Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-20 / 269. szám
4 2010. NOVEMBER 20., SZOMBAT KULTÚRA ■■ Ot évtizednyi múzeumtörténet Három évszám keretezi a Nógrád Megyei Múzeumok harmincharmadik évkönyvét. A kiadvány 2010-ben látott napvilágot, benne a „Múzeumok a közművelődésért” című 2009. októberi konferencia - amelyet az 1959-ben alapított Nógrádi Történeti Múzeum tiszteletére rendeztek - kéziratanyagával. Ezentúl, aki tanulmányozni kívánja az intézmény fél évszázados történetét, nem mellőzheti az évkönyvben megjelent tizenöt dolgozatot, amelyek közül az alábbiakban csak néhányat van mód kiemelni, külön is megemlíteni. Beszélgetések Mikszáthtal Mindenekelőtt szólni kell Cs. Sebestyén Kálmán írásáról, amelyik a múzeumalapítási kísérleteket veszi számba. Az 1922-ben várossá lett Salgótarjánban a húszas évek közepén, második felében vetődött fel a település múltjára vonatkozó leletek és a városi élettel összefüggő dokumentumok gyűjtésének és egy múzeum létrehozásának gondolata. E folyamatban ösztönző szerepet játszott Förster Kálmán polgármester, aki a múzeumügyben is jártas Dornyay Béla reálgimnáziumi tanárt kérte fel a tervezet elkészítésére, az alapok lerakására. Nevezett - Horváth László tanácsnokkal együttműködve - eleget is tett feladatának, de a múzeum megvalósításra különböző szemléleti és objektív okok - többek között helyiséghiány - miatt sem akkor, sem közvetlenül a II. világháború utáni években, egészen 1959- ig nem került sor. Szorosan e témakörbe tartozik Bódi Zsuzsanna dolgozata, amelyik Belitzky János 19ó3-’69 közötti múzeumigazgató levéltári iratainak feltárásáról számol be. A szerző - annak érdekében, hogy jobban érthető legyen a történelem-földrajz szakos tanár gazdag hagyatéka - elsőként Belitzky János életrajzát vázolja fel, majd táblázatba foglalva ismerteti az általa 52 levéltári dobozba rendezett szerteágazó, sokszínű, körülbelül 7 iratfolyóméternyi anyagot. Matits Ferenc jelentős mintegy negyven oldalnyi - terjedelemben a Nógrádi Történeti Múzeum képző- művészeti gyűjteményét mutatja be. Az előszóban azokat a személyeket sorolja fel, akik 1977 óta napjainkig művészettörténészként álltak illetve állnak a salgótarjáni múzeum alkalmazásában. A második fejezet a kollekció létrejöttének történeti előzményei sorában számba veszi a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagát, majd a gyűjtemény kialakulásról szól s hosszasan elemzi a salgótarjáni múzeum és a város művészeti élete egymásra hatását s a kiemelkedő személyiségek múzeumi kapcsolatait. Itt értelemszerűen nagy hangsúlyt kap az 1974-től 17 éven a múzeum által megrendezett nemzetközi művésztelep, a mindmáig létező tavaszi tárlat, a már triennáléként működő országos rajzbiennálé illetve a Cered- Salgótarján Nemzetközi Művésztelep évenkénti kiállításainak krónikája. Matits Ferenc önálló részben tárgyalja a Mihályfi Ernő - egykori Nógrád megyei országgyűlési képviselő, lapszerkesztő - nevével fémjelzett mintegy 700 tételből álló XX. századi gyűjteményt, amelynek tíz százaléka 2006-tól korszerű feltételek között önálló kiállítás keretében látható. A tanulmány harmadik, zárófejezete- egyebek mellett - a több mint 3500 műből álló képzőművészeti gyűjtemény raktározási, bemutatási gondjait taglalja, körvonalazva a terveket, a várható megoldási elképzeléseket is. Az ötvenéves múzeum (megyei) sajtóban való megjelenését Baráthi Ottó dolgozta fel különböző korszakokhoz, kiemelt témakörökhöz, gyakori újság- és szakírókhoz kötve. Az évkönyv a honismereti pályázaton díjazott dolgozat kivonatos tartalmát fogalja össze. Felmérhetetlen dokumentumértéke van Pálmainé Molnár Marianna munkájának, aki táblázatos összeállításában évenkénti bontásban sorolja fel a múzeumban illetve a múzeum által rendezett több mint 600 különböző szakterületű és típusú kiállítást. Nem kevésbé fontos és érdekes tanulmányt tettek közzé a további, zömükben nógrádi muzeológus, levéltáros szerzők - Sallayné Peterdi Vera, Hír János, Pászti Andrea-Zentai Evelin, Shah Gabriella, Agócs Attila, Faragó Zoltán, Vaday Andrea, Kazareczki Noémi, Hausel Sándor és Veres Gábor - is. Az ötvenéves jubileumra méltó és maradandóan módon emlékező évkönyvet Szirácsik Éva szerkesztette Bagyinszki Istvánná közreműködésével. Olvasószerkesztő: K. Peák Ildikó, az angol rezümé Tátrai Emese, a német Guba Szilvia, a nyomdai előkészítés Moravszki András munkája. Csongrády Béla A Mikszáth Kálmán Társaság Mikszáth könyvestéka című sorozata 2003-án augusztusában indult: az akkor 150 éve született Mauks Ilona-emléknap tiszteletére - és „arra a rendkívüli alkalomra, hogy Magyar- országon ele szőr nyitottak állandó múzeumot (Moho- rán: a szerk.) egy író feleségének” - jelent meg „A lohinai fű”, címlapján Ács Irén fotóművész emlékezetes képével. Az idei Mikszáth-ün- nepre - az író halálának 100. évfordulójára - látott napvilágot a sorozat nyolcadik kötete „Tizenkét Mikszáth-inter- jú” címmel. A könyvet - s egyáltalán a sorozatot - Praznovszky Mihály szerkesztette. Ő írta az előszót is, legalábbis az egyiket, a másik ugyanis Mikszáth Kálmán nevéhez fűződik, aki „Körkérdések” címmel 1909-ben a Mikszáth Almanachban fejtette ki nem feltétlenül hízelgő véleményét, „dör- mögését” a múlt század elején Magyarországon is egyre gyakoribb „gyorsaságra lihegő”, szen- zációhajhász, üzleti szempontú műfajról, az interjúról. Ennek ellenére - mint Praznovszky Mihály kutakodásai bizonyítják Mikszáth sem tudott mindig kitérni az általa nem kedvelt riporterek útjából s különösen sok beszélgetés jelent meg vele 1910 első öt hónapjában írói tevékenysége 40. évfordulóján. A Praznovszky Mihály által összegyűjtött és közzétett 12 interjú 1907 és 1914 között látott napvilágot különböző újságokban. Az utolsó halála után négy évvel Gajdács Pál tollából. Mikszáth egykori Selmecbányái osztálytársa, hűséges barátja emlékezetből fogalmazta meg a Mikszáth horpácsi otthonában 1909 augusztusában tett látogatása élményét. Az interjúk - amelyeket eleddig nem nagyon vizsgáltak a kutatók - azért is érdekesek, fontosak, mert számos apró adalékkal járulnak hozzá Mikszáth életének, mindennapjainak, gondolkodásmódjának még jobb megismeréséhez. Kuriózum a „Hadi készülődések” című 1908-as írás, amely végül is egy öninterjú, hiszen Mikszáth az őt felkereső kolléga kezéből mintegy kiragadva a tollat maga jegyezte le nézeteit a legújabb írói nemzedék mozgolódásáról...- csébé A Nógrádi Történeti Múzeum jubileumára emlékező évkönyv borítótervét Birkás Babett és Moravszki András készítette A kötet borítóján Jelfy Gyula 1905-ben készült felvétele látható: Mikszáth Kálmán az íróasztalánál „Velünk élő történelem” A Salgótarján nyugati részén található Baglyaskő várát 1310-ben említették először oklevélben. A kettős bazaltkúp és a Kacsics nemzetség által köréje épített vár feltehetően útellenőrző erődítményként és hatalmi szimbólumként fontos szerepet töltött be a XIII. és a XIV. század fordulóján. A történelmi tények azt bizonyítják, hogy a nógrádi megyeszékhely sem gyökér- telen település, a kerek évforduló pedig alkalmat kínál arra, hogy az itt élők jobban megismerjék városuk és környéke históriáját, felidézzék a Kacsics birtokhoz tartozó várak, - Baglyaskő, Fülek, Hollókő, Salgó, Somoskő, Szécsény, Sztrahora, Szécsény, Zagyvafő - a régmúlt idők emlékét. A 700 éves Baglyaskő vára - Salgótarján jubileumi évforduló programját az erre a célra életre hívott emlékbizottság szervezi, koordinálja. A 2010-2011-es emlékév sokoldalú lehetőséget biztosít az emlékezésre a társadalom különböző rétegei, generációi számára. A program több rendezvényét már megtartották (így a Salgótarján-Bag- lyaskő című tanácskozást, a városi tanévnyitó ünnepség keretében való megemlékezést, a baglyasaljai tájékoztató tábla elhelyezését) az események - köztük a kiállítások, a gálaműsorok, az emléktábla-állítások, a pályázatok, versenyek, vetélkedők - többsége azonban még hátravan egészen jövő év júniusáig, amikor a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar hangversenye zárja az emlékévet A napokban járt le a középiskolások számára meghirdetett történelmi vetélkedőre - amelyet a magyar kultúra napja januári ünnepségsorozata keretében tartanak - való jelentkezés határideje. A dalnokversenyre ay/yao/a- ram (pfa/yotaria tt Az évforduló tiszteletére számos pályázatot is meghirdetett az emlékbizottság november 20-áig lehetett jelentkezni, a versenyt november 24- én 14 órától tartják a Madách gimnáziumban. A „Mesél a múlt” című rajz-és makettépítő pályázatra óvodások jelentkezhetnek az Arany lános úti ösz- szevont óvoda címén. Ugyancsak a várak és a középkori várélet a témája az általános iskolások irodalmi pályázatának, amelynek a Nyitott Könyv Olvasókör - TEMI Könyvtár a házigazdája. A középiskolások a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetbe küldhetik be a témához kapcsolódó asszociációikat. Ugyanezt a videoetűd-pályázatra jelentkező általános- és középiskolások, valamint a 18 éven felüliek Kovács Bodor Sándor dokumentumfilmes címén tehetik meg. Fenti négy pályázat jelentkezési határideje december 15-e. Szintén három korcsoportban pályázhatnak a fotósok a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület címén. A rövid irodalmi műfajokkal - vers, elbeszélés, mese, dal stb. - pályázók alkotásait a Palóc Parnasz- szus szerkesztőségéhez kell beküldeni. Két korcsoportban (19- 24 évesek, 24 éven túli felnőttek) pályázhatnak a képzőművészettel próbálkozók, akik két- és háromdimenziós műveit a Balassi Bálint Asztal- társaság fogadja. A fotó, az irodalmi és a képzőművészeti pályázatok beküldési határideje december 31-e. Valamennyi pályázatot szakmai zsűri bírál el. A versenyek, vetélkedők, pályázatok meghirdetése október 31-éig megtörtént, a felhívás minden kategóriában nyilvánosságra került. További részletes információk a www.haglvasalia.hu weboldalon találhatók. cs. a JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Unom már, hogy rajzszeget teszel a trónra, találj ki valami újat?” Szerencsés nyertesünk: Dénes Sándor Endrefalva, Besztercebánya u. 99. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. november 25-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
