Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)
2010-11-19 / 268. szám
2010. NOVEMBER 19., PÉNTEK 5 GASZTRONÓMIA Maradékból gasztrocsillag Torino. ínyenc fogások készülhetnek a maradék ételből - hirdetik az élelmiszer szemétbe dobása ellen kampányt indított olasz sztárszakácsok. Az Itáliában vásárolt élelmiszer harminc százaléka a kukában végzi. Száraz kenyérből nem csak bundás kenyeret süthetünk. A maradék ötletes felhasználásban mutatkozik meg az igazi szakácstehetség - állította a torinói Salone del Gusto élelmiszer-kiállításon és vásáron maradékból főző Davide Scabin, a világ ötven legjobb szakácsa között számon tartott olasz séf. Elsők között csatlakozott az „ételt ne dobj szemétbe, alkoss vele” címmel összefoglalható mozgalomhoz. Itália legnevesebb szakácsai alkotják, akik receptjeikkel most az egyszer nem csak főznek, nevelnek is. m w üKg puna nazivaj, • 2 házi tojás, • 8 dkg cukor, • 4 dkg liszt, • kevéske sütőpor, • 30 dkg málna, • mentalevél a kertből, és • két evőkanál porcukor kell még a díszítéshez. ELKÉSZÍTÉS: A vajat és a csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, a cukrot és a tojást habosra verjük, a lisztet átszitáljuk a sütőporral. Ezeket finoman összeforgatjuk. A muffinformát vajjal kikenjük, meghintjük kristálycukorral, majd megtöltjük a csokikrémmel és 170 fokra előmelegített sütőben 12 percig sütjük. A csokifelfújtat kiborítjuk a formából, és málnával díszítve tálaljuk. Amire figyelni kell: ne hagyjuk a sütiket tovább a sütőben, mert a közepe megkeményedik. Fagyival bármilyen ünnepi asztalon is megállja helyét. Élelmiszerárak BadapesLA fogyasztói árak októberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A londoni elemzők 4,0 százalékos, Budapesten 3,9 százalékos éves inflációt vártak októberre. Az élelmiszerárak egy hónap alatti 1,5 százalékos növekedése dobta meg az inflációt, akárcsak 2007- ben, amikor az élelmiszerek egy hónap alatt 2,0 százalékkal drágultak - mondta Minary Borbála, a KSH főosztályvezetője. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,0 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Fókuszban az egészség Salgótarján. Az Egészséges Életért Klub november 23-i, keddi rendezvényét 16.30 órától tartják a lózsef Attila Művelődési és Konferencia-központban, ahol légzőgyakorlatokon, nya- ki-, váll- és gerinctornán, valamint relaxáción vehetnek részt az érdeklődők! Fogy a magyar! (Folytatás az 1. oldalról) A házi tejre váró Varga Miklósáé Karancsaljáról érkezett a piacra. Elmondta, hogy régebben sok állatot tartott otthon, de most már sem ideje, sem energiája nincs velük foglalkozni. - Boltba csak nagyon ritkán járok, jobb minőségű vajat körülbelül a piaci áron kaphatjuk meg a boltokban is, a sajt kilója pedig boltonként változik, a legalsó árhatár a 900 forintyTriló. Az Őrhalomból érkező Kanyó Andrásáé krumplit, sütőtököt, petrezselymet, babot, fokA házi tojást harminc forintért kapjuk meg a piacon ha csak tehetem a piacon veszek meg mindent, mert tudom, hogy itt friss árut kapok. Tejet sem vennék már máshol. Ki tudja mi van azokban a dobozokban, amire az van ráírva, hogy tej... - mondta Varga Miklósné. A piaci pultnál egyébként 440 és 950 forint között kapunk aludt tejet, a házi tej litere 120 forint, a vaj darabja 300-400 forint között mozog, de túrót és darabolt sajtot is vehetünk 200- 400 forintért. Körülnéztünk a nagyobb áruházakban is: a magyar tejet 200 forint alatt szinte sehol sem kaphatjuk meg, sőt! A biotej feliratú italt 320-360 forintért vihetjük haza, de akciósán már 200 forintért a miénk lehet. A hagymát, sőt, toliseprőt is árul a piacon. Elmondása szerint egyre nehezebb eladni a portékát, mert az embereknek nincs idejük arra, hogy „ráérősen” vásároljanak. Mint mondta: mostanában fizetés után mindenki beszabadul egy-egy na- ■ „Egyáltalán nem gyobb szupermarketbe és min- mindegy, mi kerül dent megvesz egy helyen, nem az asztalra!” gondolkozván azon, hogy mi friss, mi nem. Kanyó Andrásné elmondta, hogy már Őrhalomban is csak néhányan foglalkoznak termeléssel, és haszonállat tartással. - Kevés a legelő, kevés a takarmány, nem beszélve arról, hogy ember sincs már, aki foglalkozna ezekkel - tette hozzá Kanyó Andrásné, akinek még megvan a saját kertje, hiszen mindig termel annyit, hogy a családnak elég legyen. A fölösleget pedig a piacon árusítja. A Somoskőújfalui Tálas Miklósné pultján szebbnél szebb zöldségek sorakoznak. A karalábét 200 forintért árulja - ami valljuk meg nem olcsó -, de ha azt vesszük, hogy a szupermarketekben feleakkorát kapunk 150 forintért, sokkal szívesebben nyúlunk a pénztárcánkba. Tálas Miklósné szerint nagy a kereslet a piacon kínált zöldségekre, az eladónak „csak” a minőséggel kell versenyeznie. Hiszen nem mindegy, hogy milyen répát, zöldséget, vagy karfiolt tesz a pultra. - Sajnos ez nem annyira egyszerű, főleg a mostani, csapadékos év után, amikor a termés felét elvitte vagy tönkretette a hirtelen jött víz - panaszkodott.- Én törekszem arra, hogy a bevásárlási listára írt gyümölcsöket, zöldségeket és a húst vidéki ismerősöktől, vagy a piacról szerezzem be - mondja a Somoskőújfalui Kaszás Lászlóné, aki hozzáfűzi: „Egyáltalán nem mindegy, hogy mi kerül az asztalra! Amit csak lehet, a kiskertemben nevelek a családnak, amit pedig meg kell vennem, azt sem a szupermarketekben próbálom először beszerezni. Egyik elvem, hogy szupermarketekben sohasem veszek húst, másik pedig az, hogy amiből csak lehet, magyar termék kerül a kosaramba.” Mint az a fentiekből is kiderül, igen sokoldalú a megítélése a házi termékeknek. Sokak szerint nem érdemes már haszonállatokat tartani és nagyban gazdálkodni, mások viszont soha nem vennének külföldi termékeket, még akkor sem, ha a magyar pár forinttal drágább. Friss házi, vagy ízlésesen csomagolt dán vaj? Chorizo szalámi vagy az utánozhatatlan hazai kolbász? Az olcsóbb „friss harmat”, vagy a házi tehéntej? Mindenkinek szíve joga a döntés. Bízzunk abban, hogy a mérleg nyelve a magyar termékek javára billen el és akkor talán nagyobb kedvvel gazdálkodnak a „mieink” is. RÓLUNK SZÓL PÁDÁR ZSÓFIA Gazdálkodjunk okosan! Mindig elcsodálkozom, amikor egy kis településen meglátom a „Házi tehéntej! "feliratú autót. A falubeliek sorban állnak a friss termékekért, mert jobban bíznak azokban, minta boltiakban. Nem is olyan régen még nem szúrt szemet, ha egy falusi udvarban csirkék csipegették, libák, kacsák társaságában; nem volt meglepő a disznótor sem, amire összegyűlt a népes rokonság; és az sem, ha a házhoz tartozó domboldalon békésen legeltek a bárányok. Akkoriban még friss tehéntejből köpülték az asszonyok a vajat, s a friss kecskesajtot sem a boltban vették. Manapság azonban már falura is tejeskocsi jár... Sokak szerint nagyon szép szakma az állattartás, de egyre csökken azok száma, akik megélhetésnek választják - mondván, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Mégis sokan keressük a boltokban a magyar termék feliratú árut, sokan megyünk a piacra a „hazaiért”. Hiszen menynyire más az íze a szupermarketes, gondosan fóliázott csirkének, mint a vidéki portán nevelgetett baromfinak. Mennyire szívesebben tesszük a sütőbe a friss csirkemellet a frissen szedett zöldségek mellé, vagy az újkrumplit a házi szalonna mellé! És milyen finom a reggeli mellé választott, telt ízű, selymes házi tej! A falusiak, a gazdák mégis azt állítják, hogy nem éri meg fenntartani saját kertet, nem éri meg állatokkal foglalkozni. Szerencsére azért a legtöbb vidéki háznál még vannak haszonállatok, megmaradt a ház előtti kiskert a friss fűszernövényekkel. Ott illatozik a bazsalikom, a kakukkfű, a rozmaring is. Az ott élők többnyire megteremtik maguknak azt, amit a f& zéshez felhasználnak. De sajnos vannak/lesznek olyanok is, akiknek a vegetáról már csak a szépen csomagolt „por” jut az eszükbe, akik sohasem kóstolják meg a híres őrhalmi krumplit, akik nem esznek igazán ízletes birkapörköltet és reggelihez is csupán a leárazott „biotej”- nek nevezett italt fogyasztják. Én abban reménykedem, hogy vannak még olyan gazdák, akik nem tartják haszontalannak a gazdálkodást és megpróbálnak - ha nehezen is - utat törni a „házi” termékek piacán. Van-e élet csokoládé nélkül? CSOKISOUFFLÉ MÁLNÁVAL. Olvasónk jutatta el lapunkhoz a receptet
