Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-26 / 274. szám

8 2010. NOVEMBER 26., PENTEK GAZDASÁG Megoldás Malév ügyben Moszkva. Fellegi Tamás nem­zeti fejlesztési miniszter, ma­gyar-orosz gazdasági kapcso­latokért felelős kormánybiz­tos moszkvai tárgyalásain ab­ban állapodott meg orosz partnereivel, hogy lezárják a Malévot érintő eddigi együtt­működést, és szakértői tár­gyalások során rögzítik a pénzügyi elszámolás módját- közölte a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium (NFM) csü­törtökön az MTI-vel. Fellegi Tamás Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyet­tessel és Igor Szecsin energe­tikáért felelős miniszterel­nök-helyettessel tárgyalt szer­dán Moszkvában. A magyar miniszter a megvitatott terü­letek között az energetika, a közlekedés és a mezőgazda­ság kérdéseit említette. Tartozunk a gázszolgáltatóknak Budapest Megközelíti a 30 milliárd forintot a lakosságot ellátó egyetemes gázszolgál­tatók kintlévősége, és a fűté­si idény elején már több mint 50 ezer nem fizető fogyasztót kapcsoltak ki a szolgáltatás­ból - mondta el Szilágyi Zsom­bor, az Emfesz igazgatója a II. Energy Summit Hungary 2010 konferencián Budapes­ten. A lejárt fizetési határidőt 90 nappal meghaladó nem fi­zető lakossági felhasználókat lehet kikapcsolni. Akiket egy­szer már kikapcsoltak, azok­nak mintegy fele nem is ké­pes visszatérni a földgázfel­használáshoz. Elmozdult a holtpontról a kiskereskedelem Magyarország. A kiskereske­delmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - szeptember­ben és a harmadik negyedév egészében is elmozdult vala­melyest a holtpontról a koráb­bi többéves csökkenést köve­tően, így idén január-szep­temberben az összesített csökkenés mértéke 2,9 száza­lékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest- közölte a Központi Statiszti­kai Hivatal. Pénzt kapnak az adórendszer vesztesei Magyarország. Akinek jövőre csökken a bére a közszférá­ban, az extra fizetésemelést kap - mondta a FigyelőNetnek Matolcsy György. Elmondta, mivel ez csak a közszférára, 690 ezer emberre vonatkozik, elég 25- 30 milliárd forint. A gyerme­keseknél nő a nettó bér. A gyermeket nem nevelőknél van olyan bérsáv, melynél csökkenne a nettó bér 1-5 ezer forint körül. Ezt a ver­senyszférában a béremelke­dés kiegyenlíti majd. A köz­szférában 1 és 5 ezer forint közötti veszteség lenne akkor, ha nem lenne nominális bér­emelés, és az állam nem lép­ne közbe. „De az állam közbe­lép. Akinek jövőre csökken­ne a nettó bére, az állam annyi plusz összeget ad, amellyel „nullára”, tehát az idei szintnek megfelelően ki­pótolja az összeget.” Tények, tendenciák tanúsítják: Nógrád megye kritikus időszakát éli, amelyben immár közel két évtizede a legfeszítőbb társadalmi jelenség a munkanélküliség. A kivezető út keresése közös feladat és egyetemes érdek. Előre bocsátom, e lap hasábjain október 12-én a fentivel azonos címmel megje­lent szakcikk (I. rész) avatott szerzőjének legtöbb megállapításával azonosulok, néhányat szívesen meg is erősítek. így vagyok az újság július 3-ai számában Nógrádnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája című cikkben nyilatkozó szakember javaslataival is. A munkahelyteremtés esélyei Nógrád megyében A szakképzés átalakítása kulcsfontosságú lehet a munkahelyteremtésben PROGRAMOK, PAKTUMOK: PERIFÉRIÁN Idézett kollégáim szerint Nógrádnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája. Nem vitatom. De mi történt, amikor volt?! 1998-ban a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács jóváhagyta Nógrád megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (2000-2001, ill. 2008-2010). Ezek egyike így szólt „fokozódjon a gazdasági akti­vitás és ennek megfelelően az átlagosnál gyor­sabban növekedjen a foglalkoztatottság mérté­ke, amelynek eredményeképpen a munkanél­küliségi ráta a megyék átlagának szintjére csökkenhet” Világos vízió, de nem valósult meg. Ehelyett Nógrád mutatója (2010. október 20-án) a megyék átlagának 1.67-szorosa volt! Elkészült Nógrád megye felzárkóztatási programja, 1997-1999; illetve 2000-2002 idő­szakára is, „... azonban a felzárkózáshoz kevés­nek bizonyult”. Működtek a foglalkoztatási paktumok, de nem csökkent a munkanélküli­ek száma. Nem vittük végig Nógrád megye in­novációs stratégiáját sem (2005), ami fontos lett volna a tudásipar alapozásához. Nógrád megye foglalkoztatási stratégiája (2007) sem hozta a várt eredményt Ezek a programok előbb peri­fériára, nem végrehajtásra kerültek. A legfá­jóbb a területfejlesztési koncepció végrehajtá­sának megrekedése az ezredforduló után. En­nek legfőbb okát én a megyei területfejleszté­si tanács hatáskörének - a régiós fejlesztési ta­nács megalakulását követő - beszűkülésében, szerepének elvesztésében látom. Azzal, hogy a kormányzat a korábban megyei szinten meg­jelenő területfejlesztési forrásokat a régiónak adta át, megfosztotta a megyét az anyagi bázi­sától is. KORMÁNYZATI SZEREP: FELZÁRKÓZTATÁS A fentiek miatt kormányzati intézkedéseket tartok szükségesnek az „erős megye”-szerep visszaállítására, az önkormányzatok jogosítvá­nyainak megerősítésére, feladataik teljes körű ellátására és finanszírozására, amit a felzár­kóztatás alapvető feltételének tartok. Az elmúlt másfél évtized kormányzati politikája felelős az indokolatlanul nagy térségi differenciálódás kialakulásáért, egyes megyék - köztük Nógrád - pozícióvesztéséért és leszakadásáért Szük­ségszerű tehát, hogy a kormányzat állítsa hely­re a megbillent egyensúlyt, segítse elő a lesza­kadók felzárkóztatását Támogassa a vállalko­zásfejlesztést, minthogy meggyőződésem sze­rint csak az utóbbin keresztül vezet út a mun­kahelyteremtésig. A kormányzati felelősség és szerepvállalás növelését intenzív intervenció­val, volumenében és arányaiban is nagyobb - elsősorban felzárkóztatási és munkahelyte­remtő - támogatásban, a kkv-k dotációrendsze­rének kimunkálásában, az adóterhek érzékel­hetőbb mérséklésében, a hitelhozzáférés egy­szerűsítésében, a működési feltételek kiszá­míthatóságában, a vállalkozóbarát környezet megteremtésében, a bürokrácia csökkentésé­ben képzelem. Jómagam szorgalmaznám a ha­tékony és differenciált területfejlesztési és tá­mogatási politikát, a Marshall-botot a megyei fejlesztési tanácsok kezébe adnám. MEGYEI SZEREP: GAZDASÁGMENEDZSELÉS Mindennek megvalósításához szükségünk van egy - első ütemben - felzárkózást segítő, új szellemű, konstruktív gazdaságfejlesztési koncepcióra és stratégiára (talán olyanfélére, mint ami a megyei önkormányzatnál körvona­lazódni látszik). Biztosítani kell a gazdasági szereplők közötti intézményesített együttmű­ködést, a területi gazdaság menedzselését. A szakemberképzést harmonizálni kell a munka­helyi igényekkel, át kell alakítani a szakmun­kásképzést, új szakképzési stratégia szüksé­ges. A megújuló Széchenyi Terv forrástérképe utat mutathat, merre lehet a forrásokat irányí­tani és felhasználni, amire fel kell készülni. Szerintem Nógrád megyében prioritás kell le­gyen a vasút- és közút-, az agrárium- és vidék- fejlesztés, a turizmus, a befektetés-ösztönzés, az innováció és a kkv-k fejlesztése (esetleg még két-három fontos szakterület preferálása). VÁLLAKOZÁSFEJLESZTÉS: SOKSZEREPLŐS FELADAT A vállalkozásalapítás és/vagy a munkahely- teremtés egyik legfontosabb feltétele az önkor­mányzatok szerepvállalásának növelése a te­rület-előkészítésben, a befektetés-ösztönzésben és a működés feltételeinek kedvezményezésé­ben. A munkahelyteremtés „multifunkcioná­lis”, sokszereplős és soktényezős feladat (kell hozzá befektető, tőke, szakmai felkészültség, kockázatvállalás, kitartás és így tovább), de az önkormányzatnak kezdeményező szerepe is kell legyen a helyi foglalkoztatás alakításában, minthogy közvetlen befolyása is van az oktatá­si és képzési intézményrendszerre. Jelentős szemléletváltozásra is szükség van: a tudás tisz­teletére és igénylésére, kreativitásra, innováci­óra, idegen nyelvtudásra, kezdeményező-kész­ségre, ennek birtokában a legjobb gyakorlati el­járások megismerésére és elsajátítására. Na­gyon fontosnak tartom a gazdaság szereplők nek - az önkormányzatoktól és az oktatási és képző intézményektől kezdve az érdekképvise­leti és -védelmi szervezeteken keresztül a vál­lalkozókig bezárólag - összefogását, folyamatos együttműködését A megyei területfejlesztési tanácsnak e téren is lehet irányító, koordináló és inspiráló szerepe - még jobb lenne, ha for­rása is lenne! Végezetül ismételten hangsúlyozom: csak a gazdasági szereplők hatékony kooperációjával lehet esély az új munkahely-téremtések támo­gatására, ezáltal a munkanélküliség mérsék­lésre, a foglalkoztatás színvonalának javítására. Dr. Baráthi Ottó Állami szerepvállalás az energetikában Budapest Zöld adórendszert, egyszerűsödő engedélyeztetési eljárásokat és pályázatokat, bő­vülő forrásokat és nagyobb álla­mi szerepvállalást valósít meg a kormány az energetikában - nyi­latkozta Bencsik János, a néhány napja a fejlesztési tárca keretén belül összevont klíma- és ener­giapolitikai államtitkárság veze­tője a Napi Gazdaságnak. Az ál­lamtitkár a lapnak elmondta: az állami középületek felújítása nemcsak a belső gazdasági növe­kedést fokozhatja, de mérsékel­heti a költségvetési kiadásokat is. A másik fontos irány a hazai kkv- k energetikai tudatosságának ja­vítása, hiszen ők nem helyeznek kellő súlyt erre. Jövőre ezért a kormány komoly forrásokkal rendelkező alapot hoz létre. Újra próbálkoznak Magyarország. Három újabb be­advánnyal fordult az Alkot­mánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magán-nyugdíjpénztári befize­tésekhez kapcsolódó törvény- módosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését ké­rik. A pénztárválasztás szabad­ságáról szóló törvén a pénztá­rak százszázalékát tömörítő szövetség szerint sérti az em­beri méltósághoz fűződő jogo­kat, a pénztári tagdíjak átutalá­sának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőle­ges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal. A Stabilitás Pénztárszövetség megtámadta magát az Alkotmány módosítá­sát is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folya­matban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell. Mentőcsomagért folyamodnak Portugáia. Az ibériai ország kö­veti Görögországot és Írorszá­got, és elérkezik az a pillanat, amikor mentőcsomagot fog kérni az Európai Uniótól - vél­te a Reuters által megkérdezett elemzők többsége. Az 50 szak­értő közül 34 számít arra, hogy Lisszabon nem lesz képes meg­oldani adósságválságát mentő­csomag nélkül. Négy szakem­ber szerint Spanyolország sem kerülheti ezt el. A felmérés ar­ra nem tért ki, hogy a szakértők szerint mikor kérhet mentőcso­magot Portugália. Nincs korlátozás Béremelés. Megsemmisítette az Európai Bíróság szerdai ítéleté­vel az európai uniós tagország­ok kormányait képviselő ta­nács azon döntését, amelyben a tagországok az uniós tisztvise­lők személyzeti szabályzatá­nak rendelkezéseitől eltérve 3,7 százalék helyett csupán 1,85 százalékkal emelték meg tavaly az uniós alkalmazottak fizetését. A tagállamok annak idején a nemzetközi gazdasági válság okozta pénzügyi szigor­ra hivatkozva kurtították meg az uniós szabályok szerint megállapított emelést. A tanács azzal érvelt, hogy egy szerző­déses záradék módot ad erre. A bíróság szerint azonban a zára­dékot csak úgy lehet életbe lép­tetni, ha azt az Európai Bizott­ság javasolja előzetesen. A munkahely- teremtéshez a vállalkozások fejlesztései, benfti ázásai szükségesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom