Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-27 / 275. szám
4 2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT KULTÚRA Korunk polihisztora a Pásztói Múzeumban „Mély a múltnak kútja”: ezt a címet adta egy 1998- ban megjelent könyvének Jankovics Marcell Kossuth- díjas filmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor. Nem véletlen, hogy a művésznek a Pásztói Múzeumban a minap megnyílt kiállítása kapcsán újra felidéződött e kötet, hiszen az „Az ember tragédiája” című animációs film képei és az „Ének a csodaszarvasról” című sorozat darabjai ugyancsak a régmúlt időkben kalandozva nézetnek szembe önmagunkkal, önnön sorsunkkal, történelmünkkel. A megnyitóünnepségen megjelenteket Shah Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora üdvözölte. A Tragédia prágai színéből a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola két diákja - Szaszkó Ágnes és Józsa Benjámin - adott elő hangulatteremtő részleteket. Az első köszöntőt Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke mondta. Bevezetésként azt hangsúlyozta, hogy az egykori pannonhalmi bencés diák - ha jelképesen is - hazatért, hiszen a Pásztói Múzeum épülete hajdanán bencés szerzeteseknek adott otthont s őket követték a ciszterek. A múzeum manapság a közművelődést, a nemzeti kultúrát szolgálja, csakúgy mint Jankovics Marcell, aki az elmúlt öt évtized során kitörölhetetlenül írta be nevét a magyar szellemi élet történetébe. Többek között olyan emlékezetes alkotások fémjelzik munkásságát, mint a „Gusztáv” című rajzfdmsorozat, az Oscar-díjra jelölt „Sisyphus”, a cannes-i Arany Pálma-díjas „Küzdők” vagy a Los Angelesben a Minden idők legjobb rajzfilmje címmel kitüntetett „Fehérlófia”. S afféle polihisztorként a filmezés közben tanított közép- és felsőfokon, mentorként, mecénásként, művelődéspolitikusként is jelen volt, jelen van a közéletben. Ez év augusztusától újra betölti a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét. - Gyermekként végigélveztük a „Magyar népmesék” megunhatatlan sorozatát, nem egyszer Jankovics Marcell rajzfilmjei adtak könyvet a kezünkbe, hogy magunkévá tehessük az olvasás élményét is... Most, immár felnőtt fejjel ébredhetünk rá, hogy ezek a filmek több és mélyebb értelmet is hordoznak - mondta Becsó Zsolt. Sisák Imre Pásztó polgármestere ugyancsak köszöntötte a közönséget és a vendégeket. Kiemelte: ritka alkalom, hogy Jankovics Marcell és Földi Péter személyében egyszerre, egy esemény kapcsán két Kossuth- és Príma Primissima-díjas művész tisztelte meg a Mátra aljí várost, amely Gaál István - szintén Kos- sutlHlíjas filmrendező - szerint „varázsvölgy”-ben fekszik. Jankovics Marcellt és a Pásztóhoz szorosan kötődő Gaál Istvánt a Kossuth-díjon túl a filmeseknek adható Balázs Béla-díj is ösz- szeköti, nem is beszélve eszmei rokonságukról, nemzeti elkötelezettségükről. Jankovics Marcell - emlékeztetett rá Sisák Imre - ezúttal másodszor jár Pász- tón, 1999-ben az egyházközség vendégeként látogatott ide. A tárlatot megnyitó Földi Péter örömmel tett eleget a felkérésnek, hiszen több évtizedes szakmai kapcsolat s nem utolsósorban jó barátság fűzi a vendég- művészhez. Annál is inkább mert képeinek első vásárlója éppen Jankovics Marcell volt 1978- ban a Ferencvárosi Pincetárlat anyagából. Az elmúlt évtizedekben különböző tanácskozásokon, fórumokon - például a TV Galériájában, a Magyar Művészeti Akadémia programjain - sokat találkoztak s azt vették észre, hogy mindig azonos hullámhosszon gondolkodnak. Földi Péter is méltatta Jankovics Marcell sokoldalúságát, művészi, tudósi, pedagógusi tevékenységét, hihetetlen munkabírását és hatalmas tudásanyagát, amely mélyen gyökerezik egyrészt a népi kultúrában, népművészetben, másrészt a kozmikus világlátásban. Többágú művészete egy sajátos, általa kialakított jelrendszer alapján közvetít, fordít közérthetővé mély üzenettartalmakat s teszi úgymond láthatóvá az időt. Műveinek hatása, latait is kifejtette hangulata, színhangzása van, képein, filmjein egyszerre jelenik meg az érzelem és a gondolat, az ösztönösség és a tudatosság, melyet az ősöktől örökölt teremtő erő kovácsol egységbe. Földi Péter a feladatvállalás érvényét tekintve Csontváry-léptékű alkotónak nevezte Jankovics Marcellt, akit a népművészet és a mítoszok teljessége az individuum, az autonóm ember teljességéhez, így a Tragédiához is elvezette, Madách pedig a Biblia felé vezető úton indította el. - A mai értékvesztett világban Jankovics Marcellre mindig érdemes figyelni, ha utána megyünk mi sem fogunk utat téveszteni - hangsúlyozta Földi Péter. A kiállításmegnyitó keretében a közönség az „Oh, Fortuna” című részletet láthatta „Az ember tragédiája" Jankovics-féle rajzfilm-feldolgozásból. Az individualizmus torzképét szimbolizáló londoni szín - mint közismert - eleve lesújtó véleményt mond a kizárólagosan üzleti szempontú áru- és pénzvilág mindent letaroló hatalmáról, embertelenségéről, a film találóan megrajzolt figurái, szituációi azonban még inkább felerősítik, kiemelik a mi korunkra ugyancsak jellemző anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságot. * * * Lapunk kérdéseire válaszolva Jankovics Marcell elmondta, hogy elfoglaltságai, kötöttségei ellenére mindig igyekszik személyesen megjelenni kiállításainak megnyitóján. Pásztora különösen szívesen jött, hiszen az előző látogatásáról kellemes élményeket őriz, emlékei szerint szép a Szent Lőrincről elnevezett templom s valóban - ahogyan Gaál István vallja - kellemes, barátságos a város táji környezete. Véleménye szerint vidékre egyébként is érdemes elutazni, hiszen sokkal több őszinte szere- tetben részesül egy-egy alkotó... Csongrády Béla Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, a vendég Jankovics Marcell és Sisák Imre Pásztó polgármestere a művész pásztói kiállításának megnyitóján fotó: molnár tamás f/míitoto '-Mncetl MÉLY A MÚLTNAK KÚTJA Jankovics Marcell kötete, amelyben - más témák mellett - a kultúráról vallott gondoMobilfüggőség milliószámra Negyven évvel ezelőtt szinte törvényszerű volt, hogy színpadi mű (is) születik az életet akkoriban egyre jobban behálózó televízió hatásairól. Szakonyi Károly ismerte fel ezt az igényt és 1970-ben az „Adáshibá”- val korszakos, nemzetközileg is elismert komédiát sikerült írnia. Most elérkezett az ideje annak, hogy egy másik technikai eszköz, a drót nélküli mobiltelefon minden elképzelést felülmúlóan gyors karrierje és a mindennapokba való beépülése adjon témát egy darabnak, egy előadásnak. Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata éppen egy esztendővel ezelőtt vállalkozott arra, hogy színre vigye a mobilteiefonizáció okozta társadalmi jelenséget. Azt a korábban - a vezetékes telefonra hosszú évekig váró időszakban - hihetetlennek tűnő szituációt, amely szerint Magyarországon már lényegesen több a marokra fogott kis készülékek száma mint a lakosoké s egy átlagos előfizetőnek akár két telefon is van a tulajdonában. S ez csak a mennyiségi oldal. Még hihetetlenebb az a gyakorlat, ahogyan az önálló nyelvezetű mobiltelefonálás átszövi az életvitelt, ahogyan az emberek többsége esetében nélkülözhetetlen foglalatossággá lett a mindenkori „ha kell, ha nem” beszélgetés, sms-ezés, fényképezgetés. Kétségtelen: e zseniális, mindig kéznél lévő találmány nagyon fontos eleme az információ-szerzésének, továbbításnak, -megőrzésnek mind a munkavégzésben, mind a férfi-nő viszonyban, mind a családi, baráti kapcsolatok működtetésében, fenntartásában, de mint minden jótéteménnyel, ezzel is lehet okosan élni és visz- szaélni. Az egri színház „Csörgess meg!” című produkciója a túlzásokat láttatja görbe tükörben. Azokat a már-már képtelenségeket, amelyek éppúgy előfordulnak a lakásokban, mint az orvosi rendelők várószobáiban, a kávézók, szórakozóhelyek asztalainál vagy a nyílt utcákon. Miután a színlap nem jelöl szerzőt, valószínűsíthető, hogy az etűdsorozat közös ötletek, akár helyzet- gyakorlatok révén jött létre. Az ismert és kevésbé ismert szereplők - Bányai Miklós, Bozó Andrea, Fenyő Iván, Fekete Györgyi, Görög László, Járó Zsuzsa, Hőse Csaba, Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Mészáros Sára, Ötvös András, Schruff Milán, Vajda Milán és Bozányi Liliána - élvezettel parodizálják a folyamatos mobilozókat, köztük bizonyára önmagukat is. Némelyik jelenet- így Gyula bácsi feleségének esete, az adótoronyról dönteni hivatott lakógyűlés vagy a „Szilvásváradon leszállt az est”-sztori- kifejezetten frappáns, szellemes, egyiket-másikat azonban el is lehetett volna hagyni. Az összhatás azonban szórakoztató, mi több - lásd a liftben történteket- mélyen elgondolkodtató. Máté Gábor friss szemléletű, lendületes, jó ritmusú, modern előadást rendezett a mobilfüggőségről, a közvélemény manipulálhatóságáról. A stábból külön is megemlítendő Cziegler Balázs neve, minthogy ügyesen változtatható díszletei igazán jól szolgálják az atmoszférateremtést. Az ízig-vérig mai témájú „Csörgess meg!” a salgótarjáni színházi bérletsorozatban mindenképp újdonságnak számít, de úgy tetszik, hogy a magyar színházi élet egészében sem gyakori az efféle aktualitásé kortárs darab. Cs.B. A távollévőkkel mindenki tart telefonkapcsolatot, a közvetlen közelben lévők nem érdekesek FOTÓ: P.TÓTH LÁSZLÓ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Látom Zolika, táblát hoztál magaddal, ugye a krétát sem felejtetted el?” Szerencsés nyertesünk: Lucza Sándor Kisbárkány, Béke út 52. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. december 2-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
