Nógrád Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 253-277. szám)

2010-11-19 / 268. szám

2010. NOVEMBER 19., PÉNTEK 5 GASZTRONÓMIA Maradékból gasztrocsillag Torino. ínyenc fogások készül­hetnek a maradék ételből - hir­detik az élelmiszer szemétbe dobása ellen kampányt indított olasz sztárszakácsok. Az Itáliá­ban vásárolt élelmiszer har­minc százaléka a kukában vég­zi. Száraz kenyérből nem csak bundás kenyeret süthetünk. A maradék ötletes felhasználás­ban mutatkozik meg az igazi szakácstehetség - állította a to­rinói Salone del Gusto élelmi­szer-kiállításon és vásáron ma­radékból főző Davide Scabin, a világ ötven legjobb szakácsa között számon tartott olasz séf. Elsők között csatlakozott az „ételt ne dobj szemétbe, alkoss vele” címmel összefoglalható mozgalomhoz. Itália legneve­sebb szakácsai alkotják, akik receptjeikkel most az egyszer nem csak főznek, nevelnek is. m w üKg puna nazivaj, • 2 házi tojás, • 8 dkg cukor, • 4 dkg liszt, • kevéske sütőpor, • 30 dkg málna, • mentalevél a kertből, és • két evőkanál porcukor kell még a díszítéshez. ELKÉSZÍTÉS: A vajat és a csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, a cukrot és a tojást habos­ra verjük, a lisztet átszitáljuk a sütőpor­ral. Ezeket finoman összeforgatjuk. A muffinformát vajjal kikenjük, meg­hintjük kristálycukorral, majd megtölt­jük a csokikrémmel és 170 fokra előme­legített sütőben 12 percig sütjük. A csokifelfújtat kiborítjuk a formából, és málnával díszítve tálaljuk. Amire fi­gyelni kell: ne hagyjuk a sütiket tovább a sütőben, mert a közepe megkeménye­dik. Fagyival bármilyen ünnepi asztalon is megállja helyét. Élelmiszerárak BadapesLA fogyasztói árak ok­tóberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz ké­pest, és 4,2 százalékkal halad­ták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A londoni elemzők 4,0 százalékos, Buda­pesten 3,9 százalékos éves inflá­ciót vártak októberre. Az élelmi­szerárak egy hónap alatti 1,5 százalékos növekedése dobta meg az inflációt, akárcsak 2007- ben, amikor az élelmiszerek egy hónap alatt 2,0 százalékkal drá­gultak - mondta Minary Borbá­la, a KSH főosztályvezetője. Az idén az első tíz hónapban átlago­san 5,0 százalékkal voltak ma­gasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Fókuszban az egészség Salgótarján. Az Egészséges Éle­tért Klub november 23-i, keddi rendezvényét 16.30 órától tart­ják a lózsef Attila Művelődési és Konferencia-központban, ahol légzőgyakorlatokon, nya- ki-, váll- és gerinctornán, vala­mint relaxáción vehetnek részt az érdeklődők! Fogy a magyar! (Folytatás az 1. oldalról) A házi tejre váró Varga Miklósáé Karancsaljáról érkezett a piacra. Elmondta, hogy régebben sok állatot tartott otthon, de most már sem ideje, sem energiája nincs velük foglalkozni. - Boltba csak nagyon ritkán járok, jobb minőségű vajat körülbelül a piaci áron kaphatjuk meg a boltokban is, a sajt kilója pe­dig boltonként változik, a legalsó árhatár a 900 forintyTriló. Az Őrhalomból érkező Kanyó Andrásáé krumplit, sütőtököt, petrezselymet, babot, fok­A házi tojást harminc forintért kapjuk meg a piacon ha csak tehetem a piacon veszek meg mindent, mert tudom, hogy itt friss árut kapok. Tejet sem vennék már máshol. Ki tudja mi van azokban a dobozokban, amire az van ráírva, hogy tej... - mondta Varga Miklósné. A piaci pultnál egyébként 440 és 950 forint között kapunk aludt tejet, a házi tej litere 120 forint, a vaj darabja 300-400 forint között mo­zog, de túrót és darabolt sajtot is vehetünk 200- 400 forintért. Körülnéztünk a nagyobb áruhá­zakban is: a magyar tejet 200 forint alatt szin­te sehol sem kaphatjuk meg, sőt! A biotej fel­iratú italt 320-360 forintért vihetjük haza, de akciósán már 200 forintért a miénk lehet. A hagymát, sőt, toliseprőt is árul a piacon. El­mondása szerint egyre nehezebb eladni a por­tékát, mert az embereknek nincs idejük arra, hogy „ráérősen” vásároljanak. Mint mondta: mostanában fizetés után min­denki beszabadul egy-egy na- ■ „Egyáltalán nem gyobb szupermarketbe és min- mindegy, mi kerül dent megvesz egy helyen, nem az asztalra!” gondolkozván azon, hogy mi friss, mi nem. Kanyó Andrásné elmondta, hogy már Őrhalomban is csak néhányan foglalkoz­nak termeléssel, és haszonállat tartással. - Ke­vés a legelő, kevés a takarmány, nem beszélve arról, hogy ember sincs már, aki foglalkozna ezekkel - tette hozzá Kanyó Andrásné, akinek még megvan a saját kertje, hiszen mindig ter­mel annyit, hogy a családnak elég legyen. A fö­lösleget pedig a piacon árusítja. A Somoskőújfalui Tálas Miklósné pultján szebbnél szebb zöldségek sorakoznak. A kara­lábét 200 forintért árulja - ami valljuk meg nem olcsó -, de ha azt vesszük, hogy a szuper­marketekben feleakkorát kapunk 150 forintért, sokkal szívesebben nyúlunk a pénztárcánkba. Tálas Miklósné szerint nagy a kereslet a piacon kínált zöldségekre, az eladónak „csak” a minő­séggel kell versenyeznie. Hiszen nem mindegy, hogy milyen répát, zöldséget, vagy karfiolt tesz a pultra. - Sajnos ez nem annyira egyszerű, fő­leg a mostani, csapadékos év után, amikor a ter­més felét elvitte vagy tönkretette a hirtelen jött víz - panaszkodott.- Én törekszem arra, hogy a bevásárlási lis­tára írt gyümölcsöket, zöldségeket és a húst vi­déki ismerősöktől, vagy a piacról szerezzem be - mondja a Somoskőújfalui Kaszás Lászlóné, aki hozzáfűzi: „Egyáltalán nem mindegy, hogy mi kerül az asztalra! Amit csak lehet, a kisker­temben nevelek a családnak, amit pedig meg kell vennem, azt sem a szupermarketekben próbálom először beszerezni. Egyik elvem, hogy szupermarketekben sohasem veszek húst, másik pedig az, hogy amiből csak lehet, magyar termék kerül a kosaramba.” Mint az a fentiekből is kiderül, igen sokolda­lú a megítélése a házi termékeknek. Sokak sze­rint nem érdemes már haszonállatokat tartani és nagyban gazdálkodni, mások viszont soha nem vennének külföldi termékeket, még ak­kor sem, ha a magyar pár fo­rinttal drágább. Friss házi, vagy ízlésesen csomagolt dán vaj? Chorizo szalámi vagy az utánozhatatlan hazai kolbász? Az olcsóbb „friss harmat”, vagy a házi tehén­tej? Mindenkinek szíve joga a döntés. Bízzunk abban, hogy a mérleg nyelve a magyar termé­kek javára billen el és akkor talán nagyobb kedvvel gazdálkodnak a „mieink” is. RÓLUNK SZÓL PÁDÁR ZSÓFIA Gazdálkodjunk okosan! Mindig elcsodálkozom, amikor egy kis településen meg­látom a „Házi tehéntej! "feliratú autót. A falubeliek sorban állnak a friss termékekért, mert jobban bíznak azokban, minta boltiakban. Nem is olyan régen még nem szúrt sze­met, ha egy falusi udvarban csirkék csipegették, libák, ka­csák társaságában; nem volt meglepő a disznótor sem, amire összegyűlt a népes rokonság; és az sem, ha a ház­hoz tartozó domboldalon békésen legeltek a bárányok. Ak­koriban még friss tehéntejből köpülték az asszonyok a va­jat, s a friss kecskesajtot sem a boltban vették. Manapság azonban már falura is tejeskocsi jár... Sokak szerint nagyon szép szakma az állattartás, de egyre csökken azok száma, akik megélhetésnek választ­ják - mondván, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Még­is sokan keressük a boltokban a magyar termék feliratú árut, sokan megyünk a piacra a „hazaiért”. Hiszen meny­nyire más az íze a szupermarketes, gondosan fóliázott csirkének, mint a vidéki portán nevelgetett baromfinak. Mennyire szívesebben tesszük a sütőbe a friss csirkemel­let a frissen szedett zöldségek mellé, vagy az újkrumplit a házi szalonna mellé! És milyen finom a reggeli mellé választott, telt ízű, selymes házi tej! A falusiak, a gazdák mégis azt állítják, hogy nem éri meg fenntartani saját ker­tet, nem éri meg állatokkal foglalkozni. Szerencsére azért a legtöbb vidéki háznál még vannak haszonállatok, meg­maradt a ház előtti kiskert a friss fűszernövényekkel. Ott illatozik a bazsalikom, a kakukkfű, a rozmaring is. Az ott élők többnyire megteremtik maguknak azt, amit a f& zéshez felhasználnak. De sajnos vannak/lesznek olya­nok is, akiknek a vegetáról már csak a szépen csomagolt „por” jut az eszükbe, akik sohasem kóstolják meg a hí­res őrhalmi krumplit, akik nem esznek igazán ízletes birkapörköltet és reggelihez is csupán a leárazott „biotej”- nek nevezett italt fogyasztják. Én abban reménykedem, hogy vannak még olyan gazdák, akik nem tartják haszon­talannak a gazdálkodást és megpróbálnak - ha nehezen is - utat törni a „házi” termékek piacán. Van-e élet csokoládé nélkül? CSOKISOUFFLÉ MÁLNÁVAL. Olvasónk jutatta el lapunkhoz a receptet

Next

/
Oldalképek
Tartalom