Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-09 / 259. szám

2010. NOVEMBER 9., KEDD 5 GAZDASÁG Nógrád megye rendkívül ellentmondásos helyzetben van. Míg a közvetlen szomszédságunkban található Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, Budapest és környéke, a megye a legtöbb gazdasági mutató - pl. egy főre eső GDP, vállalkozási sűrűség - tekintetében a sor végén kullog. Sajnos nem érezzük azt sem, hogy az európai uniós forrásoknak köszönhetően megkezdődött volna a felzárkózás. Nincsenek igazán hatékony gazdaságfejlesztési projektek, a törekvések és erőforrások gyengék és elaprózottak. A támogatások nagyobb részét improduktív beruházásokra fordítjuk. Nincs gazdasági stratégia sem megyei, sem kistérségi, sem települési szinteken, és hiányzik egy helyi hatékony, semleges, de politikailag legitim gazdaságfejlesztési szervezet. A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványt romokból építik újjá, de még nem elég erős ahhoz, hogy professzionálisan maradéktalanul kiszolgálja a vállalkozók tanácsadási, képzési igényeit megyeszerte. A munkahelyteremtés esélyei Nógrád megyében (2. rész) A kérdéskör elemzését mivel is kezdhetnénk, mint hogy meg­vizsgáljuk milyen adottságaink vannak. Mik a nógrádi sajátos­ságok? Mit tudunk tenni önerő­ből? És mihez is várunk külső segítséget? Az első témakör nem közvetle­nül a szakterületemhez tartozik, de nagyon fontosnak tartom. Kezdjük egy döbbenetes szám­adattal. Nógrádban harminc­nyolcezer hektár földterület mű­veletlen, szinte körbevesz ben­nünket a gyomtenger. Ezek egy része valamikor szántó volt, de vagy nehezen művelhető, vagy az alacsony termőképesség, il­letve a tulajdonos váltás miatt évek óta elgazosodott, bokrok, cserjék teszik szinte használha­tatlanná. A másik nagy rész va­lamikor gyep, legelő volt, de a le­csökkent állatállomány miatt ma már kihasználatlan, gazdát­lan. A kedvező éghajlat, a növé­nyi kultúra sokasága kínálja a számtalan megoldást, csak gon­doljuk végig a lépéseket és egy­szerre több irányú siker koro­názhatja erőfeszítéseinket. Hasznosítani kell a művelet­len földterületeket, de ehhez új rendszerben kell gondolkodni. Először is megyei szinten létre kell hozni egy négy-öt főből álló irányító csoportot, akik egy kí­sérleti mintaközség bevonásával kidolgozzák a működési sza­bályzatot azok szakmai, jogi, gazdasági feltételeinek megszer­vezésével, és begyakorolják az alaplépéseket. Fel kell mérni, és ki kell jelölni a műveletlen terü­leteket, rendezni a tulajdonosi viszonyokat. Állami tulajdon esetében egyszerűbb a kérdés, de magánszemélyekkel külön megállapodást kell kötni, példá­ul lemond a tulajdonjog feléről, és átengedi a művelés jogát, esetleg a közös hasznosítás el- vét kell alkalmazni. A szakmai munka következő fejezete más jellegű feladatokat kíván. Mérésekkel pontos térké­peket kell készíteni az egyes földterületek fekvésének, minő­ségének, művelhetőségének jel­lemzőiről, és meg kell határozni a termelhető növénykultúra faj­táit. A bogyós, a takarmány és az energetikai hasznosítású növé­nyeken túl bármi számításba ve­hető, ami megfelelő hatékony­sággal az adott helyen megter­melhető. Térkép és katalógus formában, digitalizálható ada­tokkal biztosítani kell a hozzá­férhetőséget. Ebben a munká­ban komoly szerepe lehet a gö­döllői Szent István Egyetemnek, és a gyöngyösi Károly Róbert Fő­iskolának. A konkrét termelőmunka több fejezetből áll, a gyomos földterüle­tek tisztítása, művelés előtti ren­dezése viszonylag egyszerű esz­közökkel, szerszámokkal elkezd­hető, és itt már jelentős számú élő munkaerővel kezdhető el a terme­lés. A képzetlen emberek megfe­lelő szervezettséggel és szakmai irányítás mellett minden község­ben szinte helyben foglalkoztat­hatók. Nem merül fel utazási költ­ség, mivel a munkahely sok eset­ben akár kerékpárral is megkö­zelíthető. Önfenntartó társaságok hozhatók létre. A szaporító növé­nyek előállítása, csomagolása és az ültetése, vetése újabb szakága­zatot hozhat létre. A talaj megmunkálásához, szántásához, tárcsázáshoz, már jelentősebb gépkapacitásra van szükség, de az ilyen jellegű be­ruházás több éves megtérülés­sel tervezhető. Több község, kis­térség szövetségi rendszerben, hatékonyan ki tudja használni a gépeket és az egyéb eszközöket. A növények ápolása, majd a be­takarítása ugyancsak sok mel­léküzemági fejlesztésre kínál le­hetőséget, ilyenek például a kon­zerválás, a nyomdatechnika vagy akár a csomagolóipar. Energetikai hasznosításban a tűzifa faapríték, pellet, brikett formájában széles körben alkal­mazható, így támogatva a tüze­lőberendezéseket gyártó cégek fejlődését. A szakmunkás és technikai képzést is ez irányban célszerű tovább szakosítani és fejleszteni, így a végzett szakem­berek a térségünkben marad­nak. A felvázolt témakör főbb vo­násaiból jól érzékelhető, hogy minden község csatlakoztatható a programhoz és rendszerben működtetve széleskörű foglal­koztatottságot biztosít a helyi la­kosság részére. Másik témakörben az ipari élet területére a következőt ja­vaslom. Nógrád megyében több olyan régi gyár vagy telephely, kis- és nagyméretű ingatlan ta­lálható, amelyik nem működik, üresen, kihasználatlanul halad a teljes leépülés felé. Igény lenne ezek hasznosítására, de a befek­tetők még kedvező áron sem ér­deklődnek iránta, mivel a jelen­legi pályázati rendszerben hasz­nált ingatlan vásárlására nem adnak támogatást. Az'új üzem­csarnokoktól kezdve, mint pél­dául a nagybátonyi Kovács üzem „BS” épülete, a régi nagy értékű épületek, például a síküveggyár ezért nem találnak új vevőt. En­nek drámai fordulata zajlott le a régi BRG telepével, ahol a kivá­ló állapotban lévő üzemcsarno­kot és az irodaházat a földdel tet­ték egyenlővé, hogy helyére új épületet emeljenek, hatalmas pályázati támogatással. Az országgyűlési képviselő­inknek törvénymódosítást kelle­ne kezdeményezniük a régi te­lephelyek megmentésére, hisz ott lehetne leggyorsabban mun­kahelyeket teremteni. Természe­tesen az elévült, rozzant ingatla­nokat fel kell számolni, de a leg­jobbakat meg kellene menteni. Újabb témaként a legnagyobb szívügyemet, a szakemberkép­zést említem meg. Negyvenöt évet dolgoztam a fémiparban, ta­lán van némi rálátásom, ezért fejtem ki a véleményemet a gya­korlati oldaláról vizsgálva. Évek óta beszélünk az oktatási rend­szerünk hibájáról, de központi­lag nem változik semmi, pedig kiváló, kipróbált módszereink vannak. Ázon túl, hogy a kilen­cedik, és a tizedik osztályt értel­metlen - elfekvő időtöltésnek ­tartom, mert szerintem az álta­lános iskolában kell megszigorí­tani az elvárásokat. Vissza kell állítani a három­éves szakmunkás képzést, ke­ményen gyakorlat-orientált for­mában, ami konkrétan azt jelen­ti, hogy az első évet az iskolai tanműhelyben az alapokkal kell kezdeni a jól bevált két nap el­mélet, három nap gyakorlatával. A második, harmadik év gyakor­latát az üzemben kell eltölteni, a munkahelyeken egy nap elmé­let, négy nap gyakorlat ütemben. Az üzemi oktatás gyakorlatát a Mátrafűtőber Kft.-nél már 2002- ben bevezettük, az eredmény kézzel fogható így folyamatosan, fiatalokkal pótolható a kiöregedő szakmunkásállomány. A szak­mai ismeretanyag elsajátításán túl a személyes kapcsolatokon keresztül a szoros kötődés is se­gíti a fiatalok pályakezdését. A tanulószerződésnek a munkajo­gi hatáson túl, a biztos munka­helyi esélyen keresztül fegyel­mező szerepe is van. Az oktatásban új tematikát, és módszereket kell alkalmazni a megváltozott óraarányok miatt. Egyik megoldásként az a javas­latom, hogy a szakmaismeret lé­nyegét filmre kell feldolgozni, korszerű képekkel, közérthető szöveggel és DVD-formájában minden tanuló szabadidejében többször is tanulmányozhatja, sulykolhatja, hogy jól felkészült szakmunkás váljon belőle. A ta­nulásnak önálló örömszerző fo­lyamatát kell kialakítani, amely részben áthidalja az olvasási il­letve a szövegértelmezési nehéz­ségeket is. Mindezekhez az okta­tókat is össze kell válogatni. Befektetőkre, új munkahelyek létrejöttére akkor számíthatunk, ha egyszer elterjed rólunk a hír, hogy a legjobb szakmunkásokat és technikusokat Nógrádban képzik. Tari Miklós (A szerző a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Nógrád megyei szervezetének elnöke) ■ Évek óta beszélünk az oktatási rendszerünk hibájá­ról, de központilag nem változik semmi, pedig kiváló, kipróbált módszereink vannak. Azon túl, hogy a ki­lencedik, és a tizedik osztályt értelmetlen - elfekvő időtöltésnek - tartom, mert szerintem az általános iskolában kell megszigorítani az elvárásokat. NAGYVILÁG Túszejtés a BMW székházában Párizs. Megadta magát hétfő délután az a férfi, aki néhány órával korábban több személyt túszul ejtett a BMW német autógyár fran­ciaországi székhelyén, a Párizs közeli Montigny-Le-Bretonneux- ben. Az Europe 1 kereskedelmi rádió korábban azt jelentette, hogy az autógyár egyik volt alkalmazottja egy eladót és egy telefonköz­pontost fegyverrel túszul ejtett. A férfi a túszejtés során állítólag a levegőbe lőtt, valamint megpróbálta felgyújtani a székházat. Az in­cidensben senki nem sérült meg. Ismét gipsszel védekeznek Kolontár. Ismét nagy mennyiségű gipszet és savat kell önteni Kolontámál a Torna-patakba, mert a hétfő reggel óta tartó esőzés mi­att újra élénkvörös lett a patak vize, és a szakemberek attól tartanak, hogy a lúgosságot mutató pH-érték ismét emelkedhet Vízügyi szak­emberek elmondták, hogy a folyamatos mérések szerint a Torna-pa­tak vizének pH-értéke a 14 fokú skálán jelenleg 8, ez a mutató általá­ban 7-es a nem szennyezett folyókban. Á vörösiszap-katasztrófa után a patak vizének pH-értéke 13,5, a Marcal folyóé 12-es volt. A patak vi­zét a szennyezőanyag minden bizonnyal erősen elszínezi, megfesti majd a Marcalt is - közölték szakemberek. MSZP: érthetetlen döntés Budapest Az MSZP szégyenletesnek tartja, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti többség annak ellenére szavazta meg a 98 százalékos különadóra vonatko­zó módosító indítványt, hogy az egyértelműen alkotmányellenes. Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője felidéz­te: a Fidesz és a KDNP a testület ülésén kezdeményezte, hogy a 98 százalékos különadó visszamenőleg öt évre érvényes legyen. Értet­lenségét fejezte ki amiatt, hogy az alkotmányügyi bizottság meg­szavazta az indítványt. Hozzátette: amikor erre rákérdeztek, azt a választ kapták, hogy „majd megoldják később ezt a problémát". A héten átadják a Margit hidat Budapest Valószínűleg már ezen héten átadják az autósoknak a Margit hidat, miután sikeres volt a dunai átkelő hétvégi statikus próbaterhelés, az eredmények megfelelnek az előzetes várakozá­soknak. Tóth Kata, a felújítást végző Mh 2009 konzorcium szóvi­vője hétfőn elmondta: a sikeres teszt után a kivitelező olyan álla­potba tudja hozni a dunai átkelőt, hogy a héten az autósok igény­be vehetik, ha az időjárás is kedvező. Szűcs Somlyó Mária, a Fő­polgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója hozzátette: amint az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság úgy dönt, hogy forgalomba helyezhető a Margit híd, az autósok használatba ve­hetik az átkelőt. Lehetőség Közép-Európa számára Bukarest A Duna menti együttműködés nagyon fontos Közép-Eu­rópa egésze számára, mert új lehetőségeket teremt a térségben a biztos és fenntartható gazdasági növekedés beindításához, vala­mint új munkahelyek megteremtéséhez - mondta hétfőn Buka­restben a Duna-csúcson Orbán Viktor. A miniszterelnök szóvivő­jének tájékoztatása szerint Orbán Viktor hangsúlyozta: a józan észre épülő megegyezésekre, kölcsönös felelősségvállalásra van szükség. A közép-európai országoknak mindent meg kell tenni­ük annak érdekében, hogy a közös fejlesztési programok nyomán a kis- és középvállalkozók a térség egészében a gyorsuló fejlődés hajtóerejét adhassák - fejtette ki a miniszterelnök. Nincs döntés a gázár ügyében Budapest. Sem a gázárról, sem a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának részleteiről nem született döntés a kor­mány vasárnap késő estébe nyúlt ülésén - tájékoztatta Nagy An­na hétfőn az MTI-t. A kormányszóvivő ugyanakkor leszögezte: az biztos, hogy jövőre életbe lép a nők nyugdíjba vonulását érintő szabályozás, csak a részletekről nem született még döntés. BÁV Záloghitel SAÜUVIARJAN. MERLEK II. 4,, TEL: 32/414 687

Next

/
Oldalképek
Tartalom