré lett dalok - a „Vízöntő”, vagy a Jó reggelt napfény!” - is még mindig népszerűek. S bár a vietnami háború lassan már tör­ténelmi távlatba kerül, de a kér­dés, hogy miért kell alávetni ér­telmetlen hatalmi érdekeknek tiszta szívű fiatalembereket szintén nem veszített és soha nem is veszíthet aktualitásából. Mint ahogy az is természetes, hogy amíg világ a világ az új ge­nerációk mindig lázadozni fog­nak szüleik, nagyszüleik szá­mukra béklyót jelentő életfelfo­gása ellen. S minthogy mindez hátterében egy szeretni való, megható történet húzódik meg - amely során a Central Park s egyik életvidám csoportja a | nevadai sivatagban meglátogat- | ja a hadsereg embertelen világá- “ ba parancsolt újdonsült barátot, g a szerelmes Claude-ot, akiért Berger, a bandavezér áldozatra is képes - a Hair a „túlcivilizált” huszonegyedik századi nézőktől sem lehet idegen. A fiatalokból álló - egyelőre egyenetlenül éneklő és mozgó - miskolci társulatnak sikerül mindkét tartalmi vonulatot fel­színre hozni, annak ellenére, hogy a rendező Tóth Anikó in­kább „csak” tehetséges, mint­sem felkészült szereplőgárdával dolgozik. Ügyesen hidalja át a színházi eszközök - például az erősen jelzett díszletek - korláto­zottságát s a produkció alkalma­sint képes illúziót kelteni, értel­mi és érzelmi azonosulást kivál­tani. A legjobb alakítást a Bergert megjelenítő Szente Ár­pád Csaba nyújtja, aki minden tekintetben megfelel a szerep kö­vetelményeinek. Cs.B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Biztos, hogy kell ez a bazalttömb a kőzetgyűjteményedbe?” Szerencsés nyertesünk: BátfaiBéla Salgótarján, Rózsa Ferenc út 12. Kérjük, mai rejtvényünk megfej­tését 2010. november 18-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. SZAKAD AZ ESŐ MOBIL­TELEFON MÁRKÁJA r~ HÚZÓ­PÓZNA HAGYMA­VÁROS ¥ ROSKADÓ TÁJ RÉSZ­LETE ! ¥ ÉTER ¥~ KÉT­KEREKŰ JÁTÉK ¥ LIBANONI VÁROS h PLACC AKADÁLY TEST­TÁJÉK A VÁLL ALATT­¥ ¥ ¥ ¥ ¥ um tr ADATOK, TÉNYEK, LATINUL ► SZÉT­ÖMLIK BOGAS ► ¥ ¥ r STAGNÁLT ►¥ IGEN, NÉMETÜL NYELV­CSALÁD DÖF CIKORNYAS STÍLUS ► NEMDE? ► ¥ SZENT, RÖV. ►¥ ELŐTAG: FORGÓ MOHAME­DÁN PAP VÉRIG HEKTÁR, RÖV. AZ ARANY VEGYJELE ► JÁROM KÖRET, NÉPIESEN ► ¥ TIZENKÉT HÓNAPOS PÉNZT KÖVETEL L ÓGÖRÖG KÖZNÉP ► í ¥ ÖSSZE­TÖR ► MAZDA­TÍPUS ANGOL NŐI NÉV ROBBANÓ­ANYAG A TULIUM VEGYJELE ¥ ERŐD RÉGI HÁ­ZAT FED, NÉPIESEN ► HOSSZAN NÉZ ► ¥ 1 ¥ PORTÉKÁK FAJTÁJA FRIZURA L ¥ MUKKA­NÁS ►¥ A GALUUM VEGYJELE ► Ja ... CAMP­BELL IDŐMÉRŐK ORVOSA KÉZBEN FOG ►¥ NEON, FOSZFOR ►¥ RITKA NŐI NÉV LÓ­SZERSZÁM ZENEI HANGSOR L ■ VÍZI JÁRMŰ ►¥ BEFOGÓ­SZERSZÁM ►¥ TÁBLA­JÁTÉK JAPÁN KUTYA VÁLASZOL ¥ TERÜLET JELZŐJE ► ¥ KÓSZA HÍR ÉGÉS­TERMÉK L ¥ VÉSETT DRÁGAKŐ KÖLCSÖN­BE VESZ ► n s ' - V V t U INGATAG HAJDÚ­BIHARI HELYSÉG ► ¥ MEG­SZÓLÍTÁS ÜZEMBEN­L AZ UTOL­SÓ BETŰ BARANYAI KÖZSÉG ¥ BOG AZ ÖBÖL SPORT­ÖLTÖZÉK MÁG­NESSÉG ►¥ i i í — EISEN­HOWER BECENEVE­KUTYA ÉJI...; PLM ÁRAM­FORRÁS " ' N HOLLAND FESTŐ V. ► ¥ A TÖBBES SZÁMJELE wem i SZINTÉN NEM BARNÁS­VÖRÖS .. HA JLAT ► ¥ KATONA ...: ÉNEKESNŐ ¥ rf iá m AZ ARZÉN VEGYJELE RÓMAI 51 t r I ¥ h- ' ' Jftfe \ _ ^ -í*/«rr| RÍM JELZŐJE t. A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom