Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-30 / 277. szám
8 NOGRAD SPORTJA 2010. NOVEMBER 30 Lassan visszakerülünk a „repülési” köztudatb Évzáró üzemnap a pásztó-hasznosi repülőtéren - Megindultak a fejlesztések, de sok még a tennivaló Apolló Fox, Apolló Fox, itt bázis. Enyhe déli szél fúj, a hegy felől gyere, a kifutó bal oldalát használd, ott jobb a talaj, simábban le tudod tenni a gépet. Nyugtázd, vétel - hallom én is a fejhallgatómban, és Imre, a pilóta már dönti is a gépet a szűk fordulóra, a fák koronája lassan már csak 20-30 méterre alattunk, visszaveszi kicsit a gázt, majd megpróbál a leglágyabban landolni, de a vad- disznótűrások így is adnak a futóműnek. Bukdácsolunk kicsit és pár száz méter után „kikötjük” magunkat: sikeresen földet értünk, kikászálódunk a szűkös kabinból. Mindennapos dolog ez az ország különböző repterein, de nem itt. Merthogy mindez Hasznoson, pontosabban Gombástetőn történt az elmúlt hetekben. Leszállás után gyerekek hada érdeklődik az Apolló Fox iránt fotók: satis Márton (Satis) István Bizony-bizony a valahai hasz- nosi „repülőtér” hosszúra sikeredett Csipkerózsika-álmából ébredezni látszik, mert jó három éve az ünnepélyes újranyitáskor megindult valami. Az első, második és harmadik repülési idényben is akadt jó néhány üzemnap (repülési nap) amikor a motoros kisgépek és sárkányrepülők mellett vontatással és csőrlőzéssel az egyetlen itteni Góbé vitorlásgép is a magasba emelkedhetett, ám idén már csak kétszer adódott alkalom ilyesmire. De miért is, hisz a természetes fennsíkon az újraindulás után eltelt időszakban óriási tereprendezési és tisztítási munkálatok nyomai látszódnak, a régi hangár helyén már meg van a vadonatúj betonalapzat, melyre lehet hogy még idén, de legkésőbb jövő tavaszra felkerül a tetőszerkezet. Erről is beszélgettünk a minapi évzáró repülésen a szolnoki hivatásos pilótával Édes Imrével, aki az Ózon Sportrepülő Egyesület elnöke és egyik társtulajdonosa a területnek, de az első kérdésem inkább arra irányult, hogy is került ide anno egy alföldi?- Gyöngyösön és Egerben jártunk többször is repülővel, és mindig mondogatták ott, hogy Pásztó-Hasznoson is van egy használaton kívüli repülőtér, érdemes lenne megnézni, mert a hegyek oldalában egy kies fennsíkon fekszik. Egyszer aztán elrepültünk arra, de fentről nem láttuk semmilyen volt reptérnek a nyomát, csak lombkoronát, illetve kisebb nagyobb növényzetet. „Pedig ott van az!” - bizonygatták, és nem voltunk restek, terepjáróval is kikecmeregtünk a helyre, és megtaláltuk a régi hangár helyét, majd egy bokrokkal, cserjékkel benőtt, nagyjából sík területet. Szabados István barátommal alföldiek lévén beleszerettünk a gyönyörű hegyes tájba, megvettük a területet, felkutattuk a környékbelieket, akik valaha ezen a reptéren tevékenykedtek mint vitorlás repülők, oktatók, műszaki szakemberek. A salgótarjáni Gyüre Andrásban, Kupcsulik Józsefben, a Nemtiben élő Vincze Istvánban, a pásztói Homyánszky Imrében és másokban kiváló és lelkes kollégákra, itteni segítőkre, barátokra leltünk. Velük és szolnoki repülős barátaimmal és ismerőseimmel végül megalakítottuk a repülőklubot és hozzá kezdtünk az eleinte sziszifuszinak tűnő gombástetői tereprendezésnek. Eldó- zeroltattuk a leszállópályát és megtisztítottuk a környékét, amennyire lehetett, úgy ahogy rendbe tettük a Hasznosról ide vezető földutat, végül 2007 áprilisában ünnepélyes keretek között és papi áldás mellett megnyílt a rég elfelejtett reptér. Abban és a rá következő két évben jó néhány üzemnapot tudtunk tartani, idén viszont (eddig) csak kétszer. A vaddisznók állandóan feltúrják a leszállópályát, ami nem tesz jót az érzékeny futóműveknek.- Milyen „repülőszerkezetek” fordulnak meg itt? Jelenleg egy motoros (Apolló Fox), egy motoros-vitorlás (Falke) és egy Góbé típusú vitorlázó géppel repülgetünk, melyek mind magántulajdonban vannak, de használják a „pályát” sárkányrepülők is. Nincs áram és kút (azaz víz) a fennsíkon, az egyetlen ide vezető meredek földút katasztrofális és jószerivel csak száraz időben járható. De a jó 30 főnyi tagságunk áldozatos munkával mindent megtesz, hogy egy- egy kicsit mindig előbbre lépjünk. Épül a hangár, mely ha meglesz, mérföldkőnek számít majd, de a legnagyobb vágyunk a kb. három kilométeres útszakasz kiépítése lenne.- Ha valaki itt a környéken kedvet érezne a vitorlázásra, vagy csak a repülés utáni kíváncsiságát szeretné kielégíteni, felkeresheti Önöket?- Sokan indokolatlanul hiszik, hogy aki valamilyen formában repülni szeretne, annak különleges fizikai, pszichikai és egészségügyi alkalmassággal kell rendelkeznie, és hatalmas anyagi vonzata van. így kategorikusan egyik sem igaz, hiszen nem hivatásos katonai repülőkről, vagy hivatásos polgári pilótákról van szó. Persze alapvető alkalmassággal rendelkeznie kell annak, aki a levegőbe akar emelkedni. Egy közepes motoros kisgép pedig ára pedig egy használt átlagautóéval egyenlő. Szívesen látunk klubtagjaink közé bárkit, akit érdekel a repülés valamilyen formája. Klubunknak mindenre, még ejtőernyős ugrásra is van jogosítványa és lehetősége itt vagy akár más reptéren. Olyan kiváló szakembereink állnak a jelentkezők segítségére többek között mint a szolnoki vadászrepülő Szabó Dániel (akit kvalitásai miatt egy kanadai gyakorlatozás után két évre „ott is fogtak” oktatónak), Gyüre András klubtársunk - aki anno 147 ejtőernyős ugrása miatt az ernyősöket láthatja el szakmai tanácsokkal, Kupcsulik József és Vincze István, akik a vitorlázó szakágban „nyomulóknak” tudnak segíteni, mint egykori távrepülő csúcstartók, Hornyánszky Imre pedig a motoros kisgépek szakértője (1000 üzemóra sárkány, 800 óra motorosrepülés) aktív pilótaként - hogy csak első sorban az Önöknél is ismert nógrádi ászokat említsem.- Számos megyénkben repülést kedvelő és az után érdeklődő nevében kívánom, hogy terveik végrehajtásához mielőbb találjanak megfelelő támogatókat és szimpatizánsokat, hogy az elfeledni látszott Pásztó-Hasznos neve minél jobban elterjedhessen a jelenlegi hazai aviatikában... Sportrovathoz illő kép: a Pásztó-Berkenye bajnoki mérkőzés, amilyen szemszögből még sosem láthattuk meccset újságunkban Már Salgótarjánban is működik a modell sakk Rapid-torna gyerekeknek és felnőtteknek - Egyed mindenkit vert Satis Mély megdöbbenéssel vette tudomásul a megyeszékhely és környékének sakktársadalma, amikor jó két évvel ezelőtt a salgótarjáni NB I/B-s csapat széthullott, játékosai, sikeres ifijei szétszéledtek (Pásztó, Gyöngyös, Balassagyarmat) és az addig „vegetálva is virágzó” eredményes városi sakkélet megszűnt. Egy-egy Sacl Kupa villám megyebajnokságot még megrendeztek Salgótarjánban, azon kívül semmi. A megyei „schneir-bajnokság most sem marad el (december 4. szombat 9 óra, Saci bár és étterem), de a Pásztón elindított „Harmadik szombat” rapidsakk verseny Tarjánban is beindult, ennek első fordulóját a Galcsik vendéglőben tartották meg szombaton, méghozzá itt is két csoportban, gyerekekSzívmelengető látványt - bár csak pár évvel ezelőtt, az NB l/B-s korszakban kezdődött volna... nek és felnőtteknek. Üdvözítő látványt nyújtott a nógrádmegyeri is főleg gagarinosokból álló, lányokkal is megerősített majd 20 fős gyereksereg, amint izgatottan, zajosan vetették bele magukat az ősi játékba. A felnőttek mezőnye kisebbnek bizonyult, de a színvonal az összes mostanában megtartott versenyen túltett, elég ha a legjobb hat helyezett végeredményét ide írjuk: 1. Egyed András (Salgótarján) 7, Becskei Zoltán (Eger) 5,5,3. Vajda Albert (Pásztó) 5,4. Tóth Pál (SL) 4, Berta István (Karancslapujtő) 3,6. Osgyáni Sándor (Bátonyterenye 2,5 pont. A gyerekcsoportban a kislányok közül Bartus Natália 3,5 ponttal lett a legjobb Bangó Enikő (3,5) és Apkó Krisztina (3) előtt. A fiúk között a már NB II-ben edződő ifista a 10 éves Görcsi Gábor (Nógrádmegyer) 7 ponttal nyert. További sorrend: 2. Patai Péter (Bátonyterenye) 6,3. Kelemen Marcell (St.) 5, 4. Baranyi Levente (St.) 4. 5. Gyetvai Izsák (St.) 4,6. Dobos Zétény Huba (St.) 3 pont. Folytatás január 18-án, ugyancsak a Galcsik fogadóban. Pásztó, Hasznos felől közeledünk a gombástetői fennsíkhoz (bal oldalon), a leszállóhelyhez
